1)

Az következik-e a 2013/32/EU irányelv (1) 40. cikkének (1) bekezdéséből, hogy a palesztin származású hontalan kérelmező által az UNRWA-nál való regisztrációja alapján benyújtott nemzetközi védelem iránti ismételt kérelem vizsgálatának engedélyezése esetén a hatáskörrel rendelkező hatóságok e rendelkezésben előírt azon kötelezettsége, hogy az ismételt kérelem keretében a további előterjesztések alapjául szolgáló minden elemet figyelembe kell venniük és meg kell vizsgálniuk, az ügy körülményei között azt a kötelezettséget is magában foglalja, hogy az ismételt kérelem tárgyát képező új elemek vagy körülmények mellett azokat az okokat is meg kell vizsgálni, amelyek miatt a személy elhagyta az UNRWA működési területét, ha az említett rendelkezés a 2011/95 irányelv (2) 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatával összefüggésben kerül értelmezésre? Attól a körülménytől függ-e az említett kötelezettség teljesítése, hogy azokat az okokat, amelyek miatt a személy elhagyta az UNRWA működési területét, már azon [nemzetközi] védelem iránti első kérelem tárgyában lefolytatott eljárás keretében megvizsgálták, amely jogerős elutasító határozattal zárult, de amelyben a kérelmező nem hivatkozott az UNRWA-nál való regisztrációjára, és nem is bizonyította azt?

2)

Az következik-e a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatából, hogy a rendelkezésben szereplő „[a]mennyiben e védelem vagy támogatás bármely okból [megszűnt]” fordulat alkalmazandó az olyan palesztin származású hontalan személyre, akit regisztráltak az UNRWA-nál, és akit az UNRWA élelmiszerrel, egészségügyi szolgáltatásokkal és oktatási szolgáltatásokkal segített Gázavárosban, anélkül, hogy e Gázavárost önként és jogszerűen elhagyó személy személyes fenyegetettségére utaló valószínűsítő körülmények állnának fenn, figyelembe véve az ügyben rendelkezésre álló információkat:

Eltérő választ kell-e adni erre a kérdésre pusztán azért, mert a kérelmező az említett irányelv 20. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, veszélyeztetett csoporthoz tartozó személy, mégpedig kiskorú gyermek?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatát, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező és az UNRWA-nál regisztrált palesztin menekültnek minősülő személy visszatérhet az UNRWA általa elhagyott működési területére, konkrétabban Gázavárosba, ha az elutasító határozattal szemben indított keresete tárgyában tartott bírósági tárgyalás időpontjában

figyelembe véve azt is, hogy visszatérése esetén a kérelmező méltó életfeltételek között tud ott tartózkodni?

Alkalmazandó-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke szerinti súlyos anyagi nélkülözésre vonatkozó, a 2019. március 19-i Jawo ítélet (C-163/17, EU:C:2019:218) rendelkező részének 4) pontjában szereplő értelmezés a nemzetközi védelmet kérelmező személy személyes helyzetére a Gázai övezetben az említett időpontban fennálló helyzetre tekintettel, és amennyiben a személy rá van szorulva az UNRWA által élelmiszerek, egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek és orvosi ellátás formájában nyújtott segítségre, a visszaküldés tilalmának a 2011/95 irányelvnek a Charta 19. cikkével összefüggésben értelmezett 21. cikkének (1) bekezdése szerinti elvének az e kérelmező tekintetében történő alkalmazására és tiszteletben tartására tekintettel?

A gyermek mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartására, valamint jólétének és szociális fejlődésének, védelmének és biztonságának biztosítására figyelemmel eltérő választ kell-e adni a Gázavárosba való visszatérésre vonatkozó kérdésre a Gázavárosban fennálló általános helyzetre és az UNRWA-ra vonatkozó információk alapján pusztán azért, mert a védelmet kérelmező személy kiskorú gyermek?

4)

A harmadik kérdésre adandó választól függően:

A jelen esetben úgy kell-e értelmezni a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatát és különösen az e rendelkezésben szereplő „e személyeket ipso facto megilletik az ezen irányelv által biztosított ellátások [helyesen: előnyök]” fordulatot, hogy: