Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62022CN0190

C-190/22. sz. ügy: Az Ufficio del Giudice di pace di Rimini (Olaszország) által 2022. március 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BL kontra Presidenza del Consiglio dei Minsitri

HL C 257., 2022.7.4, p. 19–21 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 257., 2022.7.4, p. 16–18 (GA)

2022.7.4.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 257/19


Az Ufficio del Giudice di pace di Rimini (Olaszország) által 2022. március 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BL kontra Presidenza del Consiglio dei Minsitri

(C-190/22. sz. ügy)

(2022/C 257/27)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Ufficio del Giudice di pace di Rimini

Az alapeljárás felei

Felperes: BL

Alperes: Presidenza del Consiglio dei Minsitri

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

[E]llentétes-e az uniós joggal, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 15., 20., 30. és 47. cikkével, az 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (1) által átültetett, az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 2. és 4. szakaszával, az európai bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának a Bíróság UX kontra Governo della Repubblica italiana ítéletében (C-658/18 ügy, EU:C:2020:572) szereplő ítélkezési gyakorlatában értelmezett alapelvével a decreto legislativo 13 luglio 2017 n. 116 (2017. július 13-i 116. sz., felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet; a továbbiakban: 116/2017. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet) 29. cikkéhez hasonló olyan nemzeti rendelkezés, amely a felperes békebírót a hozzá hasonló hivatásos bírákhoz viszonyítva objektív indok nélkül különbözteti meg hátrányosan a munkavégzési feltételeket illetően abban a ténybeli helyzetben, amelyben:

a 2002-től kezdve megszakítás nélkül békebírói megbízatást ellátó felperes nem töltötte be a 70. életévét – azt 2022-ben fogja betölteni –, és 2017. augusztus 15-én tiszteletbeli bíróként még nem rendelkezett 16 év tényleges szolgálati idővel;

ezért a felperes – noha a nemzeti szabály (a 116/2017. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 29. cikkének 1. bekezdése) lehetővé teszi számára, hogy a bírói tisztségét a 70. életévének betöltéséig továbbra is ellássa – nem vehet részt a tiszteletbeli bírák zárt jegyzékébe történő felvételének megerősítést szolgáló első értékelési eljárásban, amelyet az 116/2017. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 29. cikke 3. bekezdésének megfelelően a Consiglio superiore della magistratura (legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács, Olaszország) 2022-ben hirdet meg;

további következményként a felperes – tekintettel arra, hogy nem nyújthat be a tiszteletbeli bírák zárt jegyzékébe történő felvételének megerősítést szolgáló, 2022-re előirányzott értékelési eljárásban való részvétele iránti kérelmet, és azt követően, hogy a korábban hatályos szabályozás alapján a 68. életévének betöltése miatt 2022. december 31-én már megszűnt bírói tisztsége – 2022. január 1-jétől kezdve nem térhetett vissza a szolgálatba, mivel az új szabályozás – noha annak értelmében a 2017. augusztus 15-én már szolgálatban álló bírák számára a szolgálat 70. életév betöltéséig történő ellátásáról rendelkezik – azt is előírja, hogy megszűnik azoknak a személyeknek a szolgálati jogviszonya, akik nincsenek olyan helyzetben, hogy a tisztségük megerősítése iránti kérelmet nyújthassanak be (a 116/2017. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 29. cikkének 9. bekezdése);

a fent említett nemzeti szabályozás alapján a felperes az olasz államtól pusztán az évente lefolytatott tárgyalások száma alapján szolgálati évenként 1 500–2 500 eurónak, összesen pedig legfeljebb 50 000 EUR-nak megfelelő összegű kártérítésben részesül majd, és lemond a TAR Emilia Romagna (Emilia Romagna tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) előtt folyamatban lévő eljárásban követelt és az uniós jog által a munkavállalóként végzett – de az olasz állam által ilyenként el nem ismert – bírósági szolgálat esetében garantált mindennemű díjazásról, jogszabályon alapuló és járulékalapú jogosultságról is, köztük a munkaviszony járulékfedezetéről és az abból következő szociális biztonsági ellátásokról;

a TAR Emilia Romagna (Emilia Romagna tartomány közigazgatási bírósága) 2022. február 9-i biztosítási intézkedésével – a Bíróság UX ítéletének alkalmazásával a nemzeti szabályozással és a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács 2022. február 16–17-i véleményével ellentétesen – a [felperest] a 70. életévének betöltéséig visszahelyezte békebírói tisztségébe;

a Presidente del Tribunale di Rimini (rimini bíróság elnöke, Olaszország) a TAR Emilia Romagna (Emilia Romagna tartomány közigazgatási bírósága) biztosítási intézkedésének végrehajtása céljából 2022. március 1-jei végzésével a felperesnek a szolgálatba történő azonnali visszahelyezését rendelte el;

a kérdést előterjesztő bíróságtól a jogállamiságra vonatkozó uniós jognak az olasz kormány általi nyílt és folytatólagos megsértésével és a rendes bírák jogainak nyílt és folytatólagos megsértésével okozott károk megtérítése jogcímén az azon díjazásnak megfelelő összegnek a megtérítését kérik, amelyben a felperesnek 2022. február 10. és 28. között kellett volna részesülnie, és amely a vele egy tekintet alá eső hivatásos bíró díjazásának felel meg, és amelynek jogalapját a Tar Emilia Romagna (Emilia Romagna tartomány közigazgatási bírósága) szolgálatba történő visszahelyezésről szóló biztosítási intézkedése képezi, azonban az ellentétes az olyan nemzeti szabályozással, amely – bár elismeri az uniós jog megsértését – egyrészt kizárja a szolgálatba a 70. életév betöltéséig történő visszahelyezést a felperes tiszteletbeli bíró esetében, akinek tisztsége a Consiglio di Statónak (államtanács, Olaszország) a Bíróság UX ügyben hozott ítélete megsértésével elfogadott biztosítási intézkedésével 2021. december 31-én akarata ellenére megszűnt, másrészt pedig a felperest ért kár megtérítését a jogszabály által előre meghatározott olyan átalányösszegre korlátozza, amely messze elmarad az Unió által biztosított jogok megsértése által ténylegesen elszenvedett kártól?

2)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: ellentétes-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának az EUMSZ 267. cikkel összefüggésben értelmezett 47. cikkével, az 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv által átültetett, az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 2. és 4. szakaszával, az európai bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának elvével a 2017. július 13-i 116. sz., felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 21. cikkéhez hasonló olyan nemzeti rendelkezés, amely a kérdést előterjesztő békebírót, aki a Bíróság által az UX ítéletben értelmezett uniós jogot a kért védelem elismerését akadályozó nemzeti rendelkezések mellőzésével kívánja alkalmazni, tényleges jogi, pénzügyi és szociális biztonsági védelmétől megfosztva bírói megbízatásának az olasz államnak alapeljárásban félként részt vevő szervei, vagyis a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács és a Ministero della giustizia (igazságügyi minisztérium, Olaszország) általi automatikus megszüntetésének teszi ki, kontradiktórius eljárás nélkül és mellőzve az 116/2017. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet hatálybalépés előtt előírt fegyelmi eljárást?

3)

Az első két kérdésre adandó igenlő válasz esetén: sérti-e az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i 2020/2092/EU, Euratom parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikkének a) pontjában meghatározott „jogállamiságot” az olasz állam azon belső helyzete, amelyben:

a felperes békebíró és másik, 2017. augusztus 15-én már szolgálatban lévő 4 769 tiszteletbeli bíró – köztük a kérdést előterjesztő bíróság – a velük egy tekintet alá eső hivatásos bírák javára biztosított munkavégzési feltételekhez viszonyítva jogszabályi, pénzügyi és szociális biztonsági szempontból nem élvez védelmet, így bírói tisztségének ellátása során nem lehet független és elmozdíthatatlan;

az olasz állam és a „munkáltató” igazságügyi minisztérium, a nemzeti parlament, a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács, a Suprema Corte di Cassazione (semmítőszék), valamint a Consiglio di Stato (államtanács) rendszeresen nem ismeri el az uniós jog elsőbbségét, és nem alkalmazza a Bíróság jogállamiságra vonatkozó ítélkezési gyakorlatát és az uniós szabályozás által a hivatásos bírákhoz képest az igazságszolgáltatási feladatokat azonos feltételek mellett ellátó felperes és 4 769 tiszteletbeli bíró javára biztosított jogokat;

a felperes kivételével a 2017. augusztus 15-én már szolgálatban lévő 4 769 tiszteletbeli bírónak, köztük a kérdést előterjesztő bíróságnak le kell mondania az uniós jog által biztosított valamennyi jogról, amennyiben a bírói tisztség 70. életévük betöltéséig történő további ellátása céljából új értékelési eljárás alá kívánják vetni magukat, és az kedvező eredménnyel zárul, noha a 2021. december 31-ig hatályos szabályozás alapján a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács és az igazságügyi minisztérium mindannyiuk esetében a kinevezés 2024. május 31-ig, de legalábbis annak az életkor betöltése miatti automatikus megszűnéséig történő meghosszabbításáról rendelkezett, ugyanakkor a „megerősített” tiszteletbeli bíró a tisztség „megerősítését” követően sem független és elmozdíthatatlan;

a polgári jogi és büntetőjogi igazságszolgáltatásnak a rövid időn belüli tisztességes eljárás biztosítását célzó olaszországi reformját illetően az Unió költségvetésének terhére végzett, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott pénzügyi beavatkozások nem írnak elő semmiféle, a tiszteletbeli bírák támogatására irányuló intézkedést, és azok túlnyomórészt – az igazságügyi minisztériummal a „megerősített” tiszteletbeli bírákéval egyező pénzügyi feltételek mellett létesített munkaviszony keretében felvett, azonban szabályozási szempontból a „megerősített” tiszteletbeli bírák[kal] ellentétben a munkaviszony teljes időtartama alatt elmozdíthatatlan – 16 500 adminisztratív alkalmazott „bírósági hivatali támogató személyzetként” történő határozott idejű foglalkoztatására irányulnak?

4)

Az első három kérdésre adandó igenlő válasz esetén: jogellenes-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 278. cikke és a Bíróság eljárási szabályzatának 160. cikke az [Európai Unióról] szóló szerződés 2., 6. és 19. cikkével való ellentétesség miatt abban a részében, amelyben lehetővé teszi, hogy a Bíróság az EUMSZ 267. cikk alapján indított előzetes döntéshozatali eljárásokban meghozza a szükséges, a 2020/2092 rendeletben meghatározott elvek és feltételek alapján a jogállamiságot és az Unió pénzügyi érdekeit sértő nemzeti jogi aktusok felfüggesztésével is járó ideiglenes intézkedéseket?


(1)  Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.

(2)  GU 2020, L 433I., 1. o.


Top