Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62022CJ0053

    A Bíróság ítélete (tizedik tanács), 2023. február 9.
    VZ kontra CA.
    A Tribunale Amministrativo Regionale per la Lombardia (Olaszország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
    Előzetes döntéshozatal – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások – 89/665/EGK irányelv – Az 1. cikk (3) bekezdése – Az eljáráshoz fűződő érdek – Jogorvoslati lehetőség – Versenyellenes megállapodás miatti súlyos szakmai kötelességszegés – Az előírt minimumkövetelmények teljesítésének elmulasztása miatt az érintett közbeszerzési eljárásban való részvételből véglegesen kizárt másik gazdasági szereplő.
    C-53/22. sz. ügy.

    Court reports – general

    ECLI identifier: ECLI:EU:C:2023:88

     A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)

    2023. február 9. ( *1 )

    „Előzetes döntéshozatal – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások – 89/665/EGK irányelv – Az 1. cikk (3) bekezdése – Az eljáráshoz fűződő érdek – Jogorvoslati lehetőség – Versenyellenes megállapodás miatti súlyos szakmai kötelességszegés – Az előírt minimumkövetelmények teljesítésének elmulasztása miatt az érintett közbeszerzési eljárásban való részvételből véglegesen kizárt másik gazdasági szereplő”

    A C‑53/22. sz. ügyben,

    az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia (Lombardia tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) a Bírósághoz 2022. január 25‑én érkezett, 2022. január 7‑i határozatával terjesztett elő

    a VZ

    és

    a CA

    között,

    az RT,

    a BO,

    a Regione Lombardia,

    a Regione Liguria

    részvételével folyamatban lévő eljárásban,

    A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),

    tagjai: D. Gratsias tanácselnök (előadó), M. Ilešič és I. Jarukaitis bírák,

    főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,

    hivatalvezető: A. Calot Escobar,

    tekintettel az írásbeli szakaszra,

    figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

    a VZ képviseletében J. F. G. Brigandì és C. Mendolia avvocati,

    a CA képviseletében M. L. Tamborino avvocata,

    az RT képviseletében A. Clarizia, L. Pierallini, L. Sperati és P. Ziotti avvocati,

    a BO képviseletében A. Borsero, V. Cannizzaro, C. Merani és S. Ventura avvocati,

    a francia kormány képviseletében M. R. Bénard és A.‑L. Desjonquères, meghatalmazotti minőségben,

    a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

    az Európai Bizottság képviseletében G. Gattinara, P. Ondrůšek és G. Wils, meghatalmazotti minőségben,

    tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

    meghozta a következő

    Ítéletet

    1

    Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2014. L 94., 1. o.) módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21‑i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.; a továbbiakban: 89/665 irányelv) 1. cikke (3) bekezdésének az értelmezésére irányul.

    2

    E kérelmet a VZ nevű társaság és egy ajánlatkérő szerv, a CA között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy az utóbbi megtagadta a helikopteres mentési szolgáltatás Lombardiában (Olaszország) és Liguriában (Olaszország) történő nyújtásáról szóló közbeszerzési szerződést az RT és a BO részére odaítélő határozat megsemmisítését.

    Jogi háttér

    Az uniós jog

    A 89/665 irányelv

    3

    A 89/665 irányelvnek „A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása” című 1. cikke a következőt írja elő:

    „(1)   Ez az irányelv [a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i] 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben [(HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 22. o.)] említett szerződésekre alkalmazandó […]

    […]

    Ezen irányelv értelmében szerződéseknek minősülnek a közbeszerzési szerződések, a keretmegállapodások, az építési koncessziók, a szolgáltatási koncessziók és a dinamikus beszerzési rendszerek.

    A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2014/24/EU irányelv […] hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben […] hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó [uniós] jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

    […]

    (3)   A tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

    […]”

    4

    Ezen irányelv „A felfüggesztés határideje” című 2a. cikke (2) bekezdésének első és második albekezdése a következőket írja elő:

    „A 2014/24/EU irányelv […] hatálya alá tartozó szerződésnek az eljárás eredménye megszületését követő odaítélésére nem kerülhet sor a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, illetve egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldését követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt, illetve a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.

    A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, és ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslatnak többé nincs helye [helyesen: Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha még véglegesen nem lettek kizárva. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, és ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslatnak többé nincs helye].”

    A 2014/24 irányelv

    5

    A 2017. december 18‑i (EU) 2017/2365 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2017. L 337., 19. o.) módosított 2014/24 irányelv (a továbbiakban: 2014/24 irányelv) 2. cikke (1) bekezdésének 2. és 3. pontja értelmében a 2014/24 irányelv alkalmazásában „központi kormányzati szerv” az ezen irányelv I. mellékletében szereplő ajánlatkérő szervek, valamint amennyiben nemzeti szinten korrekció vagy módosítás történt, ezek jogutódjai, és „központi szint alatti ajánlatkérő szerv” minden olyan ajánlatkérő szerv, amely nem központi kormányzati szerv.

    6

    A 2014/24 irányelv „Az értékhatárok összege” című 4. cikke ekként rendelkezik:

    „Ezt az irányelvet azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték‑adó (héa) nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a következő értékhatárokat:

    […]

    c)

    221000 [euró] a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; […]

    (2)

    750000 [euró] a XIV. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásra vonatkozó, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében.”

    7

    Ugyanezen irányelv „Kizárási okok” című 57. cikkének (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

    „Az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében:

    […]

    c)

    ha az ajánlatkérő szerv megfelelő módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő súlyos szakmai kötelességszegést követett el, amely miatt tisztességessége kérdésessé vált;

    d)

    ha az ajánlatkérő szervnek kellően megalapozott információi vannak annak megállapításához, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött;

    […]”

    8

    Sem a Regione Lombardia (Lombardia tartomány, Olaszország), sem a Regione Liguria (Liguria tartomány, Olaszország) nem szerepel az említett irányelv I. mellékletében említett hatóságok között.

    Az olasz jog

    9

    A 2018. december 14‑i decreto‑legge n. 135 – Disposizioni urgenti in materia di sostegno e semplificazione per le imprese e per la pubblica amministrazione (a vállalkozásokra és a közigazgatásra vonatkozó sürgős támogatási és egyszerűsítési rendelkezésekről szóló 135. sz. törvényerejű rendelet) (a GURI 2018. december 14‑i 290. száma, 1. o.) által módosított 2016. április 18‑i decreto legislativo n. 50 – Codice dei contratti pubblici (közbeszerzési törvénykönyvről szóló 50. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet) (a 2016. április 19‑i GURI 91. száma, a GURI 10. számának rendes melléklete) 80. cikke (5) bekezdésének c) pontja előírja:

    „Az ajánlatkérő szerv kizárja a gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, ha […]:

    […]

    c)

    az ajánlatkérő szerv megfelelően bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő súlyos szakmai kötelességszegést követett el, amely miatt integritása és megbízhatósága kérdésessé vált;

    […]”

    10

    A codice del processo amministrativo (a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv) (a GURI 2010. július 7‑i 156. száma, a GURI 148. számának rendes melléklete) 35. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében „[a] bíróság akár hivatalból is megállapítja, hogy a kereset elfogadhatatlan a felperes eljáráshoz fűződő érdekének hiánya vagy az érdemi határozat ellen irányuló bármely más ok fennállása miatt”.

    Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    11

    2018. december 18‑i határozatával a CA a helikopteres mentési szolgáltatás nyújtására vonatkozó közbeszerzési eljárást szervezett a Lombardia tartomány és Liguria tartomány tartományi egészségügyi szolgáltatói számára (a továbbiakban: vitatott eljárás), amely során a szerződés értéke – héa nélkül – 205581900 euróban került meghatározásra. A CA által közzétett ajánlati felhívás az ajánlattevőktől műszaki és szakmai alkalmasságuk igazolásaként különleges tanúsítvány meglétét követelte meg.

    12

    VZ, amely nem rendelkezett ezzel a tanúsítvánnyal, és amely ennélfogva nem felelt meg a vitatott eljárásban való részvétel feltételeinek, 2019. január 16‑án keresetet indított a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia (Lombardia tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország), a kérdést előterjesztő bíróság előtt, és vitatta ezt az ajánlati felhívást annyiban, amennyiben az megkövetelte az említett tanúsítvány meglétét. E bíróság 2019. május 6‑i ítéletével elutasította e keresetet. Ezt az ítéletet a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) 2020. február 26‑i ítélete helybenhagyta, és az jogerőre emelkedett.

    13

    Az Autorità garante della concorrenza e del mercato (verseny‑ és piacfelügyeleti hatóság, Olaszország; a továbbiakban: AGCM) 2019. február 13‑i határozatában megállapította, hogy egyes vállalkozások, köztük a BO, a JF és az RT, egyedüli ajánlattevők a vitatott eljárás keretében, a 2001 és 2017. augusztus közötti időszakban súlyosan megsértették az EUMSZ 101. cikket, többek között a versenyszabályokba ütköző, a helikopterrel nyújtott szolgáltatások árainak rögzítésére vonatkozó és az ajánlatkérő szerveknek a légi munkavégzésre és az utasok légi közlekedésére irányuló szolgáltatások egésze árainak rögzítése tekintetében történő befolyásolására irányuló – a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések túlértékelt alapértékének meghatározását magában foglaló – horizontális megállapodások formájában. Az AGCM szankciókat szabott ki a BO‑val, a JF‑vel és az RT‑vel szemben. Mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat keretében összegyűjtött bizonyítékok nem elegendőek annak megállapításához, hogy versenykorlátozó kartell állt fenn a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési eljárásokban való részvétel keretében.

    14

    A CA úgy ítélte meg, hogy az AGCM e határozata nem releváns az értékelése szempontjából. 2020. március 2‑i határozatával a CA a vitatott eljárással érintett két tételt ítélt oda az RT‑nek, e szerződés egy tételét pedig a BO‑nak ítélte oda.

    15

    A Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) előtt indított keresetükben a BO, az RT és a JF vitatta az AGCM által velük szemben kiszabott szankciókat. E valamennyi kereset – mint megalapozatlan – elutasításra került. A BO, az RT és a JF fellebbezést nyújtott be e bíróság ítéleteivel szemben a Consiglio di Statóhoz (államtanács). Ez utóbbi bíróság helyben hagyta az említett bíróság JF keresetét elutasító ítéletét, csakúgy, mint az RT keresetét elutasító ítéletet, a szankció összegének kivételével. A BO által a Consiglio di Statóhoz (államtanács) benyújtott fellebbezés vizsgálatára vonatkozó ügy még folyamatban van.

    16

    2020. június 1‑jén VZ jelezte a CA‑nak a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága) ítéletének kihirdetését, amely elutasította az RT által az AGCM határozata ellen indított keresetet. A VZ arra hivatkozott, hogy ez az ítélet befolyásolhatta az RT integritásának és megbízhatóságának a helikopteres mentési szolgáltatás teljesítése keretében történő értékelését, és bizonyíthatta a közbeszerzési törvénykönyv 80. cikkének (5) bekezdése értelmében vett súlyos szakmai kötelességszegés fennállását, amely igazolja az RT vitatott eljárásban való részvételből történő kizárását. Ily módon lényegében az érintett szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítését kérte. 2020. július 3‑i határozatában a CA úgy ítélte meg, hogy a VZ által közölt ítélet nem tartalmaz semmilyen további elemet az AGCM határozatában szereplőkhöz képest, amely CA már ismert és elemzett. VZ keresetet indított CA határozatával szemben a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

    17

    A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy mivel VZ‑t az érintett ajánlati felhívással szemben benyújtott keresetének végleges elutasítását követően véglegesen kizárták a vitatott eljárásban való részvételből, főszabály szerint az olasz bíróságok ítélkezési gyakorlatának megfelelően úgy kell tekinteni, hogy nem rendelkezik az érintett szerződés odaítélésének vitatásához fűződő érdekkel.

    18

    Mindazonáltal a 2013. július 4‑iFastweb ítélet (C‑100/12, EU:C:2013:448), a 2016. április 5‑iPFE ítélet (C‑689/13, EU:C:2016:199), valamint a 2017. május 11‑iArchus és Gama ítélet (C‑131/16, EU:C:2017:358) kihirdetését követően az olasz bíróságok ezen ítélkezési gyakorlata abban az értelemben változott, hogy az olyan közbeszerzési eljárás odaítélési eljárásának keretében, amelyben csak két ajánlattevő vett részt, elfogadható az új eljárás megindítására irányuló, azon ajánlattevő által indított kereset vizsgálata, akit az érintett ajánlatban előírt minimumkövetelmények teljesítésének elmulasztása miatt zártak ki. Mindazonáltal a 2016. december 21‑iBietergemeinschaft Technische Gebäudebetreuung und Caverion Österreich ítéletre (C‑355/15, EU:C:2016:988) tekintettel az olasz bíróságok ezt a „megújító ítélkezési gyakorlatot” csak az érintett szerződés odaítéléséről szóló határozattal kapcsolatos egyetlen és ugyanazon jogorvoslati eljárás keretében vizsgált „kereszt jogorvoslati eljárások” esetére alkalmazzák. Márpedig a jelen ügyben VZ‑nek a vitatott eljárásban való részvételből való kizárását jogerős bírósági határozat is megerősítette, mielőtt VZ e szerződés odaítélésével szemben keresetet indított volna.

    19

    Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság azt is megjegyzi, hogy a jelen ügyben VZ vitatja, hogy a CA megtagadta az érintett szerződés odaítéléséről szóló határozat valamennyi ajánlattevő súlyos szakmai kötelességszegése miatt történő megsemmisítését, akik – amint azt a jelen ítélet 16. pontjában említett ítélet is megerősítette – részt vettek a versenyszabályokkal ellentétes kartellben, ami valamely gazdasági szereplő által szakmai téren elkövetett súlyos kötelezettségszegésnek minősül.

    20

    Végül a kérdést előterjesztő bíróság emlékeztet arra, hogy a 2019. szeptember 5‑iLombardi ítéletben (C‑333/18, EU:C:2019:675, 27. és 28. pont) a Bíróság megállapította, hogy a harmadik helyre rangsorolt ajánlattevőnek, aki keresetet indított az érintett szerződés odaítélése ellen, jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy kérelmezze a nyertes ajánlattevő és a második helyre rangsorolt ajánlattevő ajánlatának kizárását, még akkor is, ha saját ajánlata szabálytalannak ítélhető meg, mivel nem zárható ki, hogy az érintett az ajánlatkérő szerv ilyen esetben egy másik szabályos ajánlat kiválasztásának lehetetlenségét állapíthatja meg, és ezt követően új eljárást bonyolít le. A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy VZ helyzete az eljáráshoz fűződő érdekének értékelése szempontjából összehasonlíthatónak tűnik a 2019. szeptember 5‑iLombardi ítélet (C‑333/18, EU:C:2019:675) alapjául szolgáló ügyben szereplő felperes helyzetével. E tekintetben rámutat arra, hogy VZ bizonyítékokkal alátámasztva azt állítja, hogy a vitatott eljárásra vonatkozó ajánlati felhívásban megkövetelt különleges tanúsítvánnyal már 2019 októberétől rendelkezett.

    21

    E körülmények között a Tribunale amministrativo regionale per la Sardegna (Lombardia tartomány közigazgatási bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

    „1)

    Ellentétes‑e a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdésével az, hogy a szerződő fél kiválasztására irányuló eljárásból véglegesen kizárt ajánlattevővel szemben megtagadják az odaítélés megsemmisítésének elutasítása elleni jogorvoslat lehetőségét, amikor azt kívánja bizonyítani, hogy a nyertes ajánlattevő és a rangsorban őt követő többi ajánlattevő súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el, amelynek lényege versenyellenes megállapodások megkötése volt, amelyet a bíróság csak a kizárását követően állapított meg, mindezt azért, hogy részt vehessen az újból lefolytatandó eljárásban?

    2)

    Ellentétes‑e a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdésével és a verseny védelmére vonatkozó [uniós] elvekkel, hogy a közigazgatási bíróságok nem vizsgálhatják a szerződő fél kiválasztására irányuló eljárásból véglegesen kizárt ajánlattevő által az ajánlatkérő szerv saját aktusai visszavonásának elutasításával szemben benyújtott keresetet az olyan ajánlattevők eljárásban való részvételét engedélyező és közbeszerzési szerződést részükre odaítélő aktusok tekintetében, akik bíróság által versenykorlátozónak ítélt megállapodásokat kötöttek az eljárás tárgyát képezővel azonos ágazatban?”

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

    Az elfogadhatóságról

    22

    A Bírósághoz benyújtott észrevételeiben a CA arra hivatkozik, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan, mivel az előterjesztett kérdések általánosak és hipotetikusak, és mindenesetre az azokra adandó válasz egyértelműen kitűnik az ítélkezési gyakorlatból.

    23

    E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy kizárólag az alapeljárásban eljáró és a meghozandó bírósági döntésért felelős nemzeti bíróság jogosult mérlegelni – az ügy sajátosságaira figyelemmel – egyrészt az előzetes döntéshozatal szükségességét annak érdekében, hogy döntését meghozhassa, másrészt azt, hogy a Bíróság számára feltett kérdések relevánsak‑e. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések valamely uniós jogi rendelkezés értelmezésére vagy érvényességére vonatkoznak, a Bíróság – főszabály szerint – köteles határozatot hozni. Ebből következik, hogy a nemzeti bíróságok által előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság általi elutasítása csak abban az esetben lehetséges, ha nyilvánvaló, hogy a kért értelmezés nem függ össze az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, illetve ha a szóban forgó probléma hipotetikus jellegű, vagy a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli és jogi elemek ismeretével, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e kérdésekre hasznos választ adjon (2022. október 20‑iCentre public d’action sociale de Liège [Liège‑i kiutasítási határozat visszavonása vagy felfüggesztése] ítélet, C‑825/21, EU:C:2022:810, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

    24

    Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság egyértelműen jelezte, hogy az olasz jog eljárásjogi rendelkezéseinek megfelelően, ahogyan azokat az olasz bíróságok ítélkezési gyakorlata értelmezte, előfordulhat, hogy VZ keresetét eljáráshoz fűződő érdek hiánya miatt elutasítja, hacsak a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdését adott esetben az uniós versenyjogi szabályok fényében úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az ilyen elutasítás. Ebből következik, hogy az előterjesztett kérdések közvetlen kapcsolatban állnak az alapeljárás tárgyával, és nem tekinthetők tisztán hipotetikusnak.

    25

    Továbbá az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nem lehet elfogadhatatlanként elutasítani pusztán azért, mert az alapügyben szereplő egyik fél véleménye szerint az előterjesztett kérdésekre adandó válasz már kitűnik a Bíróság ítélkezési gyakorlatából (lásd ebben az értelemben: 2022. február 24‑iViva Telecom Bulgaria ítélet, C‑257/20, EU:C:2022:125, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

    26

    A francia kormány a Bíróság elé terjesztett észrevételeiben azt állítja, hogy a második kérdést részben elfogadhatatlannak kell tekinteni, mivel a kérdést előterjesztő bíróság elmulasztotta az e kérdés tárgyát képező, „a verseny védelmével kapcsolatos […] uniós jogi elvek” pontosítását. Márpedig nyilvánvaló, hogy a hivatkozott elvek az uniós versenyjogi szabályokból, többek között az EUMSZ 101. cikkből levezethető elvek, ami egyébként az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolásából is egyértelműen kitűnik.

    27

    Következésképpen az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.

    Az ügy érdeméről

    28

    Kérdéseivel, amelyeket együtt kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdését az uniós versenyjogi szabályokra tekintettel úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az a tagállami szabályozás, amely nem teszi lehetővé valamely gazdasági szereplő számára – akit azért akadályoztak meg abban, hogy részt vegyen valamely közbeszerzési eljárásban, mert nem felel meg az érintett ajánlati felhívásban meghatározott részvételi feltételek valamelyikének, és akinek az e feltétel felvétele ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét jogerős határozattal elutasították –, hogy vitassa az említett közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítésének az érintett ajánlatkérő szerv által történő megtagadását, miután bírósági határozattal megerősítették, hogy mind a nyertes ajánlattevő, mind az összes többi ajánlattevő részt vett a versenyszabályok megsértésének minősülő, ugyanabban az ágazatban kötött megállapodásban, mint amelyet az említett közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárás érint.

    29

    A 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott közbeszerzési szerződés elnyerése, és közbeszerzésekre vonatkozó uniós jog vagy az e jogot átültető nemzeti szabályok állítólagos megsértését szenvedték el, vagy fennáll ennek a kockázata (2018. november 28‑iAmt Azienda Trasporti e Mobilità és társai ítélet, C‑328/17, EU:C:2018:958, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

    30

    A tagállamok tehát nem kötelesek ezen jogorvoslati eljárásokat minden olyan személy számára hozzáférhetővé tenni, aki közbeszerzési szerződés odaítélését kívánja elérni, hanem jogosultak megkövetelni, hogy az érintett személynek az általa állított jogsértés sérelmet okozzon, vagy ennek veszélye fennálljon (2018. november 28‑iAmt Azienda Trasporti e Mobilità és társai ítélet, C‑328/17, EU:C:2018:958, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

    31

    A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint valamely közbeszerzési eljárásban való részvétel főszabály szerint érvényesen minősülhet a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdése értelmében vett olyan feltételnek, amelynek a teljesítése szükséges annak megállapításához, hogy az érintett személynek igazoltan érdeke fűződik a szóban forgó közbeszerzési szerződés elnyeréséhez, vagy fennáll annak veszélye, hogy az említett szerződés odaítéléséről szóló határozat állítólagosan jogellenes jellege miatt kár érheti. Ajánlat benyújtásának hiányában az ilyen személy nehezen tudja bizonyítani, hogy érdeke fűződik e határozat megtámadásához, vagy hogy ezen odaítélés következtében kár érte, vagy ennek veszélye fennáll (2004. február 12‑iGrossmann Air Service ítélet, C‑230/02, EU:C:2004:93, 27. pont; 2018. november 28‑iAmt Azienda Trasporti e Mobilità és társai ítélet, C‑328/17, EU:C:2018:958, 46. pont).

    32

    Mindazonáltal a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az is kitűnik, hogy abban az esetben, ha valamely gazdasági szereplő azért nem nyújtott be ajánlatot olyan közbeszerzési eljárásban, amelyet nem volt esélye megnyerni, mivel a közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumokban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban olyan előírások szerepeltek, amelyeket nem tudott betartani, túlzás lenne annak megkövetelése, hogy a 89/665 irányelvben az ezen előírások vitatására előírt jogorvoslati eljárások kezdeményezése előtt nyújtson be ajánlatot az érintett közbeszerzési eljárás keretében (lásd ebben az értelemben: 2018. november 28‑iAmt Azienda Trasporti e Mobilità és társai ítélet, C‑328/17, EU:C:2018:958, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

    33

    Márpedig az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések az olyan gazdasági szereplő esetére vonatkoznak, amely azért nem nyújtott be ajánlatot valamely közbeszerzési eljárás keretében, mert nem felelt meg az érintett ajánlati felhívásban előírt egyik részvételi feltételnek, és amely az említett közbeszerzési eljárással szemben indított keresettel vitathatta e feltételnek az ajánlati felhívásba való felvételét, amit az érintett szerződés odaítéléséről szóló határozat meghozatalát megelőzően hozott jogerős határozat elutasított.

    34

    A jelen ítélet 30. és 31. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatra tekintettel nem állapítható meg, hogy az ilyen gazdasági szereplő a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „azon személy” fogalma alá tartozik, „[akinek] érdek[é]ben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és [akinek] az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.”

    35

    E tekintetben nem bír jelentőséggel az a tény, hogy e gazdasági szereplő időközben megtette az érintett ajánlati felhívásban előírt feltétel teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, olyannyira, hogy azon közbeszerzési eljárás megszüntetése, amelyben nem vehetett részt, és új eljárás – ugyanazon követelmények alapján történő – lefolytatása esetén ajánlatot tehet, és elnyerheti az érintett szerződést.

    36

    Nem vitatott, hogy a 89/665 irányelv 1. cikke (3) bekezdésének értelmezésére kért Bíróság úgy ítélte meg, hogy közbeszerzési eljárás keretében az ajánlattevőknek a szerződés elnyerése érdekében egyenértékű jogos érdekük fűződik a többi ajánlattevő ajánlatának kizárásához (lásd ebben az értelemben: 2013. július 4‑iFastweb ítélet, C‑100/12, EU:C:2013:448, 33. pont; 2016. április 5‑iPFE ítélet, C‑689/13, EU:C:2016:199, 27. pont), függetlenül az eljárásban résztvevők számától és a keresetet indító résztvevők számától (lásd ebben az értelemben: 2013. július 4‑iFastweb ítélet, C‑100/12, EU:C:2013:448, 33. pont; 2016. április 5‑iPFE ítélet, C‑689/13, EU:C:2016:199, 28. és 29. pont).

    37

    Mindazonáltal, amint azt a Bíróság a 2016. december 21‑iBietergemeinschaft Technische Gebäudebetreuung und Caverion Österreich ítéletben (C‑355/15, EU:C:2016:988, 3032. pont) pontosította, a 2013. július 4‑iFastweb ítélet (C‑100/12, EU:C:2013:448) és a 2016. április 5‑iPFE ítélet (C‑689/13, EU:C:2016:199) alapjául szolgáló ügyekben szóban forgó helyzetekben egyrészt az ajánlatkérő az érintett ajánlattevők által benyújtott ajánlatokkal szemben nem hozott kizáró határozatot, másrészt pedig mindkét ajánlattevő a szerződést odaítélő határozattal szembeni egy és ugyanazon jogorvoslati eljárásban vitatta a másik ajánlatának szabályszerűségét, mivel mindkettőnek egyenértékű jogos érdeke fűződött a másik fél ajánlatának kizárásához, amely annak megállapításához vezethet, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetetlenné válik egy szabályszerű ajánlat kiválasztása.

    38

    Ezzel szemben, amikor a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat elfogadását megelőzően valamely ajánlattevőt véglegesen kizárják az érintett közbeszerzési eljárásból az ajánlatkérő jogerőssé vált bírósági határozattal helybenhagyott véglegessé vált határozatával, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdésével nem ellentétes, hogy ezen ajánlattevővel szemben megtagadják az érintett szerződés odaítéléséről szóló határozattal és a vonatkozó szerződéskötéssel szembeni jogorvoslatot (lásd ebben az értelemben: 2016. december 21‑iBietergemeinschaft Technische Gebäudebetreuung és Caverion Österreich ítélet, C‑355/15, EU:C:2016:988, 35. és 36. pont; 2017. május 11‑iArchus és Gama ítélet, C‑131/16, EU:C:2017:358, 5759. pont; 2021. március 24‑iNAMA és társai ítélet, C‑771/19, EU:C:2021:232, 42. pont).

    39

    Ugyanis, amint azt a Bíróság már kimondta, az ajánlattevőnek a szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni kereshetőségi jogát a kizáró határozat még nem végleges jellege határozza meg (2021. december 21‑iRandstad Italia ítélet, C‑497/20, EU:C:2021:1037, 73. és 74. pont; 2022. május 17‑iEstaleiros Navais de Peniche végzés, C‑787/21, nem tették közzé, EU:C:2022:414, 25. pont). Márpedig a 89/665 irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése értelmében az ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való részvételből való kizárása végleges, ha azt az ajánlattevővel közölték, és azt egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy vele szemben már nincs helye jogorvoslatnak.

    40

    A jelen ítélet 38. pontjában kifejtett megfontolások egyébiránt arra a gazdasági szereplőre is vonatkoznak, amely közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárás keretében nem nyújtott be ajánlatot, mivel nem felelt meg az érintett ajánlati felhívásban megkövetelt egyik feltételnek, és e közbeszerzési szerződés nem volt számára odaítélhető, és amelynek az e közbeszerzési eljárással szembeni, az e feltétel felvételének jogszerűségét megkérdőjelező jogorvoslati kérelmét az említett közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat elfogadását megelőzően jogerőssé vált határozat elutasította. Az ilyen gazdasági szereplő helyzete ugyanis az ilyen odaítélési eljárásból való végleges kizárását illetően lényegében nem különbözik az e 38. pontban említett ajánlattevő helyzetétől.

    41

    A kérdést előterjesztő bíróság által említett 2019. szeptember 5‑iLombardi ítélet (C‑333/18, EU:C:2019:675) nem vezethet eltérő következtetésre.

    42

    Amint az ezen ítélet 8–10. pontjából kitűnik, az nem az olyan ajánlattevő esetére vonatkozik, akinek a közbeszerzési eljárásból való kizárását jogerős bírósági határozat jogszerűnek ítélte, hanem ugyanazon helyzetre vonatkozik, mint amely a jelen ítélet 36. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatban szerepel, vagyis egy olyan ajánlattevő esetére, amely vitatja egy vagy több másik ajánlattevő ajánlata elfogadhatóságának jogszerűségét, és aki maga is szembesül ajánlata elfogadhatóságának vitatásával, amelyről még nem született végleges döntés.

    43

    E körülmények között relevánsak az említett ítélet 28. pontjában kifejtett megfontolások, amelyek szerint, ha az elutasított ajánlattevő keresetét megalapozottnak találják, az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy megsemmisíti az érintett közbeszerzési eljárást, és új eljárást indít azzal az indokkal, hogy a fennmaradó szabályos ajánlatok nem felelnek meg kellőképpen az ajánlatkérő szerv elvárásainak. Márpedig az említett körülmények, amelyek alapján a Bíróság ugyanezen ítélet 29. pontjában úgy ítélte meg, hogy ilyen feltételek mellett az alapkereset elfogadhatósága – a 89/665 irányelv hatékony érvényesülése sérelmének terhe mellett – nem tehető függővé annak előzetes megállapításától, hogy az e keresetet indító ajánlattevő ajánlatánál alacsonyabb rangsorolású valamennyi ajánlat szintén szabálytalan, az alapügyben nem állnak fenn.

    44

    Végül nem igazolhatja a 89/665 irányelv 1. cikke (3) bekezdésének eltérő értelmezését az a körülmény, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvételből véglegesen kizárt gazdasági szereplő az érintett szerződés odaítéléséről szóló határozattal szemben indított keresetének alátámasztása érdekében vagy e határozat ajánlatkérő általi elutasítása ellen hivatkozik az e közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi ajánlattevőnek a versenyszabályok megsértését megvalósító megállapodásban való részvételére.

    45

    Az ilyen helyzetben lévő gazdasági szereplő ugyanis végeredményben nem különbözik bármely más gazdasági szereplőtől, amely potenciálisan ajánlatot tehetett volna. Márpedig a jelen ítélet 31. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy ez utóbbi körülmény nem elegendő annak igazolásához, hogy az ilyen gazdasági szereplő a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „olyan személy, [akinek] érdek[é]ben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és [akinek] az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll”.

    46

    A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely nem teszi lehetővé a gazdasági szereplő számára – akit azért akadályoztak meg abban, hogy részt vegyen valamely közbeszerzési eljárásban, mert nem felel meg az érintett ajánlati felhívásban meghatározott részvételi feltételek valamelyikének, és akinek az e feltétel ezen ajánlati felhívásba történő felvétele ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét jogerős határozattal elutasították –, hogy vitassa e közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítésének az érintett ajánlatkérő szerv által történő megtagadását, miután bírósági határozattal megerősítették, hogy mind a nyertes ajánlattevő, mind az összes többi ajánlattevő részt vett a versenyszabályok megsértésének minősülő, ugyanabban az ágazatban kötött megállapodásban, mint amelyet az említett közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárás érint.

    A költségekről

    47

    Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

     

    A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

     

    A 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21‑i 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (3) bekezdését

     

    a következőképpen kell értelmezni:

     

    azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely nem teszi lehetővé a gazdasági szereplő számára – akit azért akadályoztak meg abban, hogy részt vegyen valamely közbeszerzési eljárásban, mert nem felel meg az érintett ajánlati felhívásban meghatározott részvételi feltételek valamelyikének, és akinek az e feltétel ezen ajánlati felhívásba történő felvétele ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét jogerős határozattal elutasították –, hogy vitassa e közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítésének az érintett ajánlatkérő szerv által történő megtagadását, miután bírósági határozattal megerősítették, hogy mind a nyertes ajánlattevő, mind az összes többi ajánlattevő részt vett a versenyszabályok megsértésének minősülő, ugyanabban az ágazatban kötött megállapodásban, mint amelyet az említett közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárás érint.

     

    Aláírások


    ( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.

    Top