—

semmisítse meg a Bizottság 2021. április 26-i határozatát (a továbbiakban: megtámadott határozat), amelyben a Bizottság – megerősítve a korábbi, 2021. március 3-i megtagadó határozatát – elutasította a felperesnek az OC/2019/0766. sz. vizsgálat végén az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által elkészített végleges jelentéshez és mellékleteihez való hozzáférés iránti kérelmét;

—

kötelezze a Bizottságot az OLAF jelentésének és mellékleteinek a benyújtására; és

—

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első, az OLAF jelentéséhez való hozzáférés következményeinek téves értelmezésére alapított jogalap.

A felperes e tekintetben előadja, hogy a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, mivel az OLAF jelentéséhez való hozzáféréssel – az 1049/2001 rendelet (1) 10. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése értelmében – a jelentés nem válhat „nyilvánossá”.

2.

A második, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése harmadik franciabekezdésének megsértésére alapított jogalap.

A felperes e tekintetben előadja, hogy az alperes megsértette az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik franciabekezdését, amint azt az ítélkezési gyakorlat értelmezi, amely szerint amennyiben az OLAF jelentésének címzettje az érintettek számára hátrányos aktusokat szándékozik elfogadni, ezen utóbbiak jogosultak hozzáférni a szóban forgó jelentéshez.

3.

A harmadik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának és az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap.

A felperes e tekintetben előadja, hogy soha nem kérte természetes személyek személyes adatainak átadását, ami miatt a jelentésben esetlegesen szereplő személyes adatok – az igen gyakori módszerként alkalmazott kitakarásukkal – könnyedén megóvhatók.

4.

A negyedik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének téves alkalmazására és értelmezésére alapított jogalap.

A felperes e tekintetben előadja, hogy a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, mivel az alperes többek között nem értékelte konkrétan, hogy biztosítható-e részleges hozzáférés.

5.

Az ötödik, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap.

A felperes e tekintetben előadja, hogy az alperes egyáltalán nem indokolta az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében szereplő kivétel alkalmazhatóságát.

6.

A hatodik, a hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek téves kizárására alapított jogalap.

A felperes e tekintetben előadja, hogy az alperes tévesen értelmezte a védelemhez való jogot pusztán a fél érdekeként, és nem vette figyelembe, hogy a védelemhez való jog a jogállamiság egyik központi eleme, ekként pedig a közösség, nem pedig egyetlen jogalany védelmeként és garanciájaként szolgál.