Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62021CN0648

    C-648/21. sz. ügy: A Sąd Okręgowy w Słupsku (Lengyelország) által 2021. október 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M. C., M. F. elleni büntetőeljárás

    HL C 73., 2022.2.14, p. 7–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
    HL C 73., 2022.2.14, p. 4–4 (GA)

    2022.2.14.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 73/7

    A Sąd Okręgowy w Słupsku (Lengyelország) által 2021. október 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M. C., M. F. elleni büntetőeljárás

    (C-648/21. sz. ügy)

    (2022/C 73/10)

    Az eljárás nyelve: lengyel

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Sąd Okręgowy w Słupsku

    Az alap-büntetőeljárás résztvevői

    M. C., M. F.

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1)

    Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését az Alapjogi Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezve, hogy azzal ellentétes az ustawa z dnia 27 lipca 2001 r. – Prawo o ustroju sądów powszechnych (a rendes bíróságok szervezetéről szóló, 2001. július 27-i törvény) 30. cikkének 1. § -ával és 24. cikkének 1. § -ával összefüggésben értelmezett 47b. cikkének 5. és 6. § -ához hasonló nemzeti szabályozás, amely szerint a bíróság kollégiumához hasonló nemzeti bírósági szerv hatáskörrel rendelkezik e bíróság bírájának a részére kiosztott valamennyi ügy vagy ezen ügyek egy részének elbírálására vonatkozó kötelezettség alóli felmentésére, amennyiben:

    a)

    a bíróság kollégiuma a törvény erejénél fogva a bíróságok elnökeiből áll, akiket e tisztségekre a végrehajtó hatalom szerve nevezett ki, mint amilyen az egyben a legfőbb ügyész tisztségét is betöltő igazságügyi miniszter;

    b)

    a bíró felmentésére a részére kiosztott ügyek elbírálására vonatkozó kötelezettsége alól a hozzájárulása nélkül kerül sor;

    c)

    a nemzeti jog nem rendelkezik azokról a szempontokról, amelyeket a bíróság kollégiumának figyelembe kell vennie a bírónak a részére kiosztott ügyek elbírálására vonatkozó kötelezettség alóli felmentése során, továbbá nem rendelkezik az ilyen felmentés indokolására vonatkozó kötelezettségről és bírósági felülvizsgálatáról sem;

    d)

    a bíróság kollégiumának egyes tagjait a bírói állásra a Bíróság 2021. július 15-i, Bizottság kontra Lengyelország (Bírákra vonatkozó fegyelmi rendszer) ítéletben (C-791/19, EU:C:2021:596) ismertetettekhez hasonló körülmények között neveztek ki?

    2)

    Úgy kell-e értelmezni az első kérdésben említett rendelkezéseket, valamint az elsőbbség elvét, hogy azok feljogosítják (vagy kötelezik) a 2016/343 irányelv (1) hatálya alá tartozó büntetőeljárásban eljáró nemzeti bíróságot, amelynek bíráját az első kérdésben leírt módon mentették fel az ügyek elbírálásának kötelezettsége alól, valamint valamennyi állami hatóságot arra, hogy hagyja figyelmen kívül a bíróság kollégiumának aktusát és az azt követő hasonló egyéb aktusokat, mint az ügyeknek, köztük az alapügynek, az elmozdított bíró nélküli újrakiosztásáról szóló végzéseket, annak érdekében, hogy e bíró továbbra is az ezen ügyet elbíráló ítélkező testület tagja maradjon?

    3)

    Úgy kell-e értelmezni az első kérdésben említett rendelkezéseket, valamint az elsőbbség elvét, hogy azok megkövetelik a nemzeti jogrendben a 2016/34 irányelv hatálya alá tartozó büntetőeljárásban olyan jellegű intézkedések meglétét, amelyek biztosítják az eljárásban részt vevő, az alapeljárás terheltjeihez hasonló felek számára az első kérdésben említetthez hasonló, azon határozatok felülvizsgálatát és az azokkal szembeni fellebbezést, amelyek az eljáró bíróság adott ügyet tárgyaló ítélkező testületének megváltozását, következésképpen az addig az ügy elbírálására kijelölt bírónak az első kérdésben említett módon történő felmentését eredményezték ezen ügy elbírálásának kötelezettsége alól?

    (1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

    Top