Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62021CN0551

C-551/21. sz. ügy: 2021. szeptember 7-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa

HL C 462., 2021.11.15, p. 27–27 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.11.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 462/27


2021. szeptember 7-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa

(C-551/21. sz. ügy)

(2021/C 462/32)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouquet, B. Hofstötter, T. Ramopoulos és A. Stobiecka-Kuik meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

semmisítse meg a Gaboni Köztársaság és az Európai Közösség között létrejött halászati partnerségi megállapodás végrehajtási jegyzőkönyvének (2021–2026) az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2021. június 28-i (EU) 2021/1117 tanácsi határozat (1) 2. cikkét és a portugál nagykövetnek a Tanács elnöke által a jegyzőkönyv aláírására jogosult személyként való 2021. június 29-i kijelölését, és

az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első és fő jogalap keretében a Bizottság azzal érvel, hogy a Tanács megsértette a) a Bizottságnak az EUSZ 17. cikk szerinti külső képviseleti hatáskörét, illetve az intézményközi egyensúlyt, és az intézményi hatáskör-átruházás EUSZ 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott elvét, valamint b) az egységes külső képviseletnek az Unió és tagállamok közötti jóhiszemű együttműködés elvéből fakadó követelményét. A Bizottság először is előadja, hogy a Tanács tévesen alkalmazta a jogot megsértve ezáltal a Bizottság előjogait, amikor elfogadta a 2021. június 28-i (EU) 2021/1117 tanácsi határozat 2. cikkét, és e rendelkezés alapján a Bizottság helyett az elnökön keresztül jelölte ki a Gabonnal létrejött megállapodás végrehajtási jegyzőkönyvének az Unió nevében történő aláírására (egyedül) jogosult személyként a portugál nagykövetet. Másodszor a Bizottság azzal érvel, hogy ezáltal a Tanács zavart keltett az Unió külső partnerei közt abban a vonatkozásban, hogy mely uniós intézmény feladata az Unió külső képviseletének ellátása, mivel a Tanács soros elnökségét a portugál nagykövet személyében jelölte ki, ezáltal kétségeket keltve az Unió azon hatáskörének jogi természetét illetően, hogy teljes értékű jogi személyként, nem pedig a tagállamainak ügynökségeként, önállóan nemzetközi megállapodásokat kössön. A Tanács ezáltal nemzetközi téren aláásta az Unió hatékonyságát, hitelességét és hírnevét.

A második jogalap keretében a Bizottság azzal érvel, hogy a Tanács megsértette a) az EUMSZ 296. cikkben és az EUMSZ 297. cikkben rögzített indokolási kötelezettséget, illetve közzétételi követelményt, és b) az EUSZ 13. cikk (2) bekezdésében rögzített, az intézmények jóhiszemű és kölcsönös együttműködésének elvét. A Bizottság először is előadja, hogy a Tanács nem indokolta azon döntését, hogy a portugál nagykövetet jelöli ki a jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő aláírására, továbbá e döntését nem hozta nyilvánosságra közzététel vagy a Bizottságnak címzett értesítés útján, valamint másodszor, hogy a Tanács nem konzultált a Bizottsággal azzal kapcsolatban, hogy a portugál nagykövetet szándékozik kijelölni az Unió nevében történő aláírásra.


(1)  HL 2021. L 242., 3. o.


Top