1.1

Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: Keretirányelv) 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a nemzeti szabályozó hatóság határozatával címzett vállalkozások versenytársának tekinthető-e az a vállalkozás, amely a határozattal érintett piacon saját maga nem végez elektronikus hírközlési szolgáltatást, – másik tagállamban bejegyzett és működő társaság – ugyanakkor a közvetlen irányítása alatt álló vállalkozás az érintett piacon szolgáltatóként jelen van, és a határozattal címzett vállalkozások piaci versenytársa?

1.2

Az 1.1 kérdés eldöntéséhez szükséges-e vizsgálni, hogy a jogorvoslattal élni kívánó anyavállalat az irányítása alatt álló, az érintett piacon versenytársként jelen lévő vállalkozással gazdasági egységet alkot-e?

2.1

A Keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: Engedélyezési irányelv) 7. cikke értelmében a nemzeti szabályozó hatóság által – az 5G bevezetését támogató és további vezeték nélküli, szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában – lefolytatott árverési eljárás olyan eljárásnak minősül-e, amelynek célja a verseny védelme? Egyúttal értelmezhető-e úgy, hogy a nemzeti szabályozó hatóság ezen árverési eljárás eredményét megállapító határozatának célja ebben az értelemben a verseny védelme?

2.2

Amennyiben a 2.1 kérdésre igenlő választ ad a Bíróság, a határozat versenyvédelmi célját befolyásolja-e az a körülmény, hogy a bírósági jogorvoslatot kezdeményező vállalkozás pályázatának nyilvántartásba vételét a nemzeti szabályozó hatóság külön határozatban foglalt végleges döntésével megtagadta, amelynek eredményeképpen a vállalkozás nem vehetett részt az árverési eljárásban, ezért az eljárás eredményét megállapító döntésnek nem címzettje?

3.1

A Keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdését – az Alapjogi Charta 47. cikkére figyelemmel – úgy kell-e értelmezni, hogy az kizárólag olyan vállalkozásnak biztosít jogorvoslati jogot a nemzeti szabályozó hatóság határozata ellen,

3.2

A 3.1 kérdésben meghatározott érintettséget alátámasztja-e önmagában, hogy a vállalkozás pályázatot nyújtott be az árverési eljárásban – azaz azon részt kívánt venni, de ez meghiúsult a feltételeknek való meg nem felelése miatt – vagy a bíróság jogszerűen hívhatja fel ezen túlmenően az érintettsége fennállásának bizonyítékokkal történő alátámasztására?

—

az érintett piacon szolgáltatói, gazdasági tevékenységet nem folytat, de a közvetlen irányítása alatt álló vállalkozás az érintett piacon elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújt; és

—

az árverési eljárásban történő nyilvántartásba vételét a nemzeti szabályozó hatóság – a megtámadott árverési eljárás eredményét megállapító határozata meghozatalát megelőzően – jogerős és végleges döntésével megtagadta, ezzel kizárva őt az árverési eljárásban történő további részvételből?