–

a Papierfabriek Doetinchem BV képviseletében C. Böhmer és C. Menebröcker Rechtsanwälte,

–

a Sprick GmbH Bielefelder Papier‑ und Wellpappenwerk & Co. képviseletében S. Rojahn Rechtsanwältin,

–

az Európai Bizottság képviseletében P. Němečková, J. Samnadda és T. Scharf, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) 8. cikke (1) bekezdésének és 10. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Papierfabriek Doetinchem BV és a Sprick GmbH Bielefelder Papier‑ und Wellpappenwerk & Co. (a továbbiakban: Sprick) között, a Sprick tulajdonában lévő közösségi formatervezési mintaoltalomból eredő jogok állítólagos megsértése miatt indított bitorlási kereset tárgyában folyamatban lévő eljárásban nyújtották be.

3

A 6/2002 rendelet (10) preambulumbekezdése értelmében:

„A műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta‑oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei. Elfogadott, hogy ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után. Hasonlóképpen, a különböző gyártmányú termékek együtt történő működtetése nem akadályozható az oltalomnak a szerkezetileg összekapcsolható elemek formatervezési mintájára való kiterjesztésével. Ennélfogva azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik‑e az oltalmazhatóság feltételeit.”

4

A rendelet „Meghatározások” című 3. cikke a következőképpen szerint rendelkezik:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]”

5

Az említett rendelet „Egyéni jelleg” címet viselő 6. cikke értelmében:

„(1)   A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz […]

[…]”

6

Ugyanezen rendeletnek „A műszaki rendeltetésük által meghatározott és az összekapcsolható formatervezési minták” című 8. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„Nem részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.”

7

A 6/2002 rendelet „Az oltalom terjedelme” című 10. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„A közösségi formatervezésiminta‑oltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.”

8

A rendeletnek „A bejelentés kellékei” című 36. cikke értelmében:

„(1)   A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell:

[…]”

9

A Sprick társaság csomagolópapír‑adagolókat gyárt. A társaság a 2012. szeptember 19‑én bejelentett, 2012. október 17‑én lajstromozott és 2012. október 17‑én közzétett, 001344022‑0006. számú, csomagolóberendezésre vonatkozó közösségi formatervezési minta jogosultja, amelynek ábrázolása a következő:

10

A Papierfabriek Doetinchem a Sprick által gyártott termékkel konkurrens termék gyártója és forgalmazója.

11

A Sprick keresetet nyújtott be a Landgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi regionális bíróság, Németország) a Papierfabriek Doetinchem ellen, az alapeljárásban szereplő formatervezésiminta‑oltalomból eredő jogok megsértése miatt. Ez utóbbi viszontkeresetet terjesztett elő a formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránt azzal az indokkal, hogy a formatervezési minta valamennyi jellegzetessége kizárólag az érintett termék műszaki rendeltetésének következménye.

12

2017. május 18‑i ítéletével a Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális bíróság) helyt adott a Sprick kérelmeinek, és a Papierfabriek Doetinchem viszontkeresetét azzal az indokkal utasította el, hogy mivel a termékre „számos formatervezési alternatíva” létezik, az alapeljárás tárgyát képező formatervezési minta jellegzetességei nem kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei.

13

A Papierfabriek Doetinchem fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen az Oberlandesgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi regionális felsőbíróság, Németország). Ez utóbbi bíróság 2019. június 27‑i ítéletével azzal az indokkal semmisítette meg az alapügyben szereplő formatervezésiminta‑oltalmat, hogy annak valamennyi jellegzetessége az említett termék műszaki rendeltetésének következménye. E tekintetben az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság) figyelembe vette a Sprick által benyújtott EP 2897793. számú szabadalmi bejelentésől szóló jelentést, amelyben ugyanezen termék valamennyi jellegzetességét műszaki szempontból előnyösnek mutatják be, és a 2018. március 8‑iDOCERAM ítéletre (C‑395/16, EU:C:2018:172) támaszkodva megállapította, hogy a termék formáját illetően a „megvalósítható alternatívák” létezése nem releváns.

14

A Sprick által benyújtott keresetet követően a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) hatályon kívül helyezte az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság) ítéletét, és a jogvitát újbóli határozathozatal céljából visszautalta elé. A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy ítélte meg, hogy az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság) túl nagy jelentőséget tulajdonított a Sprick által benyújtott EP 2897793. számú szabadalmi bejelentésről szóló jelentésnek, a többi körülményt jogilag tévesen alkalmazta, és nem vette figyelembe a jelen ügy valamennyi releváns vonatkozását. A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) szerint az Oberlandesgericht Düsseldorfnak (düsseldorfi regionális felsőbíróság) meg kellett volna vizsgálnia, hogy vizuális megfontolások nem játszottak‑e szintén szerepet az érintett termék két részből álló kialakításában, mivel ez a kialakítás lehetővé tette egy kétszínű termék előállítását, amint erről a ténylegesen forgalmazott termék is tanúskodik. Végül az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság) nem hagyhatta volna figyelmen kívül, hogy a Sprick számos olyan formatervezési alternatíva mintájával rendelkezik, amely lehetővé teszi ugyanazon műszaki rendeltetés betöltését, mint az alapeljárásban szereplő minta alapján kivitelezett termék.

15

Az alapügynek a kérdést előterjesztő bíróság, az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság) elé való visszautalását követően ez utóbbi úgy véli, hogy a 2018. március 8‑iDOCERAM ítélet (C‑395/16, EU:C:2018:172) 30. pontja azt az értelmezést támasztja alá, hogy más formatervezési minták megléte az adott ügy objektív körülményeinek a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti átfogó értékelése során csak abban az esetben bír csekély jelentőséggel, ha az érintett formatervezési minta jogosultja ezekre is formatervezési mintaoltalmat igényel.

16

A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) azon megállapítását illetően, amely szerint a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az érintett terméknek a szóban forgó formatervezési mintában látható, két részből álló kialakítása nem alapul‑e vizuális megfontolásokon, mivel ez a kialakítás olyan kétszínű megjelenést tett lehetővé, ami nem kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye, ez a bíróság megjegyzi, hogy a kétszínű megjelenés nem derül ki a formatervezési minta lajstromozásából.

17

E körülmények között az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi regionális felsőbíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

18

Az előterjesztő bíróság első kérdése lényegében arra irányul, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azt a kérdést, hogy egy termék külső jellegzetessége kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye‑e, az adott jellegzetességek megválasztását irányító objektív körülményekre, az adott műszaki rendeltetés betöltésére alkalmas alternatív formatervezési minták meglétére, illetve arra tekintettel kell‑e értékelni, hogy az érintett formatervezési minta jogosultja számos alternatív formatervezési mintára vonatkozó joggal is rendelkezik?

19

E tekintetben rá kell mutatni, hogy a 6/2002 rendelet 3. cikkének a) pontja értelmében a formatervezési minta a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek. Következésképpen a rendelet által meghatározott rendszerben a megjelenés képezi a formatervezési minta meghatározó elemét (2018. március 8‑iDOCERAM ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2021. október 28‑iFerrari ítélet, C‑123/20, EU:C:2021:889, 30. pont).

20

A 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdése – amelynek a rendelet (10) preambulumbekezdéséből is kitűnő célja a műszaki haladás gátlásának megakadályozása – úgy rendelkezik, hogy nem részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban az a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye. Ez a rendelkezés tehát kizárja az e rendelet által nyújtott oltalom alól azt az esetet, amikor az érintett termék műszaki rendeltetésének betöltése volt az egyetlen olyan tényező, amely meghatározta, hogy a formatervező a termék megjelenésének valamelyik jellegzetességét választotta, míg más jellegű, különösen a termék vizuális megjelenésével kapcsolatos megfontolások nem játszottak szerepet e jellegzetesség kiválasztásában (lásd ebben az értelemben: 2018. március 8‑iDOCERAM ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 26., 29. és 31. pont).

21

Az érintett termékkel megegyező műszaki rendeltetés betöltésére alkalmas, alternatív formatervezési minták meglétével kapcsolatban a Bíróság kimondta, hogy ha ez a körülmény elegendő lenne a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdése alkalmazásának kizárásához, akkor nem lehetne kizárni, hogy egy gazdasági szereplő közösségi formatervezési mintaként lajstromoztassa egy adott termék több olyan elképzelhető formáját, amely magában foglalja a termék azon külső jellegzetességeit is, amelyek kizárólag a műszaki rendeltetésének következményei. Ez lehetővé tenné az ilyen gazdasági szereplő számára, hogy az ilyen terméket gyakorlatilag kizárólagos, a szabadalmi oltalom által biztosított oltalomnak megfelelő oltalomban részesítse, anélkül hogy az az utóbbi megszerzéséhez szükséges feltételeknek megfelelne, és megakadályozhatná a versenytársakat abban, hogy bizonyos funkcionális jellegzetességeket tartalmazó terméket kínáljanak, illetve korlátozná a lehetséges műszaki megoldásokat, megfosztva ezzel az említett 8. cikk (1) bekezdését a hatékony érvényesülésétől. Következésképpen az alternatív formatervezési minták megléte e rendelkezés alkalmazása szempontjából nem releváns (lásd ebben az értelemben: 2018. március 8‑iDOCERAM ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 30. és 32. pont). Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az érintett formatervezési minta jogosultja által lajstromozott több alternatív formatervezési mintaról van szó.

22

Meg kell továbbá jegyezni, hogy annak értékelése során, hogy valamely termék érintett külső jellegzetességei a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak‑e, a nemzeti bíróságnak az adott ügy valamennyi releváns objektív körülményét figyelembe kell vennie. Az ilyen értékelést többek között az érintett formatervezési mintára, a termék külső jellegzetességeinek megválasztásának indokaira utaló objektív körülményekre, a használatával kapcsolatos adatokra, illetve az ugyanazon műszaki rendeltetés betöltésére alkalmas alternatív formatervezési minták meglétére tekintettel kell elvégezni, amennyiben e körülményeket, adatokat vagy e minták meglétét megbízható bizonyítékok támasztják alá (lásd ebben az értelemben: 2018. március 8‑iDOCERAM ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 36. és 37. pont).

23

A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azt a kérdést, hogy egy termék külső jellegzetessége e rendelkezés értelmében kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye‑e, az adott ügyben releváns összes objektív körülményre, így különösen a külső jellegzetességek megválasztását irányító objektív körülményekre, az ezen műszaki rendeltetés betöltésére alkalmas alternatív formatervezési minták meglétére, valamint arra tekintettel kell értékelni, hogy az érintett formatervezési minta jogosultja számos alternatív formatervezési mintára vonatkozó joggal is rendelkezik, ez utóbbinak azonban a rendelkezés alkalmazása szempontjából nincs döntő jelentősége.

24

Az előterjesztő bíróság második kérdése lényegében arra irányul, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy annak vizsgálata keretében, hogy a termék megjelenése kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye‑e, azt a tényt, hogy a termék kialakítása lehetővé teszi több szín használatát, figyelembe kell‑e venni abban az esetben, ha maga a színhasználat nem szerepel az érintett formatervezési minta lajstromozásában.

25

E tekintetben figyelembe kell venni a jelen ítélet 19. és 22. pontjában hivatkozott, arra vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, hogy a formatervezésiminta‑oltalom lényeges elemének minősül a megjelenés, illetve hogy milyen körülményeket kell figyelembe venni annak értékelésekor, hogy a termék külső jellegzetességei a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e.

26

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az olyan vizuális megfontolások, mint például a termék többszínűségét lehetővé tevő, két részből álló kialakítás, főszabály szerint azon körülmények közé tartoznak, amelyeket ezen értékelés során figyelembe kell venni, önmagukban azonban ezek nem tekinthetők döntő jelentőségűeknek.

27

Azzal kapcsolatban, hogy az a tény, hogy a termék kialakítása lehetővé teszi több szín használatát, figyelembe vehető‑e lajstromozott formatervezési minta esetében akkor, ha a színhasználat nem szerepel az érintett lajstromozásban, emlékeztetni kell arra, hogy a formatervezési minta nyilvános lajstromba való felvételének célja, hogy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a nyilvánosság, különösen a gazdasági szereplők számára hozzáférhetővé tegyék (2018. július 5‑iMast‑Jägermeister kontra EUIPO ítélet, C‑217/17 P, EU:C:2018:534, 53. pont).

28

Egyrészt az illetékes hatóságoknak világosan és pontosan ismerniük kell a formatervezési minta elemeinek jellegét annak érdekében, hogy teljesíthessék a bejelentések előzetes vizsgálatára, a formatervezési minták közzétételére, valamint a formatervezési minták nyilvántartásának megfelelő és pontos vezetésére irányuló kötelezettségeiket. Másrészt a gazdasági szereplőknek világosan és pontosan meg kell tudniuk bizonyosodni az aktuális vagy potenciális versenytársaik oltalomban részesülő védjegyeiről vagy az általuk tett bejelentésekről, hogy így a harmadik személyek jogairól érdemi információhoz juthassanak. Ez a követelmény tehát a harmadik felek jogbiztonságának biztosítására irányul (2018. július 5‑iMast‑Jägermeister kontra EUIPO ítélet, C‑217/17 P, EU:C:2018:534, 53. és 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

29

A 6/2002 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja továbbá úgy rendelkezik, hogy a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell „a formatervezési minta többszörözésre alkalmas ábrázolását”.

30

E tekintetben a Bíróság kimondta, hogy a lajstromoztatni kért formatervezési minta ábrázolásának lehetővé kell tennie a formatervezési minta egyértelmű azonosítását (2021. október 28‑iFerrari ítélet, C‑123/20, EU:C:2021:889, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A grafikai ábrázolhatóság követelménye különösen magának a formatervezési mintának a meghatározására szolgál annak érdekében, hogy megállapítható legyen a formatervezésiminta‑oltalom jogosultja számára biztosított oltalom pontos tárgya (2018. július 5‑iMast‑Jägermeister kontra EUIPO ítélet, C‑217/17 P, EU:C:2018:534, 51. és 52. pont), valamint hogy megfeleljen a jelen ítélet 27. és 28. pontjában említett célkitűzéseknek.

31

Ennélfogva meg kell állapítani, hogy önmagában a többszínűség lehetősége, amelyet az érintett termék két részből álló kialakítása tesz lehetővé, szubjektív jellegű, ha ez a színhasználat nem szerepel az alapügyben szereplő formatervezési minta ábrázolásában, és mint ilyen, nem lehet elegendő a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt kizáró ok alkalmazásának elutasításához. Az ezzel ellentétes értelmezés a formatervezésiminta‑oltalom pontos tárgyát illetően pontatlansághoz, illetve bizonytalansághoz vezethet, és sértheti a jogbiztonságot.

32

A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak vizsgálata keretében, hogy a termék megjelenése kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye‑e, azt a tényt, hogy a termék kialakítása lehetővé teszi több szín használatát, nem kell figyelembe venni abban az esetben, ha ez a színhasználat nem szerepel az érintett formatervezési minta lajstromozásában.

33

Az előterjesztő bíróság harmadik kérdése lényegében arra irányul, hogy a 6/2002 rendeletet úgy kell‑e értelmezni, hogy az a tény, hogy az érintett termék kialakítása lehetővé teszi több szín használatát, noha maga a színhasználat nem szerepel az érintett formatervezési minta lajstromozásában, befolyásolja a formatervezési minta oltalmának terjedelmét.

34

A második kérdésre adott válaszra tekintettel erre a harmadik kérdésre nem szükséges válaszolni.

35

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott: