–

a lett kormány képviseletében J. Davidoviča és K. Pommere, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében L. Ozola és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o) módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) (a továbbiakban: 2658/87 rendelet), 2012. október 9‑i (EU) 927/2012 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2012. L 30., 1. o.) és a 2013. október 4‑i (EU) 1001/2013 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2013. L 290., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 100., 13. o.) módosított I. mellékletében (a továbbiakban: I. melléklet) szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 85177011 vámtarifaalszámának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a „Mikrotīkls” SIA és a Valsts ieņēmumu dienests (adóhatóság, Lettország) (a továbbiakban: adóhatóság) között router antennaként leírt áruk KN 85177019 vámtarifaalszám alá történő tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) keretében a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A HR magyarázó megjegyzéseket a WCO dolgozza ki ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.

4

Az előző pontban említett egyezmény 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának 2. pontja értelmében minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az áruosztályok, árucsoportok, vámtarifaszámok és alszámok hatályát.

5

A HR 8517 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések magukban foglalják a II. áruosztályt, amely az alábbiakra vonatkozik: „hang, képek vagy más adatok adására, továbbítására vagy vételére szolgáló egyéb készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (például helyi vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezései”. Ezen áruosztály F. pontja a következőket említi: „Rádió telefon és rádiótávíró adó és vevő készülékek”. Az említett áruosztály G. pontja említi a „Más hírközlő berendezéseket”, amelyeket úgy ír le, mint „a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlő hálózat összekapcsolására vagy beszéd vagy más hang, kép vagy más adat ilyen hálózaton belüli továbbítására vagy fogadására szolgál”. A „routereket” e G. pont 3. alpontja kifejezetten említi.

6

Amint az a 2658/87 rendelet 1. cikkének (1) bekezdéséből következik, az Európai Unióba importált áruk tarifális besorolását az Európai Bizottság által létrehozott KN szabályozza. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, a hetedik és nyolcadik számjegyet pedig a KN‑alszámok részére tartja fenn.

7

A 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát és az 1. cikknek megfelelően a vámtételeket, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ezt a rendeletet legkésőbb október 31‑ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.

8

A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a KN alapügyben alkalmazandó változatai a KN‑t 2013. január 1‑jétől módosító 927/2012 végrehajtási rendeletből, illetve a KN‑t 2014. január 1‑jétől módosító 1001/2013 végrehajtási rendeletből következnek. A KN alapügy szempontjából releváns rendelkezéseinek szövege azonban ugyanazt a megfogalmazást tartotta meg.

9

A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok szerint, amelyek az I. melléklet első része I. szakaszának A. pontjában találhatók:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók:

[…]

10

Az I. melléklet tartalmazza a Vámtarifa” címet viselő második részt, amely XVI. áruosztályának címe az „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑visszaadó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai”. Az ezen áruosztályhoz tartozó 2. megjegyzés b) pontja a következő pontosítást adja:

„Az ezen áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában, illetve a 84. és 85. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel, a géprészeket […] az alábbi szabályok szerint kell besorolni:

[….]

11

Az említett áruosztály 85. árucsoportjának elnevezése „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑visszaadó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai”. Ezen árucsoport tartalmazza a KN 8517 vámtarifaszámot, amelynek felépítése a következő:

12

A KN magyarázó megjegyzéseit a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második franciabekezdése alapján a Bizottság fogadja el. Az alapügyben releváns az Európai Unió Hivatalos Lapjában2011. május 6‑án közzétett megjegyzések (HL 2011. C 137., 1. o.), amelyek egyrészt a KN 85176200 vámtarifaalszámra vonatkoznak, amelyek a második bekezdés 6. pontjában említik a „routereket”, másrészt pedig a KN 85176939 és 85176990 vámtarifaalszámra, amelyek mindegyike tartalmazza a hang, képek vagy más adatok fogadására, illetve a hang, képek vagy más adatok adására vagy továbbítására szolgáló rádiótelefonok vagy rádiótávírók listáját.

13

A 2013. január 7. és 2014. október 27. közötti időszakban a Mikrotīkls úgy nyilatkozott, hogy a „router antennák és azok alkatrészei” megnevezésű áruk szabad forgalomba bocsátásuk céljából az „[a]ntenna rádiótelefonhoz vagy rádiótávíróhoz” KN 85177011 vámtarifaalszám alá tartoznak, és ezen áruk 0%‑os behozatali vámtétel alá tartoznak.

14

2016. január 29‑én az adóhatóság úgy határozott, hogy az említett árukat az alapvető jellemzőikre és a KN 8517 vámtarifaszám HR magyarázó megjegyzéseivel együttesen értelmezett rendszerére tekintettel, nem lehet a KN 85177011 vámtarifaalszám alá sorolni. Az adóhatóság szerint mind a KN, mind pedig a HR különbséget tesz egyrészt a rádiótelefonok vagy rádiótávírók, másrészt a routerek között, amelyek helyi hálózatokban (LAN) és/vagy nagy távolságú (WAN) hálózatokban (WAN) való használatra konfigurált különböző kommunikációs készülékeknek felelnek meg. Következésképpen a router antennákat és azok alkatrészeit a KN 85177019 vámtarifaalszám alá kell sorolni mint „más” antennák és antennareflektor és ezek használatához alkalmas alkatrészei, és azokra 3,6%‑os behozatali vámtétel vonatkozik. Ennélfogva az adóhatóság 224933,03 euró tőkeösszegű behozatali vám és 4723,51 euró tőkeösszegű hozzáadottérték‑adó (héa), valamint pénzbüntetés és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a Mikrotīklsot.

15

A Mikrotīkls keresetet indított e határozat megsemmisítése iránt, majd fellebbezést nyújtott be, amelyet az Administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság, Lettország) 2018. február 12‑i ítéletével elutasított. E bíróság megállapította, hogy más tagállamok vámhatóságai a KN 85177019 vámtarifaalszám alá sorolják be a routereket és azok alkatrészeit, és hogy ennek a 85176939 és 85176990 vámtarifaalszámokra vonatkozó magyarázó megjegyzései megerősítik, hogy a rádiótelefont vagy rádiótávírót a routerektől eltérő készülékként kell besorolni a KN‑be.

16

A Mikrotīkls fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben az Augstākā tiesa (Senāts) (legfelsőbb bíróság, Lettország) előtt, arra hivatkozva, hogy az adóhatóság és az Administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság) megsértette többek között a KN I. mellékletének XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés b) pontját, a KN 85176200 és a 85177011 vámtarifaalszámot, valamint a HR és a KN 8517 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseit.

17

A kérdést előterjesztő bíróság egyrészt úgy véli, hogy az olyan routerek, mint amelyeket a Mikrotīkls gyárt, „routerként” a KN 85176200 vámtarifaalszám alá tartoznak. Az I. melléklet XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés b) pontja alapján a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az e vámtarifaalszám alá tartozó készülékek alkatrészeit e készülékekkel ugyanezen vámtarifaalszám alá kell‑e sorolni.

18

Másrészt e bíróság ugyanakkor arra keresi a választ, hogy a router antennákat a KN 85177011 vámtarifaalszám alá kell besorolni mint „antennák rádiótelefonhoz vagy rádiótávírókrádióhoz”, amint arra a Mikrotīkls hivatkozik, vagy azokat a KN 85177019 vámtarifaalszám alá, mint „más” antennák a KN 8517 vámtarifaalszám alá tartozó készülékekhez.

19

E körülmények között az Augstākā tiesa (Senāts) (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a [KN‑t], hogy a […] 85177011 vámtarifaalszám[…] alá tartozhatnak helyi hálózatokban (LAN) és/vagy a nagy távolságú hálózatokban (WAN) való használatra konfigurált routerek?”

20

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a KN 85177011 vámtarifaalszámot úgy kell‑e értelmezni, hogy az vonatkozik a router antennákra, amelyeket helyi hálózatokban (LAN) és/vagy nagy távolságú hálózatokban (WAN) való használatra konfiguráltak.

21

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a kérdést előterjesztő bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy az érintett árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást. E besorolás minősítésének alapja ugyanis olyan tiszta ténymegállapítás, amely nem a Bíróság feladata az előzetes döntéshozatali eljárásban (lásd ebben az értelemben: 2020. június 18‑iHydro Energo ítélet, C‑340/19, EU:C:2020:488, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

22

Emlékeztetni kell arra is, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 1. általános szabály szerint az áruk tarifális besorolását a vámtarifaszámok megnevezései, valamint az e nómenklatúra áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni. A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében ezen áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat az említett nómenklatúra vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák. Valamely termékek rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan e termékhez tartozik, amely kötődést az említett termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2021. június 3‑iFlavourstream ítélet, C‑822/19, EU:C:2021:444, 34. pont; 2021. október 28‑iKAHL és Roeper ítélet, C‑197/20 és C‑216/20, EU:C:2021:892, 31. pont).

23

Ezenkívül a Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy bár a HR, és a KN magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd ebben az értelemben: 2020. június 18‑iHydro Energo ítélet, C‑340/19, EU:C:2020:488, 36. pont; 2021. október 28‑iKAHL és Roeper ítélet, C‑197/20 és C‑216/20, EU:C:2021:892, 32. pont). A KN magyarázó megjegyzéseit, amelyek nem helyettesítik HR magyarázó megjegyzéseit, úgy kell tekinteni, hogy azok kiegészítik ez utóbbiakat, és azokkal együtt kell olvasni (2018. szeptember 13‑iVision Research Europe ítélet, C‑372/17, EU:C:2018:708, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24

Mivel az alapeljárás tárgya az érintett áruknak a KN 8517 vámtarifaszám hat és nyolc számjegyű vámtarifaalszámai alá történő tarifális besorolása, emlékeztetni kell arra, hogy az ilyen besorolást a KN értelmezésére vonatkozó 6. általános szabály értelmében e vámtarifaalszámok és az azokhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzések alapján kell meghatározni, ellenkező rendelkezés hiányában az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseket is figyelembe lehet venni.

25

A kérdést előterjesztő bíróság a KN I. melléklete XVI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés b) pontjára hivatkozik annak megállapításához, hogy mivel a Mikrotīkls által gyártott routerek a KN 85176200 vámtarifaalszám alá tartoznak, mint „hang, képek vagy más adatok vételére, átalakítására és adására, továbbítására vagy helyreállítására szolgáló gépek, beleértve a kapcsoló‑ és útvonalválasztó berendezéseket”, az alapeljárásban szóban forgó router antennákat e routerekkel együtt ezen alszám alá kell besorolni.

26

E 2. megjegyzés b) pontjából kitűnik, hogy amennyiben a gép alkatrészei „[felismerhetően] kizárólag vagy elsősorban valamely meghatározott géphez vagy ugyanazon [vámtarifaszám] alá tartozó többféle géphez használatosak”, az ilyen alkatrészeket főszabály szerint a géppel vagy gépekkel azonos vagy az említett megjegyzésben szereplő egyik vámtarifaszám alá kell besorolni (lásd ebben az értelemben: 2014. május 15‑iData I/O ítélet, C‑297/13, EU:C:2014:331, 46. pont).

27

Ugyanakkor a KN 8517 vámtarifaszámából kitűnik, hogy az e vámtarifaszám alá tartozó áruk alkatrészeit a KN valamely meghatározott vámtarifaalszáma, nevezetesen az „alkatrészekre” vonatkozó 851770 vámtarifaalszám alá kell besorolni. Ebből következik, hogy a routerek nem sorolhatók a KN 85176200 vámtarifaalszám alá, amelybe e készülékek tartoznak.

28

Mivel ezen antennákat a KN 8517 vámtarifaszámának egyetlen nyolcjegyű vámtarifaalszáma sem említi kifejezetten, az a kérdés merül fel, hogy azokat a KN 85177011 vámtarifaalszám értelmében vett „antenna rádiótelefonhoz vagy rádiótávíróhoz” vagy a kiegészítő jellegű 85177019 vámtarifaalszám értelmében vett „más” antennákként kell besorolni.

29

E kérdés megválaszolásához meg kell állapítani, hogy a KN 8517 vámtarifaszáma értelmében vett „rádiótelefon vagy rádiótávíró” fogalma nem foglalja magában a „routereket”. Egyrészt ugyanis ezeket a készülékeket, amint az a jelen ítélet 27. pontjában említésre került, a KN 85176200 vámtarifaalszám alá sorolják be Egyrészt ugyanis a „Rádiótelefon‑ vagy rádiótávíró‑vevő készüléket” esettől függően vagy a KN 85176931 vámtarifaalszám alá („Hordozható személyi hívó”) sorolják be vagy a KN 851769 vámtarifaalszám („más”) alá tartoznak, míg a „más” rádiótelefon vagy rádiótávíró, amelyek többek között hang, képek vagy más adatok adására vagy továbbítására szolgálnak, a KN 85176990 vámtarifaalszám alá tartoznak.

30

E megállapításokat megerősítik a KN magyarázó megjegyzései. A KN 85176200 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések ugyanis a második bekezdés 6. pontjában említik a „routereket”, míg a KN 85176939 és 85176990 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések mindegyike tartalmazza a hang, képek vagy más adatok fogadására, illetve a hang, képek vagy más adatok adására vagy továbbítására szolgáló rádiótelefonok vagy rádiótávírók listáját.

31

Hasonlóképpen, a HR 8517 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések II. szakasza az F. pontban említi a „Rádió telefon és rádiótávíró adó és vevő készülékeket”, a G. pontban pedig a „Más hírközlő berendezéseket”, amelyeket úgy ír le, mint „a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlő hálózat összekapcsolására vagy beszéd vagy más hang, kép vagy más adat ilyen hálózaton belüli továbbítására vagy fogadására szolgál”, amelyek között e G pont 3. alpontjában kifejezetten említi a „routereket”.

32

Tekintettel arra, hogy a KN 85177011 vámtarifaalszám nem értelmezhető úgy, hogy az magában foglalja a router antennákat, mivel ezek az antennák nem hasonlíthatók az „antenn[ák] rádiótelefonhoz vagy rádiótávíróhoz”, úgy kell értelmezni a KN 85177019 vámtarifaalszámot, hogy az említett antennák ez utóbbi alszám alá tartoznak.

33

A fenti indokok összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 85177011 vámtarifaalszámot úgy kell értelmezni, hogy az nem vonatkozik a router antennákra, amelyeket helyi hálózatokban (LAN) és/vagy nagy távolságú hálózatokban (WAN) való használatra konfiguráltak.

34

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2012. október 9‑i (EU) 927/2012 bizottsági végrehajtási rendelettel és a 2013. október 4‑i (EU) 1001/2013 bizottsági végrehajtási rendelettel módosított I. mellékletében szereplő 85177011 vámtarifaalszámot

a következőképpen kell értelmezni:

az nem vonatkozik a router antennákra, amelyeket helyi hálózatokban (LAN) és/vagy nagy távolságú hálózatokban (WAN) való használatra konfiguráltak.