–

a Défense Active des Amateurs d’Armes ASBL, NG és WL képviseletében F. Judo advocaat,

–

a belga kormány képviseletében C. Pochet és L. Van den Broeck, meghatalmazotti minőségben, segítőik: S. Ronse és G. Vyncke advocaten,

–

az Európai Parlament képviseletében J. Étienne, M. Menegatti és R. van de Westelaken, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Unió Tanácsa képviseletében J. Lotarski, K. Pleśniak és L. Vétillard, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében R. Tricot és C. Valero, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2022. november 24‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

tekintettel a szóbeli szakasz újbóli megnyitását elrendelő 2023. február 28‑i végzésre és a 2023. május 8‑i tárgyalásra,

–

a belga kormány képviseletében C. Pochet, meghatalmazotti minőségben, segítői: S. Ronse és G. Vyncke advocaten,

–

az Európai Parlament képviseletében M. Menegatti és R. van de Westelaken, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Unió Tanácsa képviseletében K. Pleśniak és L. Vétillard, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében R. Tricot és C. Valero, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2017. május 17‑i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2017. L 137., 22. o.; helyesbítések: HL 2018. L 311., 40. o.; HL 2019. L 183., 14. o.; HL 2019. L 292., 25. o.; HL 2021. L 49., 23. o.) módosított, a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18‑i 91/477/EGK tanácsi irányelv (HL 1991. L 256., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 11. kötet, 3. o.; helyesbítés: HL 2009. L 14., 12. o.) 7. cikke (4a) bekezdésének érvényességére vonatkozik.

2

E kérelmet a Défense Active des Amateurs d’Armes ASBL, NG és WL (a továbbiakban együtt: a DAAA és társai), valamint a Conseil des ministres (minisztertanács, Belgium) között többek között egy belga törvény olyan rendelkezésének érvényessége tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amely nem teszi lehetővé átmeneti intézkedésként a vaktöltények kilövésére alkalmas fegyverré vagy tisztelgésre használt és akusztikus fegyverré átalakított, 2017. június 13. előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverek további megtartását, de amely ilyen lehetőséget biztosít arra az esetre, ha az ilyen félautomata tűzfegyvereket nem alakították így át.

3

A 91/477 irányelv ötödik preambulumbekezdése szerint:

„mivel e szabályok következtében a tagállamok közötti kölcsönös bizalom a közbiztonság védelme területén nagyobb lesz, ha azokat részlegesen összehangolt jogszabályok támasztják alá; mivel ezért célszerű meghatározni azokat a tűzfegyver‑kategóriákat, amelyek magánszemélyek által történő megszerzését és tartását tiltani kell, vagy engedélyhez, illetve bejelentéshez kell kötni”.

4

A 2008. május 21‑i 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2008. L 179., 5. o.; helyesbítés: HL 2021. L 49., 24. o.) módosított 91/477 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének szövege a következő volt:

„Ezen irányelv alkalmazásában »tűzfegyver«: minden olyan hordozható csöves tűzfegyver, amely egy gyúlékony hajtóanyag segítségével egy vagy több töltényt, golyót vagy lövedéket lő ki, azt ennek kilövésére tervezték vagy átalakítható erre a célra, kivéve ha az I. melléklet III. részében felsorolt valamely ok kizárja ezen irányelv hatálya alól. A tűzfegyverek besorolását az I. melléklet II. része tartalmazza.

Ezen irányelv alkalmazásában egy tárgy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével töltény, golyó vagy lövedék kilövésére alkalmassá átalakíthatónak minősül, ha:

5

A 2008/51 irányelvvel módosított 91/477 irányelv I. melléklete II. részének A. pontja értelmében a „B kategória – Engedélyhez kötött tűzfegyverek” alá tartozott többek között:

[…]

6

A 2008/51 irányelvvel módosított 91/477 irányelv I. mellékletének III. része a következőket írta elő:

„Ennek a mellékletnek az alkalmazásában a »tűzfegyver« meghatározásnak megfelelő tárgyak nem tartoznak e meghatározás alá, ha:

[…]”.

7

A 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése az 1. és a 3–5. pontjában a következő fogalommeghatározásokat tartalmazta:

[…]

8

A 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdése előírta:

„A tagállamok dönthetnek arról, hogy az A kategória 6., 7. vagy 8. pontjába tartozó, 2017. június 13. előtt B kategóriába sorolt, jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverek engedélyét az ezen irányelvben meghatározott egyéb feltételeknek megfelelően megerősítik, megújítják vagy meghosszabbítják. A tagállamok lehetővé tehetik továbbá ilyen tűzfegyverek megszerzését […] [az] ezen irányelvnek megfelelő tagállami engedéllyel rendelkező más személyek számára.”

9

A 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv I. melléklete II. részének A. pontja értelmében az „A kategória – Tiltott tűzfegyverek” alá tartoztak a következők:

10

A 2017/853 irányelv (20) és (31) preambulumbekezdése a következőket mondta ki:

[…]

11

A 91/477 irányelvet a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24‑i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2021. L 115., 1. o.) hatályon kívül helyezte és annak helyébe lépett.

12

A 2019. május 5‑i loi portant des dispositions diverses en matière pénale et en matière de cultes, et modifiant la loi du 28 mai 2002 relative à l'euthanasie et le Code pénal social (a különböző büntetőjogi és vallási rendelkezésekről, valamint az eutanáziáról szóló 2002. május 28‑i törvény és a szociális büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvény; Moniteur belge, 2019. május 24., 50023. o.; a továbbiakban: 2019. május 5‑i törvény) 151–163. cikke a 2006. június 8‑i loi réglant des activités économiques et individuelles avec des armes (a fegyverekhez kapcsolódó gazdasági és egyéni tevékenységeket szabályozó törvény; Moniteur belge, 2006. június 9., 29840. o.; a továbbiakban: 2006. június 8‑i törvény) több rendelkezését módosította, többek között annak érdekében, hogy a 2017/853 irányelvet részlegesen átültesse a belga jogrendbe.

13

Így a 2019. május 5‑i törvény 153. cikkének 3°. pontját annak érdekében fogadták el, hogy átültessék e jogrendbe a 91/477 irányelv I. melléklete II. részének A. pontjában szereplő A kategória 6. és 8. pontját, a következőképpen módosítva a 2006. június 8‑i törvény 3. cikkének (1) bekezdését:

„Tiltott fegyvernek minősülnek:

[…]

14

A 2019. május 5‑i törvény 153. cikkének 5°. pontja módosította e 3. cikket egy (4) bekezdés beillesztésével, amely a következőképpen rendelkezik:

„Azok a tűzfegyverek, amelyeket vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények kilövésére alkalmas, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át, és azok a tűzfegyverek, amelyeket e célból nem alakítottak át, és kizárólag töltények vagy a fent hivatkozott anyagok kilövésére használnak, továbbra is az (1) és (3) bekezdés alapján meghatározott kategóriába tartoznak.”

15

E törvény a 2006. június 8‑i törvényt is módosította azzal, hogy ez utóbbi 2. cikkébe egy 26°/1. pontot illesztett be, amely a »tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek« fogalmát úgy határozza meg, mint „olyan tűzfegyverek, amelyeket kifejezetten vaktöltények kilövésére alakítottak át például színházi előadásokon, fotózáshoz, filmes és televíziós felvételeknél, történelmi események újrajátszásánál, felvonulásokon, sporteseményeken és kiképzéseken történő használat céljára”.

16

A 2019. május 5‑i törvény 163. cikkével a belga jogalkotó élt a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdésében biztosított lehetőséggel, amikor a 2006. június 8‑i törvénybe beillesztette a 45/2. cikket, amely a következőket írja elő:

„Akik a 3. cikk (1) bekezdésének 19°. és 20°. pontjában hivatkozott típusú fegyvert 2017. június 13. előtt jogszerűen szerezték meg és nyilvántartásba vételéről – az erre vonatkozó engedélyt vadászengedély, vagyonőri tanúsítvány vagy sportlövészeti engedély alapján történő nyilvántartásba vétellel, vagy az engedéllyel rendelkező személy nyilvántartásba vételével megszerezve – gondoskodtak, az ilyen fegyvert megtarthatják, feltéve, hogy a fegyvertartásra vonatkozó egyéb jogi követelmények teljesülnek. Az ilyen fegyvert csak a […] sportlövészeknek, valamint az e célból engedéllyel rendelkező kereskedőknek, gyűjtőknek vagy múzeumoknak lehet átadni. A tűzfegyver hatástalanítása továbbá […] lehetséges, illetve a fegyverről le lehet mondani.”

17

A DAAA és társai 2019. november 22‑i keresetlevelükkel a Cour constitutionnelle (alkotmánybíróság, Belgium) előtt megsemmisítés iránti keresetet indítottak, többek között a 2019. május 5‑i törvény 153. cikke 5°. pontjának megsemmisítése iránt. Véleményük szerint ez a rendelkezés sérti többek között a belga alkotmány több rendelkezését, a Charta 49. cikkét és a bizalomvédelem elvét, mivel lényegében azt írja elő, hogy a Belgiumban 2019. június 3‑ig szabad forgalomban lévő tűzfegyverek, nevezetesen amelyeket a vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények kilövésére alkalmas, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át, és azok a tűzfegyverek, amelyeket e célból nem alakítottak át, és kizárólag töltények vagy a fent hivatkozott anyagok kilövésére használnak, ettől az időponttól engedélykötelesek vagy tiltottak, anélkül hogy átmeneti rendelkezést írnának elő azon személyek számára, akik az említett időpont előtt jogszerűen szereztek meg és vetettek nyilvántartásba ilyen tűzfegyvereket. Ugyanezen időponttól kezdve fennáll annak a veszélye, hogy e személyekkel szemben büntetőeljárást indítanak amiatt, hogy ilyen tűzfegyvereket tartanak, holott nem volt alkalmuk arra, hogy felkészüljenek e 153. cikk 5°. pontjának való megfelelésre.

18

Ezenkívül a DAAA és társai szerint az említett 153. cikk 5°. pontja eltérő bánásmódot teremt az ilyen átalakított tűzfegyvereket tartó személyek és az egyéb tűzfegyvereket tartó személyek között, amelyek a 2019. május 5‑i törvény hatálybalépését követően szintén tiltott fegyverekké válnak, de az e törvény 163. cikkében előírt átmeneti szabályozás hatálya alá tartoznak. Márpedig ez az eltérő bánásmód nem releváns a jogbiztonság előmozdítására irányuló célkitűzés fényében, és észszerűen nem igazolható, mivel az átalakított tűzfegyvereket tartó személyeknek nincs lehetőségük arra, hogy megfeleljenek az új szabályoknak, és elkerüljék az esetleges büntetőeljárást.

19

Egyébiránt a DAAA és társai úgy vélik, hogy e rendelkezés tényleges kisajátítást valósít meg, mivel azzal a hatással jár, hogy a jogszerűen megszerzett tűzfegyvert tartó személyek azt egyszer csak már nem tarthatják. Mivel a tulajdonhoz való jog ilyen megsértése nem jár teljes és előzetes kártalanítással, az említett rendelkezés sérti e jogot.

20

A Cour constitutionnelle (alkotmánybíróság) megjegyzi, hogy a 2019. május 5‑i törvény 163. cikkével összefüggésben értelmezett 153. cikkének 5°. pontja nem ír elő átmeneti szabályozást azokra a személyekre vonatkozóan, akik 2017. június 13. előtt jogszerűen szereztek meg és vetettek nyilvántartásba olyan tűzfegyvert, amelyet kizárólag vaktöltények kilövésére alakítottak át. Az említett törvény azt sem szabályozza, hogy azok a személyek, akik ezen időpontot megelőzően jogszerűen szereztek ilyen fegyvert, milyen módon tudnak megfelelni annak az ugyanezen törvényből eredő új – azaz vagy tiltott fegyver vagy engedélyköteles fegyver – jogállásának. Márpedig, amikor a jogalkotó valamely meglévő rendszert szigorít, gondoskodnia kell arról, hogy azok a személyek, akik a régi rendszer hatálya alatt jogszerűen szereztek ilyen fegyvert, meg tudjanak felelni az új szabályozásnak.

21

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy a 2019. május 5‑i törvény 153. cikke 5°. pontjának hatálybalépése előtt a kizárólag vaktöltények kilövésére átalakított tűzfegyverek Belgiumban szabad forgalomban voltak, függetlenül attól a kategóriától, amelybe ilyen átalakítás hiányában tartoztak volna. Márpedig e rendelkezés hatálybalépését követően azok a személyek, akik 2017. június 13. előtt olyan tűzfegyvert szereztek és vetettek nyilvántartásba, amely ezen átalakítás nélkül a tiltott fegyverek kategóriájába tartoztak, egyszer csak olyan helyzetbe kerültek, hogy olyan tiltott fegyvert tartanak, amelyet többek között se nem tarthattak meg, se nem idegeníthettek el.

22

Hasonlóképpen, az említett rendelkezés hatálybalépését követően azok a személyek, akik nem rendelkeztek a kizárólag vaktöltények kilövésére átalakított tűzfegyverre vonatkozó engedéllyel, és akik 2017. június 13. előtt ilyen tűzfegyvert szereztek és vetettek nyilvántartásba, amely tűzfegyver ezen átalakítás nélkül az engedélyköteles fegyverek kategóriájába tartozott, egyszer csak olyan tűzfegyvert tartottak, amelyet a 2006. június 8‑i törvény 11. cikkének (1) bekezdése értelmében nem tarthattak volna. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi rendelkezés megköveteli, hogy az ilyen engedélyt a szóban forgó tűzfegyver megszerzését „megelőzően” szerezzék meg, az érintett személyeknek ezenkívül arra sincs lehetőségük, hogy rendezzék a helyzetüket.

23

A Cour constitutionnelle (alkotmánybíróság) úgy véli, hogy a 2019. május 5‑i törvény 163. cikkével összefüggésben értelmezett 153. cikkének 5°. pontja eltérő bánásmódot teremt egyrészt azon személyek, akik 2017. június 13. előtt jogszerűen szereztek be és vetettek nyilvántartásba a 2006. június 8‑i törvény 3. cikke (1) bekezdésének 19°. és 20°. pontja értelmében vett félautomata tűzfegyvert, másrészt pedig azon személyek között, akik ezen időpontot megelőzően jogszerűen szereztek meg és vetettek nyilvántartásba az e törvény 3. cikkének (4) bekezdése értelmében vett, kizárólag vaktöltények kilövésére átalakított tűzfegyvereket. Míg a személyek e két kategóriája jogszerűen szerezte meg és vetette nyilvántartásba a tűzfegyvert, amikor még nem kellett, hogy tudomásuk legyen arról, hogy a jogállása módosul, csak az első kategóriába tartozó személyekre vonatkozik az átmeneti szabályozás, amely alapján továbbra is tarthatják a jelenleg tiltott félautomata tűzfegyverüket, feltéve hogy a fegyvertartásra vonatkozó egyéb jogi feltételek teljesülnek.

24

A kérdést előterjesztő bíróság szerint ez az eltérő bánásmód a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdéséből ered, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy átmeneti szabályozást írjanak elő azon személyek javára, akik 2017. június 13. előtt jogszerűen szereztek meg és vetettek nyilvántartásba a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv I. melléklete II. részének A. pontja értelmében vett „A kategória – Tiltott tűzfegyverek” 6–8. pontjában szereplő félautomata tűzfegyvert (a továbbiakban: A.6.‑A.8. kategória), míg a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv egyetlen rendelkezése sem teszi lehetővé, hogy átmeneti szabályozást írjanak elő azon személyek javára, akik ezen időpont előtt jogszerűen szereztek meg és vetettek nyilvántartásba egy kizárólag vaktöltények kilövésére átalakított tűzfegyvert.

25

Következésképpen felmerül a kérdés, hogy e 7. cikk (4a) bekezdése összeegyeztethető‑e a Charta 17. cikkének (1) bekezdésével, 20. és 21. cikkével, valamint a bizalomvédelem elvével annyiban, amennyiben nem hatalmazza fel a tagállamokat arra, hogy átmeneti szabályozást írjanak elő a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv I. melléklete II. részének A. pontja értelmében vett „A kategória – Tiltott tűzfegyverek” 9. pontjában említett tűzfegyverekre (a továbbiakban: A.9. kategória) vonatkozóan, amelyeket 2017. június 13. előtt jogszerűen szereztek meg és vettek nyilvántartásba, noha e rendelkezés lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy átmeneti szabályozást írjanak elő az ezen időpont előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett, az A.6–A.8. kategóriába tartozó tűzfegyverek esetében.

26

E körülmények között a Cour constitutionnelle (alkotmánybíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„A [2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv az ezen irányelv I. melléklete II. részének A. pontja értelmében vett »A kategória – Tiltott tűzfegyverek« 6–9. pontjával] összefüggésben értelmezett 7. cikkének (4a) bekezdése sérti e a [Charta] 17. cikkének (1) bekezdését, 20. és 21. cikkét, valamint a bizalomvédelem elvét azáltal, hogy nem teszi lehetővé a tagállamok számára az A.9. kategóriában említett, 2017. június 13. előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett tűzfegyverekre vonatkozóan átmeneti rendszer előírását, ugyanakkor a 2017. június 13. előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett, A.6.–A.8. kategóriába tartozó tűzfegyverek esetén a tagállamok előírhatnak átmeneti rendszert?”

27

A Bizottság rámutat egyrészt arra, hogy a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdése csak a meglévő engedélyek megerősítését, megújítását vagy meghosszabbítását teszi lehetővé a tagállamok számára, másrészt pedig, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből az következik, hogy Belgiumban a vaktöltény kilövésére alkalmas fegyverré átalakított félautomata tűzfegyverek a 2017/853 irányelv belga jogrendbe való átültetését megelőzően nem voltak engedélykötelesek, hanem szabad forgalomban voltak.

28

Márpedig e körülmények között, még ha feltételezzük is, hogy e 7. cikk (4a) bekezdése az A.9. kategóriába tartozó tűzfegyverekre is vonatkozik, a Belga Királyság ezek tekintetében nem élhetett volna az e rendelkezés által biztosított lehetőséggel. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz tehát nem befolyásolja az alapeljárás felpereseinek az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett helyzetét, ami e kérdést hipotetikussá teszi.

29

E tekintetben mivel az uniós jogra vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell, azt kell megállapítani, hogy amennyiben ‑ mint a jelen ügyben is – nem nyilvánvaló, hogy valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése vagy érvényességének vizsgálata nem függ össze az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, e rendelkezésnek az alapügyben való alkalmazhatatlanságára alapított kifogás nem az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát érinti, hanem a feltett kérdés érdemére vonatkozik (lásd ebben az értelemben: 2023. december 21‑iBMW Bank és társai ítélet, C‑38/21, C‑47/21 és C‑232/21, EU:C:2023:1014, 114. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

Következésképpen az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.

31

Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdése a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv I. melléklete II. részének A. pontja értelmében vett „A kategória – Tiltott tűzfegyverek” 6–9. pontjával összefüggésben értelmezve érvényes‑e a Charta 17. cikkének (1) bekezdésére, 20. és 21. cikkére, valamint a bizalomvédelem elvére tekintettel.

32

Amint az mind az e bíróság által nyújtott magyarázatokból, mind pedig e kérdés szövegéből kitűnik, e kérdés azon az előfeltevésen alapul, amely szerint e 7. cikk (4a) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy átmeneti szabályozást írjanak elő az A.6.–A.8. kategóriába tartozó, 2017. június 13. előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett tűzfegyverekre vonatkozóan, de ezt nem teszi lehetővé számukra az A.9. kategóriába tartozó tűzfegyverek tekintetében.

33

E körülmények között előzetesen azt kell meg vizsgálni, hogy az említett 7. cikk (4a) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy átmeneti szabályozást írjanak elő az A.9. kategóriába tartozó, 2017. június 13. előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett tűzfegyverekre vonatkozóan.

34

Annak meghatározása érdekében, hogy ez a helyzet áll‑e fenn, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően e rendelkezést nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe véve kell értelmezni, amelynek az részét képezi (2022. augusztus 1‑jei Sea Watch ítélet, C‑14/21 és C‑15/21, EU:C:2022:604, 115. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

35

Ezenkívül egy általános értelmezési elv szerint valamely uniós jogi aktust – amennyiben lehetséges – úgy kell értelmezni, hogy ne váljon kérdésessé annak érvényessége, és hogy megfeleljen az elsődleges uniós jog egészének, különösen a Charta rendelkezéseinek. Ily módon, ha a másodlagos uniós jogi rendelkezés többféleképpen értelmezhető, azt az értelmezést kell előnyben részesíteni, amelynek alapján e rendelkezés összeegyeztethető az elsődleges uniós joggal, szemben azzal, amely az azzal való összeegyeztethetetlenség megállapításához vezetne (2022. június 21‑iLigue des droits humains ítélet, C‑817/19, EU:C:2022:491, 86. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

Először is, a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikke (4a) bekezdésének szövegét illetően emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezés többek között lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy „[döntsenek] arról, hogy az A kategória 6., 7. vagy 8. pontjába tartozó, 2017. június 13. előtt B kategóriába sorolt, jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverek engedélyét az ezen irányelvben meghatározott egyéb feltételeknek megfelelően megerősítik, megújítják vagy meghosszabbítják”.

37

E megfogalmazásból az következik, hogy az e rendelkezés által a tagállamok számára biztosított azon lehetőség, hogy az engedélyeket megerősítsék, megújítsák vagy meghosszabbítsák, csak az A.6.–A.8. kategóriába tartozó olyan félautomata tűzfegyverekre vonatkozik, amelyeket a 2017/853 irányelv hatálybalépése előtt a 2008/51 irányelvvel módosított 91/477 irányelv I. melléklete II. részének A. pontjában szereplő „B kategóri[áb]a – Engedélyhez kötött tűzfegyverek” (a továbbiakban: B kategória) soroltak, és amelyeket 2017. június 13. előtt jogszerűen szereztek meg és vettek nyilvántartásba. Ezenkívül az említett szövegből kitűnik, hogy ezt a lehetőséget csak a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelvben megállapított egyéb feltételek tiszteletben tartása mellett biztosítják.

38

A jelen ügyben először is az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapjogvita azon aspektusa, amelyre az előterjesztett kérdés vonatkozik, az A.9. kategóriába tartozó, 2017. június 13. előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverekre vonatkozik.

39

Ezt követően meg kell jegyezni, hogy a Bíróság előtti eljárásban részt vevő felek álláspontja eltér abban a kérdésben, hogy a vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények kilövésére alkalmas, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré átalakított félautomata tűzfegyverek a 2017/853 irányelv hatálybalépése előtt a B kategóriába tartoztak‑e. Különösen a 91/477 irányelvnek a tagállamok általi eltérő értelmezésére hivatkozva az Európai Unió Tanácsa azt állítja, hogy az A.9. kategóriának a 2017/853 irányelv általi beillesztése előtt nem volt egyértelmű, hogy e tűzfegyverek a B kategória hatálya alá tartoznak‑e, vagy sem.

40

Ezzel szemben és végezetül, a 2023. május 8‑i tárgyaláson valamennyi résztvevő azt állította, hogy az A.9. kategóriába tartozó tűzfegyverek, amelyek egyszerre felelnek meg e kategória és az A.6.–A.8. kategória valamelyike kritériumainak, ez utóbbi kategóriákba is tartozhatnak.

41

E körülmények között, másodszor azon szövegkörnyezet figyelembevétele érdekében, amelybe a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdése illeszkedik, meg kell vizsgálni, hogy az érintett tűzfegyverek egyrészt a 2017/853 irányelv hatálybalépése előtt a B kategóriába tartoztak‑e, másrészt pedig hogy tartozhatnak‑e egyidejűleg az A.9. kategóriába és az A.6.–A.8. kategória valamelyikébe.

42

Először is, ami azt a kérdést illeti, hogy az érintett tűzfegyverek a 2017/853 irányelv hatálybalépése előtt a B kategóriába tartoztak‑e, meg kell állapítani, hogy – amint arra a főtanácsnok a 2022. november 24‑i indítványának 52–55. pontjában lényegében rámutatott – az A.9. kategóriába tartozó félautomata tűzfegyverek, vagyis a vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények kilövésére alkalmas, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré átalakított fegyverek az átalakításuk ellenére megfelelnek a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában, valamint az ezen 1. cikk (1) bekezdésének a 2017/853 irányelv hatálybalépését megelőző változatában foglalt, a „tűzfegyver” fogalmát meghatározó kritériumoknak.

43

E rendelkezések mindegyikének szövegéből ugyanis az következik, hogy bizonyos kivételektől eltekintve többek között tűzfegyvernek minősül nem csupán minden olyan hordozható csöves fegyver, amelyet gyúlékony hajtóanyag segítségével sörét, golyó vagy lövedék kilövésére terveztek, hanem azok a hordozható csöves fegyverek is, amelyek átalakíthatók erre a célra, mivel úgy kell tekinteni, hogy ilyenné átalakíthatónak minősül az a tárgy, amely megjelenésében egy tűzfegyverre hasonlít, és kivitelezése vagy alapanyaga miatt ilyenné átalakítható.

44

E tekintetben a 2017/853 irányelv (20) preambulumbekezdése pontosítja, hogy magas a kockázata annak, hogy az akusztikus fegyverek és más típusú vaktöltényes fegyverek valódi tűzfegyverekké alakíthatók. Ezenkívül, ami a többek között az A.6.–A.8. kategória valamelyikébe tartozó félautomata tűzfegyvereket illeti, mivel azokat gyúlékony hajtóanyag segítségével sörét, golyó vagy lövedék kilövésére tervezték, majd vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át, és amelyek így az A.9. kategóriába tartoznak, nem vitatott, hogy e fegyverek újból a korábbi mértékben veszélyessé válhatnak, ha megint átalakítják őket olyanná, hogy gyúlékony hajtóanyag segítségével sörét, golyó vagy lövedék kilövésére alkalmasak legyenek.

45

Ezt az értékelést megerősíti a 2008/51 irányelvvel módosított 91/477 irányelv I. mellékletének III. része, mivel az uniós jogalkotó abban kifejezetten kizárta a tűzfegyver fogalmából többek között azokat a tárgyakat, amelyeket használatra véglegesen alkalmatlanná tettek olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a szóban forgó tűzfegyver minden fődarabja használatra véglegesen alkalmatlanná vált, és ezek eltávolítása, kicserélése vagy módosítása sem lehetséges oly módon, amely a tűzfegyvert reaktiválhatná. Ezen I. melléklet III. része ezzel szemben nem írt elő ilyen jellegű kizárást olyan fegyvereket illetően, amelyeket vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

46

Kétségtelen, hogy a 2017/853 irányelv (20) preambulumbekezdése azt is pontosítja, hogy lényeges kezelni az ilyen, átalakított tűzfegyverek problémáját, mégpedig úgy, hogy ezeket a fegyvereket is a 91/477 irányelv hatálya alá vonják. Ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy ezek az átalakított tűzfegyverek csak a 2017/853 irányelv hatálybalépése óta tartoznak ezen irányelv hatálya alá. Mivel ugyanis az említett fegyverek megfelelnek a tűzfegyverek 2008/51 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásának, a 2017/853 irányelv e preambulumbekezdésében szereplő pontosítást úgy kell érteni, hogy a jelen ítélet 39. pontjában hivatkozott eltérő értelmezésekre tekintettel az annak megerősítésére irányul, hogy az átalakított tűzfegyverek a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv hatálya alá tartoznak.

47

A fenti megfontolásokból az következik, hogy az érintett tűzfegyvereket úgy kell tekinteni, mint amelyek a 2017/853 irányelv hatálybalépése előtt a B kategóriába tartoztak, amely az 1. és 4–7. pontjában felsorolta a félautomata tűzfegyvereket.

48

Másodszor, ami azt a kérdést illeti, hogy a vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré átalakított félautomata tűzfegyverek tartozhatnak‑e egyidejűleg az A.9. kategóriába és az A.6.–A.8. kategória valamelyikébe, meg kell állapítani, hogy a szövege szerint az A.9. kategóriába tartozik az „ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver”, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

49

Következésképpen az A.9. kategória szövegéből az következik, hogy ahhoz, hogy egy tűzfegyver e kategóriába tartozhasson, az ilyen fegyvernek egyrészt meg kell felelnie a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv I. melléklete II. részének A. pontjában szereplő „A kategória – Tiltott tűzfegyverek” 2., 3., 6., 7. vagy 8. pontjában foglalt kritériumoknak (a továbbiakban: A.2., A.3., A.6., A.7. vagy A.8. kritérium), másrészt át kellett, hogy alakítsák vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré.

50

E megfogalmazás tehát arra utal, hogy az a tény, hogy az ilyen átalakításra fegyveren került sor, ami az A.9. kategóriába való felvételét jelenti, nem jár azzal a hatással, hogy kivonja azt az A.2., A.3., A.6., A.7. vagy A.8. kategóriába való besorolása alól. Egyrészt ugyanis az A.9. kategóriába tartozó fegyverek – amint az a jelen ítélet 42. pontjában megállapításra került – megfelelnek a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában szereplő „tűzfegyver” fogalmát meghatározó kritériumoknak, másrészt pedig ezen A.2., A.3., A.6., A.7. vagy A.8. kategóriák nem tesznek különbséget aszerint, hogy az azok tárgyát képező tűzfegyvereket átalakították‑e, vagy sem.

51

Harmadszor, ami a 91/477 irányelv és a 2017/853 irányelv által követett célokat illeti, először is ez utóbbi irányelv (20) preambulumbekezdéséből és a 2017/853 irányelv elfogadásához vezető jogalkotási eljárásnak a Bíróság rendelkezésére álló elemeiből az következik, hogy az A.9. kategória e jogalkotási eljárás során való beillesztésének célja az volt, hogy a tagállamokban fennálló eltérő helyzetre tekintettel egyértelművé tegye, hogy a vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré átalakított tűzfegyverek a 91/477 irányelv hatálya alá tartoznak.

52

Ezzel szemben, amint arra különösen a Bizottság rámutatott, ezen elemek egyike sem utal arra, hogy az uniós jogalkotó ezzel a beillesztéssel ki kívánta volna vonni az ilyen átalakításon átesett tűzfegyvereket az A.2., A.3., A.6., A.7., A.8. kategóriából vagy a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikke (4a) bekezdésének hatálya alól. Konkrétan a 2017/853 irányelv egyik preambulumbekezdéséből sem következik, hogy az A.9. kategóriába tartozó fegyverek ki lennének zárva e kategóriákból vagy e hatály alól.

53

Másodszor, mivel az uniós jogalkotó a 2017/853 irányelv (31) preambulumbekezdésében rámutatott arra, hogy ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen a Chartában elismert elveket, meg kell állapítani, hogy e 7. cikk (4a) bekezdésének célja a szerzett jogok, és különösen a tulajdonhoz való, a Charta 17. cikkének (1) bekezdésében biztosított jog tiszteletben tartásának biztosítása, mivel lényegében lehetővé teszi, hogy a tagállamok fenntartsák az A.6.–A.8. kategóriába tartozó, ezen irányelv hatálybalépését megelőzően B kategóriába sorolt,2017. június 13. előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett tűzfegyverekre vonatkozóan már megadott engedélyeket, így a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv nem írja elő az ilyen fegyvereket tartó személyek kisajátítását (lásd ebben az értelemben: 2019. december 3‑iCseh Köztársaság kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑482/17, EU:C:2019:1035, 135. pont).

54

Márpedig a szerzett tulajdonjogok tiszteletben tartásának biztosítására irányuló ezen célkitűzésre tekintettel az említett 7. cikk (4a) bekezdése, noha kivételt ír elő az A.6.–A.8. kategóriába tartozó tűzfegyverek tartására vonatkozó tilalom alól, nem értelmezhető oly módon, amely azzal a hatással járna, hogy kizárja a hatálya alól az ilyen fegyvereket, amennyiben azok az A.9. kategóriában felsorolt további kritériumoknak is megfelelnek. Az ilyen értelmezés ugyanis, amint azt a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem mutatja, kérdéseket vet fel e 7. cikk (4a) bekezdésének a Charta 17. cikkével való összeegyeztethetőségét illetően, noha az előbbi rendelkezés éppen a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartásának biztosítására irányul.

55

Harmadszor, az uniós jogalkotó a 2017/853 irányelv elfogadásával a biztonsági kockázatok változásának összefüggésében továbbra is a 91/477 irányelv ötödik preambulumbekezdésében kimondott, arra irányuló célt követte, hogy a közbiztonság védelme területén a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat azáltal erősítse, hogy olyan tűzfegyver‑kategóriákról rendelkezik, amelyeknek a magánszemélyek általi megszerzése és tartása tilos, illetve engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, amely cél maga is a belső piac megfelelő működésének biztosítására irányul (2019. december 3‑iCseh Köztársaság kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑482/17, EU:C:2019:1035, 54. pont).

56

Ezenkívül a 91/477 irányelv célja az uniós polgárok közbiztonságának biztosítása (lásd ebben az értelemben: 2019. december 3‑iCseh Köztársaság kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑482/17, EU:C:2019:1035, 49. és 126. pont).

57

Márpedig e célkitűzések egyike sem zárja ki, hogy a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdésében előírt átmeneti szabályozás vonatkozzon azon tűzfegyvereket tartó személyekre, amelyek egyidejűleg tartoznak az A.6.–A.8. kategória valamelyikébe és az A.9. kategóriába.

58

Egyrészt ugyanis az ilyen értelmezés alkalmas a belső piac működésének megkönnyítésére irányuló cél elérésére.

59

Másrészt, ami az uniós polgárok közbiztonságának biztosítására irányuló célkitűzést illeti, először is, amint arra a főtanácsnok a 2022. november 24‑i indítványának 72. pontjában rámutatott, az A.9. kategória kritériumainak megfelelő tűzfegyverek kevésbé közvetlen veszélyt jelentenek, mint a kizárólag az A.6.–A.8. kategóriába tartozó tűzfegyverek, mivel ez utóbbiak közvetlenül lehetővé teszik golyók vagy lövedékek kilövését, míg az előbbiek a működtetést követően csak gázokat bocsátanak ki, így egyes fegyverek valódi veszélyt jelentenek, míg más fegyverek csak potenciális veszéllyel járnak újabb átalakítás esetén.

60

Továbbá a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikke (4a) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy az e rendelkezésben előírt lehetőség csak a 2017. június 13. előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett tűzfegyverekre vonatkozik. Márpedig ez többek között azt jelenti, hogy tiszteletben tartották a 91/477 irányelvnek a 2017/853 irányelv hatálybalépése előtt alkalmazandó változatában e tekintetben előírt követelményeket, különösen a biztonságra vonatkozó követelményeket.

61

Végül e megfogalmazás feltételezi, hogy abban az időpontban, amikor valamely tagállam az említett rendelkezés alapján az A.6.–A.8. kategóriába tartozó félautomata tűzfegyver engedélyének megerősítését, megújítását vagy meghosszabbítását tervezi, a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelvben meghatározott egyéb – különösen a biztonságra vonatkozó – feltételek teljesülnek.

62

Következésképpen, amint azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2023. május 8‑i tárgyaláson előadta, az uniós polgárok közbiztonságának biztosítására irányuló célkitűzést nem veszélyeztetheti az a tény, hogy az egyidejűleg az A.6.–A.8. kategória valamelyikébe és az A.9. kategóriába tartozó tűzfegyvereket tartó személyek esetében a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdése alapján fenn lehetne tartani az A.6.–A.8. kategóriába tartozó fegyverek tekintetében már kiadott engedélyeket.

63

Negyedszer, e 7. cikk (4a) bekezdésének ilyen értelmezése, amely – amint az a fenti megfontolásokból kitűnik – e rendelkezés szövegével és szövegkörnyezetével, valamint azon szabályozás rendszerével és céljaival is összhangban van, amelynek az a részét képezi, szintén nem jár azzal a következménnyel, hogy megfosztja az említett rendelkezést és az A.9 kategóriának a 2017/853 irányelvvel való beillesztését a hatékony érvényesüléstől.

64

Egyrészt ugyanis, amint az többek között a jelen ítélet 53. és 54. pontjában megállapításra került, ez az értelmezés – éppen ellenkezőleg – biztosítja az említett 7. cikk (4a) bekezdésének hatékony érvényesülését, amennyiben az a szerzett jogok, és különösen a tulajdonhoz való, a Charta 17. cikkének (1) bekezdésében biztosított jog tiszteletben tartásának biztosítására irányul.

65

Másrészt az említett értelmezés egyáltalán nem érinti a jelen ítélet 51. pontjában hivatkozott, az egyértelművé tételre irányuló célt, amelyet az uniós jogalkotó az A.9. kategória beillesztésével kívánt elérni. Ezenkívül, amint az magából e kategória szövegéből kitűnik, az nemcsak az A.6.–A.8. kategóriába tartozó, a vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré átalakított tűzfegyvereket foglalja magában, hanem az ilyen átalakításon átesett, az A.2. és A.3. kategóriába tartozó tűzfegyvereket is, amelyekre nem terjedt ki a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdésében a tagállamok számára biztosított lehetőség.

66

Következésképpen a fenti megfontolások összességére tekintettel a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikkének (4a) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára azt, hogy az A.6.–A.8. kategóriába tartozó valamennyi félautomata tűzfegyver tekintetében – köztük az egyidejűleg az e kategóriákba és az A.9. kategóriába tartozó félautomata tűzfegyverek esetében – éljenek az e rendelkezésben előírt lehetőséggel.

67

Ebből következik, hogy a kérdés alapját képező, a jelen ítélet 32. pontjában ismertetett előfeltevés téves.

68

E körülmények között meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely érinthetné a 2017/853 irányelvvel módosított 91/477 irányelv 7. cikke (4a) bekezdésének érvényességét a Charta 17. cikkének (1) bekezdésére, 20. és 21. cikkére, valamint a bizalomvédelem elvére tekintettel.

69

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely érinthetné a 2017. május 17‑i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18‑i 91/477/EGK tanácsi irányelv 7. cikke (4a) bekezdésének érvényességét az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdésére, 20. és 21. cikkére, valamint a bizalomvédelem elvére tekintettel.