1

Fellebbezésében az Európai Uniós Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) az Európai Unió Törvényszéke 2020. november 18‑iAquind kontra ACER ítéletének (T‑735/18. sz. továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2020:542) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék megsemmisítette az ACER fellebbezési tanácsának (a továbbiakban: fellebbezési tanács) 2018. október 17‑i A‑001‑2018 határozatát (a továbbiakban: vitatott határozat), amely határozat megerősítette az ACER 2018. június 19‑i, a brit és a francia villamosenergia‑átviteli hálózatokat összekapcsoló, villamosenergia‑rendszerösszekötőre vonatkozó mentesség iránti kérelmet elutasító 05/2018 határozatát (a továbbiakban: 05/2018 határozat).

2

Csatlakozó fellebbezésében az Aquind Ltd a megtámadott ítélet helybenhagyását kéri.

3

A 2019. július 3‑ig hatályban lévő, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13‑i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 211., 1. o.) (19) preambulumbekezdése kimondta:

„Amikor az [ACER] döntéshozatali hatáskörökkel rendelkezik, az eljárás gazdaságossága okán az érdekelt felek számára lehetővé kell tenni, hogy az [ACER‑en] belül működő, de annak igazgatással és piacszabályozással foglalkozó szerveitől független fellebbezési tanácshoz forduljanak jogorvoslatért. A folytonosság érdekében a fellebbezési tanács tagjainak kinevezése vagy hivataluk megújítása során lehetővé kell tenni a fellebbezési tanács tagjainak részleges megújítását. A fellebbezési tanács határozatainak felülvizsgálatát az Európai Közösségek Bíróságától lehet kérni.”

4

A 713/2009 rendelet „Összetétel” című 3. cikke ekképp rendelkezett:

„Az [ACER‑t] a következők alkotják:

[…]

5

E rendeletnek „A fellebbezési tanács” című 18. cikke (1) bekezdése előírta:

„A fellebbezési tanács hat tagból és hat póttagból áll, akiket a nemzeti szabályozó hatóságoknál, a versenyhatóságoknál vagy más nemzeti vagy közösségi intézményeknél vezető beosztást betöltő vagy betöltött, az energiaágazatban kellő tapasztalattal rendelkező munkatársak közül kell kiválasztani. A fellebbezési tanács maga nevezi ki az elnökét. A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához a hat tagból legalább négy fő minősített többsége szükséges. A fellebbezési tanács szükség szerint ülésezik.”

6

Az említett rendelet „Fellebbezés” című 19. cikke előírta:

„(1)   Bármely természetes vagy jogi személy – a nemzeti szabályozó hatóságokat is ideértve – fellebbezhet a 7., a 8. vagy a 9. cikk szerinti olyan határozat ellen, amelynek ő a címzettje, vagy amely, noha alakilag más személynek van címezve, őt közvetlenül és egyénileg érinti.

(2)   A fellebbezést annak indokolásával együtt írásban kell benyújtani az Ügynökséghez az érintett személynek a határozatról szóló kiértesítését követő két hónapon belül, vagy ennek hiányában a határozat Ügynökség általi közzétételét követő két hónapon belül.

[…]

(4)   Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy az megalapozott‑e. A fellebbezési tanács annyiszor, ahányszor a fellebbezési eljáráshoz szükséges, felkérheti a feleket, hogy a fellebbezési tanács által kibocsátott értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás többi fele által tett nyilatkozatokról meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket. A fellebbezési eljárásban a felek jogosultak álláspontjukat szóban előadni.

(5)   A fellebbezési tanács e cikkel összhangban az [ACER] valamennyi hatáskörét gyakorolhatja, vagy az [ACER] arra hatáskörrel rendelkező testületéhez utalhatja az ügyet. Ez utóbbira nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező.

(6)   A fellebbezési tanács maga fogadja el és közzéteszi saját eljárási szabályzatát.

[…]”

7

Ugyanezen rendeletnek „Kereset benyújtása az Elsőfokú Bírósághoz és a Bírósághoz” című 20. cikke a következőképpen rendelkezett:

„(1)   A fellebbezési tanács határozatai, illetve – ha a fellebbezési tanács nem jogosult jogorvoslatot gyakorolni – az [ACER] határozatai a[z EK 230. cikkel] összhangban indított keresettel megtámadhatók az Elsőfokú Bíróság vagy a Bíróság előtt.

(2)   Abban az esetben, ha az [ACER] elmulasztja a döntéshozatalt, a[z EK 232. cikkel] összhangban mulasztás miatti kereset indítható az Elsőfokú Bíróságnál vagy a Bíróságnál.

(3)   Az [ACER] köteles meghozni az Elsőfokú Bíróság, illetve a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.”

8

A 713/2009 rendeletet hatályon kívül helyezte az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2019. június 5‑i (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019. L 158., 22. o.). Ez utóbbi rendelet 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a fellebbezési tanácsnak a fellebbezésről a fellebbezés benyújtásától számított négy hónapon belül kell határoznia.

9

A jogvita előzményeit a Törvényszék a megtámadott ítélet 1–13. pontjában fejtette ki, és a jelen eljárás szempontjából azok a következőképpen foglalhatók össze.

10

2017. május 17‑én az Aquind Ltd, a brit és a francia villamosenergia‑szállító hálózatok közötti villamosenergia‑hálózatot összekapcsoló projekt kezdeményezője a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete (HL 2009. L 211., 15. o.) 17. cikke alapján mentesség iránti kérelmet nyújtott be e rendszerösszekötő projekt tekintetében.

11

E kérelmet a francia nemzeti szabályozó hatóságok és az Egyesült Királyság nemzeti szabályozó hatóságok, azaz a Commission de régulation de l’énergie (CRE), illetve az Office of Gas and Electricity Markets Authority (OFGEM) elé terjesztették, amelyek, mivel nem jutottak megállapodásra az említett kérelemről, azt a 714/2009 rendelet 17. cikkének (5) bekezdése értelmében továbbították az ACER‑hoz annak érdekében, hogy ez utóbbi maga hozzon döntést.

12

05/2018 határozatával (a továbbiakban: az ügynökség határozata) az ACER azon indokból utasította el az Aquind kérelmét, hogy nem teljesült az ilyen mentesség eléréséhez szükséges egyik feltétel, a jelen ügyben az e rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített azon feltétel, amely szerint a beruházás kockázatának akkorának kell lennie, hogy a beruházás nem valósulna meg a mentesség megadása nélkül.

13

2018. augusztus 17‑én az Aquind felperes fellebbezést nyújtott be e határozattal szemben a fellebbezési tanácshoz, amely a vitatott határozattal helybenhagyta azt.

14

A Törvényszék Hivatalához 2018. december 14‑én benyújtott keresetlevelében az Aquind benyújtotta a vitatott határozat többek között azon okból történő megsemmisítésére irányuló keresetet nyújtott be, hogy a fellebbezési tanács tévesen ítélte meg úgy, hogy felülvizsgálatát a nyilvánvaló értékelési hibákra korlátozhatja, és hogy az Aquindnak először a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17‑i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 115., 39. o.; helyesbítések: HL 2014. L 283., 81. o.; HL 2018. L 167., 37. o.) 12. cikke értelmében vett határokon átnyúló költségmegosztásra vonatkozó határozatot kellett volna kérelmeznie és beszereznie azt megelőzően, hogy a 714/2009 rendelet értelmében határozatot lehetett volna hozni.

15

A megtámadott ítéletben a Törvényszék megsemmisítette a fellebbezési tanács határozatát, miután helyt adott az Aquind kilencedik kereseti jogalapjának, amely azon alapult, hogy a fellebbezési tanács nem vizsgálta meg kellőképpen a 05/2018 határozatot, illetve, a teljesség kedvéért, miután helyt adott e kereset negyedik jogalapjának, amelyet szintén elfogadott, és amely a 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése és a 347/2013 rendelet 12. cikke között fennálló kapcsolat téves értelmezésén alapult. Következésképpen a Törvényszék megsemmisítette a vitatott határozatot, a keresetet pedig ezt meghaladó részében elutasította.

16

Kilencedik jogalapja keretében az Aquind lényegében azt rója fel a fellebbezési tanácsnak, hogy fellebbezésének vizsgálata során vizsgálatát az ACER által a 05/2018 határozat elfogadása során elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára korlátozta. Az ilyen korlátozott ellenőrzés ellentétes a 713/2009 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével.

17

Egy négy különálló részből álló indokolásra támaszkodva a Törvényszék a megtámadott ítélet 50–71. pontjában úgy ítélte meg, hogy – amint azt az Aquind állította kilencedik jogalapja keretében – az, hogy a fellebbezési tanács az ACER egy, a 714/2009 rendelet 17. cikke (1) bekezdés jogcímén benyújtott mentesség iránti kérelemre vonatkozó határozata felülvizsgálatának intenzitását korlátozta, téves jogalkalmazásnak minősül.

18

Először is a Törvényszék a megtámadott ítélet 51. pontjában lényegében úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács létrehozása az európai uniós jogalkotó azon akaratának felel meg, hogy az uniós ügynökségeken belül egy „fellebbezési szerv” általi jogorvoslat mechanizmusát írja elő, és ezekre jelentős döntéshozatali hatáskört ruházott a műszaki vagy tudományos szempontból összetett, az érintett felek jogi helyzetét közvetlenül érintő kérdésekkel kapcsolatban. A fellebbezési szervek rendszere e megfelelő eszközt jelent ez utóbbiak jogainak védelmére abban a környezetben, amelyben az uniós bíróság felülvizsgálatának annak ellenőrzésére kell korlátozódnia, hogy az összetett tudományos, műszaki és gazdasági jellegű ténybeli elemek értékelése hatáskörének gyakorlása során nem került‑e sor nyilvánvaló hiba vagy hatáskörrel való visszaélés elkövetésére.

19

Másodsorban, a megtámadott ítélet 52–58. pontjában a Törvényszék a fellebbezési tanács szervezeti felépítésére és hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket vizsgálta meg, majd ezen elemzés végén megállapította, hogy e fellebbezési szervet nem azért hozták létre, hogy az összetett műszaki és gazdasági jellegű értékelések korlátozott felülvizsgálatára szorítkozzon.

20

Először is, a Törvényszék a megtámadott ítélet 53. pontjában a fellebbezési tanács összetételére vonatkozóan hangsúlyozta, hogy a 713/2009 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a fellebbezési tanács a nemzeti szabályozó hatóságoknál, a versenyhatóságoknál vagy más nemzeti vagy uniós intézményeknél vezető beosztást betöltő vagy betöltött, „az energiaágazatban kellő tapasztalattal rendelkező” munkatársak közül kiválasztott hat tagból és hat póttagból áll. Az uniós jogalkotó ily módon a fellebbezési tanácsot az ahhoz szükséges szakértelmet kívánta biztosítani, hogy e tanács maga tudja elvégezni az energiához kapcsolódó, igen összetett, tudományos jellegű ténybeli elemekre vonatkozó értékeléseket. A Törvényszék megállapította, hogy ez volt a más uniós ügynökségek, így az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) vagy az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) létrehozása során követett cél is, amelynek fellebbezési testületei olyan szakértőkből állnak, akik az érintett területek sajátosságát tükröző képesítéssel rendelkeznek.

21

Másodsorban, a fellebbezési tanácsra ruházott hatásköröket illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 54. pontjában megállapította, hogy ezen, a 713/2009 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésében foglalt hatáskörök az összetett ténybeli és gazdasági elemek felülvizsgálatának irányában is mutatnak, amennyiben e rendelkezés értelmében a fellebbezési tanács vagy ugyanazokat a hatásköröket gyakorolhatja, mint amelyek az ACER‑t illetik meg, vagy az ügyet visszautalhatja ezen utóbbi testület elé, ekkor a fellebbezési tanács indokolása ez utóbbira nézve kötelező. E rendelkezés tehát mérlegelési hatáskört biztosít a fellebbezési tanács számára, amelynek gyakorlása keretében azt kell megvizsgálnia, hogy a fellebbezés vizsgálatát követően rendelkezésére álló információk lehetővé teszik‑e számára saját határozatának elfogadását.

22

A megtámadott ítélet 55. pontjában a Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem csupán a fellebbezési tanács rendelkezik mindazon hatáskörökkel, amelyeket magára az ACER-ra is ráruháztak, hanem, amennyiben a fellebbezési tanács úgy dönt, hogy visszautalja az ügyet, befolyásolni tudja az említett ügynökség által hozott határozatokat, mivel a fellebbezési tanács indokolása ez utóbbira nézve kötelező.

23

Ezenfelül, a Törvényszék szerint a 713/2009 rendelet 19. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy az uniós bírósággal ellentétben, a fellebbezési tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kizárólag technikai és gazdasági megfontolások alapján, megfelelőségi vizsgálat jogcímén megsemmisítse vagy helyettesítse az ACER határozatait.

24

Harmadsorban, a Törvényszék a megtámadott ítélet 57. és 58. pontjában megállapította, hogy a 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott mentesség iránti kérelmeket illetően a fellebbezési tanácsnak kizárólag a 713/2009 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése és a 714/2009 rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott határozatai támadhatók meg keresettel a Törvényszék előtt. Ha a fellebbezési tanács által végzett felülvizsgálat az ACER határozataiban foglalt összetett műszaki és gazdasági jellegű értékeléseket illetően csak korlátozott lehet, ez azt jelentené, hogy a Törvényszék egy olyan határozat felett gyakorolna korlátozott felülvizsgálatot, amely maga is korlátozott felülvizsgálat eredménye.

25

Márpedig egy ilyen rendszer nem biztosítaná a hatékony bírói jogvédelem azon garanciáit, amelyekben azon vállalkozásoknak kellene részesülniük, amelyek mentesítés iránti kérelmét elutasították.

26

Harmadrészt, a Törvényszék a megtámadott ítélet 59. és 60. pontjában azt állapította meg, hogy az ACER által a 713/2009 rendelet 19. cikkének (6) bekezdése értelmében elfogadott szervezeti és eljárási szabályok annak feladatát ruházza a fellebbezési tanácsra, hogy az ACER határozatának felülvizsgálatát olyan intenzitással gyakorolja, amely nem szorítkozhat a korlátozott felülvizsgálat intenzitására.

27

Ennek megfelelően a Törvényszék a megtámadott ítélet 60. pontjában hangsúlyozta, hogy a fellebbezési tanácsnak a fellebbezési tanács szervezeti és eljárási szabályai megállapításáról szóló, 2011. december 1‑jén elfogadott 1‑2011. sz. határozatát 2019. október 5‑én módosították, amely módosítással a fellebbezési tanács korlátozta hatáskörét. A vitatott határozat elfogadásának időpontjában hatályban lévő változatában e határozat „Hatáskör” című 20. cikkéből kifejezetten az következett, hogy a fellebbezési tanács az ACER valamennyi hatáskörét gyakorolhatja. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy e rendelkezés elfogadásával a fellebbezési tanács szervezeti és eljárási szabályzatába foglalta a 713/2009 rendelet 19. cikkének (5) bekezdése által ráruházott, felülvizsgálatra vonatkozó hatáskört, és e rendelkezés módosítása, amely által a fellebbezési tanács korlátozta a hatáskörét, még nem volt alkalmazható a vitatott határozat elfogadásának időpontjában.

28

Negyedsorban, a Törvényszék lényegében úgy ítélte meg a megtámadott ítélet 61–68. ponjában, hogy az uniós bíróságnak az összetett műszaki, tudományos és gazdasági értékelésekre vonatkozó korlátozott felülvizsgálata elvének nem az a célja, hogy azt az uniós ügynökségek fellebbezési szervei által végzett felülvizsgálatra alkalmazzák. Ennek megfelelően az ECHA fellebbezési tanácsával kapcsolatban már megállapításra került, hogy az e fellebbezési tanács által az ECHA valamely határozatában szereplő tudományos értékelésekre vonatkozóan végzett felülvizsgálat nem korlátozódik a nyilvánvaló hibák fennállásának vizsgálatára, hanem épp ellenkezőleg, tagjainak jogi és tudományos szakértelme okán az említett tanácsnak meg kellett vizsgálnia, hogy a felperes által előadott érvek alkalmasak‑e annak bizonyítására, hogy az ECHA említett határozata alapjául szolgáló megfontolások tévesek.

29

A Törvényszék a megtámadott ítélet 62–68. pontjában megállapította, hogy ez az ítélkezési gyakorlat teljes egészében átültethető a fellebbezési tanácsra. Az ECHA fellebbezési tanácsának összetétele és hatáskörei összehasonlíthatóak a fellebbezési tanács összetételével és hatásköreivel.

30

Mindezen indokok alapján a Törvényszék a megtámadott ítélet 69–71. pontjában úgy határozott, hogy az ACER‑nak a 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesség iránti kérelemre vonatkozó határozatában szereplő összetett műszaki és gazdasági értékeléseknek a fellebbezési tanács általi felülvizsgálata nem szorítkozhat a nyilvánvaló értékelési hiba korlátozott vizsgálatára. A fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor határozatának 52. pontjában úgy ítélte meg, hogy a szakmai vagy összetett jelleget mutató értékeléseket illetően korlátozott felülvizsgálatot gyakorolhat, és így annak meghatározására szorítkozhat, hogy az ACER nyilvánvaló értékelési hibát követett‑e el az e rendelkezésben előírt feltételek tekintetében.

31

Miután a megtámadott ítélet 72–89. pontjában megvizsgálta és elutasította az ACER által az ellenkező állítás alátámasztására felhozott különböző érveit, a Törvényszék ezen ítélet 90. pontjában elfogadta az Aquind által megsemmisítési keresete alátámasztására hivatkozott kilencedik jogalapot.

32

Végül, a megtámadott ítélet 92–113. pontjában a Törvényszék megvizsgálta és megalapozottnak találta e kereset negyedik jogalapját, amely a 714/2009 rendelet (17) cikkének (1) bekezdése és a 347/2013 rendelet 12. cikke között fennálló kapcsolat téves értelmezésén, és következésképpen a rendszerösszekötési projekt határokon átnyúló költségmegosztási eljárás kedvezményében való részesülés lehetőségén, valamint az ilyen eljáráshoz kapcsolódó kockázatok figyelmen kívül hagyásán alapult.

33

Ezen ítélet 91. pontjában a Törvényszék mindazonáltal megállapította, hogy e vizsgálatot kizárólag az igazságszolgáltatás megfelelő működéséhez kapcsolódó okok indokolták.

34

Fellebbezésében az ACER azt kéri, hogy a Bíróság:

35

Az Aquind azt kéri, hogy a Bíróság:

36

Csatlakozó fellebbezésében az Aquind azt kéri, hogy a Bíróság, amennyiben helyt ad az elsődleges fellebbezésnek:

37

Válaszbeadványában az ACER azt kéri, hogy a Bíróság:

38

Fellebbezése alátámasztására a fellebbező két jogalapra hivatkozik. Első jogalapjában azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azon felülvizsgálat intenzitását illetően, amelyet a fellebbezési tanácsnak azon összetett technikai és gazdasági jellegű értékelések tekintetében kell gyakorolnia, amelyeket az ACER a 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesség iránti kérelem vizsgálata keretében végzett.

39

Második jogalapja keretében az ACER arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a mentességi rendszer és a szabályozott rendszer közötti kapcsolatot illetően tévesen alkalmazta a jogot a 714/2009 rendelet 17. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezését illetően.

40

Első jogalapja keretében az ACER arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy ellentétben azzal, amit a fellebbviteli tanács a vitatott határozat 51. és 52. pontjában megállapított, a 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti eltérés iránti kérelemmel kapcsolatos összetett műszaki és gazdasági értékelések felett e tanács által gyakorolt felülvizsgálat nem korlátozódhat annak vizsgálatára, hogy az ACER nyilvánvaló értékelési hibát követett‑e el a mentességről történő döntésekor. Ily módon a Törvényszék az ACER szerint megsértette az uniós jogalkotó által a fellebbezési tanács és az azon környezet létrehozása során követett célt, és azt a hátteret, amelyben az felülvizsgálatát gyakorolja.

41

Másodlagosan az ACER azt állítja, hogy a jelen ügyben mindenesetre a fellebbezési tanács nem mulasztotta el azon összetett műszaki és gazdasági jellegű értékeléseket, amelyeket ezen ügynökség a 05/2018 határozat elfogadásához vezető vizsgálata keretében végzett.

42

Az ACER arra hivatkozik, hogy a különböző uniós ügynökségektől független jogorvoslati szerveknek nem mindegyiknek feladata, hogy ugyanolyan intenzitással gyakoroljon felülvizsgálatot az összetett műszaki és gazdasági jellegű értékelések tekintetében, mint amelyet azon ügynökség végez, amelyhez azok tartoznak. Ennek megfelelően, ami a fellebbezési tanácsot illeti, ez utóbbi szabadon dönthet úgy, hogy nem vizsgálja meg az ügyet olyan részletességgel, mint az ACER tette.

43

Ami közelebbről az összetett gazdasági és technikai kérdéseket érintő értékeléseket illeti, a fellebbezési tanács olyan felülvizsgálatot gyakorol, amely bár jelentős, az ACER által elkövetett nyilvánvaló hibákra korlátozódik. Ennek keretében a fellebbezési tanács nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és következetességét vizsgálja, hanem azt is, hogy e bizonyítékok tartalmazzák‑e az összes olyan releváns adatot, amelyeket figyelembe kell venni valamely összetett helyzet értékelése tekintetében, és alátámaszthatják‑e az ACER által azokból levont következtetéseket.

44

Tekintettel arra, hogy a 713/2009 rendelet nem tartalmazza a fellebbezési tanács által gyakorlandó felülvizsgálat intenzitási szintjének kifejezett leírását, e szint meghatározásához a fellebbezési eljárás célját, és azt a környezetet kell figyelembe venni, amelyben a felülvizsgálatra sor kerül.

45

Az ACER szerint a fellebbezési tanács felállításával elérni kívánt célt illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 53. pontjában tévesen állapította meg, hogy a 713/2009 rendelet 18. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy az uniós jogalkotó e tanácsot az ahhoz szükséges szakértelemmel kívánta felruházni, amely lehetővé teszi számára, hogy maga végezhesse el az energiához kapcsolódó összetett műszaki és gazdasági jellegű ténybeli elemekre vonatkozó értékeléseket az ECHA fellebbezési tanácshoz hasonlóan a saját hatáskörébe tartozó területen. Éppen ellenkezőleg, a 713/2009 rendelet (19) preambulumbekezdéséből az következik, hogy e cél az volt, hogy az érdekelt felek a fellebbezési tanács előtt „nagyon gyors és egyszerűsített” jogorvoslathoz való joggal rendelkezzenek. Ezt a célkitűzést támasztja alá az a tény is, hogy a fellebbezési tanácsnak a megkereséstől számított két hónapon belül határoznia kell.

46

A felülvizsgálat környezetét illetően az ACER azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 52–82. pontjában tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács szervezetére és hatásköreire vonatkozó rendelkezések alátámasztják azt a következtetést, miszerint az összetett műszaki és gazdasági jellegű értékelések felülvizsgálatának intenzitása nem korlátozódhatott valamely nyilvánvaló értékelési hibára. A fellebbezési tanács szervezeti felépítése, különösen tagjainak kiválasztása, amely tagoknak – a Törvényszék által a megtámadott ítélet 53., 65. és 69. pontjában megállapítottakkal ellentétben – az ECHA fellebbezési tanácsa tagjaitól eltérően nem feltétlenül kell rendelkezniük az ahhoz szükséges szakértelemmel, hogy saját maguk végezzenek összetett szakmai értékelést, mivel a fellebbezési eljárás rendkívül rövid, két hónapos időtartama, az e tagok rendelkezésére álló korlátozott erőforrások és a fellebbezés egyszerűsítésének a célja mind olyan tényező, amelyek az ezzel ellentétes következtetéshez vezetnek. A fellebbezési tanács tagjaitól nem várható el, hogy a rendelkezésükre álló rendkívül rövid határidőn belül, minden támogatás nélkül maguk végezzenek szakmai és gazdasági jellegű értékeléseket.

47

A fellebbezési tanács hatásköreit illetően az ACER azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 54., 55., 59. és 60. pontjában tévesen támaszkodott a 713/2009 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésére – amely szerint a fellebbezési tanács „az [ACER] valamennyi hatáskörét gyakorolhatja, vagy az [ACER] arra hatáskörrel rendelkező testületéhez utalhatja az ügyet az eljárás folytatása céljából, amelyre nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező” – annak megállapítása céljából, hogy e tanács köteles elvégezni valamennyi olyan hiba teljes körű vizsgálatát, amelyek az ACER határozatában szereplő összetett műszaki és gazdasági jellegű értékelésekben találhatók. Amint ugyanis az a Törvényszék ítélkezési gyakorlatából következik, egy ilyen rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, hogy az meghatározza a fellebbviteli tanács által elvégzendő felülvizsgálat intenzitását.

48

A Törvényszék a megtámadott ítélet 56. pontjában annak megállapításával is tévesen alkalmazta a jogot, hogy a 713/2009 rendelet 19. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy az uniós bírósággal ellentétben a fellebbezési tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kizárólag technikai és gazdasági megfontolások alapján, megfelelőségi vizsgálat jogcímén megsemmisítse vagy helyettesítse az ACER határozatait. Ez a – fellebbezési tanács teljes körű felülvizsgálatának gyakorlását korántsem indokoló – rendelkezés a fellebbező szerint csak az ACER határozatai hatályon kívül helyezésének és a fellebbezési tanács határozataival történő helyettesítésének vagy az ügynek az ACER‑hoz való visszautalása lehetőségét írja elő, hallgat azonban a fellebbezési tanács által elvégzendő felülvizsgálat intenzitásáról.

49

A Törvényszék tévesen alkalmazta továbbá a jogot a megtámadott ítélet 56. pontjában, amennyiben a 713/2009 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésére utalt, amely azokat a személyeket határozta meg, akik keresetet nyújthatnak be a fellebbviteli tanácshoz, holott e cikk sem érinti a felülvizsgálat intenzitását. A Törvényszék ugyanis még mindig elvégezheti a fellebbezési tanács határozatainak teljes körű bírósági felülvizsgálatát, még akkor is, ha e határozatok az e bizottság által gyakorolt korlátozott felülvizsgálatból következnek.

50

Összefoglalva, a Törvényszék jogellenesen hagyta figyelmen kívül a fellebbezési tanács előtti fellebbezési eljárás célját és összefüggéseit, amint azok a 713/2009 rendeletben szerepelnek, és ezért megsértette a hatáskörök megosztásának elvét az uniós jogalkotó jogalkotóként és költségvetési hatóságként hozott döntéseit illetően. Ezenfelül, a Törvényszék által az ECHA fellebbezési tanácsával végzett összehasonlítás szintén téves jogalkalmazásnak minősül.

51

Másodlagosan az ACER azt állítja, hogy még ha a fellebbviteli tanácsnak minden esetben teljeskörűen kellene is felülvizsgálnia ezen ügynökség határozatait, még akkor is, ha azok összetett szakmai és gazdasági értékeléseket tartalmaznak, a Törvényszék a megtámadott ítélet 83–90. pontjában tévesen állapította meg, hogy a fellebbezési tanács a jelen ügyben nem végzett ilyen teljes körű felülvizsgálatot.

52

Az Aquind azt állítja, hogy az első fellebbezési jogalapot el kell utasítani, és a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a fellebbezési tanács köteles volt a 05/2018 határozat teljes, nem a nyilvánvaló értékelési hibára korlátozott felülvizsgálatát elvégezni.

53

Első jogalapjával az ACER lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azon felülvizsgálat intenzitását illetően, amelyet a fellebbezési tanácsnak kell elvégeznie az ACER határozatai felett a 713/2009 rendeletnek az említett fellebbezési tanács hatáskörei meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

54

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jogi rendelkezések értelmezésénél nemcsak a rendelkezés megfogalmazását, hanem a szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek a részét képezi (2022. szeptember 8‑iMinisterstvo životního prostředí [Jácintkék ara papagájok] ítélet, C‑659/20, EU:C:2022:642, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55

Először is a 713/2009 rendelet 18. és 19. cikkének a fellebbezési tanács összetételére, szervezetére és hatásköreire vonatkozó rendelkezései szövegéből nem következik kifejezetten, hogy a fellebbezési tanácsnak az ACER összetett gazdasági és technikai kérdésekre vonatkozó értékeléseket tartalmazó határozatai felett gyakorolt felülvizsgálata szükségképpen a nyilvánvaló értékelési hiba vizsgálatára korlátozódik.

56

Másodsorban, ami a fellebbezési tanács létrehozásával elérni kívánt célokat illeti, meg kell állapítani, amint azt a főtanácsnok az indítványának 44. pontjában tette, hogy e létrehozás az uniós jogalkotó által elfogadott azon átfogó megközelítésbe illeszkedik, amely arra irányul, hogy az uniós ügynökségeket jogorvoslati szervekkel lássák el, amennyiben ezen ügynökségekre technikai vagy tudományos szempontból összetett kérdésekben olyan döntéshozatali jogkört ruháztak, amely közvetlenül hatással lehet az érintett felek jogi helyzetére. Következésképpen, mivel a jogorvoslati szervek feladata különösen az, hogy az előterjesztett kérdések technikai és gazdasági összetettségével jellemzett helyzetben megvédjék e felek jogait, ezen szerveknek, amennyiben azokhoz fordulnak, az azon ügynökség által hozott határozatok technikai és gazdasági szempontjait kell értékelniük, amelyhez tartoznak.

57

Ily módon, amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 51. pontjában szintén helyesen rámutatott, e fellebbezési szervek megfelelő eszközt jelentenek az érintett felek jogainak védelmére abban a környezetben, amelyben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, mivel az uniós hatóságok széles értékelési hatáskörrel rendelkeznek, különösen a rendkívül összetett tudományos és műszaki jellegű ténybeli elemeket illetően az általuk meghozandó intézkedések jellegének és terjedelmének meghatározása érdekében, az uniós bíróság felülvizsgálatának annak ellenőrzésére kell korlátozódnia, hogy e hatáskör gyakorlása során nem került‑e sor nyilvánvaló hiba vagy hatáskörrel való visszaélés elkövetésére, illetve e hatóságok nem lépték‑e túl nyilvánvalóan értékelési hatáskörük határait (2014. szeptember 4‑iRütgers Germany és társai kontra ECHA végzés, C‑290/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:2174, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

58

Harmadsorban, amint arra a főtanácsnok is lényegében rámutatott indítványának 41. pontjában, bár e különböző jogorvoslati szervek szervezeti felépítésük, működésük és hatáskörük tekintetében bizonyos eltéréseket mutatnak, mindazonáltal bizonyos közös jellemzőkkel rendelkeznek.

59

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ezek az ügynökségeken belüli, igazgatási felülvizsgálati szervek. Bizonyos fokú függetlenséggel rendelkeznek, kontradiktórius eljárásokon keresztül kvázi bírói funkciókat látnak el, ezeket jogászok és szakemberek alkotják, ami fokozottabb képességet biztosít számukra a gyakran jelentős műszaki elemmel rendelkező határozatok elleni fellebbezések elbírálásában. Továbbá, az ügynökségek határozatainak címzettjei, valamint az e határozatok által közvetlenül és egyénileg érintett természetes és jogi személyek fellebbezést nyújthatnak be hozzájuk. Egyebekben felülvizsgálják a harmadik személyeket érintő olyan határozatokat, amelyek tekintetében az e tanácsokat létrehozó másodlagos jogszabály hatáskört biztosít számukra. Végül pedig gyors, hozzáférhető, szakosodott és kevésbé költséges mechanizmust jelentenek a címzettek és az említett határozatok által érintettek jogainak védelmére.

60

Negyedsorban meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács előtti eljárásra nem vonatkoznak más szabályok, csak az e rendelet 19. cikkében foglalt szabályok, amely cikk (1) bekezdése előírja, hogy bármely természetes vagy jogi személy – a nemzeti szabályozó hatóságokat is ideértve – fellebbezhet az ugyanezen rendelet 7–9. cikkében említett, neki címzett vagy őt közvetlenül vagy személyében érintő határozat ellen. Amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 56. pontjában helyesen rámutatott, e 19. cikkből nem következik, hogy a tanácshoz benyújtott fellebbezésre más elfogadhatósági feltételek vonatkoznának.

61

Ezt a megfontolást a 713/2009 rendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfogalmazása is megerősíti, amely úgy rendelkezik, hogy a fellebbezésnek anélkül kell tartalmaznia annak indokait, hogy különbséget tenne a fellebbezés alátámasztására hivatkozott indokokon belül a jogi és a ténybeli jogalapok között.

62

Ötödsorban, meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács a 713/2009 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében hat tagból és hat póttagból áll, akiket a nemzeti szabályozó hatóságoknál, a versenyhatóságoknál vagy más nemzeti vagy uniós intézményeknél vezető beosztást betöltő vagy betöltött, az energiaágazatban kellő tapasztalattal rendelkező munkatársak közül kell kiválasztani.

63

A fellebbezési tanács összetétele tehát megfelel az ACER határozatai teljes körű felülvizsgálatához elengedhetetlen követelményeknek. Ha a tagjainak előzetes tapasztalattal rendelkezniük kell az energiaágazatban, az azért van, mert rendelkeznek vagy rendelkezniük kell a fellebbezések alapos elbírálásához szükséges szakismerettel.

64

Következésképpen, amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 53. pontjában helyesen rámutatott, az uniós jogalkotó az ACER fellebbezési tanácsának az ahhoz szükséges szakértelmet kívánta biztosítani, hogy e tanács maga tudja elvégezni az energiához kapcsolódó, igen összetett, műszaki és gazdasági jellegű ténybeli elemekre vonatkozó értékeléseket. Ez volt a más uniós ügynökségek, így az AESA vagy az ECHA létrehozása során az e jogalkotó követett cél is, amelynek fellebbezési testületei olyan szakértőkből állnak, akik az érintett területek sajátosságát tükröző képesítéssel rendelkeznek.

65

Így a Törvényszék a megtámadott ítélet 52. pontjában helyesen állapította meg, hogy a fellebbezési tanács szervezetére és hatásköreire vonatkozó rendelkezésekből az következik, hogy e szervet nem azért hozták létre, hogy az összetett műszaki és gazdasági jellegű értékelések korlátozott felülvizsgálatára szorítkozzon.

66

Hatodsorban a Törvényszék a megtámadott ítélet 61. pontjában azt is helyesen állapította meg, hogy az uniós bíróság által az összetett szakmai, tudományos és gazdasági értékelések felett gyakorolt felülvizsgálat korlátozott jellegére vonatkozó ítélkezési gyakorlat nem ültethető át az uniós ügynökségek fellebbezési szerveire.

67

Amint ugyanis arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 58. pontjában rámutatott, ha a fellebbezési tanács által végzett felülvizsgálat az ACER határozataiban foglalt összetett műszaki és gazdasági jellegű értékeléseket illetően csak korlátozott lehet, ez azt jelentené, hogy az uniós bíróság egy olyan határozat felett gyakorolna korlátozott felülvizsgálatot, amely maga is korlátozott felülvizsgálat eredménye. A Törvényszék tehát ezért jutott helyesen arra a következtetésre, hogy egy ilyen rendszer nem biztosítaná a hatékony bírói jogvédelem azon garanciáit, amelyekben azon vállalkozásoknak kellene részesülniük, amelyeknek a 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott, mentesítés iránti kérelmét elutasították.

68

Hetedsorban, az ACER a megtámadott ítélet 61–68. pontjában kifejtett megfontolások vitatása céljából, első jogalapjának alátámasztása érdekében hiába hivatkozik a fellebbezési tanács és az ECHA fellebbezési tanácsa között a célok, az eljárás, a határidők és a személyzeti rendszerek tekintetében fennálló különbségekre.

69

E tekintetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 61. pontjában rámutatott, hogy az ECHA fellebbezési tanácsával már megállapításra került, hogy a fellebbezési tanács által az ECHA valamely határozatában szereplő tudományos értékelésekre vonatkozóan végzett felülvizsgálat nem korlátozódik a nyilvánvaló hibák fennállásának vizsgálatára, hanem épp ellenkezőleg, tagjainak jogi és tudományos szakértelme okán az említett tanácsnak meg kellett vizsgálnia, hogy a felperes által előadott érvek alkalmasak‑e annak bizonyítására, hogy az ECHA említett határozata alapjául szolgáló megfontolások tévesek, és a fellebbezési tanács által végzett felülvizsgálat intenzitása meghaladja az uniós bíróság által végzett felülvizsgálat intenzitását (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 20‑iBASF Grenzach kontra ECHA ítélet, T‑125/17, EU:T:2019:638, 87–89. és 124. pont).

70

Márpedig, amint azt a Törvényszék is lényegében helyesen állapította meg a megtámadott ítélet 64–67. pontjában, egyrészt az ECHA fellebbezési tanácsának összetétele és jogkörei – az ACER állításával ellentétben – összehasonlíthatók a fellebbviteli tanács összetételével és jogköreivel, mivel mindkét szerv olyan tagokból áll, amelyek rendelkeznek az ahhoz szükséges szakértelemmel, hogy maguk végezhessék el az összetett tudományos, műszaki és gazdasági jellegű ténybeli elemekre vonatkozó értékeléseket. Másrészt az a tény, hogy az ECHA fellebbezési tanácsának tagjait a fellebbezési tanács tagjaitól eltérően teljes munkaidőben foglalkoztatják, nem befolyásolhatja az általuk elvégzendő felülvizsgálat intenzitását.

71

Ami az ACER azon érvét illeti, amely a fellebbezési tanács számára a 713/2009 rendelet 19. cikkének 2. pontjában két hónapban meghatározott, határozathozatalra előírt határidő rövidségére vonatkozik, ebből nem vonható le az a következtetés, hogy az uniós jogalkotó szándéka a fellebbezési tanács felülvizsgálatának korlátozása volt, jóllehet e lerövidített határidő, amelyet egyébként a 2019/942 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése négy hónapra bővített, inkább e jogalkotónak egy gyors eljárás biztosítására irányuló törekvéséről tanúskodik.

72

E megfontolások összességére tekintettel úgy tűnik, hogy a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a szakmai vagy összetett értékeléseket illetően korlátozott felülvizsgálatot gyakorolhat, és annak megállapítására szorítkozhat, hogy az ACER nyilvánvaló értékelési hibát követett‑e el.

73

Másodlagosan az ACER arra hivatkozik, hogy még azt elfogadva is, hogy a fellebbezési tanácsnak teljeskörűen kell felülvizsgálnia az ACER összetett technikai és gazdasági jellegű értékeléseket tartalmazó határozatait, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy e tanács a jelen ügyben nem végzett ilyen típusú felülvizsgálatot.

74

Ennek az érvnek nem lehet helyt adni, mivel a vitatott határozat 52. pontjából kifejezetten kitűnik, hogy a fellebbezési tanács a 05/2018 határozat felülvizsgálatát a nyilvánvaló értékelési hibára kívánta korlátozni.

75

A fenti megfontolásokra tekintettel az ACER első fellebbezési jogalapját el kell utasítani.

76

Második jogalapjával az ACER arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a mentességi rendszer és a szabályozott rendszer közötti kapcsolatot illetően tévesen alkalmazta a jogot a 714/2009 rendelet 17. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezését illetően.

77

Amint az a megtámadott ítélet 91. pontjából kitűnik, a Törvényszék a teljesség kedvéért azt követően vizsgálta meg ezt a kérdést, amely az Aquind megsemmisítés iránti keresetének alátámasztására szolgáló negyedik jogalapja tárgyát képezte, hogy a megtámadott ítélet 43–90. pontjában kifejtett indokok alapján helyt adott e kereset kilencedik jogalapjának, amely indokokat az ACER eredménytelenül kifogásolt első fellebbezési jogalapjában.

78

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően, ha a Törvényszék által elfogadott valamelyik indok elegendő az ítélete rendelkező részének megalapozására, akkor az érintett ítéletben szereplő valamely más indokot érintő esetleges hibák semmi esetre sincsenek hatással az említett rendelkező részre, ezért az e hibákra hivatkozó jogalap hatástalan, és azt el kell utasítani (2019. szeptember 5‑iEurópai Unió kontra Guardian Europe és Guardian Europe kontra Európai Unió ítélet, C‑447/17 P és C‑479/17 P, EU:C:2019:672, 143. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

79

Következésképpen a második jogalapot mint hatástalant el kell utasítani.

80

A fenti indokok összességéből az következik, hogy a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

81

Mivel a Bíróság az elsődleges fellebbezést elutasítja, a csatlakozó fellebbezésről nem szükséges határozni.

82

A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

83

Mivel a jelen ügyben a Bíróság elutasította a fellebbezést, és mivel az Aquind kérte, hogy az ACER‑t a Bíróság kötelezze a költségek viselésére, ez utóbbit a fellebbezéssel kapcsolatban felmerült saját költségein kívül az Aquind részéről felmerült költségek viselésére kell kötelezni.

84

Az eljárási szabályzat 142. cikke, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy ha az eljárás okafogyottá válik, a költségekről a Bíróság szabad mérlegelése szerint határoz.

85

A Bíróság úgy határoz, hogy az ACER és az Aquind maguk viselik a csatlakozó fellebbezéssel összefüggésben felmerült saját költségeiket.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott: