–

a Fédération des entreprises de la beauté képviseletében A. Bost és M. Ragot avocats,

–

a francia kormány képviseletében G. Bain és T. Stéhelin, meghatalmazotti minőségben,

–

a görög kormány képviseletében V. Karra, I. Kotsoni és O. Patsopoulou, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében E. Sanfrutos Cano és F. Thiran, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30‑i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 342., 59. o.; helyesbítések: HL 2014. L 318, 34. o.; HL 2016. L 145., 49. o.) 27. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Fédération des entreprises de la beauté (a továbbiakban: FEBEA) és az Agence nationale de sécurité du médicament et des produits de santé (országos gyógyszer‑ és gyógyászatitermék‑biztonsági hivatal, ANSM) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az ANSM azon határozatának megsemmisítése iránti kérelem, amely a fenoxietanolt tartalmazó, nem leöblítendő kozmetikai termékek kategóriájának címkézésén bizonyos információk feltüntetését írja elő.

3

Az 1223/2009 rendelet (3), (4), (16), (17) és (58) preambulumbekezdése szerint:

[…]

[…]

4

E rendelet 1. cikke kimondja:

„E rendelet meghatározza forgalmazott kozmetikai termékre [helyesen: a forgalmazott kozmetikai termékekre] vonatkozó szabályokat, ezzel biztosítva a belső piac működését és az emberi egészség magas szintű védelmét.”

5

Az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:

6

Ugyanezen rendelet „Felelős személy” című 4. cikkének szövege a következő:

„(1)   Csak olyan kozmetikai termék hozható forgalomba, amelyre vonatkozóan a Közösségben egy jogi vagy természetes személyt »felelős személynek« jelöltek ki.

(2)   Minden forgalomba hozott kozmetikai termék esetében a felelős személy biztosítja az e rendeletben meghatározott kötelezettségek betartását.

[…]”

7

Az 1223/2009 rendeletnek „A felelős személyek kötelezettségei” című 5. cikke a következőket írja elő:

„(1)   A felelős személy biztosítja a 3., 8., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18. cikknek, a 19. cikk (1), (2) és (5) bekezdésének, valamint a 20., 21., 23. és 24. cikknek való megfelelést.

(2)   Ha a felelős személyek úgy vélik, vagy okuk van úgy vélni, hogy az általuk forgalomba hozott kozmetikai termék nem felel meg e rendeletnek, azonnal meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket annak érdekében, hogy a termék megfeleljen a rendeletnek vagy adott esetben kivonja a forgalomból vagy visszahívja a terméket.

Továbbá, ha a kozmetikai termék kockázatot jelent az emberi egészségre, a felelős személy azonnal értesíti erről azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a terméket forgalmazzák, és azon tagállam illetékes nemzeti hatóságait, ahol a termékinformációs dokumentáció könnyen hozzáférhető, különösen részletezve a rendelet megsértésének körülményeit és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

(3)   A felelős személyeknek az illetékes hatóságokkal – ez utóbbiak kérésére – együtt kell működnie a forgalmazott kozmetikai termékek által okozott kockázatok kiküszöbölése érdekében hozott intézkedések megtételében. Különösen, a felelős személyeknek valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérelmére át kell adniuk a termék egyes jellemzői megfelelőségének igazolásához szükséges valamennyi információt és dokumentációt e hatóság számára könnyen érthető nyelven”.

8

E rendelet 6. cikke a forgalmazók kötelezettségeire vonatkozó szabályokat tartalmazza.

9

Az említett rendelet 8. cikke a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó szabályokat írja elő.

10

Ugyanezen rendelet „Szabad mozgás” című 9. cikke értelmében:

„A tagállamok az e rendeletben megállapított követelményekkel kapcsolatos okokra hivatkozva nem utasíthatják el, tilthatják meg vagy korlátozhatják azon kozmetikai termékek forgalmazását, amelyek megfelelnek az e rendeletben előírt követelményeknek”.

11

Az említett rendelet „Termékinformációs dokumentáció” című 11. cikkének (1)–(3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A kozmetikai termék forgalomba hozatalakor a felelős személy vezeti az arra vonatkozó termékinformációs dokumentációt. A termékinformációs dokumentációt az utolsó kozmetikai terméktétel forgalomba hozatalának időpontjától számított 10 évig kell megőrizni.

(2)   A termékinformációs dokumentációnak a következő információkat és adatokat kell tartalmaznia, amelyeket szükség szerint aktualizálni kell:

(3)   A felelős személy a címkén feltüntetett saját címén, elektronikus vagy egyéb formában könnyen hozzáférhetővé teszi a termékinformációs dokumentációt azon tagállam illetékes hatósága számára, ahol a dokumentációt tárolják.

A termékinformációs dokumentációban szereplő információnak a tagállam illetékes hatóságai által könnyen érthető nyelven kell rendelkezésre állnia”.

12

Az 1223/2009 rendelet „Bejelentés” című 13. cikke az (1)–(5) és (7) bekezdésében a következőket mondja ki:

„(1)   A felelős személy a kozmetikai termék forgalomba hozatalát megelőzően elektronikus úton a [z Európai] Bizottság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

Az első albekezdést kell alkalmazni azokra a kozmetikai termékekre is, amelyeket [a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27‑i] 76/768/EGK [tanácsi] irányelv [(HL 1976. L 262., 169. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 3. kötet, 285. o.)] alapján jelentettek be.

(2)   A kozmetikai termék forgalomba hozatalakor a felelős személy bejelenti a Bizottságnak az eredeti címkézést, és, ha a szöveg megfelelően olvasható, fényképet mellékel a megfelelő csomagolásról.

(3)   2013. július 11‑től kezdve az a forgalmazó, aki valamely tagállamban egy másik tagállamban már forgalomba hozott kozmetikai terméket forgalmaz, és saját kezdeményezésére, a nemzeti jogszabályoknak való megfelelés érdekében lefordítja a termék címkézésének bármely elemét, az alábbi információkat köteles elektronikus formában benyújtani a Bizottságnak:

(4)   Amennyiben egy kozmetikai terméket 2013. július 11. előtt hoztak forgalomba, de ettől az időponttól kezdődően nem hozzák forgalomba, annak a forgalmazónak, aki ezen időpontot követően valamely tagállamban bevezeti az adott terméket, a következő információkat kell közölnie a felelős személlyel:

E közlemény alapján a felelős személy köteles elektronikus úton benyújtani a Bizottságnak az e cikk (1) bekezdésében említett információkat, amennyiben abban a tagállamban, ahol a kozmetikai terméket forgalmazzák, nem történt meg a 76/768/EGK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének és 7a. cikke (4) bekezdésének megfelelő bejelentés.

(5)   A Bizottság az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információkat elektronikus úton, haladéktalanul valamennyi illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja.

Ezen információkat az illetékes hatóságok kizárólag piacfelügyeleti, piacelemzési, értékelési és fogyasztói tájékoztatási célokra használhatják a 25., 26. és 27. cikkel összefüggésben.

[…]

(7)   Az (1), (3) és (4) bekezdésben megadott információk bármely változása esetén a felelős személy vagy a forgalmazó késedelem nélkül aktualizálja azokat”.

13

E rendeletnek „A mellékletekben felsorolt anyagokra vonatkozó korlátozások” című 14. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„(1)   A 3. cikk sérelme nélkül a kozmetikai termékek nem tartalmazhatják a következő anyagokat:

14

Az említett rendelet „Belső piaci felügyelet” című 22. cikkének első bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok a forgalmazott kozmetikai termékek belső piaci ellenőrzésével felügyelik, hogy azok megfelelnek‑e e rendeletnek. A termékinformációs dokumentáción keresztül elvégzik a kozmetikai termékek és gazdasági szereplők megfelelő szintű ellenőrzését, valamint adott esetben megfelelő minták alapján fizikai és laboratóriumi vizsgálatokat végeznek”.

15

Ugyanezen rendeletnek „Az anyagokkal kapcsolatos információ” című 24. cikke a következőképpen szól:

„Amennyiben komoly kétség merül fel a kozmetikai termékben felhasznált anyag biztonságosságával kapcsolatban, azon tagállam illetékes hatósága, ahol az adott anyagot tartalmazó terméket forgalmazzák, indokolt kérelemben kérheti a felelős személyt, hogy küldje meg azon kozmetikai termékek listáját, amelyekért felelős, és amelyek az adott anyagot tartalmazzák. A listán fel kell tüntetni, hogy milyen koncentrációban vannak jelen ezek az anyagok a kozmetikai termékekben.

Az illetékes hatóságok az e cikkben szereplő információkat – a 25., 26. és 27. cikkel összefüggésben – piacfelügyeleti, piacelemzési, értékelési és fogyasztói információs célra használhatják fel”.

16

Az 1223/2009 rendeletnek „A rendelet felelős személy általi megsértése” című 25. cikke értelmében:

„(1)   A (4) bekezdés sérelme nélkül az illetékes hatóságnak meg kell követelnie a felelős személytől, hogy egyértelműen meghatározott, a kockázat természetével arányban álló határidőn belül hozzon meg valamennyi megfelelő intézkedést, beleértve a korrekciós intézkedéseket is, melyekkel biztosítható, hogy a kozmetikai termék megfeleljen e rendeletnek, továbbá a termék kivonását a forgalomból, és a termék visszahívását is, ha a felelős személy az alábbiak bármelyikét megsérti:

[…]

(3)   A felelős személynek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket megtegyék valamennyi olyan érintett termék tekintetében, amelyet a Közösség területén forgalmaznak.

[…]”

17

E rendeletnek „A rendelet forgalmazók általi megsértése” című 26. cikke kimondja:

„Az illetékes hatóságnak meg kell követelnie a forgalmazóktól, hogy a kockázat természetével arányban álló, észszerű határidőn belül hozzanak meg minden megfelelő intézkedést, beleértve a korrekciós intézkedéseket is, melyekkel biztosítható, hogy a kozmetikai termék megfeleljen e rendeletnek, továbbá a termék kivonását a forgalomból, és a termék visszahívását is, ha megsértik a 6. cikkben előírt kötelezettségeket”.

18

Az említett rendelet „Védzáradék” című 27. cikke a következőket írja elő:

„(1)   A 25. cikk (1) bekezdésében felsorolt követelményeknek megfelelő termékek esetében, ha az illetékes hatóság megbizonyosodik vagy aggodalomra okot adó nyomós indokai vannak arra nézve, hogy a forgalmazott kozmetikai termék vagy termékek komoly veszélyt jelentenek vagy jelenthetnek az emberi egészségre, megfelelő átmeneti intézkedéseket kell hoznia az adott kozmetikai termék vagy termékek forgalomból történő kivonására, visszahívására, vagy más módon korlátoznia kell e termékek hozzáférhetőségét.

(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságait a meghozott intézkedésekről és valamennyi azokat alátámasztó adatról. Az első albekezdés alkalmazásában [az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3‑i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2002. L 11., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 174. o.)] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, információcserére szolgáló rendszer alkalmazandó.

A 2001/95/EK irányelv 12. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedések jogosságáról a lehető legrövidebb időn belül dönt. Ennek érdekében a lehető legnagyobb mértékben konzultál az érdekelt felekkel, a tagállamokkal és a CSSC‑sel.

(4)   Ha az átmeneti intézkedések megalapozottak, a 31. cikk (1) bekezdése alkalmazandó.

(5)   Ha az átmeneti intézkedések nem megalapozottak, a Bizottság értesíti erről a tagállamokat, és az érintett illetékes hatóság hatályon kívül helyezi az átmeneti intézkedéseket.”

19

Az 1223/2009 rendelet „Helyes igazgatási gyakorlat” című 28. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A 25. és a 27. cikk értelmében hozott döntések esetében pontosan meg kell jelölni a döntés alapjául szolgáló indokokat. A döntésről az illetékes hatóság késedelem nélkül értesíti a felelős személyt, akit egyidejűleg tájékoztat az érintett tagállam jogszabály alapján rendelkezésére álló jogorvoslatokról és jogorvoslatok határidejéről.

(2)   A felelős személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a döntéshozatal előtt álláspontját előterjessze, kivéve azokat az eseteket, amikor az emberi egészségre komoly kockázatot jelentő okokból azonnali beavatkozásra van szükség.

(3)   Adott esetben az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a forgalmazó tekintetében a 26. és 27. cikk alapján hozott valamennyi döntésre alkalmazandók”.

20

E rendelet 29. és 30. cikke alkotja a rendelet igazgatási együttműködésre vonatkozó IX. fejezetét, és kialakítja a tagállamok illetékes hatóságainak a Bizottsággal való együttműködését, illetve együttműködést hoz létre a termékinformációs dokumentáció ellenőrzésével kapcsolatban.

21

Az említett rendelet „A mellékletek módosítása” című 31. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

(1)   Amennyiben a kozmetikai termékekben megtalálható anyagok használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre, és ezt közösségi szinten kell kezelni, a Bizottság az SCCS‑sel történt konzultációt követően, ennek megfelelően módosíthatja a II –VI. mellékleteket.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 32. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 32. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

(2)   A Bizottság az SCCS‑sel történt egyeztetés követően módosíthatja a III–VI. és a VIII. mellékleteket, hogy hozzáigazítsa azokat a műszaki és tudományos fejlődéshez.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 32. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni”.

22

A fenoxietanol az 1223/2009 rendelet a kozmetikai termékekben engedélyezett tartósítószerek listáját tartalmazó V. mellékletének 29. sorában szerepel, amely előírja, hogy ezen anyag legnagyobb koncentrációja a kész kozmetikai termékekben 1% lehet.

23

2019. március 13‑i határozatával az ANSM főigazgatója, az 1223/2009 rendelet 27. cikkében előírt védzáradék végrehajtását tervezve, különös feltételeket határozott meg a fenoxietanolt tartalmazó, nem leöblítendő kozmetikai termékekre vonatkozóan, többek között az e hatóság által korábban elvégzett kockázatértékelésre támaszkodva (a továbbiakban: 2019. március 13‑i határozat). Ez a határozat átmeneti jelleggel azt írta elő, hogy legkésőbb e határozatnak az ügynökség honlapján történő közzétételétől számított kilenc hónapon belül ezen, a francia piacon forgalomba hozott termékek címkéjén – a dezodorok, a hajkondicionáló és a sminktermékek kivételével – fel kell tüntetni, hogy a termék nem alkalmazható a háromévesnél nem idősebb gyermekek pelenkával fedett bőrfelületén.

24

Miután az említett határozatot közölték a Bizottsággal, a Belső Piaci, Ipar‑, Vállalkozás‑ és Kkv‑politikai főigazgatóság „Fogyasztói, környezeti és egészségügyi technológiák” egységének vezetője 2019. november 27‑i levelében (a továbbiakban: 2019. november 27‑i levél) jelezte az ANSM főigazgatójának, hogy a 2019. március 13‑i határozatban szereplő intézkedés olyan általános hatályú intézkedés, amely egy bizonyos anyagot tartalmazó kozmetikai termékek kategóriájára alkalmazandó, következésképpen nem tekinthető az 1223/2009 rendelet 27. cikkében előírt „védzáradék” végrehajtásának. 2019. december 6‑i levelében az ANSM főigazgatója azt válaszolta, hogy a Bizottság által az e 27. cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadandó határozat meghozataláig átmeneti jelleggel fenn kívánja tartani a 2019. március 13‑i határozatát.

25

Az alapeljárás felperese, a FEBEA a 2019. március 13‑i határozat megsemmisítése iránti kérelemmel fordult a kérdést előterjesztő bírósághoz. Többek között azt állítja, hogy e határozat sérti az 1223/2009 rendeletet, mivel az e rendelet 27. cikkében előírt védzáradék alkalmazási feltételeinek teljesülése nélkül olyan címkézési kötelezettségről rendelkezik, amelyet az említett rendelet nem ír elő, és amely így ellentétes a kozmetikai termékek szabad mozgásának az ugyanezen rendelet 9. cikkében előírt elvével.

26

A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy a 2019. március 13‑i határozatban előírt címkézés az 1223/2009 rendelet előírásainak megfelelő, fenoxetanolt tartalmazó, nem leöblítendő kozmetikai termékek forgalomba hozatalának korlátozását képezi. Mivel az ilyen korlátozás ellentétes e rendelet 9. cikkével, e bíróság úgy véli, hogy annak jogalapja csak az említett rendelet 27. cikke lehet.

27

Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja meghatározni, hogy a 2019. november 27‑i levél az azon határozatot előkészítő aktusnak minősül‑e, amellyel a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy valamely átmeneti intézkedés az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (3) bekezdése értelmében indokolt‑e, vagy sem. Amennyiben ez a helyzet áll fenn, a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a Bizottság határozatának meghozataláig a nemzeti bíróság határozhat‑e valamely átmeneti intézkedés jogszerűségéről, és ebben az esetben e rendelet 27. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi‑e az ugyanazon anyagot tartalmazó termékek kategóriájára alkalmazandó átmeneti intézkedések elfogadását. Amennyiben a 2019. november 27‑i levelet a Bizottság „végleges határozatának” kellene minősíteni, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy egy ilyen határozat érvényessége megtámadható‑e, és ha igen, milyen feltételek mellett, a nemzeti bíróság előtt.

28

E körülmények között a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

29

Harmadik kérdésével, amelyet elsőként célszerű megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az lehetővé teszi az illetékes tagállami hatóság számára az ugyanazon anyagot tartalmazó termékek kategóriájára vonatkozó általános átmeneti intézkedések meghozatalát.

30

Előzetesen meg kell jegyezni, hogy a „kozmetikai termék” fogalmát az 1223/2009 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja úgy határozza meg, mint „minden olyan anyag vagy keverék, amely azt a célt szolgálja, hogy az emberi test különböző külső részeivel (hámréteg, haj és testszőrzet, körmök, ajkak és külső nemi szervek) vagy a fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerüljön, kizárólag vagy elsősorban azok tisztítása, illatosítása, kinézetük megváltoztatása, védelme, megfelelő állapotban tartása céljából, vagy a testszag megszüntetése érdekében”.

31

Ezenkívül e rendelet II‑VI. mellékletének preambuluma különbséget tesz egyrészt a leöblítendő termékek és a nem leöblítendő termékek között, másrészt azonosítja és meghatározza a kozmetikai termékek alábbi nyolc rendeltetését: hajápolási termékek, bőrápolási termékek, ajakápolási termékek, arcápolási termékek, körömápolási termékek, szájápolási termékek, nyálkahártyára alkalmazandó termékek, szemápolási termékek.

32

Meg kell tehát állapítani, hogy egy kozmetikai termék nem korlátozódik az azt alkotó anyagokra, hanem azt ezen anyagokon túl jellemzi azon kozmetikai termékek kategóriája, amely alá tartozik, valamint a rendeltetése.

33

Azt is hangsúlyozni kell továbbá, hogy az 1223/2009 rendelet – e rendelet (3) és (4) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett – rendelkezéseinek, és különösen 1. cikkének együttes olvasatából az következik, hogy e rendelet célja a hatályos európai uniós szabályok teljes körű harmonizálása a kozmetikai termékek belső piacának létrehozása és egyúttal az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében (2020. december 17‑iA. M. [Kozmetikai termékek címkézése] ítélet, C‑667/19, EU:C:2020:1039, 27. pont.

34

E célból az uniós jogalkotó az 1223/2009 rendeletben olyan követelményeket vezetett be többek között a kozmetikai termékek emberi egészséget illető biztonságára vonatkozóan, amelyeknek e termékeknek meg kell felelniük, miáltal a 9. cikkének megfelelően a tagállamok az e rendeletben megállapított követelményekkel kapcsolatos okokra hivatkozva nem utasíthatják el, tilthatják meg vagy korlátozhatják azon kozmetikai termékek forgalmazását, amelyek megfelelnek az e rendeletben előírt követelményeknek.

35

Így az 1223/2009 rendeletben foglalt követelményeken keresztül az uniós jogalkotó a kozmetikai termékek előzetes engedélyezési rendszerének bevezetése nélkül összeegyeztette a kozmetikai termékek szabad mozgásának célkitűzését az emberi egészség védelmére irányuló célkitűzéssel.

36

Közelebbről emlékeztetni kell arra, hogy e magas szintű védelem biztosítása érdekében az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi kozmetikai terméknek biztonságosnak kell lennie az emberi egészségre, azt a vonatkozó adatok alapján biztonsági szempontból értékelni kell, és e biztonságról jelentést kell készíteni, amelyet be kell illeszteni a kozmetikai termékről szóló termékinformációs dokumentációba (2018. április 12‑iFédération des entreprises de la beauté ítélet, C‑13/17, EU:C:2018:246, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

Ebből következően egy kozmetikai termék uniós piacon való forgalomba hozatalának, illetve e piacon történő szabad mozgásának előfeltétele az, hogy e termék emberi egészségre biztonságos jellegét az 1223/2009 rendeletben kifejezetten meghatározott módszerek szerint értékeljék 2018. április 12‑iFédération des entreprises de la beauté ítélet, C‑13/17, EU:C:2018:246, 25. pont).

38

E követelmények sorában szerepel többek között az e rendelet 8. cikkében említett helyes gyártási gyakorlat tiszteletben tartása, valamint a kozmetikai termékek összetételére vonatkozó, az említett rendelet 14. cikkében foglalt korlátozások és tilalmak betartása.

39

Az említett 14. cikkből ugyanis kitűnik, hogy egyrészt a kozmetikai termékek nem tartalmazhatnak az említett rendelet II. mellékletében felsorolt tiltott anyagokat, az ugyanezen rendelet IV., V. és VI. mellékletében felsorolt színezékeket, tartósítószereket és UV‑szűrőket, másrészt pedig e termékek nem tartalmazhatnak olyan anyagokat, színezékeket, tartósítószereket és UV‑szűrőket, amelyek szerepelnek az 1223/2009 rendelet III., IV., V. és VI. mellékletében, de azokat nem az abban meghatározott feltételek szerint használják.

40

Az e mellékletekben szereplő jegyzékek összeállítása és azoknak a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a 76/768 irányelv, az 1223/2009 rendelet, majd ezt követően az 1223/2009 rendelet hatálybalépésének majd alkalmazásának keretében értékelni kell az anyagokat.

41

Ezenkívül az 1223/2009 rendeletben többek között az emberi egészség védelme érdekében megállapított követelmények tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az uniós jogalkotó egyrészt a forgalomba hozott kozmetikai termékek biztonsági értékelésére vonatkozó mechanizmusokat vezetett be, másrészt két mechanizmust írt elő, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy intézkedéseket fogadjanak el a kozmetikai termékek által jelentett kockázat esetén.

42

Így e rendelet 4. és 5. cikke értelmében többek között a kozmetikai termékek biztonsági értékelésére vonatkozó követelmények betartatása érdekében az ugyanezen rendeletben meghatározott kötelezettségek betartásának biztosításáért felelős személyt kell kijelölni minden forgalomba hozott kozmetikai termék tekintetében.

43

Egyébiránt az említett rendelet 25. és 26. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megköveteljék a felelős személytől és a forgalmazóktól, hogy hozzanak meg a kockázat természetével arányban álló, észszerű határidőn belül minden megfelelő intézkedést, beleértve a korrekciós intézkedéseket is, melyekkel biztosítható, hogy a kozmetikai termék megfeleljen e rendeletnek, továbbá a termék kivonását a forgalomból, és a termék visszahívását is, amennyiben megállapítást nyert, hogy az ugyanezen rendelet által a felelős személy és a forgalmazók tekintetében előírt követelmények nem teljesülnek.

44

Az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése, amelynek értelmezését a kérdést előterjesztő bíróság kéri, úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak olyan termékek esetében, amelyek megfelelnek az e rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, és amennyiben megbizonyosodnak arról vagy aggodalomra okot adó nyomós indokaik vannak arra nézve, hogy a forgalmazott kozmetikai termék vagy termékek komoly veszélyt jelentenek vagy jelenthetnek az emberi egészségre, megfelelő átmeneti intézkedéseket kell hozniuk az adott kozmetikai termék vagy termékek forgalomból történő kivonására, visszahívására, vagy más módon korlátozniuk kell e termékek hozzáférhetőségét.

45

A FEBEA és a Bizottság azt állítja, hogy e rendelkezés kizárólag valamely piacon forgalmazott konkrét termékre vonatkozó egyedi átmeneti intézkedések elfogadását teszi lehetővé. Ezzel szemben a francia kormány és a görög kormány – többek között a kozmetikai termékek és az anyagok közötti, az 1223/2009 rendelet által létrehozott kapcsolat, valamint az emberi egészség védelmének e rendelet által követett célkitűzése alapján – úgy véli, hogy az említett rendelkezést akként kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi az ugyanazon anyagot tartalmazó termékek kategóriájára alkalmazandó általános átmeneti intézkedések elfogadását.

46

Márpedig az említett rendelet 27. cikkének (1) bekezdése nem értelmezhető úgy, mint amely felhatalmazza a tagállamokat olyan általános átmeneti intézkedések elfogadására, amelyek nem egy vagy több, egyedileg azonosított kozmetikai termékre, hanem az ugyanazon anyagot tartalmazó termékek kategóriájára alkalmazandók.

47

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az olyan uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez, amelynek a szövege nem kifejezetten a nemzeti jogra utal, nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek a részét képezi (lásd ebben az értelemben: 2020. december 17‑i A. M. [Kozmetikai termékek címkézése] ítélet, C‑667/19, EU:C:2020:1039, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48

Először is, ugyanezen rendelet 27. cikke (1) bekezdésének kifejezéseit illetően meg kell állapítani, hogy e bekezdés csak a kozmetikai termékekre vonatkozik, az azokat alkotó anyagok kizárásával.

49

Igaz, hogy – amint arra a francia kormány hivatkozik – az 1223/2009 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja azzal, hogy a „kozmetikai termék” fogalmát úgy határozza meg, mint „minden olyan anyag vagy keverék, amely azt a célt szolgálja, hogy az emberi test különböző külső részeivel […] érintkezésbe kerüljön”, kapcsolatot teremt a „kozmetikai termék” és az „anyag” fogalma között.

50

Mindazonáltal, amint az a jelen ítélet 30–32. pontjában már megállapításra került, az e rendelettel bevezetett rendszerre tekintettel a kozmetikai terméket annak neve által azonosítják, és azt nemcsak az azt alkotó anyagok jellemzik, hanem azon kozmetikai termékek kategóriája is, amely alá tartozik, valamit az a használat, amelyre szánják.

51

Másodszor, az a szövegkörnyezet, amelybe az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése illeszkedik, megerősíti e rendelkezés azon értelmezését, amely szerint e rendelkezés nem jogosítja fel a tagállamok illetékes hatóságait arra, hogy az ugyanazon anyagot tartalmazó termékek kategóriájára alkalmazandó általános átmeneti intézkedéseket fogadjanak el.

52

Először is, a tagállamok illetékes hatóságai azon lehetőségének terjedelmét, hogy átmeneti védintézkedéseket hozzanak, az e rendelet 14. és 31. cikkében létrehozott, az anyagok kozmetikai termékekben való felhasználására vonatkozó szabályozási rendszer alapján kell meghatározni.

53

Márpedig az uniós jogalkotó azáltal, hogy megtiltotta bizonyos anyagok felhasználását, és pontosan körülhatárolta az 1223/2009 rendelet mellékleteiben engedélyezett anyagok felhasználását, megjelölve azon termékeket vagy testrészeket, amelyekre az anyagot szánják, valamint az anyag legnagyobb koncentrációját a használatra kész készítményekben, uniós szinten kimerítő módon harmonizálta az anyagok kozmetikai termékekben való felhasználását. E rendelet mellékleteinek létrehozásával az uniós jogalkotó korlátozta ugyanezen rendelet 27. cikke (1) bekezdésének hatályát is. Az e rendelkezés értelmében vett „komoly veszély […] az emberi egészségre” ugyanis az említett rendelet II‑VI. mellékletében foglalt tilalmak és korlátozások miatt csak egyes olyan kozmetikai termékekre vonatkozik, amelyek bizonyos koncentrációban tartalmaznak valamely anyagot, és meghatározott használatára vagy egy meghatározott testrészre, és adott esetben meghatározott és azonosított fogyasztói csoportnak szánják őket.

54

Ezt az értelmezést nem kérdőjelezi meg az a körülmény, hogy az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerint, ha az átmeneti intézkedések megalapozottak, e rendelet 31. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, miáltal a Bizottság az SCCS‑sel történt konzultációt követően ennek megfelelően módosíthatja az említett rendelet II‑VI. mellékletét.

55

E mechanizmus ugyanis az 1223/2009 rendelet által a kozmetikai termékek piaci szabályozása és az e piac felügyelete között felállított különbséget tükrözi.

56

Márpedig e rendelet VII. fejezetéből az következik, hogy a kozmetikai termékek piacának felügyelete a tagállamokra hárul. Az említett rendelet 22. cikke értelmében a tagállamok végzik a forgalmazott kozmetikai termékek belső piaci ellenőrzését, és ugyanezen rendelet 23. és 24. cikkének megfelelően kötelesek összegyűjteni az ilyen termékekre vonatkozó információkat.

57

Amint az 1223/2009 rendelet 23. cikkének (5) bekezdéséből és 24. cikkének második bekezdéséből kitűnik, ezek az ellenőrzések és információk használhatók többek között piacfelügyeleti célokra az e rendelet 25. és 27. cikkének keretében.

58

Következésképpen a tagállamok illetékes hatóságainak azon lehetősége, hogy az említett rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében előírt átmeneti védintézkedéseket fogadjanak el, a kozmetikai termékek piacának felügyeletére szolgáló eszköz.

59

Ezzel szemben az anyagok kozmetikai termékekben való felhasználására vonatkozó, az 1223/2009 rendelet II‑VI. mellékletében megállapított szabályozás harmonizációja a Bizottság hatáskörébe tartozó piaci szabályozás hatálya alá tartozik.

60

Így az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében a kozmetikai termékek és az anyagok között létrehozott kapcsolat azt a körülményt tükrözi, hogy főszabály szerint a valamely anyag által jelentett potenciális veszélyt a tagállamok a kozmetikai termékek felügyeletének köszönhetően kimutatják, és azt uniós szinten e rendelet vonatkozó mellékletének módosításával orvosolják.

61

Ebből az következik, hogy noha a tagállamok illetékes hatóságai piacfelügyeleti feladataik körében az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése alapján egyedi átmeneti intézkedéseket fogadhatnak el forgalomba hozott egy vagy több konkrét termékre vonatkozóan, nem jogosultak arra, hogy egyoldalúan megkérdőjelezzék az e rendelet által előírt teljes harmonizációt oly módon, hogy – mint a jelen ügyben – valamely anyag meghatározott felhasználásainak mellőzését javasolják, vagy – akár csak átmenetileg – megtiltják valamely, e rendelet által engedélyezett anyag felhasználását.

62

Másodszor, az 1223/2009 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének értelmezése nem sértheti az e rendeletben előírt rendszer koherenciáját.

63

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az említett rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint az ugyanezen rendelet 25. és 27. cikke alapján hozott határozatokról az illetékes hatóság haladéktalanul értesíti a felelős személyt. Ezenkívül az 1223/2009 rendelet 4. cikkének megfelelően a felelős személy egy kozmetikai termék, nem pedig egy anyag tekintetében nyújt biztosítékot.

64

Márpedig következetlen lenne, ha a gyorsaság érdekében megengednék a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy az ugyanazon anyagot tartalmazó kozmetikai termékek kategóriájára alkalmazandó általános átmeneti intézkedéseket fogadjanak el, miközben arra kötelezné őket, hogy az ezekről a kozmetikai termékekért felelős személyt értesítsék.

65

Harmadszor, az 1223/2009 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének olyan értelmezése, amely szerint a tagállamok illetékes hatóságai jogosultak az ugyanazon anyagot tartalmazó kozmetikai termékek kategóriájára alkalmazandó általános átmeneti intézkedések elfogadására, sértené a belső piac működésére irányuló, e rendelet által követett célkitűzést.

66

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az említett rendelet célja, hogy átfogóan harmonizálja az uniós szabályokat a kozmetikai termékek belső piacának létrehozása érdekében, s egyben biztosítsa az emberi egészség magas szintű védelmét.

67

Amint az a jelen ítélet 30–44. pontjából kitűnik, e két célkitűzés tiszteletben tartását és összeegyeztetését azon követelmények biztosítják – különösen a biztonság és az összetétel tekintetében –, amelyeket a kozmetikai termékeknek tiszteletben kell tartaniuk.

68

Ily módon az 1223/2009 rendelet azáltal, hogy felsorolja azokat az anyagokat, amelyek kozmetikai termékekben való felhasználása tilos, és szabályozza bizonyos anyagok ilyen termékekben való felhasználást, annak az uniós szinten történő biztosítására irányul, hogy az 1223/2009 rendeletnek megfelelő és a piacon forgalmazott kozmetikai termékek ne olyan anyagokból álljanak, amelyek veszélyessége bebizonyosodott, és hogy ennélfogva biztosítsa az emberi egészség magas szintű védelmét.

69

Ezenkívül, mivel az engedélyezett anyagok kozmetikai termékekben való felhasználását az 1223/2009 rendelet mellékletei szigorúan szabályozzák, megjelölve azon terméktípusokat vagy testrészeket, amelyekre az anyagot szánják, valamint az említett anyag maximális koncentrációját a használatra kész készítményekben, az e rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelményeknek megfelelő kozmetikai termékek csak korlátozott körülmények között jelenthetnek „az emberi egészségre komoly veszélyt”.

70

Ebben az összefüggésben az 1223/2009 rendelet által követett két célkitűzés összeegyeztetése és az e rendelet II‑VI. mellékletében foglalt jegyzékek által bevezetett biztosítékok figyelembevétele érdekében az említett rendelet 27. cikke (1) bekezdésének hatálya szükségszerűen korlátozott oly módon, hogy nem teszi lehetővé a kozmetikai termékek szabad mozgásának aránytalan, akár átmeneti sérelmét, és ezért csak meghatározott és egyedileg érintett kozmetikai termékekre vonatkozhat.

71

A francia kormány által hivatkozott gyakorlati nehézségek nem kérdőjelezik meg az említett 27. cikk (1) bekezdésének ezen értelmezését.

72

Először is meg kell állapítani, hogy az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott átmeneti intézkedéssel érintett termékek számát illetően e kormány aggályai nem megalapozottak. Ugyanis, amint az a jelen ítélet 69. pontjából következik, az emberi egészségre gyakorolt komoly kockázat, amely ahhoz vezethet, hogy az illetékes tagállami hatóság átmeneti védintézkedést fogad el e rendelet 27. cikkének (1) bekezdése alapján, főszabály szerint csak igen korlátozott számú, olyan kozmetikai terméket érint, amelyek meghatározott használatra és testrészekre szánt kozmetikai termékek bizonyos csoportjába tartoznak, és bizonyos koncentrációban tartalmaznak valamely anyagot. Ennélfogva e rendelkezés akként történő értelmezése, hogy az kizárólag a forgalomba hozott egy vagy több konkrét terméket érintő egyedi átmeneti intézkedések elfogadását teszi lehetővé, nem jár azzal a következménnyel, hogy a nemzeti hatóságokat arra kötelezné, hogy aránytalan számú átmeneti intézkedést hozzanak, és nem okoz adminisztratív többletterhet e hatóságok vagy a Bizottság számára.

73

Másodszor, még ha az 1223/2009 rendelet nem is ír elő a kozmetikai termékek forgalomba hozatalára vonatkozó előzetes engedélyezési mechanizmust, az e rendeletben előírt mechanizmusok lehetővé teszik a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy gyorsan azonosítsák az azonos felhasználásra szánt és bizonyos anyagot tartalmazó termékeket, és az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban megfelelő átmeneti intézkedéseket fogadjanak el annak érdekében, hogy biztosítsák az érintett termék vagy termékek kivonását, visszahívását vagy hozzáférhetőségük más módon történő korlátozását.

74

Egyrészt ugyanis az 1223/2009 rendelet a kozmetikai termékekre vonatkozó információk központosítására és cseréjére irányuló mechanizmusokat vezet be, amelyek a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság közötti közigazgatási együttműködésnek köszönhetően biztosítják, hogy ezek az információk gyorsan és könnyen hozzáférhetők legyenek az illetékes nemzeti hatóságok számára.

75

Így az említett hatóságok e rendelet 30. cikkének megfelelően kötelesek együttműködni az említett rendelet 11. cikke alapján benyújtott minden egyes, a felelős személy által forgalomba hozott kozmetikai termékre vonatkozó termékinformációs dokumentáció ellenőrzésének biztosítása érdekében. Ezenkívül az 1223/2009 rendelet 13. cikkében említett, a Bizottságnak megküldött és általa központosított információkat az e rendelet 29. cikkével létrehozott együttműködés keretében kell továbbítani annak érdekében, hogy azokat szükség esetén az említett rendelet 25–27. cikke keretében piacfelügyeleti célokra használják fel.

76

Másrészt azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyekben valamely anyagot tartalmazó terméket bocsátanak forgalomba, az 1223/2009 rendelet 24. cikke alapján megkövetelhetik a felelős személytől, hogy az összes olyan kozmetikai termék listáját közölje, amely tekintetében felelős, és amely ugyanazt az anyagot tartalmazza.

77

A fenti megfontolások összességére tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé az illetékes tagállami hatósága számára az ugyanazon anyagot tartalmazó termékek kategóriájára vonatkozó általános átmeneti intézkedések meghozatalát.

78

Első és második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kér választ a Bíróságtól, hogy miként kell minősíteni a 2019. november 27‑i levelet, és amennyiben e levél azon határozat „előkészítő aktusának” minősül, amelyben a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam átmeneti intézkedése indokolt‑e, vagy sem az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján, és következésképpen a Bizottság nem fogadott el végleges határozatot, arra, hogy melyek az ilyen átmeneti intézkedés nemzeti bíróság által gyakorolt felülvizsgálatának módjai.

79

Negyedik, ötödik és hatodik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy abban az esetben, ha a 2019. november 27‑i levél az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (3) bekezdése értelmében „bizottsági határozatnak” minősül, e határozat jogszerűsége milyen feltételek mellett vitatható, és ebből milyen következmények származnak az átmeneti nemzeti intézkedés érvényességére nézve.

80

E kérdések azon az előfeltevésen alapulnak, amely szerint az 1223/2009 rendelet 27. cikke alkalmazandó az alapeljárás keretében. Márpedig az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre adott válaszból az következik, hogy az 1223/2009 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése nem teszi lehetővé az illetékes tagállami hatóság számára az ugyanazon anyagot tartalmazó termékek kategóriájára vonatkozó általános átmeneti intézkedések meghozatalát, miáltal a 2019. március 13‑i határozat nem tartozik e rendelkezés hatálya alá.

81

Ebből az következik, hogy a harmadik kérdésre adott válaszra tekintettel az első, második és negyedik, ötödik és hatodik kérdésre nem szükséges válaszolni.

82

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30‑i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé az illetékes tagállami hatóság számára az ugyanazon anyagot tartalmazó termékek kategóriájára vonatkozó általános átmeneti intézkedések meghozatalát.