1.

Az Inspecţia Judiciară (igazságügyi felügyelet, Románia) a bírákkal és ügyészekkel szembeni fegyelmi vizsgálatok lefolytatásáért és fegyelmi eljárások megindításáért felelős igazságügyi szerv Romániában. Az igazságügyi felügyeletre vonatkozó szabályok szerint a vezető felügyelő saját hatáskörében nevezi ki a vezetőfelügyelő‑helyettest, a vezetőfelügyelő‑helyettes megbízatása a vezető felügyelő megbízatásától függ és egybeesik azzal, továbbá valamennyi igazságügyi felügyelő a vezető felügyelőnek van alárendelve, akitől a szakmai előmenetelük függ.

2.

R. I. (a továbbiakban: felperes) több panaszt terjesztett elő az igazságügyi felügyeletnél az ellene folyó büntetőeljárásban részt vevő bírákkal és ügyészekkel szemben. Az igazságügyi felügyelet elutasította a panaszokat. A vezető felügyelő jóváhagyta az igazságügyi felügyelet határozatait. A felperes e határozatokat megtámadta a román bíróságok előtt. Ezen eljárások keretében a Curtea de Apel Bucureşti (bukaresti ítélőtábla, Románia) azt kívánja megtudni, hogy az igazságügyi felügyelethez hasonló szervnek ugyanolyan garanciákat kell‑e nyújtania a függetlenség és pártatlanság tekintetében, mint amilyeneket az uniós jog a bíróságoktól megkövetel. ( 2 ) Különösen azt kérdezi, hogy a fent ismertetett szabályok fényében ellentétesek‑e az uniós joggal az olyan nemzeti törvények vagy rendeletek, amelyek alapján az igazságügyi felügyelet vezető felügyelőjével szemben benyújtott panaszok kivizsgálásának, valamint az ezekből eredő esetleges fegyelmi vizsgálatoknak és eljárásoknak a felügyelete az igazságügyi felügyelet vezetőfelügyelő‑helyettesének feladata.

3.

A Romániában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló, 2006. december 13‑i 2006/928/EK bizottsági határozat ( 3 ) két észlelt kockázatból ered. Az első a belső piac működésének súlyos veszélyeztetése volt, amely abból következett, hogy Románia nem teljesítette az Európai Unióhoz való csatlakozásával összefüggésben tett kötelezettségvállalalásait. A második kockázat abban állt, hogy Romániában súlyos hiányosságok állnak fenn a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos uniós jog tiszteletben tartását illetően. Az említett hiányosságok megoldása érdekében a 2006/928 határozat melléklete értékelési kritériumokat határozott meg az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem tekintetében. Ezen értékelési kritériumok annak biztosítására irányulnak, hogy Románia megfeleljen a jogállamiság EUSZ 2. cikkben foglalt értékének. Romániának megfelelő intézkedéseket kell megtennie az említett értékelési kritériumok teljesítése érdekében, a lojális együttműködés EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt elvére hivatkozva kellőképpen figyelembe véve az Európai Bizottság által a 2006/928 határozat alapján készített jelentéseket és különösen az azokban foglalt ajánlásokat. ( 4 )

4.

A 2006/928 határozat 1. cikke tehát előírja, hogy Románia 2007‑től kezdődően minden év március 31‑ig jelentést tegyen a Bizottságnak az e határozat mellékletében meghatározott értékelési kritériumok teljesítésében elért haladásról. A Bizottság bármikor technikai segítséget nyújthat különböző intézkedéseken keresztül, vagy információt gyűjthet és cserélhet az értékelési kritériumok teljesítéséről, valamint a fenti okokból bármikor szakértőket küldhet Romániába. A román hatóságok kötelesek megadni a Bizottság részére az ehhez szükséges támogatást. A 2006/928 határozat melléklete az 1. cikk által hivatkozott értékelési kritériumok között említi az alábbiakat:

„1.   A [Consiliul Superior al Magistraturii {legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács}] kapacitásának és elszámoltathatóságának erősítésével átláthatóbb és hatékonyabb igazságszolgáltatási folyamat biztosítása. Az új polgári és büntetőeljárási törvénykönyv hatásáról szóló jelentés készítése és hatásának ellenőrzése.

[…]

3.   A már elért fejlődésre építve magas szintű, korrupció gyanúját felvető ügyekben komoly, pártatlan nyomozások indítása.

4.   A korrupció megelőzésére és megfékezésére irányuló további intézkedések foganatosítása, különösen a helyi önkormányzatokban.”

5.

A módosított és kiegészített 2004. július 1‑jei Legea nr. 317/2004 privind Consiliul Superior al Magistraturii (a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácsról szóló 317/2004. sz. törvény) ( 5 ) (a továbbiakban: 317/2004. sz. törvény) 44. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács a bírák és az ügyészek fegyelmi felelőssége terén az újra közzétett, módosított és kiegészített 303/2004. sz. törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően, szekcióin keresztül látja el ítélkezési feladatát.

[…]

(3)   A bírák, ügyészek és bírósági titkárok által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos fegyelmi eljárásokat igazságügyi felügyelők útján az igazságügyi felügyelet kezdeményezi.

[…]

(6)   A fegyelmi eljárás megindításához az igazságügyi felügyeletnek fegyelmi vizsgálatot kell lefolytatnia.”

6.

A 317/2004. sz. törvény 45. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Az igazságügyi felügyelet hivatalból kezdeményezhet eljárást, vagy bármely érdekelt személy – beleértve a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácsot is – írásbeli és indokolással ellátott panaszt nyújthat be hozzá a bírák és ügyészek fegyelmi vétségei tekintetében.

[…]

(4)   Ha az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy nincs bizonyíték fegyelmi vétségre, a panasz kivizsgálását további intézkedés nélkül meg kell szüntetni, és az eredményről közvetlenül tájékoztatni kell a panaszt benyújtó és a panasszal érintett személyt. A további intézkedés nélküli megszüntetésről szóló határozatot a vezető felügyelőnek jóvá kell hagynia. A határozatot a vezető felügyelő egy ízben hatályon kívül helyezheti, és írásbeli, indokolt határozatával kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el.

[…]”

7.

A 317/2004. sz. törvény 451. cikkének (1) bekezdése szerint:

„A panaszt benyújtó személy a 45. cikk (4) bekezdése szerinti, további intézkedés nélküli megszüntető határozattal szemben annak közlésétől számított tizenöt napon belül kifogást nyújthat be a vezető felügyelőhöz. A kifogást annak az igazságügyi felügyeletnél történő nyilvántartásba vételétől számított 20 napon belül el kell bírálni.”

8.

A 317/2004. sz. törvény 47. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A fegyelmi vizsgálat befejezését követően az igazságügyi felügyelő írásbeli és indokolással ellátott határozatban következőképpen dönthet:

[…]

(3)   Az igazságügyi felügyelő határozatát a vezető felügyelőnek jóvá kell hagynia. A vezető felügyelő utasíthatja az igazságügyi felügyelőt arra, hogy egészítse ki a fegyelmi vizsgálatot. Ezt a kiegészítő vizsgálatot az igazságügyi felügyelőnek a vezető felügyelő utasításától számított 30 napon belül kell lefolytatnia.

(4)   Az igazságügyi felügyelő határozatát a vezető felügyelő csak egyszer, írásban és indokolt esetben bírálhatja felül, és írásbeli és indokolással ellátott határozatban elrendelheti a fegyelmi vizsgálat kiegészítését. A fegyelmi vizsgálat befejezését követően a vezető felügyelő írásban és indokolással együtt elrendelheti az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában előírt intézkedések valamelyikét.

[…]”

9.

A 317/2004. sz. törvény 65. cikkének (2)–(4) bekezdése a következőket mondja ki:

„(2)   Az igazságügyi felügyeletet a Consiliul Superior al Magistraturii [legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács, Románia] által szervezett pályázatot követően kinevezett vezető felügyelő bíró vezeti; őt a vezető felügyelő által kinevezett vezetőfelügyelő‑helyettes ügyész segíti.

(3)   Az igazságügyi felügyelet a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanáccsal, a bíróságokkal, a mellettük működő ügyészségekkel és más hatóságokkal szembeni működési függetlenség elvének megfelelően jár el, és a tevékenységi körében az elemzési, vizsgálati és felügyeleti hatáskörét a jogszabályoknak megfelelően, a jogkövetés biztosítása érdekében gyakorolja.

(4)   Az ellenőrzések lefolytatására vonatkozó szabályokat a vezető felügyelő rendeletben hagyja jóvá.”

10.

A 317/2004. sz. törvény 66. cikkének (3) bekezdése szerint:

„(3) Az igazságügyi felügyelet szervezetét és működését, valamint szervezeti felépítését és szervezeti egységeinek feladatait a vezető felügyelő által jóváhagyott rendelet határozza meg […]”

11.

A 317/2004. sz. törvény 69. cikkének (1) és (4) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   A vezető felügyelőnek fő feladatai az alábbiak:

[…]

[…]

(4)   A vezetőfelügyelő‑helyettes hivatalból helyettesíti a vezető felügyelőt; segíti őt az igazságügyi felügyelők által elfogadott aktusok és határozatok felülvizsgálatában és véleményezésében, valamint ellátja a vezető felügyelő által meghatározott valamennyi egyéb feladatot.”

12.

A 317/2004. sz. törvény 70. cikke következőképpen rendelkezik:

„(1)   Az igazságügyi felügyelet felügyelőit az igazságügyi felügyelet által szervezett pályázatot követően a vezető felügyelő nevezi ki […].

(2)   Ez a pályázat írásbeli vizsgából és meghallgatásból áll […]. A pályázat megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályzatot a vezető felügyelő rendelettel hagyja jóvá, és azt a Monitorul Oficial al României I. részében teszik közzé.”

13.

A 317/2004. sz. törvény 71. cikkének (2) bekezdése szerint:

„(2) A szankciókra, fegyelmi vétségekre és fegyelmi eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az igazságügyi felügyelőkre.”

14.

A 317/2004. sz. törvény 72. cikkének megfelelően:

„(1)   Az igazságügyi felügyelők munkájukat függetlenül és pártatlanul végzik.

[…]”

15.

A 317/2004. sz. törvény 77. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Az igazságügyi felügyelők szakmai tevékenységének értékelését évente egy bizottság végzi, amely a vezető felügyelőből és az igazságügyi felügyelők közgyűlése által választott két másik tagból áll, a következő minősítéssel: »nagyon jó«, »jó«, »kielégítő« vagy »elégtelen«.

[…]

(5)   Azt az igazságügyi felügyelőt, aki »elégtelen« minősítést vagy két egymást követő »kielégítő« minősítést kap, fel kell menteni az igazságügyi felügyelői tisztségből.

(6)   Az igazságügyi felügyelők szakmai tevékenységének értékelésére vonatkozó kritériumokat és az értékelési eljárást az igazságügyi felügyelet szervezeti és működési szabályzata határozza meg.”

16.

2018‑ban az igazságügyi felügyelet vezető felügyelője három rendeletet ( 6 ) fogadott el a módosított 317/2004. sz. törvény 66. cikkének (3) bekezdése által ráruházott hatáskör gyakorlása során.

17.

Az Ordinul nr. 131/2018 al inspectorului-șef al Inspecției Judiciare privind aprobarea Regulamentului de organizare și desfășurare a concursului pentru numirea în funcție a inspectorilor judiciari (az igazságügyi felügyelet vezető felügyelőjének az igazságügyi felügyelők kinevezésére irányuló pályázat megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályzat jóváhagyásáról szóló 131/2018. sz. rendelete) ( 7 ) szerint a felügyelőket a vezető felügyelő nevezi ki a meghallgatásból és írásbeli vizsgából álló pályázatot követően. A vezető felügyelő elnököl az interjúbizottságban, amelynek a felügyeleti igazgatóságok igazgatói és egy, a vezető felügyelő által kinevezett, tanácsadói minőségben eljáró pszichológus mellett maga is tagja.

18.

Az Ordinul nr. 134/2018 al inspectorului-șef al Inspecției Judiciare privind aprobarea Regulamentului de organizare și funcționare a Inspecției Judiciare (az igazságügyi felügyelet vezető felügyelőjének az igazságügyi felügyelet szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 134/2018. sz. rendelete) ( 8 ) alapján a vezető felügyelő nevezi ki az igazságügyi felügyelők közül az igazságügyi felügyelet irányító testületét. Az irányító testület a vezetőfelügyelő‑helyettesből és az igazságügyi felügyelet igazgatóságainak igazgatóiból áll. Az e pozíciókra vonatkozó kinevezési eljárás abból áll, hogy a vezető felügyelő egy vezetői projekt alapján meghallgatja a jelölteket. Az igazságügyi felügyelet alkalmazottainak teljesítményét egy bizottság értékeli, amely a vezető felügyelőből és az igazságügyi felügyelők közgyűlése által választott két igazságügyi felügyelőből áll. Ennek az értékelésnek a szempontjai között szerepel a jelöltek magatartásának és a vezető felügyelővel való kommunikációjának értékelése.

19.

A 2018. december 11‑i Ordinul nr. 136/2018 al inspectorului-șef al Inspecției Judiciare de aprobare a Regulamentului privind normele de efectuare a lucrărilor de inspecție (az igazságügyi felügyelet vezető felügyelőjének a felügyeleti tevékenység folytatására vonatkozó szabályzat jóváhagyásáról szóló 136/2018. sz. rendelete) ( 9 ) határozza meg a bírák és ügyészek fegyelmi vizsgálatainak elemzésére, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó módszertant. E rendelet többek között a panaszok elbírálására vonatkozó eljárást, a felügyelők kinevezését, a határidők megállapítását, kiszámítását és meghosszabbítását, valamint egyes eljárási iratok kézbesítését szabályozza.

20.

A felperes több, romániai bíróságok előtt folyamatban lévő büntetőeljárásban is szerepel érintettként. A felperes különböző fegyelmi panaszokat terjesztett az igazságügyi felügyelet elé az említett eljárásokban részt vevő egyes bírákkal és ügyészekkel szemben. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Judecătoria Bolintin‑Vale (Bolintin‑Vale‑i helyi bíróság, Románia) és a Tribunalul Giurgiu (gyurgyevói törvényszék, Románia) előtt folyó eljárásból fakad. Az igazságügyi felügyelet a felperes panaszaival kapcsolatban számos határozatot hozott, ( 10 ) amelyek közül a vezető felügyelő több határozatot jóváhagyott.

21.

A felperes keresetet indított az igazságügyi felügyeletnek a vezető felügyelő által jóváhagyott 2018. július 2‑i határozatával szemben. ( 11 )2019. szeptember 27‑én a Curtea de Apel Bucureşti (bukaresti ítélőtábla) hatályon kívül helyezte a 2018. július 2‑i határozatot azon az alapon, hogy az igazságügyi felügyelet nem vizsgálta meg megfelelően a felperes érveit. Az ügyet további értékelés céljából visszautalta az igazságügyi felügyelethez. ( 12 )2020. szeptember 29‑én az Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie (legfőbb semmítő‑ és ítélőszék, Románia) úgy határozott, hogy nem elfogadható az igazságügyi felügyeletnek az említett ítélet ellen benyújtott fellebbezése.

22.

2021. március 11‑én az igazságügyi felügyelet új határozatot hozott, amelyben ismét elutasította a felperes fegyelmi panaszát. ( 13 )2021. május 31‑én a vezető felügyelő elutasította a felperes e határozat elleni fellebbezését. A felperes pert indított a vezető felügyelő határozatának megsemmisítése iránt, amely a Curtea de Apel Bucureşti (bukaresti ítélőtábla) előtt van folyamatban. ( 14 )

23.

Az igazságügyi felügyelethez benyújtott panaszaiban és a jelen ügyben a felperes előadta, hogy a 6172/2/2018. sz. üggyel kapcsolatos panaszának elbírálása késedelmet szenvedett. Következésképpen lejárt az a törvényes határidő, amelyen belül fegyelmi eljárást lehetett volna indítani azzal a személlyel szemben, akivel kapcsolatban a felperes panaszt nyújtott be. A felperes azt állította, hogy ezért a késedelemért a vezető felügyelő felelős.

24.

A felperes 2019. november 29‑én alkotmányos jogainak megsértése miatt panasszal fordult a Ministerului Justiţieihez (román igazságügyi miniszter). A felperes „fontos pozíciókat betöltő” személyek vezető felügyelőt magában foglaló „csoportjára” utalt, „amely állítólag közreműködött az ellene lefolytatott bűnügyi nyomozásban, illetve az eljárási jogainak megsértésében”. A felperes többek között azt állította, hogy vezető felügyelő „bíró, aki Gyurgyevóban lakik, és aki egész pályafutása során oly módon látta el feladatait, hogy az mind a gyurgyevói régióban, mind pedig nemzeti szinten komoly hatással volt az igazságszolgáltatásra”. E feladatok felsorolása után a felperes előadta, hogy az ő esetében „az [igazságügyi felügyelet] határozatai a Gyurgyevó megyei Bolintin‑Vale‑i ügyészség által elkövetett visszaélések és jogsértések eltussolásához vezettek”. A felperes azt is állította, hogy „az [igazságügyi felügyelet vezető felügyelőjét] felelősségre kell vonni azért, mert komolyan aláássa az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, mivel az igazságszolgáltatási rendszerben kulcsszerepet betöltő szerv fejeként és vezetőjeként neki kellett volna biztosítania, hogy az [e szerv által végzett ellenőrzések teljes mértékben megfeleljenek] a jogszabályi rendelkezéseknek”.

25.

Az igazságügyi miniszter úgy vélte, hogy nem rendelkezik hatáskörrel ilyen jellegű fegyelmi ügyekben, és a felperes panaszát az igazságügyi felügyelet elé utalta. ( 15 )

26.

2021. február 16‑án a felperes külön panaszt nyújtott be az igazságügyi felügyelethez, amely kizárólag a vezető felügyelő állítólagos tevékenységére összpontosított. A felperes többek között azt kifogásolta, hogy panaszait ténylegesen nem vizsgálták meg, hogy az igazságügyi felügyelettel és annak vezető felügyelőjével szemben 2019. november 29‑én benyújtott panaszát késedelmesen vizsgálták meg, hogy a vezető felügyelő annak ellenére részt vett e panasz kivizsgálásában, hogy az ellene irányult, valamint hogy az igazságügyi felügyelet nem tett eleget a Curtea de Apel Bucureşti (bukaresti ítélőtábla) 2019. szeptember 27‑i ítéletének. Az igazságügyi felügyelet 2021. március 17‑én elutasította ezt a panaszt. ( 16 ) A vezetőfelügyelő‑helyettes 2021. május 11‑én elutasította az e határozat ellen benyújtott fellebbezést. ( 17 )

27.

A felperes 2021. május 31‑én keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt, amelyben többek között a 2021. március 17‑i és a 2021. május 11‑i határozat megsemmisítését, valamint az e határozatok által neki állítólag okozott kár megtérítését kérte. Azt állította, hogy a vezetőfelügyelő‑helyettes, P. M. nem tett eleget a Curtea de Apel Bucureşti (bukaresti ítélőtábla) 2019. szeptember 27‑i ítéletének, mivel nem folytatta le az ítéletben előírt vizsgálatot. A felperes továbbá azt állítja, hogy az igazságügyi felügyelet és annak vezető felügyelője, N. L. rendszeresen elmulasztott megfelelően eljárni az egyes bírák elleni panaszai alapján. A felperes legalább három olyan rendszerszintű szabálytalanságot kifogásol az igazságügyi felügyelet szervezetével és működésével kapcsolatban, amelyek miatt panaszait nem tárgyalták pártatlanul. Először is, a vezető felügyelő nevezte ki, értékelte és végső soron visszahívhatta a vezető felügyelő magatartásával kapcsolatos fegyelmi vizsgálatok lefolytatásáért felelős igazságügyi felügyelőket. Másodszor, a vezető felügyelő nevezi ki a vezetőfelügyelő‑helyettest, aki jóváhagyta a felperes panaszának elutasításáról szóló határozatot, és továbbá aki a vezető felügyelő megbízatásához kötött és attól függő pozíciót tölt be. Harmadszor, a vezető felügyelő fogadja el az igazságügyi felügyelet szervezetét és működését szabályozó belső szabályzatot.

28.

A Curtea de Apel Bucureşti (bukaresti ítélőtábla) az igazságügyi felügyelet szervezetével és működésével, valamint vezető felügyelőjének a fegyelmi vizsgálatokkal és eljárásokkal kapcsolatos elszámoltathatóságával kapcsolatban felmerült aggályok fényében úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni az [EUSZ 2. cikket és az EUSZ 19. cikk] (1) bekezdésének második albekezdését, a [2006/928 határozatot], valamint a függetlenség és a pártatlanság uniós jog által előírt garanciáját, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi az igazságügyi felügyelet vezető felügyelője számára, hogy normatív (törvénynek alárendelt) és/vagy egyedi jellegű közigazgatási aktusokat adjon ki, amelyekkel önállóan dönt az igazságügyi felügyelet intézményi keretének megszervezéséről az igazságügyi felügyelők kiválasztása és tevékenységük értékelése, valamint a felügyeleti tevékenység ellátása tekintetében, továbbá a vezetőfelügyelő‑helyettes kinevezéséről, amennyiben a sarkalatos törvény értelmében kizárólag ezek a személyek folytathatják le, hagyhatják jóvá vagy érvényteleníthetik a vezető felügyelővel szemben indított fegyelmi vizsgálatot?”

29.

A kérdést előterjesztő bíróság többek között az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23a. cikke alapján az előzetes döntéshozatal iránti kérelmének gyorsított eljárásban történő elbírálását kérte. A Bíróság elnöke 2022. február 1‑jei határozatával elutasította ezt a kérelmet.

30.

A felperes, az igazságügyi felügyelet ( 18 ) és az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket.

31.

Az igazságügyi felügyelet szerint az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan. Először is úgy véli, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a 317/2004. sz. törvény értelmezését kéri, nem pedig az EUMSZ 267. cikk alapján a szerződések értelmezésével vagy valamely uniós intézmény aktusának érvényességével és/vagy értelmezésével kapcsolatos döntéshozatalt kér. Másodszor, az igazságügyi felügyelet úgy véli, hogy mivel nem állapították meg, hogy a nemzeti jogi rendelkezés ellentétes az uniós joggal, megalapozatlan az az állítás, hogy a vezető felügyelő hatásköre sérti az igazságügyi felügyelők függetlenségét.

32.

Azt javaslom, hogy a Bíróság utasítsa el az igazságügyi felügyelet által a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés elfogadhatóságával szemben benyújtott első kifogását. A kérdést előterjesztő bíróság kérdésének szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy az uniós, nem pedig a román jog értelmezésével kapcsolatban vár választ. Az igazságügyi felügyelet második elfogadhatósági kifogása az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés lényegére vonatkozik. Az ilyen kifogás lényegénél fogva nem igazolhatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlanságának megállapítását. ( 19 )

33.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az igazságügyi felügyelet szervezetére és működésére, a vezető felügyelőjének kiterjedt hatáskörére, ( 20 ) valamint az utóbbi fegyelmi vizsgálatokkal és vele szemben indított eljárásokkal kapcsolatos elszámoltathatóságának állítólagos hiányára irányul. ( 21 ) A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a vezető felügyelő által elfogadott belső szabályzat ( 22 ) szabályozza az igazságügyi felügyelet szervezetét és működését. Az igazságügyi felügyelőknek a fegyelmi panaszok elfogadásáról vagy elutasításáról, valamint a fegyelmi vizsgálatok és eljárások megindításáról szóló határozatai szintén a vezető felügyelő jóváhagyásához kötöttek. ( 23 ) A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a vezető felügyelővel szembeni panaszokat objektív és pártatlan módon lehet‑e kezelni, mivel azokat olyan igazságügyi felügyelők vizsgálják, akiket ez a személy nevez ki, értékel, és hívhat vissza. ( 24 ) A vezetőfelügyelő‑helyettes ráadásul, akit közvetlenül az általa segített vezető felügyelő nevez ki, és akinek a megbízatása a vezető felügyelő megbízatásával egyidejűleg szűnik meg, a vezető felügyelővel szembeni panaszokkal kapcsolatos határozatok felülvizsgálatáért is felelős.

34.

Az igazságügyi felügyelet a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácson belül önálló jogi személyiséggel rendelkező független igazságszolgáltatási szerv. ( 25 ) Miközben a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács a fegyelmi ügyekben „döntőbíróként” jár el, ( 26 ) addig az igazságügyi felügyelet felelős a fegyelmi vizsgálatok lefolytatásáért és a bírákkal és ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások megindításáért. Az igazságügyi felügyelet tehát a bírákkal és ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárásokkal összefüggésben széles körű vizsgálati hatásköröket gyakorol. ( 27 )

35.

A 2006/928 határozat 2. cikke alapján készített bizottsági jelentések az igazságügyi felügyelet intézményi felépítésére és tevékenységére vonatkoznak. ( 28 ) A Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2021. évi bizottsági jelentés ( 29 ) megállapítja, hogy „az elmúlt években az igazságügyi intézmények, köztük [a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács] aggodalmukat fejezték ki az [igazságügyi felügyelet] elszámoltathatóságának hiánya miatt annak kapcsán, hogy [az igazságügyi felügyelet] által indított ügyek jelentős hányadát a bíróságok végül elutasítják, a döntéshozatal a [vezető felügyelőnél] koncentrálódik, [a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács] felvigyázási hatáskörei pedig korlátozottak.” E tekintetben „[a vezető felügyelőt] csak olyan külső ellenőrzésnek lehet alávetni, amelyet maga [az igazságügyi felügyelet] rendelt el, majd az ellenőrzési jelentést is csak [a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács] néhány kiválasztott tagja vizsgálja meg”.

36.

A Bizottság aggályai ellenére a Bíróság rendelkezésére álló iratokban semmi nem utal arra, hogy ez az intézmény kötelezettségszegési eljárást indított volna Románia ellen az igazságügyi felügyelet szervezete és működése tekintetében. Arra sem utal semmi, hogy Románia intézkedéseket fogadott volna el a Bizottság által a fent említett jelentésekben felvetett aggályok megválaszolására.

37.

A kérdést előterjesztő bíróság futólag hivatkozik a felperes által az igazságügyi felügyelet, annak vezető felügyelője, valamint egyes bírák és ügyészek ellen felhozott súlyos vádakra, amelyek – amennyiben azoknak helyt adnak – kétségbe vonnák az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének és a 2006/928 határozatnak való megfelelésüket. ( 30 ) Ehelyett a kérdést előterjesztő bíróság rendszerszintű aggályokat vet fel az igazságügyi felügyelet intézményi felépítésével és az elszámoltathatóság hiányával kapcsolatban. A felperes különösen azt kifogásolja, hogy a vezető felügyelő korlátlan hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghozza az összes, az igazságügyi felügyelet szervezetére és működésére, az igazságügyi felügyelők – köztük a vezetőfelügyelő‑helyettes – kiválasztására, értékelésére és visszahívására vonatkozó határozatot, valamint hogy jóváhagyja és megvétózza az igazságügyi felügyelet által hozott valamennyi egyedi határozatot.

38.

Noha az igazságszolgáltatás szervezete, beleértve a bírákkal szembeni fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályokat is, a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskör gyakorlásának tiszteletben kell tartania az uniós jogot. A független igazságszolgáltatás uniós jog szerinti követelménye azt jelenti, hogy a bírákra vonatkozó fegyelmi rendszer tartalmazza az ahhoz szükséges garanciákat, hogy elkerülhető legyen annak veszélye, hogy ezt a rendszert a bírák tevékenységének politikai ellenőrzését szolgáló rendszerként alkalmazzák. Az olyan szabályok megalkotása, amelyek meghatározzák a fegyelmi vétségnek minősülő magatartásokat és az azokra alkalmazandó szankciókat, amelyek egy független fórum olyan eljárását írják elő, amely maradéktalanul biztosítja az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikkében rögzített jogokat, különösen a védelemhez való jogot, továbbá amely szabályok biztosítják a fegyelmi testület határozatainak megtámadhatóságát, az igazságszolgáltatás függetlensége elengedhetetlen garanciáinak minősülnek. ( 31 )

39.

A Bíróság azt is megállapította, hogy mivel a fegyelmi vizsgálat megindításának lehetősége nyomást gyakorolhat azokra, akiknek egy jogvitában határozatot kell hozniuk, elengedhetetlen, hogy a vizsgálatok lefolytatására és a fegyelmi eljárás megindítására hatáskörrel rendelkező szerv objektív módon és pártatlanul járjon el feladatainak teljesítése során, valamint hogy e célból semmiféle közvetlen vagy közvetett külső befolyás ne érje. ( 32 ) A fegyelmi rendszer nem téríthető el a jogszabály szerinti céljától. ( 33 )

40.

A bírák függetlenségének biztosítása érdekében a Bíróság ítélkezési gyakorlata hangsúlyozza az azon bírák részére nyújtott garanciákat, akikkel szemben vizsgálat, illetve fegyelmi eljárás indult. Az objektivitás és a pártatlanság ugyanazon garanciái érvényesek, függetlenül attól, hogy fegyelmi eljárás folyik‑e a bíróval szemben, vagy – a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő ügyhöz hasonlóan – a bírákkal vagy ügyészekkel szembeni panaszokat elutasítják‑e, és nem indítanak fegyelmi vizsgálatot és eljárást. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy ezek a garanciák biztosítják, hogy a megmaradjon az a demokratikus társadalomban elengedhetetlenül fontos közvélekedés, hogy az igazságszolgáltatás független és pártatlan. A közbizalom aláásása fegyelmi vizsgálatok és eljárások szakszerűtlen vagy elfogult lefolytatásával – a felperes állításai szerint – az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a hatékony jogvédelem tényleges megtagadását eredményezheti az uniós jog hatálya alá tartozó területeken. ( 34 )

41.

Az Asociația „Forumul Judecătorilor Din România” és társai ítéletében a Bíróság megállapította, hogy az igazságügyi felügyelet vezetőinek ideiglenes kinevezésére vonatkozó román szabályozás a 2006/928 határozat hatálya alá tartozik, és annak tiszteletben kell tartania az uniós jog követelményeit, különösen a jogállamiság követelményeit. ( 35 ) Tekintettel az igazságügyi felügyelet fegyelmi vizsgálatok lefolytatására és a bírákkal és ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások megindítására vonatkozó hatáskörének terjedelmére, ezek a követelmények egyaránt vonatkoznak a vezető felügyelő ideiglenes kinevezésére, valamint az igazságügyi felügyelet szervezetére és működésére. Mivel egyébként a törvény kiterjedt hatásköröket és előjogokat biztosít a vezető felügyelőnek, ( 36 ) a vezető felügyelő is köteles megfelelni ugyanezen követelményeknek.

42.

A Bíróság rendelkezésére álló iratok alapján nyilvánvaló, hogy az igazságügyi felügyeletnek a bíróval vagy ügyésszel szembeni panaszt elutasító határozatai ellen a Curtea de Apel Bucureştihez (bukaresti ítélőtábla), majd az Înalta Curte de Casaţie şi Justiţiéhez (legfelsőbb semmítő‑ és ítélőszék) lehet fellebbezést benyújtani. ( 37 ) Az ilyen eljárások lehetősége alapvető fontosságú ( 38 ) a fegyelmi rendszerbe vetett közbizalom megőrzése érdekében. A panaszosok által a fegyelmi szerv határozatainak megtámadása érdekében indított jogi eljárások mindazonáltal nem elegendőek az adott fegyelmi rendszer működésével összefüggésben felmerült rendszerszintű aggályok kezelésére. A felperes a kérdést előterjesztő bíróság előtt azt állította, hogy mivel lejártak azok a határidők, amelyeken belül hatékony fegyelmi intézkedést lehetett volna hozni, a panaszai kezelésének késedelme és hiányosságai megakadályozták abban, hogy a fegyelmi rendszer előnyeiből részesüljön, és hogy az alapján jogorvoslatokat vehessen igénybe. A kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy az előtte folyamatban lévő eljárás e szakaszában nem szükséges erről a kérdésről határozni. A kérdést előterjesztő bíróság pusztán rámutat a felperes állításai és az uniós jog e bíróság által kért értelmezése közötti ok–okozati összefüggésre. ( 39 )

43.

A felperes és a Bizottság úgy véli, hogy az, hogy a román kormány 2018‑ban a rendes kinevezési eljárást figyelmen kívül hagyva ideiglenesen meghosszabbította a vezető felügyelő kinevezését, ( 40 ) kétségeket ébresztett azzal kapcsolatban, hogy az igazságügyi felügyelet jogköreit és feladatait a bírák és ügyészek tevékenységével kapcsolatos nyomásgyakorlás, illetve az e tevékenység feletti politikai ellenőrzés eszközeként használják. ( 41 ) A jelen eljárásban tehát figyelembe kellene venni a kinevezés e meghosszabbítását.

44.

A legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács teljes ülése 2015. szeptember 1‑jétől kezdődő hatállyal nevezte ki N. L.‑t az igazságügyi felügyelet vezető felügyelőjének. A hároméves megbízatásának 2018. augusztus 31‑i lejárta ellenére a román kormány 2018. szeptember 1‑jétől 2019. május 14‑ig ideiglenesen meghosszabbította a kinevezését. A vezető felügyelő az előzetes döntéshozatal iránti kérelem benyújtásának időpontjában, 2021. december 10‑én is hivatalban volt, miután a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács második időszakra újból kinevezte. ( 42 ) Ennél is fontosabb, hogy 2021. december 7‑én a Curtea de Apel Craiova (craiovai ítélőtábla) jogerős ítéletében ( 43 ) megállapította, hogy a vezető felügyelő kinevezésének ideiglenes meghosszabbítása nem vetett fel kétségeket azzal kapcsolatban, hogy a bírákra és az ügyészekre politikai nyomást gyakorolnának. ( 44 ) Így nem nyilvánvaló, hogy a jelen eljárás szempontjából milyen jelentősége van annak, hogy a vezető felügyelő kinevezését ideiglenesen, 2018. szeptember 1‑jétől 2019. május 14‑ig meghosszabbították.

45.

A felperes azt állítja, hogy a 2018. évi rendeletek az uniós jog értelmében érvénytelenek, mivel N. L., a vezető felügyelő akkor fogadta el azokat, amikor ideiglenes kinevezését jogellenesen meghosszabbították. Az igazságügyi felügyelet előadja, hogy a Bíróság Asociația „Forumul Judecătorilor Din România” és társai ítéletében ( 45 ) nem az említett rendeletek érvényességéről határozott. Továbbá azt állítja, hogy a jogbiztonság biztosítása érdekében a 2018. évi rendeleteket érvényesnek kell tekinteni.

46.

Tekintettel a Curtea de Apel Craiova (craiovai ítélőtábla) 3014/2021. sz. ítéletének tartalmára, amelyre a jelen indítvány 44. pontja hivatkozik, nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a 2018. évi rendeletek érvénytelenek, mivel azokat N. L., a vezető felügyelő ideiglenes kinevezése idején fogadta el.

47.

Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a 317/2004. sz. törvény 66. cikkének (3) bekezdése egyértelműen előírja az igazságügyi felügyelet vezető felügyelője számára, hogy fogadja el az említett szerv szervezeti és működési szabályzatát. A 317/2004. sz. törvény 45. cikke és 451. cikke (1) bekezdésének a) pontja kiterjedt hatáskörrel is felruházza az igazságügyi felügyelet vezető felügyelőjét arra vonatkozóan, hogy jóváhagyja és megvétózza az említett szerv fegyelmi vizsgálatok és eljárások tekintetében hozott egyedi határozatait. ( 46 )

48.

Az a tény, hogy a vezető felügyelő meghatározó szerepet játszik az igazságügyi felügyelet vezetésével és szervezetével kapcsolatban, belső szabályzatokat fogadhat el, valamint jóváhagyhatja és megvétózhatja az igazságügyi felügyelet valamennyi egyedi határozatát, egyéb tényezők hiányában nem feltétlenül kelthet jogos kétségeket azt illetően, hogy az igazságügyi felügyelet jogköreit és feladatait ténylegesen az igazságszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos nyomásgyakorlás, illetve az e tevékenység feletti politikai ellenőrzés, illetve az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom akár közvetett módon történő aláásásának eszközeként használják. ( 47 )

49.

Tekintettel a vezető felügyelő kiterjedt hatáskörére, az igazságügyi felügyeleten belüli meghatározó szerepére, valamint az e hatáskör nem megfelelő gyakorlásának visszaszorítására szolgáló belső mechanizmus hiányára, ( 48 ) az igazságügyi felügyeletnek ( 49 ) a vezető felügyelővel szemben benyújtott fegyelmi panaszokat a lehető legnagyobb szakszerűséggel és pártatlansággal kell kezelnie annak érdekében, hogy az e szervbe és az igazságszolgáltatás egészébe vetett közbizalom biztosítva legyen.

50.

Az igazságügyi felügyelet azt állítja, hogy szükségtelenné válhat egy külön szerv létrehozása az igazságügyi felügyelet vezető felügyelőjével szembeni fegyelmi panaszok kezelésére. ( 50 ) E megállapítás azzal a feltétellel állja meg a helyét, hogy hatékony és átlátható eljárások állnak rendelkezésre minden ilyen panasz pártatlan kezelésére. ( 51 ) Ebben az összefüggésben aggályokat vethet fel az a tény, hogy az igazságügyi felügyelet vezető felügyelője saját hatáskörében nevezi ki az igazságügyi felügyelet vezetőfelügyelő‑helyettesét, ( 52 ) mivel a vezetőfelügyelő‑helyettes feladata annak eldöntése, hogy kivizsgálja‑e a panaszokat, és indít‑e fegyelmi eljárást a vezető felügyelővel szemben.

51.

A 2018. október 4‑i 234/2018. sz. törvény ( 53 ) (a továbbiakban: 234/2018. sz. törvény) elfogadását megelőzően a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács a vezető felügyelőt és a vezetőfelügyelő‑helyettest is hasonló eljárás keretében nevezte ki, és a vezetőfelügyelő‑helyettes megbízatása független volt a vezető felügyelő megbízatásától. A kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat függvényében úgy tűnik, hogy a 234/2018. sz. törvény elfogadása óta az igazságügyi felügyelet vezetőfelügyelő‑helyettesét a vezető felügyelő saját hatáskörében nevezi ki, megbízatása a vezető felügyelő megbízatásától függ, és azzal egybeesik. ( 54 ) Az igazságügyi felügyeletre irányadó törvények és rendeletek a fegyelmi eljárás útján történő felülvizsgálaton kívül nem rendelkeznek semmilyen belső mechanizmusról a vezető felügyelő kiterjedt hatáskörének nem megfelelő gyakorlásával kapcsolatos állítások felülvizsgálatára. Mindezen körülményeket figyelembe véve úgy vélem, hogy a 234/2018. sz. törvény komolyan alááshatja azt a közvélekedést, hogy a vezetőfelügyelő‑helyettes objektív és pártatlan módon felügyelheti a vezető felügyelővel szembeni panaszokkal kapcsolatos fegyelmi vizsgálatokat és eljárásokat. A 234/2018. sz. törvény elfogadása tehát úgy tűnik, hogy a jogállamiság védelme tekintetében visszalépést jelent Romániában.

52.

A 234/2018. sz. törvény szerint az igazságügyi felügyelet vezető felügyelőjének és vezetőfelügyelő‑helyettesének pályafutása összefonódik. A vezetőfelügyelő‑helyettes azon kötelezettsége ellenére, hogy független és pártatlan módon járjon el, úgy tűnhet, hogy személyes érdeke fűződik a vezető felügyelővel szembeni fegyelmi vizsgálatok és/vagy eljárások eredményéhez. Nyilvánvaló továbbá, hogy az igazságügyi felügyelet valamennyi igazságügyi felügyelője a vezető felügyelőnek van alárendelve, és az előmenetelük attól függ, hogy ki tölti be ezt a tisztséget. ( 55 ) Ez alááshatja azt a közvélekedést, hogy az igazságügyi felügyelők a vezető felügyelővel szembeni panaszokat szakszerűen és pártatlanul vizsgálják.

53.

A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Curtea de Apel București (bukaresti ítélőtábla, Románia) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre a következő választ adja:

Az EUSZ 2. cikket és az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a Romániában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló, 2006. december 13‑i 2006/928/EK bizottsági határozatot

úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy az Inspecţia Judiciară (igazságügyi felügyelet, Románia) vezető felügyelőjével szembeni fegyelmi vizsgálatok és eljárások felügyeletét a vezetőfelügyelő‑helyettes lássa el, valamint az ilyen panaszokat ezen szerv igazságügyi felügyelői vizsgálják, miközben az említett vezetőfelügyelő‑helyettest a vezető felügyelő saját hatáskörében nevezi ki, a vezetőfelügyelő‑helyettes megbízatása a vezető felügyelő megbízatásától függ és azzal egybeesik, és az összes igazságügyi felügyelő a vezető felügyelőnek van alárendelve, akitől a szakmai előmenetelük függ.