EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62020TN0051

T-51/20. sz. ügy: 2020. január 31-én benyújtott kereset – Mélin kontra Parlament

HL C 87., 2020.3.16, p. 27–28 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

16.3.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 87/27


2020. január 31-én benyújtott kereset – Mélin kontra Parlament

(T-51/20. sz. ügy)

(2020/C 87/33)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Joëlle Mélin (Aubagne, Franciaország) (képviselő: F. Wagner ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa elfogadhatónak a jogellenességi kifogást, és állapítsa meg az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedések 33. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 68. cikke (1) és (2) bekezdésének jogellenességét;

ennélfogva állapítsa meg a Parlament főtitkára 2019. december 17-i határozata jogalapjának hiányát;

másodlagosan, állapítsa meg, hogy a főtitkár megsértette az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedések 68. cikkének (2) bekezdését, és semmisítse meg a 2019. december 17-i határozatot;

érdemben:

állapítsa meg, hogy Joëlle Mélin – az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedések 33. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően – bizonyította asszisztensének tényleges munkavégzését;

következésképpen,

semmisítse meg az Európai Parlament főtitkárának a 2019. december 18-i D202484. sz. levéllel közölt és az Európai Parlament elnöksége által 2008. május 19-én és július 9-én hozott, „az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről” szóló módosított határozat 68. cikke alapján elfogadott 2019. december 17-i határozatát, amely a parlamenti asszisztensi támogatás címén jogalap nélkül kifizetett összegekként a felperes terhére 130 339,35 euró tartozást állapított meg és amely a visszatéríttetés indokait tartalmazza;

semmisítse meg a 2019–2081. sz. terhelési értesítést, amely arról tájékoztatta a felperest, hogy tartozást állapítottak meg a felperes terhére a főtitkár 2019. december 17-i, „a jogalap nélkül kifizetett összegeknek az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedések 68. cikke, valamint a költségvetési rendelet 98–101. cikke alapján történő visszaköveteléséről” szóló határozata alapján;

az Európai Parlamentet kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének az Európai Parlament elnöksége által 2008. május 19-én és július 9-én hozott, az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (a továbbiakban: végrehajtási intézkedések) szóló határozat 33. és 68. cikke általi megsértése – és különösen e cikkek világos és pontos jellegének hiánya – miatti jogellenességi kifogásra alapított jogalap. A felperes előadja, hogy a megtámadott rendelkezések pontatlansága ítélkezési gyakorlati keretbe helyezi a végrehajtási intézkedések szabályozását. Márpedig a parlamenti asszisztensek munkavégzése bizonyításának részletes szabályait a Montel ítélet csak 2017-ben ismertette, mivel a 2005-ös Gorostiaga ítélet csak a díjazás harmadik fél általi kifizetésének bizonyítására vonatkozott. A megtámadott rendelkezések ily módon már 2008-tól bizonytalan és homályos elemeket tartalmaztak. A felperes hozzáfűzi, hogy – a jogi bizonytalanság ellenére – az Európai Parlament nem szabályozta pontosan és egyértelműen a parlamenti asszisztensek ellenőrzésére irányuló eljárást, nem formalizálta a biztosíték nyújtásával és a megőrzéssel kapcsolatban a képviselőket terhelő kötelezettséget, továbbá az elfogadható, azonosítható és dátummal ellátott bizonyítékok rendszerét sem határozta meg.

2.

A második, egy lényeges eljárási szabály és a védelemhez való jog megsértésére alapított jogalap. A felperes azzal érvel, hogy a főtitkár semmiféle meghallgatást nem tartott, és nem folytatott le megelőző eljárást az új határozata előtt, hogy semmiféle magyarázatot nem kért a felperestől, valamint hogy az által elemzett iratok nem veszik figyelembe a felperes által a 2018. december 7-i kérésének alátámasztásaként benyújtott kiegészítő dokumentumokat. A felperes emellett úgy véli, hogy azzal, hogy a főtitkár nem tartotta tiszteletben a végrehajtási intézkedések 68. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást, megfosztotta a felperest attól a lehetőségtől, hogy benyújtsa a főtitkárnak ezeket a kiegészítő dokumentumokat, ekként pedig vele viseltette annak a kockázatát, hogy a Törvényszék ezeket a dokumentumokat azért utasítja el, mert azokat nem nyújtották be a főtitkár általi értékelésük céljából a visszaszerzési eljárás elejétől kezdve.


Top