1)

A fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontját akként kell értelmezni, hogy nem csupán az a természetes vagy jogi személy minősül az e rendelkezés értelmében vett „eladónak vagy szolgáltatónak”, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, hanem az a természetes vagy jogi személy is, aki vagy amely ezen eladó vagy szolgáltató nevében vagy javára közvetítőként jár el, e közvetítő és a megbízó kereskedő közül pedig mind a kettő az e rendelkezés értelmében vett „eladónak vagy szolgáltatónak” minősíthető, anélkül hogy ehhez meghatározó jellegűnek kellene lennie a kétszeres szolgáltatási jogviszony fennállásának.

2)

A 2011/83 irányelv 6. cikkének (1) és (5) bekezdését, valamint 8. cikkének (1) és (7) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, ha a szerződés megkötését megelőzően az e 6. cikk (1) bekezdése szerinti tájékoztatást csupán a közvetítő weboldalán elérhető azon szolgáltatásnyújtási szabályzatban adják meg a fogyasztónak, amelyet e fogyasztó az e célra biztosított négyzet bejelölésével tevőlegesen jóváhagy, amennyiben e tájékoztatást világosan és közérthetően e fogyasztó tudomására hozzák. Ugyanakkor az ilyen tájékoztatási mód nem helyettesítheti azt, hogy a szerződés visszaigazolását ezen irányelv 8. cikkének (7) bekezdése értelmében tartós adathordozón adják át a fogyasztónak, e körülmény pedig nem képezi akadályát annak, hogy e tájékoztatás szerves részét képezze a távollevők között vagy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek.