1)

A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke (2) bekezdésének a), c) és e) pontját úgy kell értelmezni, hogy a hitelmegállapodásnak adott esetben világos és egyértelmű módon tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ezen irányelv 3. cikkének n) pontja értelmében vett „kapcsolt hitelmegállapodásról” van-e szó, és hogy e szerződés zárt végű-e.

2)

A 2008/48 irányelv 10. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem követeli meg, hogy az ezen irányelv 3. cikkének n) pontja értelmében vett „kapcsolt hitelmegállapodásnak”, amely kizárólag valamely áru értékesítésére irányuló szerződés finanszírozására irányul, és úgy rendelkezik, hogy a hitelösszeget ezen áru eladója részére fizetik ki, fel kell tüntetnie, hogy a fogyasztó a kifizetett összeg erejéig mentesül a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettsége alól, és az eladónak – a vételár teljes kiegyenlítése esetén – a megvásárolt terméket ki kell adnia a fogyasztó részére.

3)

A 2008/48 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének l) pontját úgy kell értelmezni, hogy a hitelmegállapodásnak konkrét százalékos mérték formájában kell közölnie az e szerződés megkötésének időpontjában alkalmazandó késedelmi kamatlábat, és konkrétan ismertetnie kell a késedelmi kamatláb kiigazításának mechanizmusát. Abban az esetben, ha a szóban forgó hitelmegállapodás felei megállapodtak abban, hogy a késedelmi kamatláb a tagállam központi bankja által meghatározott és könnyen hozzáférhető hivatalos lapban kihirdetett alapkamatláb változásától függően módosul, elegendő e szerződésben az említett alapkamatlábra hivatkozni, feltéve hogy a késedelmi kamatlábnak az alapkamatláb alapján történő kiszámításának módját e szerződés ismerteti. E tekintetben két feltételnek kell teljesülnie. Először is, e számítási módszer bemutatásának könnyen érthetőnek kell lennie a pénzügyi szakismeretekkel nem rendelkező átlagfogyasztó számára, és lehetővé kell tennie számára, hogy az ugyanezen szerződésben nyújtott tájékoztatás alapján kiszámítsa a késedelmi kamatlábat. Másodszor, a nemzeti rendelkezések által meghatározott, fent említett alapkamatláb módosítása gyakoriságának szintén szerepelnie kell a szóban forgó hitelmegállapodásban.

4)

A 2008/48 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének r) pontját úgy kell értelmezni, hogy a hitelmegállapodásnak világos és egyértelmű módon tartalmaznia kell a kölcsön határidő előtti visszafizetése esetén fizetendő ellentételezés kiszámítására szolgáló, az átlagfogyasztó számára könnyen érthető konkrét számítási módot annak érdekében, hogy a fogyasztó az e szerződésben adott tájékoztatás alapján meghatározhassa a fizetendő ellentételezés összegét.

5)

A 2008/48 irányelv 10. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem követeli meg, hogy a hitelmegállapodás rendelkezzen valamennyi olyan helyzetről, amikor a hitelmegállapodás felei nem az említett irányelvben, hanem kizárólag a nemzeti szabályozásban előírt felmondási joggal rendelkeznek.

6)

A 2008/48 irányelv 14. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha a hitelező a fogyasztó elállási jogának e rendelkezés szerinti gyakorlása során jogvesztésre hivatkozik, ha az ezen irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében említett kötelező adatok egyike nem szerepel a hitelmegállapodásban, és azt utólagosan sem közölték megfelelően, függetlenül attól, hogy e fogyasztó az elállási jogáról önhibáján kívül nem bírt tudomással.

7)

A 2008/48 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy a hitelező érvényesen úgy tekinthesse, hogy a fogyasztó visszaélt az ezen irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti elállási jogával, amennyiben az ezen irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében említett kötelező adatok egyike nem szerepelt a hitelmegállapodásban, és azt utólagosan sem közölték megfelelően, függetlenül attól, hogy a fogyasztó az elállási jogáról önhibáján kívül nem bírt tudomással.

8)

A 2008/48 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének t) pontját úgy kell értelmezni, hogy a hitelmegállapodásnak fel kell tüntetnie a fogyasztó rendelkezésére álló valamennyi peren kívüli panasz- vagy jogorvoslati eljárásra vonatkozó lényeges információkat és adott esetben az egyes eljárások költségeit, azt, hogy a panaszt vagy jogorvoslati kérelmet postai úton vagy elektronikus úton kell-e benyújtani, azt a fizikai vagy elektronikus címet, amelyre az ilyen panaszt vagy jogorvoslati kérelmet el kell küldeni, valamint azon egyéb alaki feltételeket, amelyeknek e panasznak vagy jogorvoslati kérelemnek meg kell felelnie. Ezen információkat illetően nem elegendő, ha a hitelmegállapodás csupán az interneten hozzáférhető eljárási szabályzatra vagy a peren kívüli panasz- és jogorvoslati eljárások részletes szabályaira vonatkozó más jogi aktusra vagy dokumentumra hivatkozik.