Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62019TN0291

    T-291/19. sz. ügy: 2019. május 3-án benyújtott kereset — Pšonka kontra Tanács

    HL C 246., 2019.7.22, p. 29–29 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2019.7.22.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 246/29


    2019. május 3-án benyújtott kereset — Pšonka kontra Tanács

    (T-291/19. sz. ügy)

    (2019/C 246/31)

    Az eljárás nyelve: cseh

    Felek

    Felperes: Viktor Pavlovič Pšonka (Kijev, Ukrajna) (képviselő: M. Mleziva ügyvéd)

    Alperes: az Európai Unió Tanácsa

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. március 4-i (KKBP) 2019/354 tanácsi határozatot, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/352 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e határozat és e rendelet a felperesre vonatkozik; és

    állapítsa meg, hogy az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit, valamint a felperes részéről felmerült költségeket.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalap a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésén alapul.

    A felperes keresetének alátámasztása érdekében többek között azt állítja, hogy az Európai Unió Tanácsa a megtámadott határozat elfogadása során nem tanúsított megfelelő gondosságot és figyelmet, mivel a megtámadott határozat elfogadása előtt nem vizsgálta meg a felperes éveit és az általa előadott bizonyítékokat, amelyek ügyének alátámasztásául szolgálnak, és elsődlegesen az ukrajnai legfőbb ügyészség hivatalának rövid összefoglalóját vette alapul, valamint nem kért további információkat az Ukrajnában folytatott nyomozások fejleményeiről.

    2.

    A második jogalap a felperes tulajdonhoz való jogának a megsértésén alapul.

    A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a vele szemben hozott korlátozó intézkedések aránytalanok, meghaladják a szükséges mértéket, és a felperes tulajdonhoz való jogának védelmével kapcsolatos nemzetközi jogi garanciák megsértéséhez vezetnek.

    3.

    A harmadik jogalap a felperesnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben biztosított alapvető jogai állítólagos megsértésén alapul.

    A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a korlátozó intézkedések elfogadása során megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát és az ártatlanság vélelmét, valamint a magántulajdon védelméhez való jogát.


    Top