—

a felperes kereseteket indított a volt munkáltatója ellen a korábbi Közszolgálati Törvényszéken és a Törvényszéken;

—

az e keresetekhez kapcsolódó, a felperesre név szerint utaló eljárási dokumentumokat tettek közzé és a világháló olyan keresőszolgáltatói számára hozzáférhetővé, mint a Google;

—

az ilyen keresőszolgáltatókhoz való hozzáférés elősegíti a felperesre vonatkozó, a világ bármely internethasználója — beleértve a jelenlegi és leendő munkáltatókat — általi profilalkotást;

—

az ilyen profilalkotás felveti a felperessel szembeni hátrányos megkülönböztetés kockázatát;

—

az Európai Unió Bírósága úgy határozott, hogy valamennyi, 2018. július 1-je után beérkező és természetes személyeket érintő előzetes döntéshozatal iránti kérelemhez kapcsolódóan közzétett eljárási dokumentumot automatikusan anonimizál;

—

a Szerződések szerinti bármely egyéb típusú keresethez kapcsolódóan közzétett eljárási dokumentumok anonimizálása az Európai Unió Bírósága teljesen szabad mérlegelésének tárgyát képezi;

—

a Bírósághoz 2018. július 1-je után beérkező előzetes döntéshozatal iránti kérelmekben érintett természetes személyek és a felperes nem részesül egyenlő bánásmódban.

—

az eljárási dokumentumok közzétételének célja a Bíróság szavait idézve: „a polgárok tájékoztatásá[nak] és az igazságszolgáltatás nyilvánosságá[nak] […] biztosít[ása]”;

—

e cél elérése érdekében nem szükséges az eljárási dokumentumok azon változatainak közzététele, amelyek a felperesre a nevével utalnak, vagy másodlagosan ilyen változatoknak a világháló olyan keresőszolgáltatói számára való hozzáférhetővé tétele, mint a Google;

—

az, hogy a Törvényszék nem hagy fel e gyakorlatával, sérti a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontját, másodlagosan pedig az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontját és 5. cikkének a) pontját.