This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62019CN0389
Case C-389/19 P: Appeal brought on 20 May 2019 by European Commission against the judgment of the General Court (Fifth Chamber) delivered on 7 March 2019 in Case T-837/16, Kingdom of Sweden v European Commission
C-389/19 P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-837/16. sz., Svéd Királyság kontra Európai Bizottság ügyben 2019. március 7-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. május 20-án benyújtott fellebbezés
C-389/19 P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-837/16. sz., Svéd Királyság kontra Európai Bizottság ügyben 2019. március 7-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. május 20-án benyújtott fellebbezés
HL C 246., 2019.7.22, p. 13–13
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
2019.7.22. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 246/13 |
A Törvényszék (ötödik tanács) T-837/16. sz., Svéd Királyság kontra Európai Bizottság ügyben 2019. március 7-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. május 20-án benyújtott fellebbezés
(C-389/19 P. sz. ügy)
(2019/C 246/13)
Az eljárás nyelve: svéd
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: R. Lindenthal, K. Mifsud-Bonnici, G. Tolstoy meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban:Svéd Királyság,
Dán Királyság,
Finn Köztársaság,
Európai Parlament és
Európai Vegyianyag-ügynökség
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
helyezze hatályon kívül a Törvényszék (ötödik tanács) T-837/16. sz., Svéd Királyság kontra Európai Bizottság ügyben 2019. március 7-én hozott ítéletét, utasítsa el az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet, és a Svéd Királyságot utasítsa a költségek viselésére, vagy másodlagosan |
|
— |
utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli mérlegelésre, az elsőfokú és a fellebbezési eljárás keretében felmerült költségek viseléséről jelenleg ne határozzon, és |
|
— |
tartsa fenn a vitatott határozat joghatásait. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbezés a Törvényszék (ötödik tanács) T-837/16. sz. ügyben 2019. március 7-én hozott ítéletét érinti. Ezen ítéletben a Törvényszék megsemmisítette az ólom-szulfokromát-sárga és az ólom-kromát molibdát-szulfát-vörös bizonyos felhasználásainak engedélyezéséről szóló, 2016. szeptember 7-i C(2016) 5644 final bizottsági végrehajtási határozatot, és elutasította a Bizottság kérelmét aziránt, hogy a Törvényszék tartsa fenn e határozat joghatásait addig, amíg a Bizottság az engedélyezési kérelmet újra megvizsgálhatja.
A Bizottság a fellebbezésének alátámasztása céljából négy jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap: a Törvényszék az ítéletnek az alternatív megoldások elemzése során alkalmazandó bizonyítási teherre vonatkozó pontjaiban, és különösen a 79., 81., 85., 86., 90. és 101. pontjában nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a 60. cikk (4) bekezdése szerint alkalmazandó, bizonyítási terhet érintő jogot.
A második jogalap: a Törvényszék az indokolása keretében, és különösen a 86., 90. és 96. pontban nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot, mivel teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a Bizottság arra vonatkozó mérlegelési jogkörét, hogy az alternatív megoldásoknak a 60. cikk (4) bekezdése szerinti elemzése tekintetében meghatározza a műszaki és gazdasági életképesség küszöbértékeit, és így helytelen kritériumot alkalmazott a bírósági felülvizsgálatra, és beavatkozott a szociális, gazdasági és műszaki megfontolásoknak a Bizottság általi mérlegelésébe.
A harmadik jogalap: a Törvényszék a 86., 97. és 98. pontban nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot a vitatott határozat tekintetében, mivel először is nem vette figyelembe, hogy nem engedélyezték azokat a használatokat, amelyek esetében az ólompigment jellemzői a műszaki teljesítőképesség tekintetében nem szükségesek, és másodszor a vitatott határozat feltételeit úgy írta le, hogy azok azt mutassák, hogy az alternatív megoldásoknak a 60. cikk (4) bekezdése szerinti elemzésére vonatkozó feltételek nem teljesültek.
A negyedik jogalap: a rendelkező rész második pontja, amelyben a Törvényszék úgy határozott, hogy nem szükséges fenntartani a vitatott határozat joghatásait, az ítélet 112. pontjában felmerült, nyilvánvalóan téves jogalkalmazáson alapszik.