This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62019CN0171
Case C-171/19 P: Appeal brought on 22 February 2019 by the European Commission against the judgment of the General Court (Fourth Chamber) of 12 December 2018 in Joined Cases T-722/15, T-723/15 and T-724/15, Interessengemeinschaft privater Milchverarbeiter Bayerns e.V. and Others v European Commission
C-171/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (negyedik tanács) T-722/15, T-723/15 és T-724/15. sz., Interessengemeinschaft privater Milchverarbeiter Bayerns e.V. és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés
C-171/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (negyedik tanács) T-722/15, T-723/15 és T-724/15. sz., Interessengemeinschaft privater Milchverarbeiter Bayerns e.V. és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés
HL C 131., 2019.4.8, p. 36–37
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
8.4.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 131/36 |
A Törvényszék (negyedik tanács) T-722/15, T-723/15 és T-724/15. sz., Interessengemeinschaft privater Milchverarbeiter Bayerns e.V. és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2018. december 12-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés
(C-171/19. P. sz. ügy)
(2019/C 131/41)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: K. Herrmann, T. Maxian Rusche, P. Němečková meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: Interessengemeinschaft privater Milchverarbeiter Bayerns e.V., Genossenschaftsverband Bayern e.V., Verband der Bayerischen Privaten Milchwirtschaft e.V.
A fellebbező kérelmei
A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet; |
|
— |
nyilvánítsa megalapozatlannak a Törvényszék elé terjesztett keresetben foglalt első jogalapot; |
|
— |
az egyéb jogalapok tekintetében utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé; |
|
— |
az elsőfokú eljárás felpereseit kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek a viselésére, illetve másodlagosan a Törvényszék elé történő visszautalás esetén az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek viseléséről jelenleg ne határozzon, hanem arról a végleges ítélet rendelkezzen. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Az első jogalap:
A Törvényszék a megtámadott ítélet 56–64. pontjában az eljárást megindító határozat tartalmára vonatkozó követelmények meghatározásánál tévesen értelmezte és alkalmazta az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdését, valamint a 659/1999 rendelet (1) 6. cikkének (1) bekezdését és az uniós bíróságok azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát: Valamely támogatás finanszírozási forrását csak kivételesen és különleges körülmények között kell megadni az eljárást megindító határozatban.
A második jogalap:
A Törvényszék a megtámadott ítélet 47–53. és 56. pontjában tévesen értelmezte az eljárást megindító határozatot, és hiányosan indokolt, valamint nem válaszolt a Bizottság érveire; az eljárást megindító határozat ténylegesen állami forrásból történő finanszírozást tartalmazott.
A harmadik jogalap:
A Törvényszék a megtámadott ítélet 66–68. pontjában tévesen értelmezte az EUMSZ 263. cikk második bekezdését, valamint az uniós bíróságok azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát, amennyiben abból indult ki, hogy harmadik felek részvételi joga esetében az EUMSZ 263. cikk második bekezdése szerinti lényeges eljárási szabályokról van szó.
A negyedik jogalap:
A Törvényszék a megtámadott ítélet 70–72. pontjában az EUMSZ 108. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 659/1999 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti a részvételi jogot az uniós bíróságoknak a részvételi jog megsértésének következményeire vonatkozó ítélkezési gyakorlata szerint tévesen értelmezte, amennyiben azt állapította meg, hogy a résztvevők állásfoglalása abban a kérdésben, hogy a költségvetési eszközök állami forrásoknak minősülnek-e, megváltoztathatta volna az eljárás kimenetelét. Ennek keretében a Törvényszék az állami források EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti fogalmát is tévesen értelmezte, valamint eltorzította a megtámadott határozatban megállapított és elé terjesztett tényeket, és nem vizsgálta a Bizottság által a Törvényszék előtt előadott érveket.
(1) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L 83., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.)