Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62019CN0152

    C-152/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-827/14. sz., Deutsche Telekom AG kontra Európai Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Deutsche Telekom AG által 2019. február 21-én benyújtott fellebbezés

    HL C 164., 2019.5.13, p. 23–24 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    13.5.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 164/23


    A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-827/14. sz., Deutsche Telekom AG kontra Európai Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Deutsche Telekom AG által 2019. február 21-én benyújtott fellebbezés

    (C-152/19. P. sz. ügy)

    (2019/C 164/26)

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Fellebbező: Deutsche Telekom AG (képviselők: D. Schroeder és K. Apel Rechtsanwälte)

    A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Slovanet, a.s.

    A fellebbező kérelmei

    A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

    helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-827/14. sz. ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletét annyiban, amennyiben az a keresetet elutasítja;

    a 2014. december 16-i C(2014) 10119 final bizottsági határozattal, valamint a 2015. április 17-i C(2015) 2484 final bizottsági határozattal helyesbített, az EUMSZ 102. cikk és az EGT-Megállapodás 54. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39523 — Slovak Telekom ügy) 2014. október 15-én hozott C(2014) 7465 final bizottsági határozatot egészben vagy a fellebbezőt érintő részében semmisítse meg, illetve másodlagosan a fellebbezővel szemben kiszabott bírságokat törölje vagy összegüket tovább csökkentse;

    másodlagosan az ügyet újbóli határozathozatalra utalja vissza a Törvényszék elé;

    kötelezze a Bizottságot a jelen eljárásban és a Törvényszék előtti eljárásban felmerült összes költség viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.

    Először is a Törvényszék tévesen értelmezte, következésképpen nem alkalmazta, illetve helytelenül alkalmazta azon jogelvet, miszerint a hozzáférés megtagadása tényállásának megvalósulásához szükséges, hogy a kért hozzáférés nélkülözhetetlen legyen valamely lejjebb lévő piacon folytatott tevékenységhez.

    Másodszor a Törvényszék tévesen értelmezte és hibásan alkalmazta azon jogelvet, miszerint a leányvállalat magatartása csak akkor tudható be az anyavállalatnak, ha ez utóbbi ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt leányvállalatára.

    Harmadszor a Törvényszék nem, illetve tévesen alkalmazta azon jogelvet, miszerint a leányvállalat magatartása csak akkor tudható be az anyavállalatnak, ha a leányvállalat lényegében az anyavállalat utasításait követte.

    Negyedszer a Törvényszék tévesen alkalmazta azon jogelvet, miszerint a közigazgatási eljárásban biztosítani kell a meghallgatáshoz való jogot.


    Top