—

semmisítse meg a 2017-es előléptetési listáról való törlését;

—

léptesse elő 2017. január 1-jére visszamenőleges hatállyal;

—

rendelje el a megtámadott jogi aktusok miatt őt ért, 100 000 euró összegben számszerűsített károk megtérítését, amelyek a következőkből állnak: a jelen keresetre és annak előkészítésére fordított napok és energia, az elutasítás és a kiközösítés érzésének leküzdése, továbbá azon hatóság ellenségessége, amelynek az alkalmazottainak érdekeivel kellene foglalkoznia, és amelynek az alkalmazottal szemben semlegességet – ha nem is jóindulatot – kellene tanúsítania;

—

rendelje el az ügyvédi költségek és a bírósági illeték megtérítését 10 000 euró összegben;

—

a Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.

1.

Az első jogalap, amely azon alapul, hogy a kinevezésre jogosult hatóság megsértette az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) azzal, hogy a felperes előléptetésének megtagadását egy korábban kiszabott szankcióra alapította, jóllehet egyrészt ez a szankció a fizetési fokozatban való visszavetés útján már érintette a felperes szakmai előmenetelét. Másrészt a megtámadott határozatot azzal az indokolással hozták, hogy az említett szankció kapcsolatot mutatott a szolgálat során tanúsított magatartásával, noha a 2016-os szankciót elrendelő határozat kimondta, hogy a szankcionált tényállás bekövetkezése egyáltalán nem állt kapcsolatban a felperes feladatkörével és felelősségével.

2.

A második jogalap, amely azon alapul, hogy a kinevezésre jogosult hatóság visszaélt a hatáskörével és az eljárással azáltal, hogy a kinevezési jogkörét a 2016-ban kiszabott szankció súlyosbítására használta fel, és az előléptetési eljárást úgy alkalmazta, hogy a személyzeti szabályzatban a magasabb fizetési fokozatba sorolás elhalasztásának esetére előírt korlátozásokat megkerülje.