–

az Amoena Ltd képviseletében A. Mehlin solicitor, E. Brown barrister, G. Facenna QC és A. Davies tanácsadó,

–

az Egyesült Királyság kormánya képviseletében S. Brandon, meghatalmazotti minőségben, segítője: S. Singh barrister,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és J. Hradil, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2017. június 26‑i (EU) 2017/1167 bizottsági rendelet (HL 2017. L 170., 50. o.) érvényességére vonatkozik.

2

E kérelmet az Amoena Ltd és a Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs (Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának adóhatósága, a továbbiakban: adóhatóság) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya protézistartó melltartók tarifális besorolása.

3

Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) szabályozza. A KN alapeljárásban alkalmazandó változata az, amely e rendeletnek a 2016. október 6‑i (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2016. L 294., 1. o.) módosított szövegváltozatán alapul.

4

A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. Ebben a részben az általános rendelkezéseket tartalmazó I. szakasznak „A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok” című A. pontja a következőképpen rendelkezik:

„(1) Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[…]

(6) A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa‑alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

5

A KN „Vámtarifa” című második része 21 áruosztályra van felosztva. A „Textilipari alapanyagok és textiláruk” című XI. áruosztályban szerepel többek között a „Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével” címet viselő 62. árucsoport.

6

A KN 6212 vámtarifaszám, amely tekintetében 6,5%‑os szerződéses vámtétel alkalmazandó, a következőképpen épül fel:

7

A KN második része XVIII. áruosztályának megnevezése „Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő‑, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; órák és kisórák; hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai”. Ez tartalmazza többek között az „Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő‑, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai” megnevezésű 90. árucsoportot.

8

A KN 9021 vámtarifaszám, amely alá tartozó áruk mentesülnek a szerződéses vám alól, a következőképpen épül fel:

9

A KN 90. árucsoportjához fűzött 2. megjegyzés kimondja:

[…]”

10

Az Uniós vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 269., 1. o.) „Az áruk tarifális besorolása” című 57. cikkének (1) és (4) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   A Közös Vámtarifa alkalmazásához az áru »tarifális besorolása« abból áll, hogy meghatározzák a [KN] alszámainak vagy további albontásainak egyikét, amely alá azt az árut be kell sorolni.

[…]

(4)   [Az Európai] Bizottság intézkedéseket fogadhat el az áruk tarifális besorolásának az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő meghatározása érdekében.”

11

E rendeletnek „A végrehajtási hatáskörök átruházása” című 58. cikke (2) bekezdése a következőket írja elő:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az 57. cikk (4) bekezdésében említett intézkedéseket.

[…]”

12

Ugyanezen rendelet 285. cikkének (1) bekezdése szerint:

„A Bizottságot a Vámkódexbizottság segíti. […]”

13

A KN egységes alkalmazásának biztosítása céljából a Bizottság elfogadta a 2017/1167 végrehajtási rendeletet, amely annak 3. cikkének megfelelően 2017. július 21‑én lépett hatályba.

14

E rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a [KN‑ben] a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN‑kód alá kell besorolni.”

15

E rendelet melléklete a következő:

„Melléklet

”

16

Az Amoena, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság, protézistartó melltartókat importál, amelyeket „Carmen” megnevezés alatt forgalmaz.

17

2017. augusztus 1‑jén egy szállítmány protézistartó melltartó Amoena általi behozatalát követően az adóhatóság ezeket az árukat a 2017/1167 végrehajtási rendelet alapján a KN 62121090 vámtarifaalszám alá sorolta, és 6,5%‑os vámmértéket alkalmazott, amely esetében az Amoena ugyanazon a napon kérte a vám visszatérítését.

18

2017. szeptember 1‑jén az adóhatóság elutasította e kérelmet, amit az Amoena a kérdést előterjesztő bíróság előtt vitatott. Az Amoena úgy érvel, hogy a 2017/1167 végrehajtási rendelet érvénytelen abból az okból, hogy az nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz, sérti a Bizottság korlátozott hatáskörét, amennyiben jogellenesen szűkíti a KN 9021 vámtarifaszám hatályát, és sérti az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését. Azt is előadja, hogy tekintettel sajátos céljukra és objektív jellemzőikre, a protézistartó melltartókat a KN 90. árucsoportjához tartozó megjegyzések 2. pontja b) alpontjának megfelelően emlőt formázó betétek „tartozékainak” kell minősíteni, és azokat a 9021 vámtarifaszám alá kell besorolni, ezáltal mentesítve őket a vám alól.

19

A kérdést előterjesztő bíróság először is a 2016. július 13‑i ítéletre hivatkozik, amelyben a Supreme Court of the United Kingdom (az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága) úgy ítélte meg, hogy az olyan protézistartó melltartókat, mint amelyek az alapeljárásban szerepelnek, a KN 9021 vámtarifaszám alá kell besorolni (a továbbiakban: 2016. július 13‑i ítélet).

20

Az ebben az ítéletben szereplő ténybeli megállapításokra hivatkozva a kérdést előterjesztő bíróság úgy írja le az alapeljárásban szereplő melltartókat – anélkül hogy az alapeljárásban részt vevő felek ezt vitatnák –, hogy azok olyan protézistartó melltartók, amelyeket az egyik vagy mindkét emlő műtéti eltávolításán átesett nők általi használatra szántak. Azokat speciálisan az emlőt formázó szilikonbetétek megtartására tervezték, és jobb, valamint bal oldali zsebük arra szolgál, hogy a protéziseket a helyükön tartsa. Az egyéb jellemzők, amelyek a protézistartó melltartót megkülönböztetik a hagyományos melltartótól, a mellek felett középen elhelyezkedő, széles kipárnázott pántok, amelyek segítenek az emlőt formázó betét súlyát megtartani és elkerülni a műtéti beavatkozáson átesett nőknél a nyaki és vállpanaszokkal összefüggésben jelentkező túlzott terhelést. Ezenfelül e melltartókat úgy alakították ki, hogy elkerüljék azt, hogy az emlőprotézis látszódjon, így speciális szabással és a hagyományos melltartóétól eltérő alakkal rendelkeznek.

21

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy így az alapeljárásban szereplő melltartók a hagyományos melltartóktól objektíve a kialakításukban különböznek, és az a használat, amelyre szánták őket, egyértelműen kiderül a fizikai jellemzőikből. Egyébiránt e bíróság megjegyzi, hogy az alapeljárásban szereplő, emlőt formázó betétekkel kombinált melltartók, amelyek e betétek megtartására és megtámasztására szolgálnak, mérsékelik az emlőeltávolító műtét pszichológiai hatását.

22

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy nem vitatott, hogy maguk az emlőt formázó betétek, amelyek megtartására és megtámasztására szolgálnak e melltartók, mint „műtestrészek” a KN 9021 vámtarifaszám alá tartoznak.

23

A kérdést előterjesztő bíróság másodszor rámutat arra, hogy a 2016. július 13‑i ítélet nyomán az Amoena kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF) iránti kérelmeket nyújtott be Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királysága adóhatóságánál az alapeljárásban szereplő melltartók tárgyában. E kérelmek kézhezvételének visszaigazolása után e hatóság arról tájékoztatta az Amoenát, hogy a KTF‑ek ezen áruk tekintetében történő kiadását felfüggesztették addig, amíg a Vámkódexbizottság egy besorolási rendelet esetleges elfogadása céljából meg nem vizsgálja azok besorolását.

24

A Vámkódexbizottság ülése 2016. október 17. és 19. között a Bizottság és számos tagállam – köztük az Egyesült Királyság – részvételével zajlott, amelynek során ez utóbbi állam képviselője tájékoztatást adott a 2016. július 13‑i ítéletről, és a Supreme Court of the United Kingdom (az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága) indokolásáról, amely az alapeljárásban szereplő melltartóknak mint emlőt formázó betétek tartozékainak a 9021 vámtarifaszám alá történő besorolását eredményezte.

25

A kérdést előterjesztő bíróság szerint ezen ülés jegyzőkönyvéből kitűnik először is, hogy több tagállam a KN 6212 vámtarifaszám jogcímén adta ki a KTF‑eket az ilyen típusú termékek tekintetében, másodszor, hogy az említett ülésen részt vevő tagállamok nagy többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a protézistartó melltartók nem rendelkeznek olyan jellemzőkkel, amelyek a 6212 vámtarifaszám alá tartozó melltartóktól jelentősen megkülönböztetik őket, harmadszor pedig, hogy a 2016. július 13‑i ítélet miatt, és annak érdekében, hogy biztosítsák az egységes tarifális besorolást, a Vámkódexbizottság következő ülésén történő egyeztetés céljából elő kellett készíteni és be kellett mutatni a besorolási rendelettervezetet.

26

2016. december 19. és 21. között a Vámkódexbizottság új ülésére került sor, amelynek során az Egyesült Királyság a 2016. július 13‑i ítélethez vezető eljárásra vonatkozó kiegészítő információkkal szolgált. Ezen ülés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy ezt az ítéletet a más tagállamokban alkalmazott besorolási gyakorlattal ellentétesnek tekintették, amely szerint az olyan melltartók, mint amelyek az alapeljárásban szerepelnek, objektív jellemzőik miatt a KN 6212 vámtarifaszám alá tartoznak.

27

A Vámkódexbizottság 2017. május 3. és 5. között tartott ülésén az alapeljárásban szereplő melltartókhoz hasonló áruk besorolásáról szóló rendelettervezetet bocsátottak a tagállamok elé szavazásra. Ezen áruknak a KN 62121090 vámtarifaalszám alá történő besorolása mellett 27 tagállam szavazott, egyedül az Egyesült Királyság szavazott e besorolás ellen.

28

2017. június 26‑án a Bizottság elfogadta a 2017/1167 végrehajtási rendeletet.

29

Mivel a First‑tier Tribunal (Tax Chamber) (elsőfokú bíróság [adóügyi tanács], Egyesült Királyság) az Amoena által elé terjesztett érveit védhetőnek tartotta, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

30

Kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében azt kéri, hogy a Bíróság határozzon a 2017/1167 végrehajtási rendelet érvényességéről egyrészt a mellékletében foglalt táblázat 1. oszlopában szereplő áruknak a KN 6212 vámtarifaszám, nem pedig a KN 9021 vámtarifaszám alá történő besorolása tekintetében, másrészt pedig az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elve tekintetében.

31

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a besorolási rendeletek általános hatállyal rendelkeznek, mivel nem egy egyedi gazdasági szereplőre vonatkoznak, hanem általánosságban azon termékekre, amelyek azonosak a Vámkódexbizottság által megvizsgáltakkal. A besorolási rendelet értelmezése keretében e rendelet hatályának meghatározása érdekében többek között figyelembe kell venni annak indokolását (2018. szeptember 13‑iVision Research Europe ítélet, C‑372/17, EU:C:2018:708, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

Ezenkívül, ha valamely besorolási rendelet nem közvetlenül alkalmazandó azokra a termékekre, amelyek nem azonosak, hanem csak hasonlóak az e rendelet tárgyát képező termékhez, az utóbbi rendeletet az ilyen termékekre analógia útján alkalmazni kell. Ehhez elegendő az, hogy a besorolandó és az említett rendeletben szereplő termékek kellőképpen hasonlók legyenek (2018. szeptember 13‑iVision Research Europe ítélet, C‑372/17, EU:C:2018:708, 44. pont).

33

A 2017/1167 végrehajtási rendelet mellékletében foglalt táblázat 1. oszlopában szereplő leírás szövege a következőképpen szól:

„[k]ötött melltartó […] a mellek felett középen elhelyezkedő, állítható, széles, párnázott vállpántokkal, formázott kosárral és gumírozott hátpánttal. A vállpántok és a kosár hímzett mintával, az első középrész masni díszítéssel van ellátva. Az árucikk állítható kapoccsal záródik. A melltartókosárban bélés található oldalsó nyílásokkal, amelyen keresztül (esztétikai célból) a mell nagyobbítását szolgáló, vagy emlőeltávolító műtétet (masztektómiát) követően mellet formázó betét helyezhető el.”

34

A jelen esetben az alapeljárásban szóban forgó melltartóknak a kérdést előterjesztő bíróság által adott és a jelen ítélet 20. pontjában szereplő leírásából kitűnik, hogy olyan protézistartó melltartókról van szó, amelyeket speciálisan az emlőt formázó betétek megtartására terveztek, és oldalsó zsebekkel vannak ellátva azért, hogy ezek a protéziseket szorosan a helyükön tartsák. E melltartókat többek között a mellek felett középen elhelyezkedő, széles, párnázott vállpántok jellemzik.

35

Ily módon ezen objektív jellemzőkre és tulajdonságokra tekintettel az alapeljárásban szereplő melltartók a 2017/1167 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő árukkal azonosnak tűnnek, vagy legalábbis kellően hasonlók ahhoz, hogy e rendeletet analógia útján alkalmazni lehessen rájuk.

36

Mivel a 2017/1167 végrehajtási rendelet alkalmazandó az alapeljárásban szereplő melltartókra, e rendelet érvényességét egyrészt a KN, másrészt pedig az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elve tekintetében kell megvizsgálni.

37

A Bíróság többször is kimondta, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa széles mérlegelési jogkört ruházott a tagállamok vámszakértőivel együttesen eljáró Bizottságra, hogy pontosítsa az adott áruk besorolása során figyelembe vehető vámtarifaszámok tartalmát. Ugyanakkor a 952/2013 rendelet 57. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedések elfogadására irányuló hatásköre alapján a Bizottság nem jogosult arra, hogy módosítsa a vámtarifaszámok tartalmát, sem pedig annak hatályát (lásd ebben az értelemben: 2017. március 22‑iGROFA és társai ítélet, C‑435/15 és C‑666/15, EU:C:2017:232, 49. pont; 2018. február 22‑iKubota (UK) és EP Barrus ítélet, C‑545/16, EU:C:2018:101, 23. pont).

38

Meg kell tehát vizsgálni, hogy a Bizottság azáltal, hogy a 2017/1167 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a KN 6212 vámtarifaszám, és nem a KN 9021 vámtarifaszám alá sorolta, módosította‑e ezen két vámtarifaszám tartalmát vagy hatályát.

39

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 1. általános szabály értelmében az áruk tarifális besorolását főszabály szerint a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni. A KN értelmezésére vonatkozó 6. általános szabály értelmében a vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó alszámos megjegyzések alkalmazásával kell meghatározni.

40

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2019. május 15‑iKorado ítélet, C‑306/18, EU:C:2019:414, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

41

Az áruk ezen objektív jellemzőinek és tulajdonságainak a vámkezelés időpontjában vizsgálhatónak kell lenniük (2018. február 22‑iSAKSA ítélet, C‑185/17, EU:C:2018:108, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a KN 62. árucsoportja magában foglalja a 6212 vámtarifaszámot, amelynek elnevezése „Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból is”. A 621210 vámtarifaalszám a „Melltartó” címet viseli. A 62121090 vámtarifaalszám szövege az azoktól eltérő „más” melltartókra vonatkozik, mint a „kiskereskedelem számára kiszerelt [egy melltartót és egy női rövidnadrágot tartalmazó] készletben” lévő melltartók.

43

Így a 2017/1167 végrehajtási rendelet mellékletében foglalt táblázat 1. oszlopában szereplő leírás alapján, amely az e rendelet hatálya alá tartozó áruk objektív jellemzőire és tulajdonságaira vonatkozik, a Bizottság tekinthette úgy, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály alapján, amint az az említett rendelet mellékletében foglalt táblázat 3. oszlopában szerepel, ezen áru „(formája és szerkezete) a [KN] 6212 vtsz. alá besorolt melltartó objektív jellemzőivel rendelkezik”.

44

E tekintetben meg kell állapítani, hogy az áru rendeltetése kétségtelenül a besorolás objektív szempontja lehet, de csak akkor, ha e rendeltetés szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (lásd ebben az értelemben: 2019. május 15‑iKorado ítélet, C‑306/18, EU:C:2019:414, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Mindazonáltal, még azt feltételezve is, hogy a 2017/1167 végrehajtási rendelet által említett melltartókat, amint azt az Amoena állítja, kizárólag vagy legalábbis főként olyan nőknek szánták, akik az egyik vagy mindkét emlő műtéti eltávolításán átestek, lehetővé téve számukra az emlőt formázó betét beillesztését, ez a rendeltetés nem alkalmas arra, hogy cáfolja a jelen ítélet előző pontjában szereplő megállapítást.

45

Ugyanis az ilyen rendeltetés nem kapcsolódik szorosan ezen áruk lényegéhez, mivel az említett áruk objektív jellemzői és tulajdonságai nem tűnnek úgy, hogy kizárnák a hagyományos melltartóként történő használatukat, sem pedig úgy, hogy igényelnék e melltartók emlőt formázó betéttel való kizárólagos használatát. Bár a 2017/1167 végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó melltartók különösen széles, a mellek felett középen elhelyezkedő vállpántokkal, valamint oldalsó nyílásokkal rendelkeznek, az e rendelet mellékletében foglalt táblázat 3. oszlopában szereplő indokolásból az következik – anélkül hogy ezt az Amoena vitatta volna –, hogy a vállpántok sajátos elhelyezkedése a nagyobb kosárral rendelkező melltartók közös jellemzője, és hogy az oldalsó nyílások az esztétikai célú betétek elhelyezésére is szolgálhatnak.

46

Ebből következik, hogy a Bizottság – amint az a 2017/1167 végrehajtási rendelet mellékletében foglalt táblázat 3. oszlopából kitűnik – értékelhette úgy, hogy „a behozatal időpontjában a termék objektív jellemzői […] semmilyen módon nem utalnak a végső (esztétikai vagy gyógyászati célú) felhasználásra”.

47

A fentiekre tekintettel igazoltnak tűnik a 2017/1167 rendelet mellékletében szereplő áruk besorolása a KN 6212 vámtarifaszám alá, különösen annak 62121090 vámtarifaalszáma alá, következésképpen nem tűnik úgy, hogy a Bizottság e besorolással módosította volna a KN 6212 vámtarifaszám tartalmát vagy hatályát.

48

Ezt a megállapítást nem kérdőjelezik meg az Amoena által felhozott és az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett érvek, amelyek az alapeljárásban szereplő melltartóknak mint emlőt formázó betétek „tartozékainak” a KN 9021 vámtarifaszám alá történő besorolása mellett szólnak, amint azt a Supreme Court of the United Kingdom (az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága) a 2016. július 13‑i ítéletben megállapította.

49

E tekintetben a Bíróság rendelkezésére álló iratanyagból az tűnik ki, hogy nem vitatott, hogy maguk az emlőt formázó betétek, amelyek az alapeljárásban szereplő melltartókba helyezhetők, mint „műtestrészek” a KN 9021 vámtarifaszám alá tartoznak.

50

A KN 90. árucsoportjához fűzött 2. megjegyzés b) pontja szerint az alkatrészeket és tartozékokat, ha kizárólag vagy elsősorban egy meghatározott géphez, műszerhez vagy készülékhez valók, vagy ezen árucsoport ugyanazon vámtarifaszáma alá tartozó több géphez, műszerhez vagy készülékhez használatosak, a megfelelő gép, műszer vagy készülék vámtarifaszáma alá kell besorolni.

51

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy „tartozék” fogalma a KN 90. árucsoport értelmében olyan cserélhető felszerelési eszközt jelent, amely alkalmassá teszi a berendezést egy speciális feladat elvégzésére, vagy szélesíti annak alkalmazási területét, illetve lehetővé teszi számára, hogy a fő funkciójával összefüggő különös feladatot lásson el (lásd ebben az értelemben: 2011. június 16‑iUnomedical ítélet, C‑152/10, EU:C:2011:402, 29. pont; 2015. március 4‑iOliver Medical ítélet, C‑547/13, EU:C:2015:139, 69. pont).

52

A jelen esetben meg kell állapítani, hogy a 2017/1167 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő áruk nem tekinthetők az emlőt formázó betétek KN 90. árucsoportja értelmében vett „tartozékainak”.

53

Ugyanis az ilyen melltartók nem teszik alkalmassá az emlőt formázó betéteket egy speciális feladat elvégzésére, nem szélesítik azok alkalmazási területét, és nem teszik lehetővé számukra, hogy a fő funkciójukkal összefüggő különös feladatot lássanak el, mivel semmivel nem egészítik ki e funkciót, és nem is fokozzák a bennük rejlő teljesítményt. Így, bár kétségtelen, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő információk szerint e melltartók szolgálhatnak arra, hogy az oldalsó nyílásaiknak köszönhetően az emlőt formázó betéteket a helyükön tartsák, nem teszik azonban lehetővé, hogy e protézisek más funkciót töltsenek be, mint amelyre szánták őket, amely funkció abban áll, hogy pótolják a műtéti úton eltávolított emlő vagy emlők egészét vagy egy részét.

54

A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a Bizottság azáltal, hogy a 2017/1167 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a KN 6212 vámtarifaszám, és nem a KN 9021 vámtarifaszám alá sorolta, nem módosította e két vámtarifaszám tartalmát vagy hatályát.

55

Emlékeztetni kell arra, hogy a lojális együttműködés elve nemcsak a tagállamokat kötelezi arra, hogy tegyenek meg minden intézkedést, amely alkalmas az uniós jog hatályának és érvényesülésének biztosítására, hanem az uniós intézményekre is a tagállamokkal való lojális együttműködés kölcsönös kötelezettségeit rója (2014. szeptember 4‑iSpanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑192/13 P, EU:C:2014:2156, 87. pont).

56

Így a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a lojális együttműködés elve bizonyos körülmények között a Bizottságra eljárási kötelezettségeket róhat valamely jogi aktus kidolgozása során, különösen mivel köteles lehet arra, hogy megismerje és megvizsgálja a tagállam által ezen aktussal szemben előterjesztett érveket (lásd ebben az értelemben: 2001. szeptember 20‑iBelgium kontra Bizottság ítélet, C‑263/98, EU:C:2001:455, 94–96. pont; 2018. november 6‑iScuola Elementare Maria Montessori kontra Bizottság, Bizottság kontra Scuola Elementare Maria Montessori és Bizottság kontra Ferracci ítélet, C‑622/16 P–C‑624/16 P, EU:C:2018:873, 84. pont).

57

A jelen esetben azonban semmi nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a Bizottság nem teljesítette a 2017/1167 végrehajtási rendelet előkészítésére vonatkozó eljárás során rá háruló eljárási kötelezettségeket. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, valamint az Egyesült Királyság és a Bizottság által a Bíróság elé terjesztett észrevételekből ugyanis kitűnik, hogy a Vámkódexbizottság 2016 októberében és decemberében tartott ülései alkalmával, amelyek megelőzték e végrehajtási rendelet elfogadását, a 2016. július 13‑i ítéletet valójában mind a Bizottság, mind a tagállamok tudomására hozták, továbbá az Egyesült Királyságnak lehetősége volt arra, hogy kifejtse annak indokolását és előzményeit, valamint e vonatkozásban eszmecserére került sor. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a Bizottság nem vizsgálta és nem vette figyelembe az Egyesült Királyság által a 2017/1167 végrehajtási rendelet elfogadását megelőzően képviselt álláspontot.

58

Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy valamely tarifális besorolásról szóló rendelet elfogadása során a Bizottságot nem kötheti valamely tagállami bíróság – akár legfelsőbb bíróság – ítélete. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a Bizottság akkor fogad el – a Vámkódexbizottság véleményének kikérését követően – ilyen rendeletet, ha valamely konkrét terméknek a KN‑be való besorolása nehézséget okozhat vagy ellentmondásos lehet (2017. április 26‑iStryker EMEA Supply Chain Services ítélet, C‑51/16, EU:C:2017:298, 59. pont; 2019. május 15‑iKorado ítélet, C‑306/18, EU:C:2019:414, 54. pont), mivel ilyen jogbizonytalan helyzet állhat fenn különösen akkor, ha a tagállamok között eltérések vannak az ugyanazon áru tarifális besorolására vonatkozó ítélkezési vagy közigazgatási gyakorlatban.

59

Márpedig ez volt a helyzet a 2016. július 13‑i ítéletet követően, mivel a Bíróság rendelkezésére álló iratanyagból kitűnik, hogy az alapeljárásban szereplő melltartóknak a Supreme Court of the United Kingdom (az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága) által megítélt tarifális besorolása ellentétes volt a más tagállamok vámhatóságai által a KTF kiállítása során megállapított tarifális besorolással.

60

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően az a körülmény, hogy valamely más tagállam vámhatóságai egy nemzeti bíróság előtt – amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség – folyamatban lévő jogvitán kívül álló személy részére meghatározott áru vonatkozásában olyan KTF‑et adtak ki, amely a KN vámtarifaszámainak eltérő értelmezését tartalmazza, mint amelyet az említett bíróság a jogvitában szereplő hasonló áru tekintetében követendőnek tart, kétségtelenül arra kell, hogy késztesse ezt a bíróságot, hogy különösen figyelmesen értékelje a KN helyes alkalmazására vonatkozó észszerű kétség esetleges hiányát (lásd ebben az értelemben: 2005. szeptember 15‑iIntermodal Transports ítélet, C‑495/03, EU:C:2005:552, 33. és 34. pont; 2011. április 7‑iSony Supply Chain Solutions [Europe] ítélet, C‑153/10, EU:C:2011:224, 42. pont).

61

A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a Bíróság számára semmilyen körülmény nem enged arra következtetni, hogy a 2017/1167 végrehajtási rendelet elfogadásával a Bizottság megsértette az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvét.

62

Ebből következik, hogy az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy azok vizsgálata nem tárt fel olyan tényezőt, amely érintené a 2017/1167 végrehajtási rendelet érvényességét.

63

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vizsgálata nem tárt fel olyan tényezőt, amely érintené az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2017. június 26‑i (EU) 2017/1167 bizottsági rendelet érvényességét.