–

a holland kormány képviseletében K. Bulterman és L. Noort, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében H. van Vliet, F. Ronkes Agerbeek, K. Walkerová és F. Moro, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a halászati és akvakultúra‑termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11‑i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 354., 1. o., a továbbiakban: közös piacszervezésről szóló rendelet) 28. cikkének, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 320. o.; helyesbítések: HL 2016. L 200., 140. o.; HL 2017. L 20., 4. o.; HL 2019. L 30., 121. o.; HL 2019. L 30., 122. o.; a továbbiakban: közös stratégiai keretről szóló rendelet) 65. cikke (6) bekezdésének és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15‑i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 149., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 116., 26. o.; HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2017. L 88., 22. o.; a továbbiakban: ETHA‑rendelet) 66. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Coöperatieve Producentenorganisatie en Beheersgroep Texel UA (a továbbiakban: PO Texel) és a minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit (mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszer‑minőségügyi miniszter, Hollandia) között ez utóbbinak az előbbi által az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: ETHA) címén benyújtott támogatás iránti kérelmét elutasító határozata tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették.

3

A közös piacszervezésről szóló rendelet (7) és (14) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

4

E rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A halászati termelői szervezetek és az akvakultúra‑ágazati termelői szervezetek […] a halászati, illetve akvakultúra‑termékeket előállító termelők kezdeményezésére hozhatók létre egy vagy több tagállamban […].”

5

Az említett rendelet „Termelési és értékesítési terv” címet viselő 28. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Minden termelői szervezetnek legalább az általa értékesített fő fajokra vonatkozó termelési és értékesítési tervet kell benyújtania az illetékes nemzeti hatóságainak jóváhagyás céljából. […]

[…]

(3)   Az illetékes nemzeti hatóságok jóváhagyják a termelési és értékesítési tervet. A terv jóváhagyását követően a termelői szervezetnek haladéktalanul meg kell kezdenie annak végrehajtását.

[…]

(5)   A termelői szervezet a termelési és értékesítési terv alapján éves jelentést készít a tevékenységéről, és azt jóváhagyásra megküldi az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(6)   A termelői szervezetek egy jövőbeni, a 2014–2020[‑as] időszakra a tenger‑ és halászati politika pénzügyi támogatásának feltételeit megállapító uniós jogi aktussal összhangban pénzügyi támogatásban részesülhetnek a termelési és értékesítési tervek elkészítése és végrehajtása céljából.

[…]”

6

A közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11‑i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 354., 22. o.; helyesbítés: HL 2016. L 357., 17. o.) a 35. cikkében a következőképpen rendelkezik:

[…]

[…]

[…]”

7

A közös stratégiai keretről szóló rendelet 2. cikkének 14. pontja akként határozza meg a „befejezett művelet” fogalmát, hogy az „olyan művelet, amelyet fizikailag befejeztek vagy teljeskörűen végrehajtottak, és amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kapcsolódó kifizetést teljesítettek, és a megfelelő közpénzből nyújtott hozzájárulást kifizették a kedvezményezettek részére”.

8

E rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében:

„A tagállamok – a megfelelő területi szinten, az intézményi, jogi és pénzügyi keretükkel összhangban – és az általuk erre a célra kijelölt szervezetek felelőssége a programok elkészítése és végrehajtása, valamint feladataik elvégzése […] e rendelettel és az [európai strukturális és beruházási alapokra (a továbbiakban: ESB‑alapok) vonatkozó] specifikus szabályokkal összhangban.”

9

Az említett rendelet „Elszámolhatóság” címet viselő 65. cikkének (1) és (2) bekezdésében kimondja:

„(1)   A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapspecifikus szabályokban, illetve azok alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

(2)   A kiadás abban az esetben jogosult az ESB‑alapokból származó hozzájárulásra, ha az a kedvezményezettnél merült fel, és a programnak a Bizottságnak történő benyújtásának időpontja vagy 2014. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2023. december 31. között került kifizetésre. […]

[…]

(6)   Az ESB‑alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, még mielőtt a program finanszírozására irányuló kérelmet a kedvezményezett az irányító hatósághoz benyújtotta, tekintet nélkül arra, hogy a kedvezményezett teljesítette‑e az összes kapcsolódó kifizetést.”

10

A ETHA‑rendeletnek „A felszólalás vizsgálata” címet viselő 6. cikke az 5. pontjában kimondja:

„Az ETHA hozzájárul az Európa 2020 stratégia megvalósításához, valamint a közös halászati politika végrehajtásához. Működése során – a halászat és az akvakultúra, valamint a kapcsolódó tevékenységek fenntartható fejlesztése érdekében – az alábbi, a [közös stratégiai keretről szóló] rendeletben említett megfelelő tematikus célokat tükröző uniós prioritások érvényesítésére törekszik:

[…]

11

Az ETHA‑rendelet „Termelési és piaci értékesítési tervek” címet viselő 66. cikkének szövege a következő:

„(1)   Az ETHA támogatja a [közös piacszervezésről szóló] rendelet 28. cikkében említett termelési és értékesítési tervek előkészítését és végrehajtását.

(2)   A termelési és értékesítési tervekhez kapcsolódó kiadások kizárólag azt követően jogosultak az ETHA‑ból nyújtott támogatásra, hogy az egyes tagállamok illetékes hatóságai jóváhagyták a [közös piacszervezésről szóló] rendelet 28. cikkének (5) bekezdésében említett éves jelentést.

(3)   Az e cikk szerint évente, termelői szervezetenként nyújtott támogatás nem haladhatja meg az adott termelői szervezet által az előző három naptári év során forgalomba hozott termékek éves átlagértékének 3%‑át. […]

(4)   Az érintett tagállam a pénzügyi támogatás 50%‑ának megfelelő összegű előleget nyújthat a termelési és értékesítési tervnek a [közös piacszervezésről szóló] rendelet 28. cikkének (3) bekezdésével összhangban lévő jóváhagyását követően.

(5)   Az (1) bekezdésben említett támogatásban kizárólag termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai részesülhetnek.”

12

Az ETHA‑rendelet „Piaci értékesítési intézkedések” címet viselő 68. cikke a (1) bekezdésében előírja:

„Az ETHA támogathatja a halászati termékekre és akvakultúra‑termékekre irányuló azon piaci értékesítési intézkedéseket […]”

13

Az 1379/2013 rendeletnek megfelelően a termelési és értékesítési tervekről szóló, 2013. december 17‑i 1418/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013. L 353., 40. o.) a 2. cikkének (1) bekezdésében kimondja:

„A termelői szervezetek első tervüket legkésőbb 2014 februárjának végéig benyújtják az illetékes nemzeti hatóságnak. […]”

14

A piac szempontjainak a ETHA operatív programjaiban való érvényesítéséről szóló, 2014, június 13‑i 2014/2. sz. bizottsági iránymutatás 3.3 pontja többek között kimondja:

„A [termelési és értékesítési tervek] finanszírozásának mértékére vonatkozóan a tartalom meghatározása, a jóváhagyás és a határozathozatal a tagállamok hatáskörébe tartozik: A tagállamoknak jóvá kell hagyniuk a [termelési és értékesítési terveket], és minden egyes terv tekintetében meg kell határozniuk a finanszírozás mértékét. […]”

15

A wet houdende algemene regels van bestuursrecht (a közigazgatási jog általános szabályairól szóló, 1992. június 4‑i törvény [a közigazgatási jogról szóló általános törvény]; Stb. 1992., 315. sz.) 4:23. cikkének (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv csak a támogatható tevékenységeket pontosan megjelölő jogszabályi rendelkezés alapján nyújthat támogatást.

16

2015. július 1‑jén Hollandiában hatályba lépett a 2015. június 28‑i Regeling van de Staatssecretaris van Economische Zaken, nr. WJZ/15083650, houdende vaststelling van subsidie‑instrumenten in het kader van de Europese structuur‑ en investeringsfondsen op het terrein van Economische Zaken (Regeling Europese EZ‑Subsidies) (a gazdasági államtitkár 2015. június 28‑i WJZ/15083650. számú rendelete a támogatási eszközöknek az európai strukturális és beruházási alapok keretében való megállapításáról a gazdasági területen [az európai gazdasági támogatásokról szóló rendelet]; Stcrt. 2015, 18094. sz.).

17

E rendelet 2.2. cikke szerint az ETHA‑rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeket a mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszer‑minőségügyi miniszter kérelemre támogathatja.

18

Az említett rendelet 2.3. cikkének (1) bekezdése értelmében e miniszter csak akkor nyújthat támogatást, ha előírta a támogatás iránti kérelem benyújtásának lehetőségét, támogatási küszöbbel és a kérelem benyújtására nyitva álló határidővel.

19

A 2016. augusztus 25‑i Regeling van de Staatssecretaris van Economische Zaken, nr. WJZ/16105576, houdende wijziging van de Regeling Europese EZ‑subsidies en de Regeling openstelling EZ‑subsidies 2016 in verband met de subsidiemodule inzake productie‑ en afzetprogramma’s en andere wijzigingen in het kader van het Europees Fonds voor Maritieme Zaken en Visserij (a gazdasági államtitkár WJZ/16105576. sz. rendelete az európai gazdasági támogatásokról szóló rendeletnek és a 2016. évi gazdasági támogatások jóváhagyásáról szóló rendeletnek a termelési és értékesítési tervek támogatásának moduljával összefüggő módosításáról, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos egyéb módosításokról; Stcrt. 2016, 43926. szám; a továbbiakban: termelési és értékesítési tervekre vonatkozó támogatási modulról szóló rendelet) révén a Holland Királyság előírta a termelési és értékesítési tervek támogatásainak modulját a 2016. augusztus 29. és szeptember 16. közötti időszakra.

20

A PO Texel a közös piacszervezésről szóló rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett termelői szervezet, amelynek tevékenységét a racionális halászati gyakorlatot és a halászati termékek értékesítési feltételeinek javítását elősegítő intézkedések elfogadása képezi.

21

2014. április 29‑én e szervezet a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszer‑minőségügyi miniszter jóváhagyása céljából benyújtotta a 2014‑es évre vonatkozó termelési és értékesítési tervet.

22

2014. július 9‑i határozatával e miniszter a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikkének (3) bekezdése alapján jóváhagyta e tervet, amelyet a PO Texel ugyanezen rendelkezéssel összhangban haladéktalanul végre is hajtott.

23

2014. októberben a Holland Királyság a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó operatív programot terjesztett a Bizottság elé.

24

Miután a Bizottság 2015. február 25‑én jóváhagyta a Holland Királyság által benyújtott operatív programot, a PO Texel 2015. május 19‑én a 2014‑es évre vonatkozó termelési és értékesítési terve alapján támogatás iránti kérelmet nyújtott be a mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszer‑minőségügyi miniszterhez annak érdekében, hogy jogosult legyen az ETHA‑ból nyújtott támogatásra az e tervének előkészítése és végrehajtása érdekében, valamint az általa elfogadott értékesítési intézkedésekkel összefüggésben viselt kiadások tekintetében.

25

E miniszter a 2015. július 10‑i határozatával elutasította a PO Texel által előterjesztett kérelmet. Úgy ítélte meg egyrészt, hogy a PO Texel támogatás iránti kérelmének időpontjában a Holland Királyság még nem írta elő a támogatás iránti kérelem benyújtásának lehetőségét sem az ETHA‑rendelet 66. cikke alapján a termelési és értékesítési tervek előkészítésének és végrehajtásának céljából, sem az e rendelet 68. cikkének megfelelően a termelői szervezetek által hozott halászati termékekre és akvakultúra‑termékekre irányuló értékesítési intézkedések kapcsán. Másrészt úgy vélte, hogy a PO Texel csak a 2014‑es évre vonatkozó termelési és értékesítési terv kidolgozása és e tervnek a miniszteri jóváhagyását követő végrehajtása után nyújtotta be támogatás iránti kérelmét.

26

A mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszer‑minőségügyi miniszter a 2015. november 13‑i határozatával mint megalapozatlant elutasította a PO Texel által e határozattal szemben benyújtott panaszt.

27

Az e határozattal szemben a College van Beroep voor het bedrijfsleven (gazdasági tárgyú közigazgatási jogviták fellebbviteli bírósága, Hollandia) előtt benyújtott kereset alátámasztására a PO Texel többek között előadja, hogy az általa a 2014. évre vonatkozóan elfogadott termelési és értékesítési terv előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben felmerült kiadások tekintetében az ETHA‑rendelet 66. cikke alapján jogosult ETHA‑támogatásra. E tekintetben hangsúlyozza, hogy a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikkének (1) bekezdése értelmében termelési és értékesítési terv benyújtására volt köteles.

28

A mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszer‑minőségügyi miniszter a maga részéről lényegében arra hivatkozik, hogy nem adhatott helyt a PO Texel által benyújtott támogatás iránti kérelemnek, mivel ez utóbbi benyújtásának időpontjában a Holland Királyság nem írta elő ilyen kérelem benyújtásának a lehetőségét, és mivel az ETHA‑rendelet azon fejezete, amelyben annak 66. cikke található, mindenesetre széles mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára.

29

E körülmények között a College van Beroep voor het bedrijfsleven (gazdasági tárgyú közigazgatási jogviták fellebbviteli bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

30

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a közös halászati politika területén a legutóbbi reformra 2014. január 1‑jei hatállyal a közös piacszervezésről szóló rendelet, a közös halászati politikáról szóló rendelet és az ETHA‑rendelet hatálybalépésével került sor.

31

E reform célkitűzéseinek elérése érdekében az uniós jogalkotó kifejezetten hangsúlyozta az ennek megvalósításához szükséges pénzügyi támogatás termelői szervezetek részére való, sajátos támogatási eszköz, nevezetesen termelési és értékesítési tervek rendelkezésükre bocsátásán keresztül történő nyújtásának szükségességét.

32

Az említett tervek kidolgozását és végrehajtását szabályozó feltételeket a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikke határozza meg, amely számos kötelezettséget állapít meg a termelői szervezetekkel szemben, így, elsőként, az ilyen terv jóváhagyásra való megküldését az illetékes nemzeti hatóságok részére, másodszor, e terv ezen hatóságok által való jóváhagyását követően annak azonnali végrehajtását, harmadszor pedig az említett terv alapján általa folytatott tevékenységről való éves jelentés készítését, és annak az illetékes nemzeti hatóságok részére történő megküldését. A termelői szervezetek részéről a termelési és értékesítési terveik kidolgozásával és végrehajtásával összefüggésben felmerült kiadások csak ezen éves jelentésnek az ez utóbbi hatóságok által való jóváhagyását követően válnak támogathatóvá az ETHA‑ból.

33

E tervek finanszírozási módját az ETHA‑rendelet szabályozza, amely különösen e rendelet 66. cikke révén a közös halászati politika pénzügyi eszközének minősül a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti programozási időszak tekintetében.

34

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ETHA címén történő finanszírozásra tagállamonként egyetlen, a teljes programozási időszakra kiterjedő operatív program alapján kerül sor. E programoknak, amelyeket be kell nyújtani a Bizottság részére, tartalmazniuk kell egy finanszírozási tervet és a követendő stratégia meghatározását annak igazolása érdekében, hogy a pénzügyi forrásoknak az említett rendelet 6. cikkében szereplő uniós prioritásokhoz rendelése megfelelően képes hozzájárulni az említett programokban rögzített célok megvalósulásához. Miután a Bizottság jóváhagyja e programokat, a tagállamok feladata a kiadások támogathatóságára vonatkozó nemzeti kritériumok meghatározása és az ETHA címén való támogatás iránti kérelem benyújtására vonatkozó lehetőség előírása. A jelen ügyben a Holland Királyság csak 2016. augusztus 25‑én, a termelési és értékesítési tervekre vonatkozó támogatási modulról szóló rendelettel írta elő e lehetőséget.

35

Ezen túlmenően meg kell jegyezni, hogy az ETHA‑rendelet késedelmes elfogadása miatt, amelyre csak 2014. május 15‑én került sor, és amelyet 2014. január 1‑jétől visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni, és abból következően, hogy az operatív programokat ily módon a tagállamok csak ezen időpontot követően tudták benyújtani, a termelői szervezeteknek elő kellett készíteniük és végre kellett hajtaniuk a 2014. évre vonatkozó termelési és értékesítési terveiket, miközben az e rendelet 66. cikke szerinti pénzügyi támogatásból való részesedésre irányuló lehetőséget formálisan még nem szabályozták. E szervezeteknek ugyanis az 1418/2013 végrehajtási rendelet 2. cikkének megfelelően a 2014. évre vonatkozó terveiket ezen év februárjának végéig be kellett nyújtaniuk. A jelen ügyben a PO Texel csak 2014. április 29‑én nyújtotta be tervét az illetékes nemzeti miniszter részére.

36

E tekintetben, jóllehet az 1418/2013 végrehajtási rendelet arra kötelezi a termelői szervezeteket, hogy a 2014. évre vonatkozó termelési és értékesítési terveiket ezen év februárjának végéig nyújtsák be, mivel e rendelet ezen időbeli követelmény be nem tartása esetére nem írt elő jogkövetkezményt, a holland hatóságok nem tartották szükségesnek, hogy jelentőséget tulajdonítsanak a PO Texel terveinek benyújtásához kapcsolódó késedelemnek. E kormány megerősítette, hogy e késedelem e termelői szervezet tekintetében mindenesetre nem járhat olyan következményekkel, hogy megfosszák azok jogától, hogy az ETHA címén támogatásban részesüljön.

37

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam azzal az indokkal utasítja el valamely termelői szervezetnek az általa a termelési és értékesítési terve előkészítése és végrehajtása érdekében viselt kiadásokra vonatkozó támogatás iránti kérelmét, hogy a kérelme benyújtásának időpontjában e tagállam még nem írta elő a belső jogrendjében az ilyen kérelmek elbírálására vonatkozó lehetőséget. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az a körülmény, hogy a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikke arra kötelezi e szervezeteket, hogy ilyen terveket dolgozzanak ki, és azokat az illetékes nemzeti hatóságok által való jóváhagyást követően hajtsák végre, alkalmas‑e arra, hogy befolyásolja az e kérdésre adandó választ.

38

E tekintetben előzetesen meg kell határozni, hogy annak az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdésében való kimondásával, hogy az ETHA „támogatja” a termelési és értékesítési tervek előkészítését és végrehajtását, az uniós jogalkotó arra irányuló kötelezettséget kívánt bevezetni a tagállamokkal szemben, hogy azok hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a termelői szervezetek az ilyen tervek előkészítése és végrehajtása érdekében ETHA‑támogatást vehessenek igénybe.

39

Az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdése értelmében az ETHA „támogatja” a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikkében említett termelési és értékesítési tervek előkészítését és végrehajtását.

40

A „támogatja” imperatív megfogalmazás használata az ETHA‑rendelet 66. cikke (1) bekezdésének olyan értelmezése mellett szól, amely szerint az az e cikkben megállapított feltételeket tiszteletben tartása mellett arra kötelezi a tagállamokat, hogy a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikke szerinti termelési és értékesítési tervek kidolgozása és végrehajtása tekintetében támogatás nyújtását írják elő.

41

Mind az ETHA‑rendelet 66. cikke (1) bekezdésének keletkezése, mind pedig a szövegkörnyezet és a szabályozás által elérni kívánt célkitűzések, amelyeknek az részét képezi, megerősítik ezen értelmezést.

42

Mindenekelőtt, e rendelkezés keletkezését illetően hangsúlyozni kell egyrészt, hogy – amint azt a főtanácsnok az indítványának a 46. pontjában megállapította, és amint arra a Bizottság az írásbeli észrevételeiben hivatkozott – az uniós jogalkotó szándékosan határozott úgy, hogy imperatív módon fogalmazza meg az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdését. E rendelkezés előkészítő anyagaiból ugyanis az következik, hogy jóllehet a Bizottság által az ETHA‑rendeletre vonatkozóan benyújtott javaslatban (COM(2011) 804 végleges) az ETHA „támogathatja” megfogalmazásra tettek javaslatot, az nem került bele az említett rendelkezés végleges változatába. Az Európai Parlament ragaszkodott az„ETHA támogatja” fordulat használatához, ily módon biztosítva, hogy az ETHA címén pénzügyi támogatást nyújtsanak a termelői szervezetek részére a termelési és értékesítési tervek előkészítése és végrehajtása tekintetében.

43

Másrészt ugyanezen értelmezés tükröződik mind a 2014/2. sz. iránymutatás 3.3 pontjából, amelynek értelmében a tagállamoknak jóvá „kell” hagyniuk a termelési és értékesítési terveket, és minden egyes terv tekintetében meg kell határozniuk a finanszírozás mértékét, mind pedig a Bizottság által az internetes honlapjának „Gyakran ismételt kérdések” rovatában adott útmutatóból, amelyben lényegében az szerepel, hogy a nemzeti hatóságoknak az ETHA címén nyújtott finanszírozás útján támogatniuk „kell” a termelési és értékesítési terveket, amennyiben e terveket az illetékes nemzeti hatóság jóváhagyta, és e támogatás mértéke az ETHA‑rendelet 66. cikkének (3) bekezdésében előírt korlátok közé esik.

44

Kétségtelen, hogy sem a bizottsági iránymutatások, sem pedig az általa az internetes honlapjának „Gyakran ismételt kérdések” rovatában adott útmutató nem köti a Bíróságot. Ugyanakkor azok hasznos kiindulópontnak minősülhetnek (lásd analógia útján: 2016. március 17‑iParlament kontra Bizottság ítélet, C‑286/14, EU:C:2016:183, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45

Továbbá azon szövegkörnyezetet illetően, amelybe az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdés eltér az e rendelet egyéb rendelkezéseinek nagy többségétől, így e rendelet 48. és 68. cikkétől, amelyek fakultatív megfogalmazást használva mondják ki, hogy „nyújtható” valamely támogatás, vagy hogy az ETHA „támogathat” bizonyos intézkedéseket vagy ügyleteket.

46

Másrészt meg kell jegyezni, hogy az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdése kifejezetten utal a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikkére, amelynek (6) bekezdése annak biztosítására irányul, hogy amennyiben az e cikk (1), (3) és (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, a termelői szervezetek számára biztosítani kell, hogy pénzügyi támogatásban részesülhessenek a termelési és értékesítési tervek előkészítése és végrehajtása tekintetében.

47

A holland kormány azon észrevétele sem kérdőjelezheti meg az ETHA‑rendelet 66. cikke (1) bekezdése szövegének imperatív jellegét, amely szerint az uniós jogalkotó által a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikkének (6) bekezdésében használt megfogalmazás – amennyiben az úgy rendelkezik, hogy a termelői szervezetek egy jövőbeni […] uniós jogi aktussal összhangban „pénzügyi támogatásban részesülhetnek” – lényegében arra utal, hogy az biztosítani kívánja a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy ilyen támogatást nyújtsanak e szervezetek számára. Ugyanis e rendelkezésben a „részesülhet” igére történő hivatkozás nem értelmezhető annak fakultatív konnotációjaként, hanem azt a jövőre nézve, olyan olvasatában kell értelmezni, amely figyelemmel van azon körülményre, amely szerint az említett szervezeteknek egy jövőbeli uniós jogi aktus címén – amellyé később az ETHA‑rendelet vált – pénzügyi támogatásban kell részesülniük.

48

Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy az EHTA‑rendelet 66. cikke (1) bekezdése szövegének imperatív jellege logikus következménye továbbá annak, hogy e rendelkezés – amint arra a Bíróság a jelen ítélet 32. pontjában emlékeztet – összefüggésben áll a termelői szervezetek tekintetében a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikke (1), (3) és (5) bekezdése alapján előírt kötelezettségekkel.

49

Végül az ETHA‑rendelet 66. cikke (1) bekezdése szövegének imperatív jellege a közös halászati politika területén végrehajtott legutóbbi reform által kitűzött célokra tekintettel, valamint az ETHA‑rendelet célja és általános rendszere miatt is elengedhetetlen.

50

E tekintetben, először is emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jogalkotó a közös piacszervezésről szóló rendelet (7) és (14) preambulumbekezdésében kifejezetten hangsúlyozta, hogy szélesíteni kell a termelői szervezetek feladatköreit, valamint biztosítani kell számukra az ahhoz szükséges pénzügyi támogatást, hogy a közös halászati politika célkitűzései által meghatározott kereteket tiszteletben tartva jelentőségteljesebb szerepet tölthessenek be a mindennapi halászati gazdálkodásban, annak érdekében, hogy e szervezetek a fenntartható halászati és akvakultúra‑tevékenységek bevezetésére ösztönözhessék tagjaikat. Amint azt a főtanácsnok az indítványának a 49–51. pontjában lényegében megállapította, az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdésében előírt pénzügyi támogatással, illetve általánosabban véve a közös halászati politika területén végrehajtott legutóbbi reformmal bevezetett pénzügyi rendszerrel elérni kívánt célt az e szervezetekre ruházott jelentős szereppel összefüggésben kell értelmezni, amennyiben az említett szervezeteknek közérdekű feladat ellátásához kell ténylegesen hozzájárulniuk.

51

Másodszor meg kell jegyezni, hogy az ETHA‑rendelet 66. cikkének (5) bekezdése értelmében az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás csak a termelői szervezetek vagy az ilyen szervezetek társulásai számára nyújtható. Így amint azt a főtanácsnok az indítványának az 50. pontjában megjegyezte, az ETHA keretében létrehozott finanszírozási rendszer alapvetően különbözik a többi ESB‑alap alá tartozó rendszertől.

52

Harmadszor, meg kell jegyezni, hogy a termelési és értékesítési tervek előkészítése és végrehajtása tekintetében az ETHA‑ból e szervezetek részére való támogatásnyújtás szükségességének jelentőségét megerősíti az a körülmény, hogy az uniós jogalkotó az ETHA‑rendelet 66. cikkének (4) bekezdésében, elsősorban arra tekintettel, hogy minimum egy év telik el az ilyen tervek előkészítése, és azon időpont között, ameddig az említett szervezetek az éves jelentésük illetékes nemzeti hatóságok által való jóváhagyását követően az ETHA címén finanszírozásra jogosultak, kifejezetten előírta a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy e tervek címén e szervezetek részére a támogatás 50%‑ának megfelelő összegű előleget nyújtsanak.

53

A fenti tényezők összességére tekintettel az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, mint amely kötelezettséget ír elő a tagállamok számára, hogy azok hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a termelői szervezetek mind a termelési és értékesítési tervek előkészítése, mind pedig azok végrehajtása érdekében ETHA‑támogatást vehessenek igénybe.

54

E kötelezettség teljesítése érdekében a tagállamok kötelesek a belső jogrendjükben előírni, hogy a termelői szervezetek a támogatás iránti kérelmeiket a termelési és értékesítési tervek előkészítése és végrehajtása tekintetében benyújthatják az ETHA címén. Ezen túlmenően a tagállamoknak az ETHA‑rendelet azon 66. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően, amelyet a közös stratégiai keretről szóló rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével és 65. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni, a kiadások támogathatósága vonatkozásában el kell fogadniuk az ETHA‑rendelet végrehajtására szolgáló intézkedéseket, közelebbről pedig meg kell határozniuk az e kiadások támogathatóságának kezdő időpontjára és az egyes szervezeteknek nyújtott összeg kiszámítási módjára vonatkozó szempontokat.

55

E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy amennyiben a nemzeti hatóságok az uniós szabályozás végrehajtására vonatkozó intézkedéseket fogadnak el, kötelesek a diszkrecionális jogkörük gyakorlása során tiszteletben tartani az uniós jog általános elveit, köztük a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét (lásd ebben az értelemben: 2006. szeptember 14‑iSlob ítélet, C‑496/04, EU:C:2006:570, 41. pont). Továbbá a nemzeti hatóságok mérlegelési jogkörüket az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése alapján őket terhelő általános gondossági kötelezettség tiszteletben tartása mellett kötelesek gyakorolni.

56

A jelen ügyben, amint az a jelen ítélet 19. és 34. pontjából következik, a Holland Királyság csak 2016. augusztus 25‑én, a termelési és értékesítési tervekre vonatkozó támogatási modulról szóló rendelet elfogadása során írta elő belső jogrendjében a termelői szervezetek számára annak lehetőségét, hogy támogatás iránti kérelmeiket az ETHA címén nyújtsák be. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból ezen túlmenően kitűnik, hogy a PO Texel által a 2014. évre vonatkozó termelési és értékesítési terv tekintetében az ETHA‑rendelet 66. cikke (1) bekezdése alapján benyújtott pénzügyi támogatás iránti kérelemnek a mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszer‑minőségügyi miniszter által való elutasítását lényegében az indokolja, hogy e kérelem benyújtásának időpontjában, vagyis 2015. május 19‑én a Holland Királyság még nem írta elő az ilyen kérelmek elbírálására vonatkozó lehetőséget.

57

Másfelől pontosítani kell, hogy egyrészt – a kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott információkra figyelemmel – a termelői szervezetek támogatására vonatkozó lehetőség, legalábbis a termelési és értékesítési tervek kidolgozása tekintetében, előírásra került az e tagállam által a Bizottságnak benyújtott operatív programban. Másrészt meg kell jegyezni, hogy a tárgyaláson e tekintetben feltett kérdésre válaszolva a holland kormány megerősítette, hogy a termelési és értékesítési tervekre vonatkozó támogatási modulról szóló rendelet nem rendelkezett visszaható hatállyal, ily módon az nem szabályozhatta a termelői szervezetek által a rendelet elfogadását megelőzően benyújtott ETHA‑támogatás iránti kérelmeket.

58

Ebben az összefüggésben meg kell állapítani, hogy a nemzeti hatóságok ahhoz hasonló tétlensége, mint amelyet a holland hatóságok az alapügyben tanúsítottak, nem illeszkedhet a tagállamok tekintetében az operatív programjaik végrehajtása céljából elismert mérlegelési mozgástérbe, még akkor sem, ha e tétlenséget a közös stratégiai keretről szóló rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján az intézményi, jogi és pénzügyi keretükkel összhangban kell tanúsítani.

59

A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam azzal az indokkal utasítja el valamely termelői szervezetnek az általa a termelési és értékesítési terve előkészítése és végrehajtása érdekében viselt kiadásokra vonatkozó támogatás iránti kérelmét, hogy e kérelem benyújtásának időpontjában e tagállam a belső jogrendjében még nem írta elő az ilyen kérelmek elbírálására vonatkozó lehetőséget.

60

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdését, hogy az a termelési és értékesítési terv előkészítése és végrehajtása érdekében felmerült kiadások tekintetében közvetlen jogot keletkeztet az alapügyben szóban forgókhoz hasonló termelői szervezetek számára az EHTA címén való pénzügyi támogatásra.

61

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából e tekintetben az következik, hogy valamely uniós rendelet rendelkezése a jogalanyok számára csak akkor keletkeztethet olyan jogot, amelyre azok bíróság előtt hivatkozhatnak, ha az egyrészt egyértelmű, pontos és feltétel nélküli, másrészt pedig nem hagy mérlegelési mozgásteret az ezen intézkedés végrehajtásával megbízott hatóságok számára (lásd ebben az értelemben: 1973. október 24‑iSchlüter ítélet, 9/73, EU:C:1973:110, 32. o.).

62

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából továbbá az következik, hogy valamely uniós rendelkezés akkor feltétlen, ha olyan kötelezettséget fogalmaz meg, amely nem tartalmaz feltételt, és nem függ – a végrehajtásában vagy hatályában – az Unió intézményeinek vagy a tagállamoknak semmilyen jogi aktusától (2011. május 26‑iStichting Natuur en Milieu és társai ítélet, C‑165/09–C‑167/09, EU:C:2011:348, 95. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

63

A jelen ügyben meg kell jegyezni, hogy – amint arra a főtanácsnok az indítványának a 84. pontjában rámutatott – magából az EHTA‑rendelet 66. cikke (1) bekezdésének szövegéből az következik, hogy e rendelkezés pusztán arra szorítkozik, hogy nagyon általánosan megfogalmazva mondjon ki egy finanszírozási elvet, ennélfogva figyelembe kell venni az e rendelet további rendelkezéseiben, különösen az említett rendelet 66. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt pontosításokat.

64

Márpedig meg kell állapítani, hogy e bekezdések számos olyan feltételt írnak elő, amelyek egyrészt arra vonatkoznak, hogy a termelői szervezetek által a termelési és forgalmazási tervekhez kapcsolódóan eszközölt kiadások csak a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikkének (5) bekezdése szerinti éves jelentést illetékes nemzeti hatóság által való jóváhagyását követően támogathatók az ETHA‑ból, másrészt pedig hogy a termelői szervezetenként nyújtott támogatás nem haladhatja meg az adott szervezet által az előző három naptári év során forgalomba hozott termékek éves átlagértékének 3%‑át. Az ETHA‑rendelet 66. cikke tehát nem határozza meg a támogatás pontos összegét. Következésképpen a támogatás nyújtásának többek között az a feltétele, hogy a tagállamok meghatározzák annak pontos összegét.

65

Ebből következően az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdése nem felel meg a jelen ítélet 62. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból következő feltétel nélküliségre vonatkozó kritériumnak.

66

Mindezek megállapítását követően hozzá kell tenni, hogy amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság a nemzeti jogának rendelkezéseit nem tudja olyan módon értelmezni, hogy az alapján a közös halászati politika területén végrehajtott legutóbbi reform céljával összhangban álló eredményre juthasson, és hogy ennélfogva biztosíthassa az uniós jog teljes érvényesülését, ilyen helyzetben az a fél, akit a nemzeti jog uniós joggal való összeegyeztethetetlensége következtében sérelem ért, hivatkozhat az 1991. november 19‑iFrancovich és társai ítéletből (C‑6/90 és C‑9/90, EU:C:1991:428) eredő ítélkezési gyakorlatra annak érdekében, hogy adott esetben kártérítést kapjon (lásd ebben az értelemben: 2018. augusztus 7‑iSmith ítélet, C‑122/17, EU:C:2018:631, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

67

A fenti megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az ETHA‑rendelet 66. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a termelési és értékesítési terv előkészítése és végrehajtása érdekében felmerült kiadások tekintetében nem keletkeztet közvetlen jogot a termelői szervezetek számára az EHTA címén való pénzügyi támogatásra.

68

Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a közös stratégiai keretről szóló rendelet 65. cikkének (6) bekezdését, hogy azzal ellentétes a termelési és értékesítési terv előkészítésének és végrehajtásának ETHA címén való támogatása, amennyiben a támogatás iránti kérelmet az ilyen terv előkészítését, illetve végrehajtását követően nyújtották be.

69

E rendelkezés értelmében az ESB‑alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, még mielőtt a program finanszírozására irányuló kérelmet a kedvezményezett az irányító hatósághoz benyújtotta, tekintet nélkül arra, hogy a kedvezményezett teljesítette‑e az összes kapcsolódó kifizetést.

70

E tekintetben egyrészt meg kell jegyezni, hogy a termelési és értékesítési terv előkészítését és végrehajtását olyan folyamatos tevékenységnek kell tekinteni, amely a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti programozási időszak során mindvégig fennállt. A közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikkének megfelelően az ilyen terv előkészítése nem elszigetelt, elkülönülten végrehajtott intézkedések sorozatának, hanem egyetlen, folyamatos tevékenységnek minősül, amelyhez folyamatos működési költségek kapcsolódnak. Jóllehet e rendelet 28. cikkének (5) bekezdése alapján az ilyen terv tekintetében éves tervet kell készíteni, az csak e programozási időszak lezárultával ér véget. Ebből következően valamely termelési és értékesítési tervnek a szóban forgó programozási időszak során történő előkészítése és végrehajtása a közös stratégiai keretről szóló rendelet 65. cikkének (6) bekezdése értelmében nem tekinthető „teljes egészében végrehajtott[n]ak”.

71

Másrészt az uniós jogalkotó által a közös stratégiai keretről szóló rendelet 2. cikkének 14. pontjában kidolgozott fogalmára tekintettel egy adott művelet csak akkor tekinthető „befejez[ettn]ek”, ha többek között a kedvezményezettek valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítették, és a közpénzekből nyújtott megfelelő hozzájárulás kifizetésre került a kedvezményezetteknek. Márpedig a közös piacszervezésről szóló rendelet 28. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján a termelői szervezetek kötelesek arra, hogy a termelési és értékesítési tervet jóváhagyás céljából megküldjék az illetékes nemzeti hatóságok részére, és e tervek ezen hatóságok által való jóváhagyását követően azokat azonnal végrehajtsák. E cikk (5) bekezdése alapján e szervezeteknek az említett tervek alapján általuk folytatott tevékenységről éves jelentést kell készíteniük, és azt be kell nyújtaniuk az illetékes nemzeti hatóságok részére. Az ETHA‑rendelet 66. cikkének (2) bekezdése alapján a termelői szervezetek részéről a termelési és értékesítési terveik kidolgozásával és végrehajtásával összefüggésben felmerült kiadások csak ezen éves jelentésnek ez utóbbi hatóságok által való jóváhagyását követően válnak támogathatóvá az ETHA‑ból.

72

Másrészt a közös stratégiai keretről szóló rendelet 65. cikke (6) bekezdésének olyan értelmezése, amely szerint azzal ellentétes a termelési és értékesítési terv előkészítésének és végrehajtásának az ETHA címén való támogatása, amennyiben a támogatás iránti kérelmet az ilyen terv előkészítését, illetve végrehajtását követően nyújtották be, a gyakorlatban lehetetlenné tenné e szervezetek számára, hogy ilyen támogatásban részesüljenek. Így az azzal a következménnyel járna, hogy megfosztaná az ETHA‑rendelet 66. cikkének (2) bekezdését a hatékony érvényesülésétől.

73

A fenti megfontolásokra figyelemmel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a közös stratégiai keretről szóló rendelet 65. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a termelési és értékesítési terv előkészítésének és végrehajtásának ETHA címén való támogatása, amennyiben a támogatás iránti kérelmet az ilyen terv előkészítését, illetve végrehajtását követően nyújtották be.

74

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott: