1

Fellebbezésével az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) az Európai Unió Törvényszékének 2018. március 7‑i Equivalenza Manufactory kontra EUIPO – ITM Entreprises (BLACK LABEL BY EQUIVALENZA) ítéletének (T‑6/17, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2018:119) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék hatályon kívül helyezte az EUIPO második fellebbezési tanácsa által az ITM Entreprises SAS és az Equivalenza Manufactory SL közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. október 11‑én hozott határozatot (R 690/2016‑2. sz. ügy) (a továbbiakban: vitatott határozat).

2

Az [európai uniós védjegyről] szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendeletet (HL 2009. L 78., 1. o.) 2017. október 1‑jei hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154., 1. o.). A szóban forgó védjegybejelentés benyújtásának időpontjára tekintettel azonban, amely 2014. december 16‑a volt, és amely időpont az alkalmazandó anyagi jog meghatározása szempontjából döntő jelentőségű, a jelen jogvitára a 207/2009 rendelet anyagi jogi rendelkezései az irányadók.

3

E rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében:

„(1)   A korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

[…]

4

A jogvita előzményeit a megtámadott ítélet 1–10. pontja ismerteti. Az EUIPO által benyújtott fellebbezés vizsgálata céljából ezek a következőképpen foglalhatók össze.

5

2014. december 16‑án az Equivalenza Manufactory európai uniós védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz az alábbi ábrás megjelölés tekintetében:

6

A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 3. osztályba tartozó, következő leírásnak megfelelő áruk vonatkozásában tették: „Illatszerek”.

7

Az európai uniós védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő2014. december 19‑i 240/2014. számában hirdették meg.

8

2015. március 18‑án az ITM Entreprises a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőség fennállása miatt felszólalást nyújtott be a bejelentett védjegynek a jelen ítélet 6. pontjában szereplő áruk tekintetében történő lajstromozásával szemben.

9

A felszólalás többek között az alábbiakban ábrázolt, Ausztriát, Belgiumot, Bulgáriát, a Cseh Köztársaságot, Dániát, Észtországot, Görögországot, Hollandiát, Horvátországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Portugáliát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát megjelölő, 1079410. sz. nemzetközi védjegyként 2011. április 1‑jén, „kölnivíz, dezodorok személyes használatra, illatszerek” megnevezésű áruk tekintetében lajstromozott, korábbi ábrás védjegyen alapult:

10

2016. március 2‑i határozatában a felszólalási osztály – a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia érintett közönségének képzetében fennálló összetéveszthetőség miatt – helyt adott az ITM Entreprises által benyújtott felszólalásnak.

11

A vitatott határozattal az EUIPO második fellebbezési tanácsa elutasította az Equivalenza Manufactory által a felszólalási osztály határozata ellen benyújtott fellebbezést. Az említett fellebbezési tanács megállapította, hogy az érintett közönség az említett négy tagállam átlagos szintű figyelmet tanúsító nagyközönségéből áll, és hogy a szóban forgó áruk azonosak. Az ütköző megjelölések összehasonlítását illetően úgy vélekedett, hogy azok közepes mértékű vizuális és hangzásbeli hasonlóságot, fogalmi szinten pedig eltéréseket mutatnak. A 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőség átfogó értékelését követően végül arra a következtetésre jutott, hogy az érintett közönség képzetében fennáll az összetéveszthetőség.

12

A Törvényszék Hivatalához 2017. január 4‑én benyújtott keresetlevelével az Equivalenza Manufactory keresetet indított a vitatott határozat hatályon kívül helyezése iránt.

13

Keresete alátámasztásaként egyetlen, a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjára alapított jogalapot terjesztett elő.

14

A megtámadott ítéletben a Törvényszék először is rámutatott arra, hogy az ütköző megjelölések vizuális szempontból eltérő összbenyomást keltenek, hangzásbeli szempontból közepes mértékű hasonlóságot mutatnak, fogalmi téren pedig különbség van közöttük abból eredően, hogy a bejelentett megjelölésben szerepel a „black” szó és a „by equivalenza” elem. Másodszor, a Törvényszék e megjelölések hasonlóságának átfogó értékelése kapcsán, figyelembe véve a szóban forgó áruk forgalmazási körülményeit, úgy vélekedett, hogy vizuális és fogalmi téren vett eltéréseik okán, az említett megjelölések nem voltak hasonlóak a 207/2009 rendelet 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében véve.

15

Ennélfogva, mivel e rendelkezés alkalmazása együttes feltételeinek egyike nem teljesült, a Törvényszék a megtámadott ítélet 56. pontjában úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította az említett rendelkezés értelmében vett összetéveszthetőség fennállását.

16

A megtámadott ítéletben a Törvényszék tehát helyt adott az Equivalenza Manufactory által előterjesztett egyetlen jogalapnak, és ennélfogva hatályon kívül helyezte a vitatott határozatot.

17

Fellebbezésében az EUIPO azt kéri, hogy a Bíróság:

18

Az Equivalenza Manufactory azt kéri, hogy a Bíróság:

19

Fellebbezése alátámasztásaként az EUIPO egyetlen, a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjának megsértésére alapított jogalapot terjesztett elő. E jogalap négy részre osztható.

20

A fellebbezés egyetlen jogalapjának első részével az EUIPO azt állítja, hogy a Törvényszék az ütköző megjelölések vizuális összehasonlítását ellentmondásosan indokolta.

21

Így szerinte egyrészt azzal, hogy a megtámadott ítélet 29. pontjában úgy vélekedett, hogy a fellebbezési tanács nem állapíthatta volna meg, hogy az ütköző megjelölések között egyáltalán nem áll fenn hasonlóság, mivel mindkét megjelölés ugyanazt az öt, fehér színű nagybetűvel szedett „l”, „a”, „b”, „e” és „l” betűt tartalmazza, a Törvényszék megerősítette, hogy e megjelölések között enyhe fokú vizuális hasonlóság áll fenn. Másrészt szerinte a Törvényszék azzal, hogy ezen ítélet 32. és 33. pontjában azt állapította meg, hogy az említett megjelölések által keltett összbenyomás vizuális szempontból eltérő, hallgatólagosan kizárta az ugyanezen megjelölések közötti bárminemű vizuális hasonlóság megállapíthatóságát.

22

Az EUIPO egyébként hozzáteszi, hogy az ütköző megjelölésekben közös „label” elem nem bír jelentéssel az érintett közönség számára, és ennélfogva ezen elem megkülönböztetésre alkalmas.

23

Az Equivalenza Manufactory ezzel szemben azt állítja, hogy a Törvényszék helyesen és ellentmondások nélkül állapította meg azt, hogy a vizuális hasonlóság néhány eleme nem elegendő az ütköző megjelölések közötti nyilvánvaló vizuális eltérések ellensúlyozására. E megjelöléseket ugyanis vizuális szempontból az összes olyan – mind szó‑, mind grafikai – elemre figyelemmel kell összehasonlítani, amelyekből az említett megjelölések állnak.

24

Az EUIPO által hivatkozott azon körülmény, hogy az ütköző megjelölésekben közös „label” elem megkülönböztetésre alkalmas, nem jelenti azt, hogy ez az egyetlen olyan elem, amely e megjelöléseket megkülönböztető képességgel ruházza fel, vagy hogy ez lenne a domináns elem. Mindenesetre ez az érv inkább a fogalmi összehasonlítás körébe tartozik.

25

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az a kérdés, hogy a Törvényszék valamely ítéletének indokolása ellentmondásos vagy hiányos‑e, olyan jogkérdésnek minősül, amelyre a fellebbezés keretében hivatkozni lehet (2008. december 18‑iLes Éditions Albert René kontra OHIM ítélet, C‑16/06 P, EU:C:2008:739, 74. pont; 2011. július 5‑iEdwin kontra OHIM ítélet, C‑263/09 P, EU:C:2011:452, 63. pont).

26

A megtámadott ítélet 29. pontjában a Törvényszék rámutatott, hogy a fellebbezési tanácsnak az említett ítélet 28. pontjában ismertetett megállapításai, amelyek szerint egyrészt az ütköző megjelölésekben öt betű – az „l”, az „a”, a „b”, az „e” és az „l” betű – közös, másrészt a lajstromoztatni kívánt megjelölés „black label” eleme és a korábbi védjegy „labell” eleme egyaránt fehér színű nagybetűkkel van szedve, „nem vezethettek volna [e tanács részéről] arra a következtetésre, hogy az ütköző megjelölések között nem áll fenn semmiféle hasonlóság”. Ezzel a Törvényszék – amint arra az EUIPO helyesen rámutat – mintha arra utalt volna, hogy e megjelölések legalábbis enyhe mértékben hasonlóak.

27

Márpedig a megtámadott ítélet 32. pontjában a Törvényszék azt állapította meg, hogy a hasonló elemek ellenére az ütköző megjelölések vizuális szempontból eltérő összbenyomást keltenek. A Törvényszék így kizárta e megjelölések bárminemű – akár enyhe fokú – hasonlóságának megállapíthatóságát.

28

Ebből következik, hogy a Törvényszék azáltal, hogy egyfelől azt sugallta, hogy az ütköző megjelölések vizuális szempontból legalábbis enyhén hasonlóak, másfelől pedig kizárta e megjelölések vizuális hasonlóságát, ellentmondásos indokolást adott.

29

E következtetést nem döntheti meg az Equivalenza Manufactory azon érve sem, amely szerint a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a vizuális hasonlóság hivatkozott elemei nem elegendőek az ütköző megjelölések közötti vizuális eltérések ellensúlyozására. Ez az érv ugyanis a megtámadott ítélet téves olvasatán alapul. Így, amint az a jelen ítélet 26. pontjából kitűnik, a Törvényszék nem szorítkozott az ütköző megjelölések közötti vizuális hasonlóság bizonyos elemeinek kiemelésére. Ellenkezőleg, a Törvényszék a megtámadott ítélet 29. pontjában implicit módon, de egyértelműen jelezte, hogy ezen elemek az e megjelölések közötti, legalábbis enyhe fokú hasonlóság megállapítását jelentik, ami így ellentmondásban áll az ezen ítélet 32. pontjában levont következtetéssel.

30

Az előbbi megfontolásokra tekintettel a fellebbezés egyetlen jogalapja első részének helyt kell adni.

31

A fellebbezés egyetlen jogalapjának második részével az EUIPO kétségbe vonja az ütköző megjelölések Törvényszék által elvégzett fogalmi összehasonlításának megalapozottságát.

32

Egyrészt a Törvényszék szerinte nem vette figyelembe a fellebbezési tanács által a vitatott határozat 28. és 31. pontjában kifejtett releváns nüanszokat, amelyekből kitűnik, hogy az e tanács által megállapított fogalmi eltérés korlátozott és végeredményben irreleváns volt. Ezzel szemben a Törvényszék szerinte a megtámadott ítélet 45. és 54. pontjában azt állapította meg, hogy fogalmi szempontból különbség van az ütköző megjelölések között. A Törvényszék szerinte elmulasztotta megindokolni a határozat árnyaltabb megállapításaitól való ezen eltérést.

33

Másrészt a Törvényszék szerinte figyelmen kívül hagyta a saját, 2006. november 30‑iCamper kontra OHIM – JC (BROTHERS by CAMPER) ítéletének (T‑43/05, nem tették közzé, EU:T:2006:370, 79. pont) tartalmát, amelyet ő maga idézett, és figyelmen kívül hagyta a fellebbezési tanács által a vitatott határozat 28. pontjában ezen ítéletből levont következtetéseket.

34

Az Equivalenza Manufactory vitatja e rész megalapozottságát.

35

A megtámadott ítélet 42–46. pontjában a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy az ütköző megjelölések között fogalmi szempontból különbség áll fenn, amely „abból ered, hogy a bejelentett megjelölésben szerepel a »black« és »by equivalenza« szóelem”.

36

Mindazonáltal, amint azt az EUIPO állítja, a vitatott határozat 28. és 31. pontjának olvasatából az derül ki, hogy a fellebbezési tanács csak annyiban állapított meg fogalmi eltérést e megjelölések között, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölésben szerepel a „black” melléknév.

37

Ebből következik, hogy a Törvényszék tévesen vette át a fellebbezési tanács által levont következtetést.

38

Ugyanakkor semmi nem akadályozta azonban a Törvényszéket abban, hogy a jelen ügyben elvégezze az ütköző megjelölések fogalmi hasonlóságára vonatkozó saját értékelését, hiszen azt az előtte folyamatban lévő eljárásban vitatták (lásd ebben az értelemben: 2008. december 18‑iLes Éditions Albert René kontra OHIM ítélet, C‑16/06 P, EU:C:2008:739, 47. és 48. pont).

39

Ebből következik, hogy a jelen ítélet 37. pontjában említett hibára alapított érvet, mint hatástalant, el kell utasítani.

40

Egyebekben, mivel az EUIPO a Bíróság előtti eljárásban az ütköző megjelölések fogalmi hasonlóságának Törvényszék általi értékelését vitatja, hangsúlyozni kell, hogy ezen értékelés a ténybeli értékelés körébe tartozik, amely – az elferdítés esetét kivéve – nem tartozik a Bíróság fellebbezésekkel kapcsolatos hatáskörébe (lásd ebben az értelemben: 2010. szeptember 2‑iCalvin Klein Trademark Trust kontra OHIM ítélet, C‑254/09 P, EU:C:2010:488, 50. pont). Mivel az EUIPO nem bizonyította a tények elferdítését, sőt nem is hivatkozott erre, ezt az érvelést mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

41

Ennélfogva a fellebbezés egyetlen jogalapjának második részét – mint részben elfogadhatatlant, illetve mint részben hatástalant – el kell utasítani.

42

Egyetlen jogalapjának harmadik részében az EUIPO arra hivatkozik, hogy a Törvényszék egy módszertani hiba miatt megsértette a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját, mivel az ütköző megjelölések hasonlóságának értékelésekor a szóban forgó áruk forgalmazási körülményeit és az érintett közönség vásárlási szokásait vizsgálta.

43

Márpedig az e megjelölések közötti hasonlóság mértékének értékelését objektív módon kell elvégezni, figyelmen kívül hagyva az érintett közönség vásárlási szokásait vagy a szóban forgó áruk forgalmazási körülményeit. Az 1999. június 22‑iLloyd Schuhfabrik Meyer ítélet (C‑342/97, EU:C:1999:323, 27. pont) szerint csak e mérték objektív meghatározását követően kerülhet sor – az összetéveszthetőség átfogó értékelésének szakaszában – a szóban forgó áruk forgalmazási körülményeinek vizsgálatára, és annak mérlegelésére, hogy mekkora jelentőséget kell tulajdonítani – e feltételekre tekintettel – a vizuális, hangzásbeli vagy fogalmi hasonlóság ilyen vagy olyan mértékének.

44

A Törvényszék által követett módszer ráadásul szerinte abszurd eredményre vezetne, abban az értelemben, hogy a megjelöléseket az érintett áruktól függően nyilvánítanák egymáshoz hasonlóaknak vagy nem hasonlóaknak.

45

E jogalap negyedik részében az EUIPO azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az megsértette a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját, az ütköző megjelölések hasonlóságának értékelését érintő téves jogalkalmazás miatt.

46

Az EUIPO először is a Törvényszék által követett módszert kifogásolja, abban az értelemben, hogy a Törvényszék az átfogó értékelés során nem az ütköző megjelölések között fennálló hasonlóságok és különbségek egészét vette figyelembe. Így a megtámadott ítélet 28. pontjában a Törvényszék idő előtt kizárta vizsgálata alól az e megjelölések közötti vizuális hasonlóság összes elemét, az említett megjelölések egészének első értékelése alapján feltárt vizuális eltérések miatt. Ezt követően ezen ítélet 53. pontjában e megjelölések egészének második átfogó értékelése címén e vizuális eltéréseket használta fel a hangzásbeli hasonlóságuk semlegesítésére. E kétszeres semlegesítés, amely ugyanazon eltérő elemeken és az ütköző megjelölések által keltett összbenyomáson alapul, szerinte téves jogalkalmazásnak minősül, és elferdíti az ítélkezési gyakorlat elveit.

47

Másodszor, az EUIPO azt állítja, hogy a Törvényszék módszertani hibát vétett, amikor az ütköző megjelölések átlagos hangzásbeli hasonlóságát semlegesítette e megjelölések hasonlóságának értékelésénél, illetve amikor túlságosan hamar eltekintett attól, hogy elvégezze az összetéveszthetőség bárminemű átfogó értékelését.

48

Egyfelől ugyanis a vizuális hasonlóságnak és/vagy a hangzásbeli hasonlóságnak a fogalmi eltérésekkel történő semlegesítését az összetéveszthetőségnek az eredetileg megállapított hasonlóságok és eltérések összessége alapján elvégzett átfogó értékelése során kellett volna elvégezni. Ez a semlegesítés nem állhat egyszerűen a korábban megállapított hasonlóságok figyelmen kívül hagyásából.

49

Továbbá nem zárható ki, hogy az ütköző megjelölések puszta hangzásbeli hasonlósága összetéveszthetőséget eredményezhet, amelynek fennállását ezen összetéveszthetőség átfogó értékelése alapján kell vizsgálni.

50

Végül az összetéveszthetőség átfogó értékelését csak akkor lehet figyelmen kívül hagyni, ha az ütköző megjelölések közötti bármilyen – akár enyhe mértékű – hasonlóság kizárt, ami nem áll fenn akkor, ha a hasonlóság valamely fokát a három releváns – vagyis vizuális, hangzásbeli, illetve fogalmi – szempont egyike tekintetében megállapítják. Miután bizonyos – még ha csupán enyhe fokú – hasonlóság megállapítására sor került, el kell végezni az összetéveszthetőség átfogó értékelését.

51

Az Equivalenza Manufactory vitatja az egyetlen fellebbezési jogalap harmadik és negyedik részének megalapozottságát.

52

A harmadik részt illetően, noha az Equivalenza Manufactory lényegében elfogadja az EUIPO‑nak a jelen ítélet 43. pontjában összefoglalt magyarázatait az 1999. június 22‑iLloyd Schuhfabrik Meyer ítéletből (C‑342/97, EU:C:1999:323) következő elemzési módszert illetően, úgy véli, hogy a Törvényszék a jelen ügyben e módszernek megfelelően járt el. A Törvényszék ugyanis első lépésben külön‑külön – objektív módon és részletesen – elemezte az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóságának mértékét, azt megelőzően, hogy második lépésben elvégezte volna a hasonlóságuk átfogó értékelését, illetve az összetéveszthetőség elemzését, az érintett közönség vásárlási szokásainak kizárólag ebben a szakaszban történő figyelembevétele mellett.

53

A negyedik részt illetően az Equivalenza Manufactory először is hangsúlyozza, hogy a két ütköző megjelölés közötti hasonlóság mértékének értékelése céljából megfelelő lehet annak értékelése, hogy mekkora jelentőséget kell tulajdonítani a vizuális, hangzásbeli és fogalmi szempontoknak, figyelembe véve a szóban forgó áruk kategóriáját és azok forgalmazásának körülményeit. Márpedig ezen árukat, nevezetesen az illatszereket – amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 51. pontjában helyesen emlékeztetett – a megvásárlásuk előtt mindig megtekintik. Nagyobb jelentőséget kell tehát tulajdonítani a vizuális hasonlóságoknak az ütköző megjelölések egészében vett hasonlóságának értékelése, illetve az összetéveszthetőség átfogó értékelése során.

54

Először is, az Equivalenza Manufactory – azt kifogásolva, hogy az EUIPO érvelése nem egyértelmű – azt állítja, hogy a Törvényszék által alkalmazott módszer nem tartalmazott semmiféle jogi hibát. A Törvényszék szerinte ugyanis két különálló értékelést végzett, megállapítva először is, hogy hasonló és eltérő vizuális elemeikre figyelemmel az ütköző megjelölések vizuális szempontból különbözőek, továbbá hogy a jelentős vizuális és fogalmi eltérésekre tekintettel e megjelölések összességükben véve különbözőek, függetlenül a számba vett kisebb hasonlóságoktól, és figyelembe véve a hangzásbeli szempontnak az adott árukategóriát illető csekély jelentőségét.

55

Másodszor, az Equivalenza Manufactory azt állítja, hogy a megtámadott ítélet 46. és azt követő pontjainak teleologikus értelmezéséből az következik, hogy a Törvényszék elvégezte az összetéveszthetőség átfogó értékelését. Mindenesetre a Törvényszék szerinte ugyanerre a következtetésre jutott volna, ha figyelembe vette volna az ütköző megjelölések között fennálló elenyésző hasonlóságokat e megjelölések összességében vett hasonlósága értékelésének szakaszában, vagy később, az összetéveszthetőség átfogó értékelésének szakaszában.

56

Egyetlen fellebbezési jogalapjának harmadik és negyedik részében, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, az EUIPO lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőség vizsgálatát illetően egy téves módszerhez folyamodott. Az EUIPO tehát úgy véli, hogy a Törvényszék az ütköző megjelölések egészében vett hasonlósága értékelésének szakaszában nem vehette volna figyelembe a szóban forgó áruk forgalmazási módjait, és nem semlegesíthette volna az e megjelölések közötti hasonlóságokat annak érdekében, hogy kizárja az említett megjelölések közötti bárminemű hasonlóság fennállását, és eltekintsen az összetéveszthetőség átfogó értékelésének elvégzésétől.

57

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a közönség képzetében fennálló összetéveszthetőséget átfogóan, az adott ügy összes releváns tényezőjét figyelembe véve kell értékelni (1997. november 11‑iSABEL ítélet, C‑251/95, EU:C:1997:528, 22. pont; 2014. május 8‑iBimbo kontra OHIM ítélet, C‑591/12 P, EU:C:2014:305, 20. pont), amelyek között szerepel az ütköző megjelölések és a védjegyekkel jelölt áruk vagy szolgáltatások hasonlóságának mértéke, valamint a korábbi védjegy jóhírnevének és önmagában vett vagy használat révén megszerzett megkülönböztető képességének mértéke (2011. március 24‑iFerrero kontra OHIM ítélet, C‑552/09 P, EU:C:2011:177, 64. pont).

58

Az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóságát illetően a megjelölések által keltett összbenyomást kell alapul venni. Ezen összetéveszthetőség átfogó értékelésénél az játszik meghatározó szerepet, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások átlagos fogyasztója hogyan érzékeli a megjelöléseket. Az átlagos fogyasztó a védjegyet rendszerint egészében észleli, és nem vizsgálja annak egyes részleteit (1997. november 11‑iSABEL ítélet, C‑251/95, EU:C:1997:528, 23. pont; 1999. június 22‑iLloyd Schuhfabrik Meyer ítélet, C‑342/97, EU:C:1999:323, 25. pont; 2015. október 22‑iBGW ítélet, C‑20/14, EU:C:2015:714, 35. pont).

59

Az összetéveszthetőség átfogó értékelése magában foglalja a számításba vett tényezők bizonyos kölcsönös függőségét, különösen a megjelölések, illetve a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások hasonlóságát. Így a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások kisebb mértékű hasonlóságát ellensúlyozhatja az ütköző megjelölések közötti hasonlóság magasabb foka, és fordítva (1999. június 22‑iLloyd Schuhfabrik Meyer ítélet, C‑342/97, EU:C:1999:323, 19. pont; 2008. december 18‑iLes Éditions Albert René kontra OHIM ítélet, C‑16/06 P, EU:C:2008:739, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

60

Mindazonáltal a korábbi védjegy és a lajstromoztatni kívánt megjelölés bárminemű hasonlóságának hiányában a korábbi védjegy közismertsége vagy jóhírneve, a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága nem elegendő a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőség megállapításához (lásd ebben az értelemben: 2004. október 12‑iVedial kontra OHIM ítélet, C‑106/03 P, EU:C:2004:611, 54. pont; 2010. szeptember 2‑iCalvin Klein Trademark Trust kontra OHIM ítélet, C‑254/09 P, EU:C:2010:488, 53. pont). Az ütköző megjelölések azonossága vagy hasonlósága ugyanis szükséges feltétele a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásának, és így e rendelkezés nyilvánvalóan nem alkalmazható, ha a Törvényszék mindennemű hasonlóságot kizárt az ütköző megjelölések között. Kizárólag e megjelölések bizonyos – akár enyhe mértékű – hasonlósága esetén kell az említett bíróságnak átfogó értékelést végeznie annak meghatározása érdekében, hogy az e megjelölések közötti hasonlóság enyhe mértéke ellenére – olyan más releváns tényezők miatt, mint a korábbi védjegy közismertsége vagy jóhírneve – fennáll‑e az érintett közönség képzetében az összetévesztés veszélye (lásd ebben az értelemben: 2011. március 24‑iFerrero kontra OHIM ítélet, C‑552/09 P, EU:C:2011:177, 65. és 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

61

Jelen esetben a Törvényszék a jelen ítélet előző pontjában idézett ítélkezési gyakorlatot – amelyre lényegében a megtámadott ítélet 16. pontjában emlékeztetett – alkalmazva állapította meg ezen ítélet 55. és 56. pontjában azt, hogy mivel az összbenyomás alapján az ütköző megjelölések nem voltak hasonlóak, hiányzott a 207/2009 rendelet 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazása együttes feltételeinek egyike, és így a fellebbezési tanács jogi hibát vétett az összetéveszthetőség fennállásának megállapításával.

62

A Törvényszék egy lényegében két szakaszból álló elemzés alapján vonta le ezt a következtetést.

63

Első lépésben, a megtámadott ítélet 26–45. pontjában a Törvényszék elvégezte az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi szempontból vett összehasonlítását. A megtámadott ítélet 32., 39. és 45. pontjában lényegében azt állapította meg, hogy az ütköző megjelölések vizuális és fogalmi szempontból eltérőek, hangzásbeli téren azonban közepes fokú hasonlóságot mutatnak.

64

Második lépésben, a megtámadott ítélet 46–54. pontjában a Törvényszék az ütköző megjelölések hasonlóságát összességében értékelte, ami az egyetlen jogalap jelen részeinek tárgyát képezi.

65

Ennek keretében úgy ítélte meg, amint az ezen ítélet 48. és 51–53. pontjából kitűnik, hogy a szóban forgó áruk forgalmazási körülményeire tekintettel az ütköző megjelölések vizuális megjelenése – amelyre figyelemmel e megjelölések különbözőek – fontosabb a megjelölések által keltett összbenyomás értékelésénél, mint az említett megjelölések hangzásbeli és fogalmi aspektusai. Ezenkívül a Törvényszék az említett ítélet 54. pontjában rámutatott, hogy az ütköző megjelölések fogalmi szempontból különbözőek, mivel a lajstromoztatni kívánt megjelölésben a „back” és a „by equivalenza” elemek is szerepelnek.

66

Következésképpen a megtámadott ítéletből kiderül, hogy a Törvényszék azért nem végezte el az összetéveszthetőség átfogó értékelését, mert az ütköző megjelölések az összbenyomás alapján nem voltak hasonlóak. E megjelölések összességében vett hasonlóságának értékelése alapján ugyanis lényegében arra a következtetésre jutott, hogy a hangzásbeli hasonlóságuk átlagos mértéke ellenére az említett megjelölések a forgalmazási körülményekre tekintettel túlsúlyban lévő vizuális eltéréseik, illetve a fogalmi eltéréseik miatt nem voltak hasonlóak.

67

Ezen értékelés jogi hibákban szenved.

68

E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság kimondta, hogy az ütköző megjelölések közötti hasonlóság mértékének megítéléséhez meg kell határozni vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóságuk mértékét, és adott esetben értékelni kell, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani e különféle elemeknek, figyelembe véve a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások kategóriáját, illetve forgalmazásuk körülményeit (1999. június 22‑iLloyd Schuhfabrik Meyer ítélet, C‑342/97, EU:C:1999:323, 27. pont; 2007. június 12‑iOHIM kontra Shaker ítélet, C‑334/05 P, EU:C:2007:333, 36. pont).

69

Kétségtelenül igaz, hogy – amint azt a főtanácsnok indítványának 53–55. pontjában lényegében kifejtette – ezen ítélkezési gyakorlatot az uniós bíróság – esettől függően – különféleképpen alkalmazta, abban az értelemben, hogy a forgalmazás körülményeit figyelembe lehetett venni akár az ütköző megjelölések hasonlósága értékelésének, akár az összetéveszthetőség átfogó értékelésének szakaszában.

70

Mindazonáltal pontosítani kell, hogy bár a forgalmazási körülmények releváns tényezőt képeznek a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából, azok figyelembevétele az összetéveszthetőség átfogó értékelésének szakaszába tartozik, és nem az ütköző megjelölések hasonlóságának értékelésének szakaszába.

71

Ugyanis, amint azt a főtanácsnok az indítványának 69., 73. és 74. pontjában megjegyezte, az ütköző megjelölések hasonlóságának értékelése, amely a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőség vizsgálatának csupán az egyik szakaszát képezi, azt jelenti, hogy össze kell hasonlítani az ütköző megjelöléseket annak meghatározása érdekében, hogy azok – akár vizuális, akár hangzásbeli, akár fogalmi szempontból véve – nem mutatnak‑e bizonyos fokú hasonlóságot. Bár ezen összehasonlításnak az említett megjelölések által az érintett közönség képzetében keltett összbenyomáson kell alapulnia, azt az ütköző megjelölések belső tulajdonságaira tekintettel kell elvégezni (lásd analógia útján: 2010. szeptember 2‑iCalvin Klein Trademark Trust kontra OHIM ítélet, C‑254/09 P, EU:C:2010:488, 46. pont).

72

Márpedig, amint arra az EUIPO helyesen hivatkozik, a két ütköző megjelöléssel jelölt áruk, illetve szolgáltatások forgalmazási körülményeinek e megjelölések összehasonlítása céljából történő figyelembevétele arra az abszurd eredményre vezethetne, hogy ugyanezek a megjelölések az általuk jelölt áruktól és szolgáltatásoktól, valamint forgalmazási körülményeiktől függően hasonlóknak vagy eltérőknek is minősíthetők.

73

A fentiekből következik, hogy a Törvényszék, azáltal hogy a megtámadott ítélet 48–53. és 55. pontjában az ütköző megjelölések hasonlósága értékelésének szakaszában figyelembe vette a szóban forgó áruk forgalmazási körülményeit, és azáltal, hogy e körülmények miatt az e megjelölések közötti vizuális különbségeket a hangzásbeli hasonlóságukhoz képest előtérbe helyezte, tévesen alkalmazta a jogot.

74

Másodszor, mivel a Törvényszék az ütköző megjelölések összességében vett hasonlósága értékelésének szakaszában hangsúlyozta azok fogalmi eltérését is, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az összetéveszthetőség átfogó értékelése azt is maga után vonja, hogy az ütköző megjelölések között fennálló fogalmi különbségek semlegesíthetik a két megjelölés között fennálló hangzásbeli és vizuális hasonlóságokat, ha az érintett közönség számára a szóban forgó megjelölések legalább egyike világos és meghatározott jelentéssel rendelkezik, és így azt e közönség azonnal megérti (2008. december 18‑iLes Éditions Albert René kontra OHIM ítélet, C‑16/06 P, EU:C:2008:739, 98. pont; lásd még ebben az értelemben: 2006. január 12‑iRuiz‑Picasso és társai kontra OHIM ítélet, C‑361/04 P, EU:C:2006:25, 20. pont; valamint 2006. március 23‑iMühlens kontra OHIM ítélet, C‑206/04 P, EU:C:2006:194, 35. pont).

75

E tekintetben a Bíróság a 2017. október 5‑iWolf Oil kontra EUIPO ítélet (C‑437/16 P, nem tették közzé, EU:C:2017:737) 44. pontjában kimondta, hogy az ilyen semlegesítés feltételeinek értékelése az ütköző megjelölések hasonlósága értékelésének részét képezi, a vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóság mértékének értékelését követően. Pontosítani kell azonban, hogy ez az elgondolás szorosan kapcsolódik ahhoz a kivételes esethez, amikor az ütköző megjelölések közül legalább az egyiknek az érintett közönség számára világos, meghatározott jelentése van, amelyet e közönség azonnal megért. Ebből következik, hogy a Törvényszék – a jelen ítélet előző pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően – csak e feltételek teljesülése esetén spórolhatja meg az összetéveszthetőség átfogó értékelését azzal az indokkal, hogy az ütköző megjelölések közötti erőteljes fogalmi különbségek és e megjelölések közül legalább az egyiknek az érintett közönség által észlelhető világos, meghatározott és azonnal érthető jelentése miatt e megjelölések – a köztük lévő vizuális vagy hangzásbeli hasonlóságok ellenére – eltérő összbenyomást keltenek.

76

Ezzel szemben, ha az ütköző megjelölések közül egyik sem rendelkezik ilyen világos, meghatározott és az érintett közönség által közvetlenül érthető jelentéssel, a Törvényszék nem végezhet semlegesítést az összetéveszthetőség átfogó elemzésének megspórolásával. Ilyen esetben éppen ellenkezőleg, e bíróságnak e veszély átfogó elemzését kell elvégeznie, figyelembe véve az összes hasonlóságot és eltérést, akárcsak az összes olyan egyéb releváns tényezőt, mint például az érintett közönség figyelmének szintje (lásd ebben az értelemben: 2006. január 12‑iRuiz‑Picasso és társai kontra OHIM ítélet, C‑361/04 P, EU:C:2006:25, 21. és 23. pont), illetve a korábbi védjegy megkülönböztető képességének mértéke.

77

Ebből következik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 54. és 55. pontjában az ütköző megjelölések közötti fogalmi eltérésre tekintettel fennálló hangzásbeli hasonlóságot kívánta semlegesíteni, és eltekintett az összetéveszthetőség átfogó elemzésétől, noha egyáltalán nem állapította meg, és még csak nem is vizsgálta, hogy a szóban forgó megjelölések közül legalább az egyik az érintett közönség képzetében olyan világos és meghatározott jelentéssel bír, amelyet e közönség azonnal megért.

78

A fentiekből következik, hogy a fellebbezés egyetlen jogalapja harmadik és negyedik részének helyt kell adni, anélkül, hogy az EUIPO által az ütköző megjelölések közötti vizuális hasonlóságok állítólagos kétszeres semlegesítésére vonatkozóan előadott többi érvet meg kellene vizsgálni.

79

Következésképpen, a jelen ítélet 30. és 78. pontjában levont következtetésekre tekintettel, a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni.

80

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése szerint a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti, ha a per állása megengedi. A jelen ügyben ez az eset áll fenn.

81

A vitatott határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmeinek alátámasztásaként az Equivalenza Manufactory arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács értékelési hibákat vétett az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi összehasonlítása során, ami ily módon hibássá tette az összetéveszthetőség átfogó értékelését.

82

Először is, az ütköző megjelölések összehasonlítását illetően az Equivalenza Manufactory azt állítja, hogy a fellebbezési tanács tévesen vélte úgy, hogy e megjelölések vizuális szempontból hasonlóak. E tanács szerinte lényegében tévesen szűkítette le a lajstromoztatni kívánt megjelölést a „label” szóelemre, konkrétabban az azt alkotó öt betűre, figyelmen kívül hagyva a többi szó‑ és ábrás elem értékét és megkülönböztető képességét.

83

Hangzásbeli szempontból, mivel az ütköző megjelölések különböző intonációval és ritmussal rendelkeznek, szerinte egyértelműen eltérő hangzásúak.

84

Fogalmi szempontból a „label” és a „black” szó az angol nyelvben gyakori szó, az érintett fogyasztók számára is, míg a „labell” szónak nincs jelentése, és így azt szerinte fantáziaszónak kell tekinteni. Bár a fellebbezési tanács helyesen vélte úgy, hogy e megjelölések ebből a szempontból véve különbözőek, szerinte nem tulajdonított kellő jelentőséget e különbségnek az említett megjelölések összehasonlítása során.

85

Másodszor, az összetéveszthetőség átfogó értékelését illetően az Equivalenza Manufactory azt állítja, hogy az ütköző megjelölések közötti különbségek nagyobb jelentőséggel bírnak, mint azok hasonló elemei. Számos illatszert forgalmaznak a „label” szóelemet tartalmazó megjelölésekkel, és így az érintett közönség be tudja azonosítani ezt a szót. Az Equivalenza Manufactory által becsatolt védjegyek listája ezt igazolja. Szerinte figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az illatszereket mindig megtekintést követően vásárolják meg. Nem lehet azt megállapítani, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölést az ütköző megjelölések – amelyek ábrás megjelölések – vizuális elemei közötti eltérésekre tekintettel a korábbi védjegy egy változataként fognák fel.

86

Az EUIPO ezen érvek összességét vitatja.

87

Bevezetésképpen emlékeztetni kell arra, hogy a felek között nincs vita azt illetően, hogy az érintett közönséget a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia nagyközönsége alkotja, amely átlagos szintű figyelmet tanúsít. A felek azt sem vitatják, hogy a szóban forgó áruk azonosak.

88

Az ütköző megjelölések összehasonlítását illetően a fellebbezési tanács a vitatott határozat 24–28. pontjában úgy ítélte meg, hogy e megjelölések közepes mértékű vizuális és hangzásbeli hasonlóságot mutatnak, és mivel az érintett közönség érti a „black” melléknevet, a megjelölések fogalmi szempontból különbözőek.

89

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés egy olyan ábrás megjelölés, amely magában foglalja a „black label” szóelemet, amely fehér nagybetűkkel van szedve egy fekete színű, négyzet alakú geometriai formán belül, amely felett két stilizált levél látható. E megjelölés alsó részében szerepelnek a „by equivalenza” szavak, amelyeket fehér alapon átlósan szedtek, kisebb méretű, fekete betűvel. Az említett megjelölés ábrás elemei, valamint a megjelölés szóelemeinek stilizálása viszonylag egyszerűek. Központi elhelyezkedésére és méretére tekintettel a „black label” szóelem képezi a megjelölés domináns elemét, mivel az a fogyasztó számára különösen figyelemfelkeltő. Ez az elem egységes egésznek tűnik, amelyen belül a „black” melléknév ki van emelve, mivel vastag betűkkel szedve szerepel az említett elem elején.

90

A korábbi védjegy a fehér nagybetűkkel szedett „labell” szóelemből áll, egy kék színű, ovális formában. Ovális formája, színe és a használt betűtípus nem túl eredeti. A „labell” szónak e forma közepén való elhelyezkedése, valamint a betűk fehér színe és a kék színű háttér közötti kontraszt a „labell” szóelemet emeli ki.

91

Először is úgy tűnik, hogy vizuális szempontból az ütköző megjelölésekben öt betű – a sötétebb alapon fehér színnel, közönséges betűtípusú nagybetűkkel szedett „l”, „a”, „b”, „e” és „l” betű – közös. E betűk képezik a lajstromoztatni kívánt megjelölés egyik szóelemét, valamint a korábbi védjegyet alkotó, összesen hat betűből álló egyetlen – és emiatt domináns – szóelem első öt betűjét.

92

Ezzel szemben az ütköző megjelölések – egyrészt színeik és grafikai elemeik miatt – eltérnek. Méretükre tekintettel ezen elemek az említett megjelölések vizuális benyomását illetően nem elhanyagolható helyet foglalnak el. Ráadásul, bár a lajstromoztatni kívánt megjelölés négyzet alakú formája és két stilizált levele önmagában véve viszonylag egyszerű, azok kombinációja jelentős kihatással van az e megjelölés által keltett vizuális benyomásra.

93

Másrészt a bejelentett megjelölésben szereplő „black” és „by equivalenza” szavak miatt, az említett megjelölések szintén különböznek egymástól. Míg ez utóbbiak másodlagos helyet foglalnak el a lajstromoztatni kívánt megjelölésben, az előbbit vastag betűi és központi elhelyezkedése kiemeli.

94

A jelen ítélet 89–93. pontjában említett elemekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy a fellebbezési tanács helyesen vélekedett úgy, hogy az ütköző megjelölések vizuális szempontból közepes mértékű hasonlóságot mutatnak.

95

Másodszor, hangzásbeli szempontból az ütköző megjelölésekben közös a „label” vagy a „labell” szó, amelyet az érintett közönség azonos módon ejt. Ugyanakkor a megjelölések eltérnek egymástól, mivel a korábbi védjegy kizárólag a két szótagból álló „labell” szóból, a lajstromoztatni kívánt megjelölés viszont négy szóból és összesen kilenc szótagból áll. A fellebbezési tanácshoz hasonlóan azonban meg kell állapítani, hogy valószínű, hogy a fogyasztók nem fogják kiejteni a „by equivalenza” szavakat, mivel azok másodlagos helyet foglalnak el a lajstromoztatni kívánt megjelölésben, és a négy szó hosszára tekintettel a fogyasztók hajlamosak a „black label by equivalenza” kifejezést lerövidíteni, csupán az abban szereplő első két szót ejtve ki.

96

A fellebbezési tanács tehát nem követett el értékelési hibát annak megállapításakor, hogy az ütköző megjelölések közepes mértékű hangzásbeli hasonlóságot mutatnak.

97

Harmadszor, fogalmi szempontból rá kell mutatni arra, hogy nem bizonyított, hogy az érintett közönség érti az angol „label” szó jelentését, és így azt kell megállapítani, hogy a korábbi védjegyet úgy fogják észlelni, mint egy jelentéssel nem rendelkező fantáziaszóból álló védjegyet. Ezzel szemben az érintett közönség a „black” melléknevet mint az angol nyelv alapszavát egy szín leírásaként érti, és a „by equivalenza” szavakat is érteni fogja, mégpedig annak jelöléseként, hogy a szóban forgó áruk az Equivalenza Manufactorytől származnak.

98

A fentiekre tekintettel úgy tűnik, hogy az ütköző megjelölések átlagos mértékű vizuális és hangzásbeli hasonlóságot mutatnak, fogalmi téren pedig különbözőek.

99

Mivel az Equivalenza Manufactory arra hivatkozik, hogy az ütköző megjelölések közötti fogalmi különbségek olyan jellegűek, hogy semlegesítik az e megjelölések közötti hasonlóságokat, elegendő megállapítani, hogy a jelen ítélet 74. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az ilyen semlegesítéshez az szükséges, hogy az érintett közönség képzetében a két megjelölés közül legalább az egyiknek világos és meghatározott jelentése legyen, és így e közönség azt közvetlenül képes legyen megérteni. Márpedig, a jelen ítélet 97. pontjában szereplő megfontolásokra tekintettel, a jelen ügyben nem ez a helyzet.

100

Az összetéveszthetőség átfogó értékelését illetően meg kell állapítani, hogy nem vitatott, hogy – amint azt a fellebbezési tanács a vitatott határozat 29. pontjában megjegyezte – a korábbi védjegy átlagos megkülönböztető képességgel rendelkezik. Azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy az érintett közönség átlagos szintű figyelmet tanúsít, és hogy az ütköző megjelölésekkel jelölt áruk azonosak.

101

Ezekre a tényezőkre tekintettel a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a vitatott határozat 32. pontjában, hogy az érintett közönség szempontjából véve fennáll az összetévesztés veszélye az ütköző megjelölések között.

102

Önmagában az a tény, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölésben szerepelnek a „black” és a „by equivalenza” szavak is, nem elegendő e veszély kizárásához. Egyrészt ugyanis a jelen ítélet 89–96. pontjában szereplő indokolásból kitűnik, hogy e szavak megléte ellenére az ütköző megjelölések vizuális és hangzásbeli szempontból átlagos mértékű hasonlóságot mutatnak, amelyet az összetéveszthetőség jelen átfogó értékelése során megfelelően figyelembe kell venni. Másrészt a „black” melléknév egy alapszínt jelölő, tisztán leíró jellegű szó, és a korábbi védjegyben a „by equivalenza” szavaknak nincs ehhez hasonló utalása.

103

Az eddigi megfontolások összességére tekintettel az Equivalenza Manufactory által hivatkozott egyetlen jogalapnak nem lehet helyt adni, és ennélfogva a fellebbezést el kell utasítani.

104

A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozott és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről. Ugyanezen szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

105

A jelen ügyben az Equivalenza Manufactoryt, mivel pervesztes lett, az EUIPO kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein felül az EUIPO részéről mind a T‑6/17. sz. ügyben lefolytatott elsőfokú eljárásban, mind pedig a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: