–

a KORADO a.s. képviseletében P. Mrázek és V. Beringerová advokáti,

–

a cseh kormány képviseletében M. Smolek, J. Vláčil és O. Serdula, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és J. Hradil, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyrészt a 2014. október 16‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2014. L 312., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 273., 15. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 7307 és 7322 vámtarifaszámának az értelmezésére, másrészt az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2015. január 5‑i (EU) 2015/23 bizottsági végrehajtási rendeletnek (HL 2015. L 4., 15. o.) az érvényességére vonatkozik.

2

E kérelmet a KORADO a.s. (a továbbiakban: Korado) és a Generální ředitelství cel (vámügyi főigazgatóság, Cseh Köztársaság) között bizonyos áruk KN szerinti besorolásának a tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) létrehozó, Brüsszelben 1983. június 14‑én kelt nemzetközi egyezményt és annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4

A Vámegyüttműködési Tanács, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete (WCO), amelyet az annak létrehozásáról szóló, 1950. december 15‑én Brüsszelben aláírt egyezmény létesített, az előző pontban említett, HR‑ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR bizottsága által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket.

5

A HR‑ről szóló említett egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR‑rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi a HR számozási sorrendjét. Ugyanezen rendelkezés előírja továbbá, hogy minden egyes szerződő köteles alkalmazni a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosíthatják azok terjedelmét.

6

A HR XV. áruosztályra vonatkozó magyarázó megjegyzéseinek „Az áruk részei” című C. pontja az alábbiak szerint fogalmaz:

„[…] az általánosan használható részeket (amint azt az ehhez az áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontja meghatározza), amelyek külön (önállóan) kerülnek behozatalra, nem lehet az áru alkatrészének tekinteni, hanem ebbe az áruosztályba a saját vtsz.‑a alá kell osztályozni. Ezt a szabályt kell alkalmazni például a központi fűtésű radiátorokhoz készült csavarra vagy a gépjárművekhez készült rugóra. A csavarokat a 73.18 vtsz. alá (mint csavart), és nem a 73.22 vtsz. alá (mint központi fűtésű fűtőtest részét) kell osztályozni. A rugókat a 73.20 vtsz. alá (mint rugót), és nem a 87.08 vtsz. alá (mint gépjármű alkatrészét) kell osztályozni.”

7

A HR 7307 vámtarifaszámához fűzött magyarázó megjegyzés így szól:

„[…]

Idetartoznak a szerelvények vasból vagy acélból, amelyeket főként két cső összekapcsolására használnak, vagy a csőnek valamely más berendezéshez történő csatlakoztatására, vagy a cső nyílásának a lezárására. Nem tartoznak ide azonban az olyan áruk, amelyeket ugyan csövek felszereléséhez használnak, de nem képezik a furat szervesen hozzátartozó részét (pl. függesztőkengyel, tartó és hasonló támaszték, amelyek csupán a falhoz rögzítik vagy támasztják a csövet, összeerősítő vagy szorító pánt vagy karima [tömlőszorító bilincs], amelyet hajlékony csőnek vagy tömlőnek merev csőhöz, csaphoz, csatlakozó részekhez stb. kapcsolásához használnak [73.25 vagy 73.26 vtsz.]).

[…]

Ide tartozik még a sima karima és a kovácsolt peremes karima, a könyök, és az ív és az ismétlődő ívek, szűkítődarabok, T‑csőidomok, keresztcsőidomok, kúpok és záródugaszok, túlfedéssel kapcsolódó végdarabok, csőkorláthoz való szerelvény és szerkezeti elem, elágazás, több ágú darab, csőkötés vagy csőtoldat, karmantyú, csődugó, csőcsatlakozó, szorító és csőbilincs.”

8

A HR 7322 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések a következőket tartalmazzák:

„[…]

[Ebbe a csoportba tartozik]

[…]

[…]”

9

Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a KN szabályozza, amely a HR‑en alapul. Annak a tényállás megvalósulása idején hatályos változata a 2658/87 rendeletnek az 1101/2014 végrehajtási rendelettel módosított változatából adódik.

10

A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. E részben az általános szabályokat tartalmazó I. szakasz A. címe írja elő az e nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat, amelyeknek megfelelően az áruknak a KN‑be történő besorolását végezni kell. Így ebben az szerepel többek között, hogy jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámok árumegnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címei csak jelzésértékűek.

11

A KN második részében található a „Nem nemesfémekre és ezekből készült árukra” vonatkozó XV. áruosztály.

12

Ez az áruosztály a 72–83. árucsoportból áll, és magában foglalja többek között a „Vas‑ vagy acéláruk” című 73. árucsoportot.

13

A KN XV. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés a következőket állapítja meg:

„Az »általánosan használható részek« kifejezés a nómenklatúrában mindenütt az alábbi árukat jelenti:

[…]

A 73–76. és a 78–82. árucsoportokban (kivéve a 7315 vtsz.‑ot) a »rész« vagy »részek« kifejezés nem jelenti a fent meghatározott »általánosan használható részek«‑et.

[…]”

14

A KN 7307 vámtarifaszámának a szövege a következő:

„Csőszerelvény vasból vagy acélból (pl. csatlakozó, karmantyú, könyökdarab, csőtoldat)

[…]

730793 – – Szerelvény tompahegesztéssel

– – Legfeljebb 609,6 mm legnagyobb külső átmérővel

[…]

73079319 – – – – Más

[…]”

15

A KN 7322 vámtarifaszámának a szövege a következő:

„Fűtőtest központi fűtéshez, nem elektromos fűtéssel és részei vasból vagy acélból; léghevítő és meleglevegő‑elosztó (beleértve a friss vagy kondicionált levegőelosztót is) nem elektromos fűtéssel, motorhajtású ventilátorral vagy légfúvóval is, valamint ezek részei vasból vagy acélból

16

A KN egységes alkalmazásának a biztosítása céljából az Európai Bizottság elfogadta a 2015/23 végrehajtási rendeletet, amely annak 3. cikkének megfelelően 2015. január 28‑án lépett hatályba.

17

A 2015/23 végrehajtási rendelet (1)–(5) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

18

A 2015/23 végrehajtási rendelet 1. cikke a következőket írja elő:

„A [KN]‑ban a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN‑kód alá kell besorolni.”

19

E rendelet 2. cikke a következőket mondja ki:

„Az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.”

20

A 2015/23 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen szól:

„

„

21

2015. november 9‑én az alapeljárás felperese bizonyos áruk besorolására vonatkozóan kötelező tarifális felvilágosítást kért a Celní úřad pro Olomoucký krajtól (Olomouci regionális vámhatóság, Cseh Köztársaság). Az alapeljárás felperese azt javasolta, hogy azokat a KN 73221900 vámtarifaalszáma alá sorolják be.

22

Az alapügyben szóban forgó áruk, amelyek a „T 74‑32”, „T 40‑32” és „L 35‑32” referenciával rendelkeznek, olyan hegesztett acélelemek, amelyeket nem elektromos központi fűtéshez használt fűtőtestekhez gyártottak.

23

Azok két vagy három végződésűek lehetnek, amelyek között megkülönböztethető egyrészt egy vagy több olyan váll, amelyeket tompahegesztéssel fűtőtesttel való összekapcsoláshoz terveztek, másrészt egy olyan menetes gyűrűvel ellátott végződés, amely vagy egy légtelenítő vagy szabályozó szelep vagy más berendezés csatlakoztatására, vagy bármely olyan cső csatlakoztatására szolgál, amely valamely hőforráshoz vezet.

24

Az Olomouci regionális vámhatóság több 2015. november 24‑i határozatával az alapügyben szóban forgó árukat a 2015/23 végrehajtási rendeletnek megfelelően a KN 73079319 vámtarifaalszáma alá sorolta be.

25

Az alapeljárás felperese jogorvoslattal élt e határozatokkal szemben a vámügyi főigazgatóság előtt. Mivel azokat elutasították, keresetet indított a Krajský soud v Ostravě – pobočka v Olomouci (Olomoucban eljáró ostravai regionális bíróság, Cseh Köztársaság) előtt.

26

A kérdést előterjesztő bíróság azon a véleményen van, hogy bár az alapügyben szóban forgó áruk azonosak vagy kellően hasonlóak a 2015/23 végrehajtási rendeletben említett termékhez, és ezért azokat, mint „vasból vagy acélból készült csőszerelvényeket” a KN 7307 vámtarifaszáma alá, és konkrétabban a KN 73079319 vámtarifaalszáma alá kell besorolni, az ilyen besorolás különösen ezen áruk jellegére tekintettel helytelen.

27

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a KN XV. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés kimondja, hogy a KN 7307 vámtarifaszáma alá tartozó árukat „általánosan használható részeknek” kell tekinteni. E bíróság azon a véleményen van, hogy az alapügyben szóban forgó áruk nem általánosan használható részeknek, hanem a fűtőtestgyártó által készített műszaki dokumentáció szerint a fűtőtestek alapeljárás felperese számára megrendelésre gyártott egyedi részének minősülnek. Jellegüknél fogva tehát a KN 7322 vámtarifaszáma alá tartoznak.

28

Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság az alapeljárás felpereséhez hasonlóan úgy ítéli meg, hogy az alapügyben szóban forgó árukat nem lehet szerelvényeknek tekinteni, és e tekintetben megjegyzi, hogy a 2006. október 26‑iTurbon International ítéletben (C‑250/05, EU:C:2006:681) a Bíróság kimondta, hogy az „alkatrész” fogalma azt feltételezi, hogy létezik egy egész, amelynek működéséhez ez az alkatrész elengedhetetlen, és hogy a „tartozék” fogalma olyan cserélhető felszerelési eszközt jelent, amely alkalmassá teszi a berendezést egy speciális feladat elvégzésére, vagy kibővíti annak alkalmazási területét, illetve lehetővé teszi számára, hogy a fő funkciójával összefüggő különös feladatot lásson el.

29

A kérdést előterjesztő bíróság szerint az alapügyben szóban forgó áruk elengedhetetlenek azon fűtőtestek működéséhez, amelyekkel egy egészet alkotnak. Következésképpen azokat nem a KN 7307 vámtarifaszáma értelmében vett „csőszerelvényeknek”, hanem a fűtőtestek KN 7322 vámtarifaszáma alá tartozó „részeinek” kell tekinteni.

30

E megfontolásokra tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság a 2015/23 végrehajtási rendelet érvényességére és konkrétabban arra kérdez rá, hogy e rendelet nem terjesztette‑e ki jogellenesen a KN 73079319 vámtarifaalszámának a terjedelmét.

31

E körülmények között a Krajský soud v Ostravě – pobočka v Olomouci (Olomoucban eljáró ostravai regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

32

Kérdéseivel, amelyeket együttesen kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy egyrészt az olyan hegesztett acélelemeket, mint amelyekről az alapügyben szó van, „csőszerelvényekként” a KN 7307 vámtarifaszáma alá, vagy a fűtőtestek „részeiként” inkább a KN 7322 vámtarifaszáma alá kell‑e besorolni, másrészt és másodlagosan pedig azt, hogy érvényes‑e a 2015/23 végrehajtási rendelet.

33

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Ezért a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (lásd többek között: 2016. február 25‑iG. E. Security ítélet, C‑143/15, EU:C:2016:115, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát az alapügy tárgyát képező áruknak a Bírósághoz előterjesztett kérdésekre adott válasz elemeire tekintettel történő besorolása.

35

Ahhoz, hogy hasznos választ lehessen adni a kérdést előterjesztő bíróság számára, mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok előírják, hogy az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni. A HR és KN magyarázó megjegyzései, bár nincs kötelező erejük, fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez (2014. június 12‑iLukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 33. és 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2016. február 25‑iG. E. Security ítélet, C‑143/15, EU:C:2016:115, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

A Bíróság továbbá kimondta, hogy az áru rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (2006. július 13‑iUroplasty ítélet, C‑514/04, EU:C:2006:464, 42. pont; 2017. április 26‑iStryker EMEA Supply Chain Services ítélet, C‑51/16, EU:C:2017:298, 40. pont).

38

Az alapügyben a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a KN melyik vámtarifaszáma, vagyis a KN 7307 vámtarifaszáma, vagy annak 7322 vámtarifaszáma alá kell‑e besorolni az olyan hegesztett acélelemeket, mint amelyekről az alapügyben szó van.

39

E tekintetben a KN 7307 vámtarifaszámának szövegéből kitűnik, hogy az vasból vagy acélból készült olyan csőszerelvényeket foglal magában, mint a csatlakozó, karmantyú, könyökdarab, csőtoldat.

40

A HR‑nek a HR 7307 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzése szerint e vámtarifaszám alá tartoznak a vasból vagy acélból készült szerelvények, amelyeket főként két cső összekapcsolására, vagy a csőnek valamely más berendezéshez történő csatlakoztatására, vagy a cső nyílásának a lezárására használnak.

41

A KN 7322 vámtarifaszámának a szövege viszont kimondja, hogy e vámtarifaszám a nem elektromos központi fűtéshez gyártott fűtőtestekre, valamint annak vasból vagy acélból készült részeire vonatkozik.

42

Ebből következik, hogy az olyan hegesztetett acélelemek besorolása céljából, mint amelyekről az alapügyben szó van, meg kell határozni, hogy azok a KN 7307 vámtarifaszáma értelmében vett „csőszerelvényeknek”, vagy a fűtőtestek KN 7322 vámtarifaszáma értelmében vett „részeinek” minősülnek‑e.

43

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy még ha a KN nem is határozza meg a KN 7322 vámtarifaszáma értelmében vett „részek” fogalmát, a Bíróságnak a KN XVI. áruosztályának 84. és 85. árucsoportjával, valamint a KN XVIII. áruosztályának 90. árucsoportjával kapcsolatban kialakított ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az „alkatrész” fogalma magában foglalja valamely egész létezését, amelynek működéséhez az alkatrész elengedhetetlen. Annak érdekében, hogy valamely árut az említett árucsoportok értelmében vett „alkatrésznek” lehessen minősíteni, nem elegendő azt bizonyítani, hogy ezen áru nélkül a gép vagy készülék nem alkalmas arra, hogy kielégítse a rendeltetésének megfelelő szükségleteket. Azt is bizonyítani kell, hogy a szóban forgó gép vagy készülék mechanikus vagy elektronikus működése az említett árutól függ (2013. december 12‑iHARK ítélet, C‑450/12, EU:C:2013:824, 36. pont).

44

A közös vámtarifa koherens és egységes alkalmazása érdekében a KN 7322 vámtarifaszáma értelmében vett „részek” fogalomnak ugyanazt a meghatározást kell kapnia, mint ami a KN többi árucsoportjára vonatkozó ítélkezési gyakorlatból is következik (lásd analógia útján: 2013. december 12‑iHARK ítélet, C‑450/12, EU:C:2013:824, 37. pont).

45

A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy alapügy tárgyát képező hegesztett acélelemek elengedhetetlenek azon fűtőtestek működéséhez, amelyekhez azok kapcsolódnak, és amelyekkel egy egészet alkotnak.

46

Következésképpen azokat a fűtőtestek KN 7322 vámtarifaszáma alá tartozó „részeinek” lehet minősíteni.

47

Azonban emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már kimondta, hogy egy adott terméknek a KN 7307 vámtarifaszáma alá „csőszerelvényekként”, tehát a KN XV. áruosztályának 2. megjegyzése értelmében vett „általánosan használható részekként” való besorolása kizárja azt, hogy e terméket a KN más vámtarifaszáma alá tartozó „részekként” sorolják be (2013. december 12‑iHARK ítélet, C‑450/12, EU:C:2013:824, 40–43. pont).

48

Ugyanis a KN XV. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés értelmében a 73–76. és a 78–82. árucsoportokban szereplő „rész” vagy „részek” kifejezés nem foglalja magában az „általánosan használható részeket”. A KN XV. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés pontosítja, hogy többek között a KN 7307 vámtarifaszáma alá tartozó áruk „általánosan használható részeknek” minősülnek.

49

Következésképpen meg kell vizsgálni, hogy az olyan hegesztett acélelemeket, mint amelyekről az alapügyben szó van, a KN 7307 vámtarifaszáma alá tartozó „csőszerelvénynek”, ennélfogva pedig a KN XV. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés értelmében vett „általánosan használható részeknek” kell‑e tekinteni, ami kizárná ezen acélelemeknek a fűtőtestek KN 7322 vámtarifaszáma alá tartozó „részeiként” való besorolását.

50

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy ahhoz, hogy a szóban forgó terméket a KN XV. áruosztálya 2. megjegyzésének értelmében vett „általánosan használható részeknek” minősítsék, azt annak objektív jellemzői és tulajdonságai, valamint az ezen áruhoz szorosan kapcsolódó rendeltetés alapján két cső összekapcsolására, vagy a csőnek valamely más berendezéshez történő csatlakoztatására kell használni (lásd ebben az értelemben: 2013. december 12‑iHARK ítélet, C‑450/12, EU:C:2013:824, 41. és 42. pont).

51

A jelen ügyben, amint a jelen ítélet 23. pontjában szerepel, az alapügyben szóban forgó hegesztett acélelemek két vagy három végződésűek lehetnek, amelyek között megkülönböztethető egyrészt egy vagy több olyan váll, amelyeket tompahegesztéssel fűtőtesttel való összekapcsoláshoz terveztek, másrészt egy olyan menetes gyűrűvel ellátott végződés, amely vagy egy légtelenítő vagy szabályozó szelep vagy más berendezés csatlakoztatására, vagy bármely olyan cső csatlakoztatására szolgál, amely valamely hőforráshoz vezet.

52

Egyébiránt az alapeljárás felperese a Bíróság előtti tárgyaláson elismerte, hogy azon menetes gyűrűk belső átmérője, amelyekkel az alapügyben szóban forgó hegesztett acélelemeket ellátták, megfelel az általában a csőszerelvények esetében használt hagyományos átmérőnek.

53

Ebből következik, hogy az olyan hegesztett acélelemeket, mint amelyekről az alapügyben szó van, – a rendelkezésére álló ténybeli elemek összességének a kérdést előterjesztő bíróság által történő vizsgálatának a fenntartása mellett – a KN XV. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés értelmében vett „általánosan használható részeknek”, konkrétabban pedig a KN 7307 vámtarifaszáma alá tartozó „csőszerelvényeknek” kell tekinteni.

54

Ami a 2015/23 végrehajtási rendelet érvényességét illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egyrészt a Bizottság akkor fogad el besorolásról szóló rendeletet, ha valamely konkrét terméknek a KN‑be való besorolása nehézséget okozhat, vagy ellentmondásos lehet, másrészt pedig az ilyen rendeletek általános hatályúak, mivel nem egy meghatározott piaci szereplőre, hanem valamennyi, a besorolás tárgyát képező termékkel azonos termékre általánosságban vonatkoznak (2009. február 19‑iKamino International Logistics ítélet, C‑376/07, EU:C:2009:105, 63. pont; 2017. április 26‑iStryker EMEA Supply Chain Services ítélet, C‑51/16, EU:C:2017:298, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő információk nem teszik lehetővé annak egyértelmű megállapítását, hogy az olyan hegesztett acélelemek, mint amelyekről az alapügyben szó van, azonosak‑e a 2015/23 végrehajtási rendeletben említett termékkel, és hogy tehát az alkalmazandó‑e ezen acélelemekre.

56

Még feltételezve is azt, hogy az említett végrehajtási rendelet alkalmazandó, a Bíróság már kimondta, hogy az ilyen alkalmazás nem szükséges, ha a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adott válaszában minden szükséges elemet megad a kérdést előterjesztő bíróság számára valamely terméknek a megfelelő KN‑vámtarifaszám alá való besorolásához (2017. április 26‑iStryker EMEA Supply Chain Services ítélet, C‑51/16, EU:C:2017:298, 62. pont).

57

Ebből következik, hogy mivel a fentiekben kifejtettekből kitűnik, hogy a Bíróság minden szükséges elemet megadott a kérdést előterjesztő bíróság számára az alapügyben szóban forgó hegesztett acélelemek megfelelő KN‑vámtarifaszám alá való besorolásához, nem kell határozni a 2015/23 végrehajtási rendelet érvényességéről.

58

A fenti megfontolások összességére figyelemmel a kérdést előterjesztő bíróság kérdésére azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy az olyan hegesztett acélelemeket, mint amelyekről az alapügyben szó van – a rendelkezésére álló ténybeli elemek összességének a kérdést előterjesztő bíróság által történő értékelésének a fenntartása mellett – mint „csőszerelvényeket” a KN 7307 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

59

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2014. október 16‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az olyan hegesztett acélelemeket, mint amelyekről az alapügyben szó van – a rendelkezésére álló ténybeli elemek összességének a kérdést előterjesztő bíróság által történő értékelésének a fenntartása mellett – mint „csőszerelvényeket” a Kombinált Nómenklatúra 7307 vámtarifaszáma alá kell besorolni.