1.

A balzsam illatos és olajos anyag, amely különböző növények nedvéből ered. Évezredek óta használják gyógyszerek, kenőcsök és illatszerek alapanyagaként. A balzsam e célokból történő használata régóta nyomon követhető az európai hagyományban és kultúrában. Számos utalás történt a balzsam (vagy balzsamkészítmény) gyógyító célú felhasználására mind a Bibliában, mind Shakespeare drámáiban, és, természetesen, Wagner utolsó operájából, a Parsifalból megtudhatjuk, hogy a sérült Amfortas király szenvedésére és nagy fájdalmára csak az hoz enyhülést, amikor egyébként gyógyíthatatlan sebét az Arábiából hozott fiolányi balzsammal ápolják.

2.

A „balzsam” szó (és olyan rokon értelmű változatai, mint a „balzsamkészítmény”) történeti fejlődése ekképpen vezetett el a szó jelenlegi jelentéséhez. Manapság a „balzsam” szót természetesen gyakran egy általánosan ismert termékkel, az „Aceto Balsamico di Modená”‑val azonosítjuk. Ez egy nagyon sötét színű, sűrű és ízesített ecet, amely érett (részben erjesztett) szőlőből készül, és amelyet éveken keresztül fahordókban érlelnek. ( 2 ) Maga a termék egyébként nem tartalmaz balzsamot, az olasz „balsamico” szó azonban azt jelenti, hogy „balzsamszerű”. A „balsamico” melléknevet az ecet („aceto”) minősítésére ezért abban az értelemben használják, hogy kiemeljék azt a gyógyhatást, illetve gyógyító erőt és általában azokat a balzsamnak betudott tulajdonságokat, amelyekről azt gondolták, hogy azokkal a termék eredetileg rendelkezett.

3.

Mindez felveti a kérdést, hogy a „balsamico” szó önmagában is jogosult‑e földrajzi jelzésként védelemre. Ez az a lényeges kérdés, amely a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben felmerül, amelyet a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) 2018. július 2‑án nyújtott be a Bíróság hivatalához, és amely az 583/2009 rendelet 1. cikkének és I. mellékletének értelmezésére vonatkozik. Ez a rendelet volt az, amely az „Aceto Balsamico di Modena (OFJ)” elnevezést bejegyezte az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.

4.

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra kíván választ kapni, hogy az „Aceto Balsamico di Modena (OFJ)” elnevezés egészének bejegyzése által biztosított oltalom kiterjed‑e ezen elnevezés egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó tagjai, ( 3 ) nevezetesen az „Aceto”, a „Balsamico” és az „Aceto Balsamico” kifejezések használatára is. E kérdések megvizsgálása előtt elsőként a vonatkozó jogi rendelkezéseket kell bemutatni.

5.

Az 583/2009 rendeletet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20‑i 510/2006/EK tanácsi rendelet ( 4 ) alapján fogadták el. Az 510/2006/EK rendeletet 2013. január 3‑ával hatályon kívül helyezte az (EU) 1151/2012 rendelet ( 5 ) 58. cikkének (1) bekezdése. Az 1151/2012 rendelet 58. cikkének (2) bekezdése értelmében a hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az 1151/2012 rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni. ( 6 )

6.

Az 1151/2012 rendelet 3. cikkének (6) bekezdése szerint a „»köznevesült kifejezés«: olyan terméknév, amely – bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalmazták – az Unióban egy termék általánosan elterjedt elnevezésévé vált”.

7.

Az 1151/2012 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy:

„E rendelet alkalmazásában a »földrajzi jelzés« elnevezés olyan terméket jelöl:

8.

Az 1151/2012 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint:

„Köznevesült kifejezéseket nem lehet oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyezni.”

9.

Az 1151/2012 rendelet „Fogalommeghatározások” címet viselő 13. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)   A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

Amennyiben egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés egy köznevesült terméknevet foglal magában, e köznevesült elnevezés használata nem minősül az első albekezdés a) vagy b) pontjával ellentétesnek.

(2)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem köznevesülhetnek.

[…]”

10.

Az 1151/2012 rendelet „Köznevesült kifejezések” című 41. cikke a következőket írja elő:

„(1)   A 13. cikk sérelme nélkül, e rendelet nem érinti az Unióban köznevesült kifejezések használatát, még az olyan köznevesült kifejezésekét sem, amelyek a minőségrendszerek valamelyikének keretében oltalmat élvező elnevezés részét képezik.

(2)   Annak megállapítása érdekében, hogy egy elnevezés köznevesültnek minősül‑e vagy sem, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

(3)   Az érdekelt felek jogainak teljes körű védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett kifejezések köznévi státusának meghatározására vonatkozó további szabályok megállapítása céljából.”

11.

Az 583/2009 rendelet (2)–(5), (7), (8) és (10) preambulumbekezdése az alábbiakat állapítja meg:

[…]

[…]

12.

Az 583/2009 rendelet 1. cikke ekképp rendelkezik:

„Az e rendelet I. mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.”

13.

Az 583/2009 rendelet I. melléklete az „Aceto Balsamico di Modena (OFJ)” elnevezésre vonatkozik.

14.

A BALEMA GmbH (a továbbiakban: BALEMA) ecetalapú termékeket gyárt, és azokat Baden térségében értékesíti. Legalább 25 éve forgalmazza a „Balsamico” és „Deutscher Balsamico” elnevezésű termékeket. A termékein található címkéken a „Theo der Essigbrauer, Holzfassreifung, Deutscher Balsamico traditionel, naturtrüb aus badischen Weinen” [Theo, az ecetkészítő, fahordókban érlelt, Baden borból készített, hagyományos, természetesen zavaros német balzsamecet], illetve az „1. Deustches Essig Brauhaus, Premium, 1868, Balsamico, Rezeptur No. 3” [első német ecetfőzde, prémium, 1868, balzsam, 3. sz. recept] felirat szerepel.

15.

Nem vitatott, hogy a BALEMA „Balsamico”‑nak nevezett termékei nem tartoznak az „Aceto Balsamico di Modena (OFJ)” 583/2009 rendelet 1. cikke és I. melléklete szerinti bejegyzésének hatálya alá, mert nem felelnek meg az e rendelet II. mellékletében szereplő termékleírásnak.

16.

A Consorzio Tutela Aceto Balsamico di Modena (a továbbiakban: Consorzio) az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezésű termékek gyártóinak társulása. A Consorzio úgy véli, hogy a „Balsamico” elnevezés BALEMA általi használata sérti az „Aceto Balsamico di Modena” oltalom alatt álló földrajzi jelzést. Ezért a Consorzio felszólította a BALEMA‑t a jogsértés abbahagyására. A BALEMA válaszul nemleges megállapítási keresetet nyújtott be a német bíróságokon a Consorzio ellen, amelyben annak megállapítását kérte, hogy nem került sor védjegybitorlásra. A kereset nem volt eredményes.

17.

A fellebbviteli fokon a BALEMA annak megállapítását kérte, hogy nem köteles felhagyni a „Balsamico” elnevezésnek a Németországban előállított ecetalapú termékek tekintetében történő használatával. A fellebbezésnek helyt adtak, mivel a bíróság úgy ítélte meg, hogy a „Balsamico” elnevezés ecettel kapcsolatban történő használata nem sértette az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontját. A bíróság szerint az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezésre az 583/2009/EK rendelet által biztosított oltalom csak az elnevezés egészét illeti meg, azonban az összetett elnevezés földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeit nem, akkor sem, ha ezeket együtt használják.

18.

Az ügyben a kérdést előterjesztő bíróság előtt felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be.

19.

A kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy a felülvizsgálati kérelem akkor lehet sikeres, ha a BALEMA által használt „Balsamico” és „Deutscher Balsamico” elnevezés sérti az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontját. E bíróság szerint egy ilyen megállapítás előfeltétele, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészének az 583/2009/EK rendeletnek 1. cikke által biztosított oltalom kiterjedjen az összetett elnevezés egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeinek („Aceto”, „Balsamico”, „Aceto Balsamico”) a használatára.

20.

A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) megállapítja, hogy az, hogy az oltalomban részesülő, több alkotóelemből álló földrajzi jelzés az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint nemcsak az egész jelzés használatával, hanem e jelzés egyes alkotóelemeinek használatával szemben is oltalomban részesülhet, e rendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdéséből és a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik. Az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szabályozza azt a különös esetet, amikor az oltalom alatt álló földrajzi jelzés egy köznevesült terméknevet foglal magában. Ez a rendelkezés úgy rendelkezik, hogy e köznevesült elnevezés használata nem minősül az e rendelet 13. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjával ellentétesnek. A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) arra a tényre is hivatkozott, hogy az oltalomban részesülő, több alkotóelemből álló földrajzi jelzés oltalmának terjedelmét azonban az elnevezés bejegyzéséről rendelkező bizottsági rendelet korlátozhatja úgy, hogy az nem terjed ki e jelzés egyes alkotóelemeinek a használatára. E tekintetben az, hogy az elnevezés bejegyzése alapján biztosított oltalom korlátozott lehet, abból is következik, hogy a kérelmező jelezheti, hogy nem kér az elnevezés valamennyi alkotóelemére oltalmat.

21.

A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy véli, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészére vonatkozó oltalom terjedelmének korlátozása mellett szól – az egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeknek az oltalom köréből történő kizárásával – az 583/2009 rendelet (3), (5) és (10) preambulumbekezdése. Ezenkívül úgy ítéli meg, hogy az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészére kiterjedő oltalom megadása – a felülvizsgálati kérelemben kifejtett állásponttal szemben – nem jelentene az „Aceto balsamico tradizionale di Modena” és az „Aceto balsamico tradizionale di Reggio Emilia” oltalom alatt álló eredetmegjelöléseknek a 2081/92/EGK rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló 1107/96/EK bizottsági rendelet mellékletének kiegészítéséről szóló, 2000. április 17‑i 813/2000/EK tanácsi rendelettel ( 7 ) történt bejegyzésével ellentétes értelmezést. Az 583/2009 rendelettel ellentétben az oltalom korlátozott terjedelmére való hivatkozások a 813/2000 rendeletben – ami talán arra vezethető vissza, hogy a megelőző bejegyzési eljárásban nem került sor a 2081/92/EK tanácsi rendelet ( 8 ) 7. cikke (jelenleg az 1151/2012 rendelet 51. és 52. cikke) szerinti tagállami felszólalásokra – azonban nem képezik akadályát az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészére kiterjedő oltalom terjedelme korlátozásának.

22.

E körülmények között a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Kiterjed‑e az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészének oltalma az összetett elnevezés egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó tagjainak (»Aceto«, »Balsamico«, »Aceto Balsamico«) a használatára?”

23.

Írásbeli észrevételeket nyújtott be a Consorzio, az olasz, a görög és a spanyol kormány, valamint a Bizottság. A Consorzio, a BALEMA, a német, a görög, a spanyol és az olasz kormány, valamint a Bizottság a 2019. május 23‑i tárgyaláson terjesztette elő szóbeli észrevételeit.

24.

Előzetesen rá kell mutatni, hogy az ebben az ügyben – sőt más hasonló ügyekben – felmerülő nehézségek egy része egyetlen kifejezésnek („köznevesült kifejezés”) a viszonylag szabados, két különböző értelemben vett használatára vezethető vissza. Amint azt az imént megjegyeztem, a „köznevesült kifejezés” az 1151/2012 rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében foglalt meghatározás szerint olyan terméknév, „amely – bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalmazták – az Unióban egy termék általánosan elterjedt elnevezésévé vált”. E kifejezést azonban bíróságok, bírák, ügyvédek és elemzők egyszerűen olyan általánosan elterjedt és gyakori szavak tekintetében is használják, amelyek – pontosan köznévi jellegük miatt – nem jogosultak a földrajzi jelzésekként, illetve eredetmegjelölésekként való bejegyzésre. ( 9 ) Mivel e fogalmakat el kell egymástól különíteni, a „köznevesült kifejezés” megfogalmazást az 1151/2012 rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott különleges értelemben, egyébként pedig az „általánosan elterjedt szavak” kifejezést egyszerűen olyan szavak vagy kifejezések leírására javaslom használni, amelyek más összefüggésben köznévi jellegűnek minősülhetnének, vagy esetleg minősülnének.

25.

Az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjai az e rendelet alapján bejegyzett elnevezésekkel kapcsolatos különböző tiltott cselekmények súlyosság szerinti fokozatos felsorolását tartalmazzák. ( 10 ) Az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontja azon különböző esetekre irányul, amikor egy termék forgalmazására valamely földrajzi árujelzőre, illetve eredetmegjelölésre történő kifejezett vagy hallgatólagos hivatkozás kíséretében, olyan körülmények között kerül sor, amely alkalmas a vásárlóközönség megtévesztésére vagy legalábbis arra, hogy a termék származására vonatkozóan gondolattársítást váltson ki, vagy pedig lehetővé teszi a gazdasági szereplőnek, hogy a szóban forgó földrajzi árujelző, illetve eredetmegjelölés hírnevéből jogtalanul részesüljön. ( 11 )

26.

A 2018. június 7‑iScotch Whisky Association ítéletben (C‑44/17, EU:C:2018:415, 29. pont) a Bíróság megállapította, hogy a „használat” kifejezésnek a 110/2008 rendelet 16. cikkének a) pontjában „a földrajzi árujelzők bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi használata a nyilvántartásban nem szereplő termékek tekintetében” ( 12 ) megfogalmazás vonatkozásában történő „alkalmazása meghatározásánál fogva megköveteli, hogy a vitatott megjelölés magát az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt használja, annak lajstromozott vagy legalábbis olyan formájában, amely annyira szoros kapcsolatban áll vele hangzásbeli és/vagy vizuális szempontból, hogy a vitatott megjelölés attól nyilvánvalóan nem elválasztható”. Ezen ítélet 44. pontjában a Bíróság megállapította, hogy az „idézés” fogalma ( 13 )„olyan helyzetet takar, amikor valamely termék megjelölésére használt kifejezés magában foglalja az oltalom alatt álló földrajzi árujelző egy részét, oly módon, hogy a fogyasztónak a termék neve láttán az e megjelölés alatt álló termék képe jut az eszébe referenciaképként”. ( 14 )

27.

Az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy ha az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (a továbbiakban: OEM) és földrajzi jelzések (a továbbiakban: OFJ) nyilvántartásában szereplő elnevezés ( 15 ) köznevesült elemet foglal magában, e köznevesült elem használata nem sérti a fentiekben említett bejegyzett elnevezés e rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti oltalmát. Így magából az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdése második albekezdésének szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában bejegyzett, összetett elnevezés magában foglalhat köznevesült vagy egyébként oltalomban nem részesülő elemeket.

28.

Így amennyiben egy OEM vagy OFJ több elemből/elnevezésből áll, amelyek közül egy vagy több valamely termék szokásosnak minősülő elnevezése, a szokásos elem/elnevezés harmadik fél általi használata – főszabály szerint – nem sérti az 1151/2012 rendelet ( 16 ) 13. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja ( 17 )által a bejegyzett elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználásával, valamint bejegyzett elnevezéssel való bármely visszaéléssel, annak utánzásával vagy az arra való utalással szemben biztosított védelmet. ( 18 ) Ez egy nagyon egyszerű példán keresztül mutatható be. A „Prosciutto di Parma” (pármai sonka) elnevezést bejegyezték az OEM‑nyilvántartásba, ( 19 ) ugyanakkor nem állítható, hogy a „prosciutto”/„sonka” kifejezést nem használhatják más gyártók és szállítók.

29.

Ezt a fontos elvet erősítette meg a 2015. október 6‑iSchutzgemeinschaft Milch und Milcherzeugnisse kontra Bizottság végzés (C‑517/14, EU:C:2015:700), amelyben a Bíróság kimondta, hogy – mivel a Bizottság az „Edam Holland” elnevezés bejegyzésére vonatkozó, egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Edam Holland (OFJ)] szóló, 2010. december 2‑i 1121/2010/EU bizottsági rendelet ( 20 ) 1. cikkében úgy határozott, hogy az „Edam” elnevezés szokásos jellegű – e kifejezés, az „Edam Holland” OFJ bejegyzése ellenére, az uniós jogrendben alkalmazandó elvek és szabályok betartása mellett továbbra is használható az Unió területén. A Bíróság ezért megállapította, hogy a Törvényszék téves jogalkalmazás nélkül állapította meg többek között azt, hogy az 1121/2010 rendelet előírja, hogy az „edam” elnevezés továbbra is használható a sajtok forgalmazására. ( 21 )

30.

Tekintettel az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja által biztosított rendkívül széles körű védelemre, ( 22 ) – a jelen ügy vonatkozásában – az említett rendelkezések megsértésének bármely megállapítása előtt fontos meggyőződni arról, hogy az OEM és az OFJ nyilvántartásába bejegyzett összetett elnevezés tartalmaz‑e köznevesült – és így nem védett – elemeket.

31.

Amint arra korábban már utaltam, a „köznevesült kifejezés” 1151/2012 rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében szereplő fogalma – véleményem szerint – pontosan meghatározott és körülhatárolt. Olyan terméknevet jelent, amely – bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalmazták – az Unióban egy termék általánosan elterjedt elnevezésévé vált. ( 23 ) A fogalom tehát olyan kifejezésekre utal, amelyek idővel elvesztették földrajzi vonatkozásukat. A 2009. július 2‑iBavaria és Bavaria Italia ítéletében (C‑343/07, EU:C:2009:415, 107. pont) a Bíróság kimondta, hogy „egy OFJ esetében valamely elnevezés kizárólag akkor válik szokásossá, ha az egyrészt az áru földrajzi származása, másrészt az áru e földrajzi származásának tulajdonítható sajátos minősége, hírneve vagy egyéb jellemzői között fennálló közvetlen kapcsolat megszűnt, miáltal az elnevezés csak áruk valamely fajtáját vagy típusát jelöli”.

32.

Amint arra már utaltam, az ebben az ügyben – sőt, más hasonló ügyekben – felmerülő nehézségek egy része abból ered, hogy az 151/2012 rendelet egyedi és korlátozott módon határozta meg a „köznevesült” kifejezést. Mindazonáltal egyértelmű, hogy a „köznevesült” kifejezés 1151/2012 rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében szereplő, szűkebb értelemben vett meghatározása mellett a meglévő földrajzi vonatkozással nem rendelkező és gyakran – némiképp eltávolodva e kifejezés jelentésétől – köznevesült kifejezésként meghatározott, általánosan elterjedt elnevezések vagy szokásos kifejezések használata nem sérti a bejegyzett elnevezés 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján biztosított oltalmát.

33.

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az 1999. március 16‑iDánia és társai kontra Bizottság ítéletének 80. pontjában (C‑289/96, C‑293/96 és C‑299/96, EU:C:1999:141) a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az 1151/2012 rendelet köznevesült kifejezés használatára vonatkozó 41. cikkével azonos rendelkezésben foglalt „szokásossá vált elnevezés” fogalom alkalmazható azokra az elnevezésekre is, amelyek mindig szokásosak voltak.

34.

Ezenfelül az 1998. június 9‑iChiciak és Fol ítéletében (C‑129/97 és C‑130/97, EU:C:1998:274, 37. pont) a Bíróság megállapította, hogy az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelő rendelkezés által biztosított oltalom nemcsak az összetett elnevezés egészére terjed ki, hanem annak alkotóelemeire is, amennyiben azok nem köznevesült vagy közismert kifejezések. ( 24 )

35.

A német, a görög és a spanyol kormány, valamint a Bizottság úgy véli, hogy az „Aceto”, a „Balsamico” és az „Aceto Balsamico” köznevesült és/vagy közismert kifejezések. Például a Bíróság előtt arra hivatkoztak, hogy a „balsamico” kifejezés a „balsamun” latin szóból vagy a „βάλσαμον” görög szóból ( 25 ) ered, az olasz, a spanyol és a portugál nyelvben használják, és többek között gyógyászati célokra használt nyugtató készítményre vonatkozik.

36.

Annak megítélése során, hogy valamely kifejezés az 1151/2012 rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében szereplő meghatározás sajátos kontextusában köznevesült‑e, vagy hogy közismert (és így az általam bemutatott tágabb értelemben vett köznevesült) kifejezésnek minősül‑e, véleményem szerint nem feltétlenül annak a kérdésnek az eldöntése a meghatározó, hogy a kifejezésnek mi a jelentése egy adott nyelven, ( 26 ) hanem inkább az, hogy hiányzik‑e a meglévő földrajzi vonatkozás.

37.

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy annak ellenére, hogy a „feta” olasz nyelven „szeletet” jelent ( 27 ), és így – legalábbis első látásra – közismert kifejezésnek tűnik, a Bíróság a 2005. október 25‑iNémetország és Dánia kontra Bizottság ítéletében (C‑465/02 és C‑466/02, EU:C:2005:636, 88. és 94. pont) megállapította, hogy a „feta” elnevezés OEM‑ként sajt esetében nem szokásossá vált elnevezés. ( 28 ) A Bíróság megállapította, hogy a Bizottság jogosult volt arra a következtetésre jutni, hogy a „feta” a Görögországban előállított sajtok tekintetében eredetmegjelölésnek minősül. E döntést azonban az adott ügyben tett konkrét és egyedi ténymegállapítások figyelembevételével kell értelmezni.

38.

Ebben az ügyben a Német Szövetségi Köztársaság és a Dán Királyság az 1107/96/EK rendelet mellékletének a feta ( 29 ) név tekintetében történő módosításáról szóló, 2002. október 14‑i 1829/2002/EK bizottsági rendelet megsemmisítését kérte, többek között arra hivatkozva, hogy a 2081/92 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése – azaz a jelenlegi 1151/20121 rendelet 3. cikke (6) bekezdésének és 41. cikke (2) bekezdésének elődje – értelmében szokásossá vált. Annak vizsgálata során, hogy a „feta” szó szokásossá vált‑e, a Bíróság figyelembe vette az érintett termék gyártási helyét mind abban a tagállamban, mind azon kívül, amely megkapta a szóban forgó elnevezés oltalmát, e termék fogyasztását, és azt a módot, ahogyan a fogyasztók értelmezik ezen elnevezést az érintett tagállamban és azon kívül, az említett termékre vonatkozó különös nemzeti szabályozás létezését, valamint azt a módot, ahogyan az említett elnevezést a közösségi jogban használják. ( 30 )

39.

Ahogy a Bíróság ítéletének 86–90. pontjában megjegyezte:

40.

Valójában az említett ügy azzal foglalkozott, hogy – amint azt a Bíróság is megállapította – az európai fogyasztók túlnyomó többsége számára a „feta” szó kitörölhetetlen módon a Görögországban előállított különleges sajthoz kapcsolódik. Valóban, a kifejezés e fogyasztók számára – az olasz nyelvűek kivételével – nem rendelkezik más jelentéssel. Következésképpen a Bizottság jogosan jutott arra a következtetésre, hogy a „feta” szó a 2081/92 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában nem minősült szokásos kifejezésnek, mivel meglévő földrajzi vonatkozással rendelkezett.

41.

Amennyiben a kérdés kizárólag személyes megítélés tárgya lenne, úgy vélem, hogy – a jelen ügy vonatkozásában – ezzel ellentétes következtetésre jutottam volna. Az „Aceto” nyilvánvalóan általánosan elterjedt olasz szó, míg a „balsamico” szó számos fogyasztó képzetében kétségkívül szorosan kapcsolódik a Consorzio által gyártott termékhez, a „balzsam” és a „balzsamkészítmény” alapvető szótő (szótövek) – véleményem szerint – túl gyakori és elterjedt szavak ahhoz, hogy OFJ‑ként külön‑külön védelemben részesüljön(enek). Véleményem szerint nem állítható az sem, hogy e szavak meglévő földrajzi vonatkozással rendelkeznek, és így ez alapján e szavak az 1151/2012 rendelet 3. cikkének (6) bekezdése alkalmazásában „köznevesült kifejezésnek” minősülnének.

42.

Mindazonáltal a vizsgálat végső soron arra irányul, hogy miként észlelheti e szavakat „szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó”. ( 32 ) Végül a nemzeti bíróság feladata lenne ennek ellenőrzése és értékelése, esetleg megfelelő fogyasztói felmérések és hasonlók igénybevételével. ( 33 )

43.

A nemzeti bíróság ilyen megállapítása hiányában – e körülmények között – úgy gondolom, hogy a Bíróság egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy eldöntse, hogy az „aceto” és a „balsamico” szavak az általam ismertetett értelemben általánosan elterjedt szavak‑e, vagy hogy e szavak egyben az 1151/2012 rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében foglalt különleges értelemben vett „köznevesült kifejezésnek” is minősülnek‑e. E fenntartás ellenére azonban úgy vélem, hogy a Bíróság végleges döntést tud hozni ebben a kérdésben, amennyiben azt az 583/2009 rendelet rendelkezéseinek elemzése tekintetében kissé eltérő nézőpontból közelítjük meg. E tekintetben e rendelet preambulumbekezdéseit különösen tanulságosnak találtam. Ez az a kérdés, amelyre most rátérnék.

44.

Az 583/2009 rendelet 1. cikkének és I. mellékletének megfelelően az „Aceto Balsamico di Modena (OFJ)” összetett elnevezés bejegyzésre került. Az említett rendelet 1. cikke vagy I. melléklete az említett összetett elnevezés oltalmának terjedelme tekintetében nem tartalmaz semmiféle korlátozást vagy minősítést.

45.

Az 583/2009 rendelet (2), (3), (5) és (7) preambulumbekezdéséből azonban kitűnik, hogy Németország, Görögország ( 34 ) és Franciaország kifogással élt az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés bejegyzése ellen. Úgy tűnik, hogy elsősorban Németország és Görögország vélte úgy többek között, hogy az „Aceto balsamico” kifejezés szokásosnak minősül. (A kontextusból azt a következtetést kell levonni, hogy a „köznevesült kifejezés” kifejezést általánosan elterjedt és gyakori szavak szinonimájaként használták.)

46.

Ezen túlmenően az 583/2009 rendelet (10) preambulumbekezdése többek között kimondja, hogy „az oltalom az „Aceto Balsamico di Modena”összetett elnevezésre vonatkozik. Az összetett elnevezés egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó tagjait – akár egyszerre többet is közülük –, valamint fordításukat a közösségi jogrend elveinek és szabályainak betartásával a Közösség egész területén használni lehet.” ( 35 )

47.

A szóban forgó preambulumbekezdések tartalma és az „Aceto Balsamico di Modena” OFJ bejegyzését övező nyilvánvaló ellentmondás ellenére emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság az 583/2009 rendelet 1. cikkében vagy I. mellékletében nem határozta meg konkrétan, hogy az „Aceto”, a „Balsamico” vagy az „Aceto Balsamico” kifejezések szokásos kifejezések‑e (akár a rendelet szerinti különleges értelemben, akár e kifejezések más, szélesebb értelemében, amiatt, hogy azok pusztán általánosan elterjedt szavak) vagy földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeknek minősülnek‑e, és így – a szóban forgó OFJ bejegyzése ellenére – az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban továbbra is használhatók az Unió területén.

48.

Ez a megközelítés ellentétes például az 1121/2010 rendelet esetében fennálló helyzettel, amelyben nemcsak a szóban forgó rendelet (8) preambulumbekezdése, hanem annak rendelkező része is egyértelműen arra utalt, hogy az „Edam” elnevezés szokásosnak minősül. ( 36 )

49.

Meg kell azonban jegyezni, hogy 1998. június 9‑iChiciak és Fol ítéletében (C‑129/97 és C‑130/97, EU:C:1998:274, 39. pont) a Bíróság az összetett kifejezések eredetmegjelölésben történő használata tekintetében azt állapította meg, ( 37 ) hogy az a tény, hogy a szóban forgó eredetmegjelölést nyilvántartásba vevő rendelet mellékletében nem szerepelt olyan lábjegyzet, amely meghatározta volna, hogy az eredetmegjelölés egyik része tekintetében nem kérték a bejegyzést, ( 38 )nem feltétlenül jelentette azt, hogy minden egyes eleme oltalomban részesült. ( 39 ) Ezzel szemben a 2008. február 26‑iBizottság kontra Németország ítéletében (C‑132/05, EU:C:2015:117, 31. pont) a Bíróság elutasította azt az érvet, miszerint valamely OEM csak pontosan abban a formában részesül oltalomban, ahogyan bejegyezték. ( 40 )

50.

Összefoglalva, nem lehet következtetést levonni abból, hogy az 583/2009 rendelet 1. cikke és I. melléklete kifejezetten nem határozza meg, hogy az „Aceto”, a „Balsamico” vagy az „Aceto Balsamico” kifejezések szokásos kifejezések‑e (akár a rendelet 3. cikke (6) bekezdésének különleges értelmében, akár amiatt, hogy pusztán általánosan elterjedt szavak) vagy földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeknek minősülnek‑e.

51.

Tekintettel arra, hogy az 583/2009 rendelet 1. cikkének és I. mellékletének fentiekben említett ítélkezési gyakorlat fényében értelmezett megfogalmazásából nem egyértelmű, hogy az „Aceto”, a „Balsamico” vagy az „Aceto Balsamico” kifejezések szokásos kifejezések‑e (és ismételten, akár a rendelet 3. cikke (6) bekezdésének különleges értelmében, akár amiatt, hogy pusztán általánosan elterjedt szavak) vagy földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeknek minősülnek‑e, úgy vélem, hogy e rendelkezéseket a rendelet preambulumbekezdéseinek fényében kell értelmezni. Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy valamely uniós jogi aktus rendelkező része elválaszthatatlan annak indokolásától, abban az értelemben, hogy a jogi aktust – amennyiben az szükséges – az elfogadásához vezető okok figyelembevételével kell értelmezni. ( 41 )

52.

E tekintetben az 583/2009 rendelet (2)–(5), (7), (8) és (10) preambulumbekezdései nyilvánvalóan és egyértelműen jelzik, hogy az európai jogalkotó (jelen esetben a Bizottság) a Németország, Görögország és Franciaország által emelt kifejezett kifogások alapján úgy ítélte meg, hogy az „Aceto”, „Aceto Balsamico” és a „Balsamico” kifejezések szokásos kifejezéseknek vagy földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeknek minősülnek, és hogy kizárólag az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egésze, nem pedig annak egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó tagjai részesültek oltalomban.

53.

Az 583/2009 rendelet (8) preambulumbekezdése az „Aceto Balsamico di Modena” hírnevét hangsúlyozza, és a (10) preambulumbekezdésből kitűnik, hogy a Németország, Görögország és Franciaország által az „Aceto”, az „Aceto Balsamico” és a „Balsamico” kifejezések bejegyzése ellen emelt kifogások ellenére nem emeltek kifogást az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészével szemben. Ahogy azt már korábban is említettem, a (10) preambulumbekezdés megállapítja, hogy „az oltalom az »Aceto Balsamico di Modena«összetett elnevezésre ( 42 ) vonatkozik”, és hogy ezen összetett elnevezés egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó tagjait – főszabály szerint – lehet használni.

54.

Ennek megfelelően úgy vélem, hogy különösen az 583/2009 rendelet (10) preambulumbekezdéséből az következik, hogy az európai jogalkotó úgy vélte, hogy az „Aceto”, az „Aceto Balsamico” és a „Balsamico” kifejezések (e fogalom mindkét értelmében) szokásos kifejezéseknek, vagy olyan földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeknek minősülnek, amelyek nem részesültek oltalomban, és amelyeket az uniós jogrend elveinek és szabályainak betartásával továbbra is lehet használni.

55.

A Bíróság 1981. december 9‑iBizottság kontra Olaszország (193/80, EU:C:1981:298) és 1985. október 15‑iBizottság kontra Olaszország (281/83, EU:C:1985:407) ítéletei egyértelműen alátámasztják az 583/2009 rendelet azon értelmezését, amely az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészének biztosított oltalom hatályát korlátozná ahelyett, hogy kiterjesztené az oltalmat az egyes, földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemekre. Ezekben az ügyekben a Bíróság megállapította, hogy az „Aceto” kifejezés olaszul ecetet jelent, és úgy ítélte meg, hogy az köznevesült kifejezés. Mivel ezek az ügyek az áruk szabad mozgására vonatkoztak, a Bíróság a „köznevesült kifejezés” megfogalmazást nyilvánvalóan abban az értelemben használta, hogy az „aceto” szó általánosan elterjedt olasz szó az ecetre.

56.

Annak ellenére, hogy az 583/2009 rendelet 1. cikkében vagy I. mellékletében egyáltalán nincs olyan utalás, amely kifejezetten korlátozná az „Aceto” kifejezés oltalmát, ez az általánosan elterjedt kifejezés – a fent említett ítélkezési gyakorlat fényében – e rendelet alapján nem részesülhet oltalomban. ( 43 )

57.

Továbbá, álláspontom szerint az „Aceto Balsamico di Modena” OFJ‑vel – a „tradizionale” ( 44 ) kiegészítő szó és a „balsamico” esetében a „b” nagybetűvel írása kivételével – szinte teljesen megegyező „Aceto balsamico tradizionale di Modena (OEM)” elnevezés 813/2000 rendelet alapján történő bejegyzése – álláspontom szerint – egyértelműen annak megállapítása mellett szól, hogy csak az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egésze részesül oltalomban, és hogy az „Aceto”, „balsamico” és az „Aceto balsamico” kifejezések egyszerűen általánosan elterjedt kifejezések. Ezt a megközelítést egyértelműen támogatja az 583/2009 rendelet (8) és (9) preambulumbekezdése.

58.

Úgy vélem továbbá, hogy az „Aceto balsamico tradizionale di Reggio Emilia” (OEM) elnevezés 813/2000 rendelet alapján történő bejegyzése is arra enged utalni, hogy az „Aceto”, a „balsamico” és az „Aceto Balsamico” elnevezések általános elterjedt kifejezések.

59.

Ezzel szemben a „Modena” ( 45 ) szóhoz kapcsolódó nyilvánvaló földrajzi vonatkozás miatt úgy vélem, hogy e kifejezés vagy a „di Modena” kifejezés ecettel vagy más ízesítőszerekkel kapcsolatos használata az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nemcsak az „Aceto balsamico di Modena”, hanem az „Aceto balsamico tradizionale di Modena” kifejezésre is utalhat.

60.

Ezért úgy vélem, hogy az 583/2009 rendelet alapján az „Aceto Balsamico di Modena” elnevezés egészének oltalma nem terjed ki az egyes, általánosan elterjedt szavak vagy földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemek, nevezetesen az „Aceto”, a „Balsamico” és a „Aceto Balsamico” használatára. ( 46 ) Ezek az egyes, általánosan elterjedt szavakat vagy földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemeket az uniós jogrend elveinek és szabályainak betartásával lehet használni.

61.

A fenti megfontolások tükrében azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) által előterjesztett kérdésre a következőképpen válaszoljon:

„A 2009. július 3‑i 583/2009/EK bizottsági rendelet alapján az »Aceto Balsamico di Modena« elnevezés egészének oltalma nem terjed ki az egyes, általánosan elterjedt szavak vagy földrajzi utalást nem tartalmazó alkotóelemek, nevezetesen az »Aceto«, a »Balsamico« és az »Aceto Balsamico« használatára.”