1

2006. november 30‑án a La Honorable Hermandad, SL, amelynek a felperes a jogutódja, a La Mafia Franchises, SL, a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) (helyébe lépett a közösségi védjegyről szóló, módosított 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.], amelynek helyébe lépett az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet [HL 2017. L 154., 1. o.]) alapján európai uniós védjegybejelentést tett az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO).

2

A lajstromoztatni kívánt védjegy a következő ábrás védjegy volt:

3

A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 25., 35., és 43. osztályba tartozó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban tették, az egyes osztályoknak megfelelő, következő leírással:

4

A védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő2007. június 11‑i 24/2007. számában tették közzé. A vitatott védjegyet 2007. december 20‑án az 5510921. számon lajstromozták.

5

2015. július 23‑án az Olasz Köztársaság kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz annak érdekében, hogy a vitatott védjegyet mindazon szolgáltatások tekintetében törölje, amelyekkel kapcsolatban azt lajstromozták.

6

Az Olasz Köztársaság e kérelem alátámasztásaként a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában (jelenleg a 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja) foglalt törlési okra hivatkozott. Az Olasz Köztársaság lényegében azt állította, hogy a vitatott védjegy a közrendbe és a közerkölcsbe ütközik, mivel a „mafia” szóelem egy bűnszervezetre utal, és e szóelemnek az említett védjegyben a felperes étteremláncának megjelölésére történő használata – amellett, hogy rendkívül rossz érzéseket ébreszt –, azzal a hatással jár, hogy „manipulálja” az olasz gasztronómiáról kialakult pozitív képet, és bagatellizálja ezen elem negatív jelentését.

7

2016. március 3‑i határozatával a törlési osztály helyt adott a törlési kérelemnek.

8

2016. április 29‑én a felperes fellebbezést nyújtott be a törlési osztály határozatával szemben.

9

2016. október 27‑i határozatával (a továbbiakban: a megtámadott határozat) az EUIPO első fellebbezési tanácsa megerősítette, hogy a vitatott védjegy a közrendbe ütközik, és elutasította a fellebbezést.

10

A fellebbezési tanács először is azt fejtette ki, hogy a vitatott védjegy közrendbe ütköző jellegét az Európai Unió területén vagy e terület egy részén lévő érintett közönség érzékelése szempontjából kell értékelni, hiszen az európai uniós védjegy lajstromozását törölni kell, ha valamely törlési ok az Uniónak csak egy részén áll fenn.

11

A fellebbezési tanács ezután azt állapította meg, hogy a „la mafia” szóelem – a méretére és a vitatott védjegyben elfoglalt helyzetére tekintettel – uralja ezt a védjegyet. A fellebbezési tanács hangsúlyozta, hogy a maffia bűnszervezet, amely ellen az olasz kormány különleges jogszabályok és végrehajtási intézkedések útján küzdelmet folytat. A fellebbezési tanács ezenkívül emlékeztetett arra, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem az uniós intézményeknek is kiemelt célja. A fellebbezési tanács kifejtette továbbá, hogy az EUIPO‑nak, mint uniós szervezetnek, szigorú álláspontot kell fenntartania azokban az ügyekben, amelyekben az európai társadalom alapvető elvei és értékei sérülnek, így a közrend megsértése miatt minden olyan európai uniós védjegy lajstromozását meg kell tagadnia, amely valamely bűnszervezet fenntartására vagy annak hasznára szolgálhat. E vizsgálat végén a fellebbezési tanács egyrészt azt állapította meg, hogy a vitatott védjegy nyilvánvalóan támogatja a maffia néven ismert bűnszervezetet, másrészt hogy a vitatott védjegy szóelemeinek összessége a társas kapcsolatokra vonatkozó és a „mafia” szóelemet bagatellizáló üzenetet fejez ki, eltorzítva ezzel e szóelem tartalmának jelentőségét.

12

Végül a fellebbezési tanács megerősítette, hogy a vitatott védjegyet az EUIPO‑nak nem kell oltalomban részesítenie, és hogy ezt a következtetést nem befolyásolhatja sem az a tény, hogy az irodalomban és a filmekben a „mafia” szóelemet gyakran használták, sem az a tény, hogy az EUIPO már lajstromozott ugyanezen elemet tartalmazó más európai uniós védjegyeket.

13

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

14

Az EUIPO és az Olasz Köztársaság azt kéri, hogy a Törvényszék:

15

Az EUIPO vitatja a keresetlevél A.7, A.8 és A.9. mellékletének elfogadhatóságát, valamint az említett keresetlevél 44., 46. és 54. pontjában szerepelő, internetes oldalakra mutató képek és linkek elfogadhatóságát. Ezeket a bizonyítékokat ugyanis az EUIPO előtti eljárás egyik szakaszában sem terjesztették elő.

16

Ebben a tekintetben rá kell mutatni arra, hogy figyelembe véve a 207/2009 rendelet 65. cikke (jelenleg a 2017/1001 rendelet 72. cikke) szerinti kereset célját, a Törvényszéknek nem az a feladata, hogy az ilyen kereset keretében az először hozzá benyújtott dokumentumok alapján a tényállás körülményeit újból megvizsgálja (lásd ebben az értelemben: 2005. november 24‑iSadas kontra OHIM – LTJ Diffusion [ARTHUR ET FELICIE] ítélet, T‑346/04, EU:T:2005:420, 19. pont; 2017. február 9‑iInternational Gaming Projects kontra EUIPO – adp Gauselmann [TRIPLE EVOLUTION] ítélet, T‑82/16, nem tették közzé, EU:T:2017:66, 16. pont).

17

A jelen esetben, amint azt a felperes a tárgyaláson elismerte, a fenti 15. pontban meghatározott bizonyítékokat először a Törvényszékhez benyújtott kereset keretében terjesztették elő. Ezeket a bizonyítékokat tehát el kell utasítani mint elfogadhatatlanokat, anélkül hogy a bizonyító erejük vizsgálatára szükség lenne.

18

A keresete alátámasztására a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amely a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdése a) pontja (jelenleg az 2017/1001 rendelet 59. cikke (1) bekezdésének a) pontja) és az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontja együttesen értelmezett rendelkezéseinek megsértésére vonatkozik.

19

Ezzel a jogalappal a felperes először is arra hivatkozik, hogy sem a maffia néven ismert szervezet, sem annak tagjai nem szerepelnek a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27‑i 2001/931/KKBP tanácsi közös állásponthoz (HL 2001. L 344., 93. o.; magyar nyelvű különkiadás: 18. fejezet, 1. kötet, 217. o.) mellékelt terrorista személyek és csoportok listáján, amelyre – a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában szereplő közrendbe ütköző európai uniós védjegyek lajstromozási tilalmának szemléltetése céljából – az EUIPO vizsgálatra vonatkozó iránymutatásai utalnak.

20

A felperes úgy véli továbbá, hogy az EUIPO gyakorlata és az ítélkezési gyakorlat szerint az európai uniós védjegyet egységes egészként kell elemezni. Márpedig a vitatott védjegyben található, „mafiára” vonatkozó utalás nem elegendő annak megállapításához, hogy azt az átlagos fogyasztó úgy érzékelné, hogy annak e bűnszervezet előmozdítása vagy támogatása a célja. Az e védjegyet alkotó többi elemből ezzel szemben inkább az következik, hogy ezt a védjegyet A keresztapa történet filmjeinek egyfajta paródiájaként, illetve az e filmekre való utalásként érzékelik.

21

A felperes ezenfelül arra hivatkozik, hogy a vitatott védjeggyel megjelölt áruk és szolgáltatások nem „kommunikáló” szolgáltatások, azaz nem olyan szolgáltatások, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy másoknak valamely üzenetet adjanak át. A felperes szerint tehát a vitatott védjegyet nem sértő, megbotránkoztató vagy támadó céllal lajstromozták. A nagyközönség azonban úgy fogja értelmezni, hogy a vitatott védjegyet egy olyan étteremlánc megjelölése céljából lajstromozták, amelynek koncepciója nem egy bűnszervezetre, hanem A keresztapa történet filmjeire – és különösen az ezekben a filmekben ábrázolt családi és közösségi értékekre – utal.

22

A felperes végül azt állítja, hogy számos „mafia” szót tartalmazó európai uniós védjegy és olasz védjegy szabályszerűen lajstromozásra került, és azok joghatást fejtenek ki. Ennek szemléltetésére a felperes többek között az EUIPO fellebbezési tanácsának két határozatára hivatkozik, amelyek szerinte hasonlítanak a jelen ügyre, nevezetesen a 2012. január 13‑i, R 1224/2011‑4. sz. ügyben a MAFIA II európai uniós védjegybejelentés tárgyában hozott határozatra és a 2015. május 7‑én, R 2822/2014‑5. sz. ügyben a CONTRA‑BANDO európai uniós védjegybejelentés tárgyában hozott határozatra.

23

Az EUIPO és az Olasz Köztársaság vitatják ezeket az érveket.

24

Először is emlékeztetni kell arra, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjával együttesen értelmezett 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző védjegyeket törölni kell.

25

Az e feltétlen kizáró ok alapját képező közérdek az, hogy ne legyenek lajstromozhatók olyan megjelölések, amelyek – az Unió területén való használatuk esetén – sérthetik a közrendet vagy a közerkölcsöt (2011. szeptember 20‑iCouture Tech kontra OHIM [a szovjet címer ábrázolása] ítélet, T‑232/10, EU:T:2011:498, 29. pont; 2014. szeptember 26‑iBrainlab kontra OHIM [Curve] ítélet, T‑266/13, nem tették közzé, EU:T:2014:836, 13. pont). Valamely védjegy európai uniós védjegyként történő lajstromozása többek között akkor ütközik ebbe a feltétlen kizáró okba, ha az rendkívül sértő (lásd ebben az értelemben: 2011. október 5‑iPAKI Logistics kontra OHIM [PAKI] ítélet, T‑526/09, nem tették közzé, EU:T:2011:564, 12. pont).

26

A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának értékelése során nem lehet alapul venni az érintett közönség azon részének érzékelését, amely semmin nem ütközik meg, és a közönség azon részének érzékelését sem, amely nagyon könnyen megbotránkozik, hanem ezt az értékelést egy olyan észszerű személy szempontjai alapján kell elvégezni, aki átlagos érzékenységi és toleranciaküszöbbel rendelkezik (lásd ebben az értelemben: 2011. október 5‑iPAKI‑ítélet, T‑526/09, nem tették közzé, EU:T:2011:564, 12. pont; 2012. március 9‑iCortés del Valle López kontra OHIM [¡Que buenu ye! HIJOPUTA] ítélet, T‑417/10, nem tették közzé, EU:T:2012:120, 21. pont; 2013. november 14‑iEfag Trade Mark Company kontra OHIM [FICKEN LIQUORS] ítélet, T‑54/13, nem tették közzé, EU:T:2013:593, 21. pont).

27

A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti kizáró ok vizsgálata során egyébiránt az érintett közönséget nem lehet arra a közönségre korlátozni, amely a védjegybejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások közvetlen címzettje. Figyelembe kell ugyanis venni azt a tényt, hogy az e kizáró okban meghatározott megjelölések nemcsak azt a közönséget botránkoztatják meg, amely a megjelöléssel jelölt áruk és szolgáltatások címzettje, hanem azokat a további személyeket is, akik anélkül, hogy az említett áruk és szolgáltatások iránt érdeklődének, azokkal a mindennapok során véletlenül találkoznak (lásd: 2013. november 14‑iEfag Trade Mark Company kontra OHIM [FICKEN] ítélet, T‑52/13, nem tették közzé, EU:T:2013:596, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. szeptember 26‑iCurve ítélet, T‑266/13, nem tették közzé, EU:T:2014:836, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

28

Arra is emlékeztetni kell, hogy az Unió területén lévő érintett közönség a meghatározásánál fogva valamely tagállam területén van, és a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközőként érzékelhető megjelölések többek között nyelvi, történelmi, társadalmi vagy kulturális okokból nem minden tagállamban azonosak (lásd ebben az értelemben: 2011. szeptember 20‑ia szovjet címer ábrázolása ítélet, T‑232/10, EU:T:2011:498, 31–33. pont).

29

Ebből következően a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt feltétlen kizáró ok alkalmazásához az Unió összes tagállamának közös körülményeit éppúgy figyelembe kell venni, mint az egyes tagállamok azon sajátos körülményeit, amelyek az e tagállamok területén lévő érintett közönség felfogását befolyásolhatják (2011. szeptember 20‑ia szovjet címer ábrázolása ítélet, T‑232/10, EU:T:2011:498, 34. pont).

30

A jelen esetben először is arra kell rámutatni – amint azt a megtámadott határozat 24. pontjában a fellebbezési tanács tette –, hogy a vitatott védjegy összetett megjelölés, amelyben négyzet alakú, fekete színű háttérben fehér betűkkel szerepel a „la mafia” és a „se sienta a la mesa” szóelem, amelyhez a háttérben egy vörös rózsa ábrázolása társul.

31

A „la mafia” szóelem mind az általa elfoglalt hely, mind a vitatott védjegyen belüli központi elhelyezkedése miatt kiemelkedik a többi elem közül. A másik, „se sienta a la mesa” szóelem így másodrangú helyen van, mivel azt a „la mafia” szóelem alá helyezték, és lényegesen kisebb betűkkel jelenítették meg. A „la mafia” szóelem hátterében elhelyezkedő vörös rózsa esetében is ugyanez a helyzet.

32

A fellebbezési tanács tehát nem követett el hibát, amikor a megtámadott határozat 25. pontjában azt állapította meg, hogy a „la mafia” szóelem domináns a vitatott védjegyben.

33

Másodszor, mindenekelőtt el kell utasítani a felperes arra alapított érvét, hogy a maffia nem szerepel az EUIPO vizsgálatra vonatkozó iránymutatásaiban (B. rész, 4. szakasz) hivatkozott 2001/931 közös álláspontban említett terrorista szervezetek között.

34

A 2001/931 közös álláspont 1. cikkéből ugyanis az tűnik ki, hogy a közös álláspont mellékletében található lista csak a terrorcselekményekben részt vevő személyeket, csoportokat és szervezeteket tünteti fel. Ennek a listának nem célja a más típusú bűncselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek felsorolása, amely bűncselekményekre történő hivatkozás úgyszintén indokolhatja a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt, a lajstromozást megakadályozó feltétlen kizáró ok alkalmazását. Egyébiránt az EUIPO vizsgálatra vonatkozó iránymutatásainak a 2001/931 közös álláspontra hivatkozó szakaszának magából a szövegéből is kitűnik, hogy az EUIPO gondot fordított annak hangsúlyozására, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában szereplő feltétlen kizáró okot szemléltető példák nem kimerítő jellegűek.

35

Ezt követően rá kell mutatni arra, hogy a „la mafia” szóelemet világszerte úgy értelmezik, hogy az egy Olaszországból eredő bűnszervezetre utal, amelynek tevékenysége az Olasz Köztársaságon kívül más államokra, így különösen uniós államokra is kiterjed. Az egyébiránt közismert – amint azt a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 26. pontjában megállapította –, hogy ez a bűnszervezet a tevékenysége végzése érdekében megfélemlítést, testi kényszert és emberölést alkalmaz, amely tevékenység többek között magában foglalja az illegális kábítószer‑kereskedelmet, a tiltott fegyverkereskedelmet, a pénzmosást és a vesztegetést.

36

A Törvényszék úgy véli, hogy ezek a bűncselekmények sértik az Unió alapvető értékeit, így különösen az emberi méltóság és szabadság tiszteletben tartását, amelyekről az EUSZ 2. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2., 3. és 6. cikke rendelkezik. Ezek az értékek oszthatatlanok, és az Unió szellemi és erkölcsi örökségének részét képezik. A szervezett bűnözés és a fenti 35. pontban említett tevékenységek ezenkívül több államra kiterjedő, különösen súlyos, olyan bűncselekmények közé tartoznak, amelyek esetén az uniós jogalkotó beavatkozását az EUMSZ 83. cikk előírja. Ily módon – amint azt az EUIPO és az Olasz Köztársaság hangsúlyozza – nemcsak az olasz kormány részéről, de uniós szinten is számos erőfeszítést tettek a maffia elleni küzdelem érdekében, hiszen a szervezett bűnözés az Unió egészében komoly fenyegetést jelent.

37

Végül a „la mafia” szóelemet Olaszországban rendkívül negatívnak érzékelik amiatt, hogy e bűnszervezet súlyos bűncselekményeket követ el e tagállam biztonsága ellen. Az olaszországi maffia elleni küzdelmet szemléltetik – az EUIPO és az Olasz Köztársaság által hivatkozott – e tagállamban hatályban lévő, szankciót előíró rendelkezések, amelyek kifejezetten az e szervezethez való tartozásra vagy e szervezet támogatására vonatkoznak. Az olaszországi maffia elleni küzdelem jelentőségét erősíti továbbá az, hogy e tagállam területén számos olyan közjogi szerv van, amelynek kifejezetten a maffia illegális tevékenységének üldözése és büntetése a feladata, valamint számos olyan magánjogi egyesület, amely e szervezet áldozatait segíti.

38

A fellebbezési tanács tehát helyesen állapította meg, hogy a vitatott védjegyben lévő „la mafia” szóelem az érintett közönségben nyilvánvalón azon bűnszervezet nevét idézi fel, amely a közrendet rendkívül súlyosan sértő bűncselekményekért felelős.

39

Harmadszor a felperes lényegében arra hivatkozik, hogy az érintett közönség a vitatott védjegyet nem a maffia bűncselekményeinek helyesléseként fogja érzékelni, mivel a maffia számos fiktív történet alapjául szolgált könyvekben és filmekben egyaránt. A felperes ezt azzal egészíti ki, hogy a vitatott védjegy lajstromozásának nem a megbotránkoztatás vagy a sértés a célja, mivel a védjeggyel megjelölt áruknak és szolgáltatásoknak nem az a rendeltetése, hogy másoknak üzenetet adjanak át, hanem kizárólag az, hogy A keresztapa filmbeli történetet felidézzék. A felperes kifejti, hogy az éttermei az e történethez kapcsolódó tematikus koncepción alapulnak, továbbá hogy a vitatott védjegy Spanyolországban hírnevet szerzett.

40

Ebben a tekintetben először is azt kell hangsúlyozni, hogy a különösen megbotránkoztató vagy sértő megjelölést a közrendbe, illetve a közerkölcsbe ütközőnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy azt milyen árukra vagy szolgáltatásokra lajstromozták (lásd ebben az értelemben: 2011. október 5‑iPAKI ítélet, T‑526/09, nem tették közzé, EU:T:2011:564, 15. pont). A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése (jelenleg a 2017/1001 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése) összes pontjának elolvasásából az tűnik ki, hogy azok a szóban forgó védjegy benne rejlő tulajdonságaira, és nem a védjegy lajstromozását kérő személy magatartásával kapcsolatos körülményekre utalnak (2003. április 9‑iDurferrit kontra OHIM – Kolene [NU–TRIDE] ítélet, T‑224/01, EU:T:2003:107, 76. pont; 2005. szeptember 13‑iSportwetten kontra OHIM – Intertops Sportwetten [INTERTOPS] ítélet, T‑140/02, EU:T:2005:312, 28. pont).

41

Egyrészt tehát az érintett közönség negatív érzékelését nem érinti az a tény, hogy a vitatott védjegy lajtromozásának nem megbotránkoztatás vagy sértés volt a célja, hanem kizárólag A keresztapa filmbeli történet felidézése. A vitatott védjegynek egyébiránt egyik eleme sem idézi fel közvetlenül ezt a történetet.

42

Másrészt a vitatott védjegy által megszerzett hírnév és a felperes tematikus éttermeinek A keresztapa filmbeli történethez kötődő koncepciója nem benne rejlő tulajdonságai a vitatott védjegynek, azoknak tehát szintén nincs jelentőségük annak értékelése során, hogy a vitatott védjegy a közrendbe ütközik‑e.

43

Az irodalmi vagy filmbeli fiktív történetek – az azokban bemutatott témák felhasználása vagy ábrázolása útján – ezenkívül gyakran megbotránkoztatják vagy sértik a közönséget, illetve annak egy részét (lásd ebben az értelemben: 2013. november 14‑iFICKEN LIQUORS ítélet, T‑54/13, nem tették közzé, EU:T:2013:593, 33. pont). A maffiával kapcsolatos számos könyv és film létezése tehát egyáltalán nem alkalmas arra, hogy megváltoztassa az e szervezet által elkövetett bűnök érzékelését.

44

Végül, amint azt az EUIPO a válaszbeadványában lényegében hangsúlyozza, a vitatott védjegyben szereplő vörös rózsát az érintett közönség nagy része a szerelem vagy az egyetértés szimbólumaként is érzékelheti, ami ellentétben áll azzal az erőszakkal, amely a maffia tetteit jellemzi.

45

Ezt az ellentétet hangsúlyozza a vitatott védjegyben szereplő „se sienta a la mesa” fordulat. Ez a fordulat ugyanis a spanyolban azt jelenti, hogy „asztalhoz ül”, és azt a spanyol nyelven értő közönség jelentős része valamely közös étkezésre utalásként érzékelheti. A maffiának a társas kapcsolatok és a kikapcsolódás fogalmához való társítása, amit a közös étkezés közvetít, ily módon hozzájárul e bűnszervezet jogellenes tevékenységének bagatellizálásához.

46

Ennélfogva, amint azt az EUIPO és az Olasz Köztársaság állítja, a „la mafia” szóelemnek a vitatott védjegy más elemeihez való társítása a maffia tevékenységéről összességében pozitív képet nyújthat, és ily módon bagatellizálhatja e szervezet bűncselekményei közönség általi érzékelésének jelentőségét.

47

A fentiekből az következik, hogy a vitatott védjegy, egészében tekintve, egy bűnszervezetre utal, erről a bűnszervezetről összességében pozitív képet nyújt, és ezáltal bagatellizálhatja az említett szervezet által a fenti 36. pontban említett alapvető uniós értékek elleni súlyos bűncselekményeket. A vitatott védjegy tehát nemcsak e bűnszervezet áldozatait és azok családtagjait botránkoztathatja meg vagy sértheti, hanem minden átlagos érzékenységi és toleranciaküszöbbel rendelkező személyt, aki az Európai Unió területén az említett védjeggyel találkozik.

48

A fellebbezési tanács tehát nem követett el hibát annak megállapításával, hogy a vitatott védjegy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint a közrendbe ütközik, ennélfogva megerősítette azt, hogy ezt a védjegyet az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően törölni kell.

49

Ezt a megállapítást nem kérdőjelezi meg az, hogy a felperes – annak bizonyítása érdekében, hogy a vitatott védjegy nem ütközik a közrendbe – számos, „mafia” szóelemet tartalmazó európai uniós védjegyre, valamint a MAFIA II és a CONTRA‑BANDO határozatra hivatkozott. Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUIPO fellebbezési tanácsainak a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozására vonatkozó, a 207/2009 rendelet alapján meghozandó határozata nem mérlegelési jogkörben, hanem mérlegelést nem engedő hatáskörben hozott határozat. Ezért az említett határozatok jogszerűségét kizárólag e rendelet alapján lehet megítélni, nem pedig a fellebbezési tanácsok korábbi határozathozatali gyakorlata alapján (2007. április 26‑iAlcon kontra OHIM ítélet, C‑412/05. P, EU:C:2007:252, 65. pont; 2005. november 24‑iARTHUR ET FELICIE ítélet, T‑346/04, EU:T:2005:420, 71. pont; 2017. április 6‑iNanu‑Nana Joachim Hoepp kontra EUIPO – Fink [NANA FINK] ítélet, T‑39/16, EU:T:2017:263, 84. pont). Ebből következik, hogy sem a felperes által hivatkozott EUIPO‑határozatok, sem a „mafia” szóelemet szintén tartalmazó, a vitatott védjegytől különböző védjegyek EUIPO általi lajstromozása nem kérdőjelezheti meg a megtámadott határozatot.

50

Ugyanez vonatkozik arra a felperes által hangsúlyozott körülménye, hogy Olaszországban számos olyan védjegyet lajstromoztak, amely tartalmazza a „mafia” szóelemet. A védjegyek uniós jogi szabályozása ugyanis szabályok együtteséből álló, sajátos célokat követő önálló rendszer, amelynek alkalmazása független a nemzeti rendszerektől. Ennek következtében valamely megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozhatóságát csak a vonatkozó szabályok alapján lehet értékelni. Az EUIPO‑t és adott esetben az uniós bíróságot nem kötik a tagállami szinten hozott döntések – noha azokat szabadon figyelembe veheti – méghozzá akkor sem, ha azokat uniós szinten harmonizált nemzeti jogszabály alapján hozták (lásd ebben az értelemben: 2013. november 14‑iFICKEN LIQUORS ítélet, T‑54/13, nem tették közzé, EU:T:2013:593, 46. pont; 2015. július 15‑iAustralian Gold kontra OHIM – Effect Management & Holding [HOT] ítélet, T‑611/13, EU:T:2015:492, 60. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2017. június 27‑iJiménez Gasalla kontra EUIPO [B2B SOLUTIONS] ítélet, T‑685/16, nem tették közzé, EU:T:2017:438, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ebből következik, hogy sem az EUIPO‑t, sem az uniós bíróságot nem kötik az olyan nemzeti lajstromozási határozatok, amelyekre a felperes utal, ezért ezeket a határozatokat nem kell megvizsgálni (lásd ebben az értelemben: 2015. február 12‑iCompagnie des montres Longines, Francillon kontra OHIM – Cheng [B] ítélet, T‑505/12, EU:T:2015:95, 86. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2017. június 27‑iB2B SOLUTIONS ítélet, T‑685/16, nem tették közzé, EU:T:2017:438, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

51

Ebből következik, hogy a keresetet mint megalapozatlant el kell utasítani, anélkül hogy határozni kellene egyrészt az Olasz Köztársaság által felhozott, a kereset egészére vonatkozó elfogadhatatlansági kifogásról, másrészt a vitatott védjegy érvényesnek nyilvánítására vonatkozó második kereseti kérelemmel szemben az EUIPO által felhozott elfogadhatatlansági kifogásról.

52

A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, az OHIM és a beavatkozó kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács)

a következőképpen határozott: