27.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 402/8

1)

Összeegyeztethetetlen-e az uniós joggal az utoljára a 2015. december 3-i Neunzehnter Rundfunksänderungsstaatsvertrag (tizenkilencedik műsorszolgáltatási módosító államszerződés; 2016. február 23-i törvény – GBl.,126.,129. o.) 4. cikkével módosított, 2011. évi október 18-i nemzeti baden-württembergi Gesetz zur Geltung des Rundfunkbeitragstaatsvertrags vom 17. Dezember 2010 (a 2010. december 17-i műsorszolgáltatási díj szabályozásáról szóló államszerződés hatályáról szóló törvény; a továbbiakban: RdFunkBeitrStVtrBW), mivel az abban szereplő, 2013. január 1-jétől főszabály szerint a Baden-Württemberg német szövetségi tartományban lakó valamennyi nagykorú személytől feltétel nélkül az SWR és a ZDF műsorszolgáltatók javára beszedett díj az uniós jogba ütköző, kizárólag e közszolgálati műsorszolgáltatókat előnyben részesítő támogatást jelent a magán-műsorszolgáltatókkal szemben? Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikket, hogy a törvény a műsorszolgáltatási díj vonatkozásában a Bizottság jóváhagyását igényelte volna, és a jóváhagyás hiányában érvénytelen?

2)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikket, hogy e rendelkezések kiterjednek az „RdFunkBeitrStVtrBW” nemzeti törvényben rögzített szabályozásra, amely alapján főszabály szerint valamennyi Baden-Württembergben lakó nagykorú személytől feltétel nélkül díjat szednek be kizárólag az állami/közszolgálati műsorszolgáltatók javára, tekintettel arra, hogy ez a díj uniós jogba ütköző előnyben részesítő támogatást foglal magában az Európai Unió tagállamai műsorszolgáltatóinak műszaki kizárása céljából, mivel a díjakat arra használják fel, hogy olyan versenytárs műsorszórási eljárást hozzanak létre (DVB-T2 – monopólium), amelyet külföldi műsorszolgáltatók nem használhatnak? Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikket, hogy e rendelkezések nem csak a közvetett pénzügyi támogatásokra, hanem más gazdaságilag releváns előnyben részesítésre (jogcím megállapításának joga, kereskedelemre jogosultság gazdasági vállalkozásként és hatóságként, kedvezőbb helyzet biztosítása az adók számításánál) is kiterjednek?

3)

Összeegyeztethető-e az egyenlő bánásmód követelményével és az előnyben részesítő támogatások tilalmával, ha valamely nemzeti, baden-württembergi törvény az olyan közszolgálatilag szervezett és hatóságként kialakított német televíziós műsorszolgáltatót, amely azonban magán–műsorszolgáltatókkal is versenyez a reklámpiacon, azokkal szemben előnyben részesíti azáltal, hogy a nézőkkel szembeni követeléseit a magán versenytársaktól eltérően nem kell rendes bíróság előtt a jogcím megállapíttatásával érvényesíttetnie a végrehajtás előtt, hanem bírósági közreműködés nélkül maga hozhat létre végrehajtásra jogosító jogcímet?

4)

Összeegyeztethető-e az EJEE 10. cikkével, illetve az Alapjogi Charta 11. cikkével (tájékozódás szabadsága), ha valamely tagállam a nemzeti, baden-württembergi törvényben előírja, hogy valamely hatóságként kialakított televíziós műsorszolgáltató éppen ezen műsorszolgáltató finanszírozása céljából bírság terhe mellett díjat követelhet minden, a vételi területen lakó nagykorú személytől, függetlenül attól, hogy van-e egyáltalán vevőkészüléke, vagy hogy kizárólag más, nevezetesen külföldi vagy más, magán műsorszolgáltató adót használ?

5)

Összeegyeztethető-e az „RdFunkBeitrStVtrBW” nemzeti törvény, és különösen annak 2. és 3. § -a az uniós jogban előírt egyenlő bánásmód követelményével és hátrányos megkülönböztetés tilalmával, ha a valamely közszolgálati televíziós műsorszolgáltató finanszírozása céljából minden lakó által feltétel nélkül fizetendő díj fejenként annak többszörösével terheli az egyedülálló szülőt, amit egy lakóközösség tagjának kell megfizetnie? Úgy kell-e értelmezni a 2004/113/EK irányelvet (1), hogy az a szóban forgó díjra is kiterjed, és hogy a közvetett hátrány elegendő, ha a valós esetek alapján 90 %-ban nagyobb terhet ró a nőkre?

6)

Összeegyeztethető-e az „RdFunkBeitrStVtrBW” nemzeti törvény, különösen annak 2. és 3. § -a az uniós jogban előírt egyenlő bánásmód követelményével és hátrányos megkülönböztetés tilalmával, ha a valamely közszolgálati televíziós műsorszolgáltató finanszírozása céljából minden lakó által feltétel nélkül fizetendő díj kétszer több olyan személyek esetében, akiknek foglalkozásuk miatt második lakóhelyre van szükségük, mint más munkavállalók esetében?

7)

Összeegyeztethető-e az „RdFunkBeitrStVtrBW” nemzeti törvény, különösen annak 2. és 3. § -a az egyenlő bánásmódnak az uniós jogban előírt követelményével, a hátrányos megkülönböztetésnek az uniós jogban előírt tilalmával és a letelepedésnek az uniós jogban előírt szabadságával, ha a valamely közszolgálati televíziós műsorszolgáltató finanszírozása céljából minden lakó által feltétel nélkül fizetendő díjat személyek esetében úgy alakították ki, hogy azonos vételi lehetőségek mellett közvetlenül az uniós tagállami határ előtt a német állampolgároknak kizárólag a lakóhelyüktől függően kell díjat fizetni, a határ túloldalán élő német állampolgároknak azonban nem kell díjat fizetni, és hasonlóképpen, díjfizetési kötelezettség terheli azt a külföldi uniós polgárt, akinek foglalkozásából adódóan közvetlenül az uniós belső határ túloldalán kell letelepednie, a közvetlenül a határ előtt élő uniós polgárt azonban ilyen kötelezettség nem terheli, és ez abban az esetben is igaz, ha egyikük sem érdekelt a német műsorszolgáltató [műsorának] vételében?