–

a Tänzer & Trasper GmbH képviseletében K. Krietsch Rechtsanwältin,

–

az Altenweddinger Geflügelhof KG képviseletében H. J. Omsels Rechtsanwalt,

–

a görög kormány képviseletében G. Kanellopoulos, M. Tassopoulou és A. Vasilopoulou, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében B. Eggers és B. Hofstötter, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2008. december 16‑i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2008. L 354., 34. o.) módosított, a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15‑i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 39., 16. o.; a továbbiakban: 110/2008 rendelet) II. melléklete 41. pontjának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Tänzer & Trasper GmbH és az Altenweddinger Geflügelhof KG között az utóbbi társaság termékein szereplő „tojáslikőr” kereskedelmi megnevezés tárgyában folyó peres eljárásban terjesztették elő.

3

A 110/2008 rendelet (2), (4) és (9) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

[…]

4

A 110/2008 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy ez a rendelet a szeszes italok meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére, valamint földrajzi árujelzőik oltalmára vonatkozó szabályokat határozza meg.

5

E rendelet 2. cikke (1) és (3) bekezdésének szövege a következő:

„(1)   E rendelet alkalmazásában a »szeszes ital« olyan alkoholtartalmú ital, amely:

[…]

[…]

(3)   Az 1. cikk c) pontjában meghatározott minimális alkoholtartalom nem érinti a II. melléklet 41. kategóriájában szereplő termék meghatározását.”

6

Az említett rendelet 4. cikke előírja, hogy a szeszes italokat a rendelet II. mellékletében szereplő meghatározásoknak megfelelően kell osztályozni.

7

Ugyanezen rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja így rendelkezik:

„A II. melléklet 15–46. számú kategóriájának mindegyikére megállapított különös szabályok sérelme nélkül, az azokban meghatározott szeszes italok:

8

A 110/2008 rendelet 9. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében:

„(1)   Azokat a szeszes italokat, amelyek megfelelnek a II. melléklet 1–46. kategóriájában meghatározott termékekre vonatkozó előírásoknak, az e rendeletben meghatározott kereskedelmi megnevezéssel kell megnevezni, kiszerelni és címkézni.

(2)   Azokat a szeszes italokat, amelyek megfelelnek a 2. cikk meghatározásának, de nem teljesítik a II. melléklet 1–46. kategóriájába való felvétel követelményeit, »szeszes ital« kereskedelmi megnevezéssel kell megnevezni, kiszerelni és címkézni. Az e cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, ezt a kereskedelmi megnevezést nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni.”

9

E rendelet II. mellékletének címe: „Szeszes italok”. E melléklet „Szeszesital‑kategóriák” című részen belül található 41. és 42. pontjának szövege a következő:

10

A Tänzer & Trasper és az Altenweddinger Geflügelhof egyaránt likőröket gyárt, amelyek összetételében többek között tojás is szerepel, és ezen italokat „tojáslikőr” kereskedelmi megnevezéssel értékesítik. Az Altenweddinger Geflügelhof által e megnevezéssel értékesített likőrök között találhatók olyan termékek is, amelyeken az üvegek hátoldalán elhelyezett címkén a „tejet tartalmaz” megjegyzés is szerepel. Nem vitás, hogy e termékek valóban tartalmaznak tejet.

11

A kérdést előterjesztő Landgericht Hamburg (hamburgi regionális bíróság, Németország) előtti eljárásban a Tänzer & Trasper azt kérte, hogy az Altenweddinger Geflügelhofot a nemzeti jog és az uniós jog együttesen értelmezett rendelkezései alapján tiltsák el a „tojáslikőr” kereskedelmi megnevezés használatától az említett áruk tekintetében. A Tänzer & Trasper szerint, mivel a tej nem szerepel a 110/2008 rendelet II. mellékletének 41. pontjában a tojáslikőr összetevői között, az a termék, amely tejet tartalmaz, nem jelölhető az említett kereskedelmi megnevezéssel.

12

Az Altenweddinger Geflügelhof ezzel szemben azt állítja, hogy a szóban forgó termékek megfelelnek e rendelkezés előírásainak, hiszen az e rendelkezésben felsorolt összetevők csupán az ahhoz szükséges minimális feltételeket tartalmazzák, hogy a terméket „tojáslikőrnek” lehessen nevezni.

13

E körülmények között a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„A 110/2008 rendelet II. mellékletének 41. pontjában felsorolt összetevők esetében olyan összetevőkről van‑e szó, amelyeket a szeszesitalnak a »tojáslikőr« kereskedelmi megnevezéssel történő értékesítés érdekében minimálisan tartalmaznia kell (minimumkövetelmény), vagy a 110/2008 rendelet II. mellékletének 41. pontja a »tojáslikőr« kereskedelmi megnevezéssel értékesíteni kívánt termék megengedett összetevőit kimerítően sorolja fel?”

14

Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 110/2008 rendelet II. mellékletének 41. pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy ahhoz, hogy valamely szeszes italt a „tojáslikőr” kereskedelmi megnevezéssel lehessen jelölni, az nem tartalmazhat más összetevőket, mint az e rendelkezésben említettek.

15

A 110/2008 rendelet, annak 1. cikkének (1) bekezdése szerint, a szeszes italok meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére, valamint földrajzi árujelzőik oltalmára vonatkozó szabályokat határozza meg. E rendelet 4. cikke szerint e szeszes italokat kategóriákba sorolják, a rendelet II. mellékletében szereplő meghatározásoknak megfelelően.

16

A jelen esetben az alapeljárás azzal a kérdéssel kapcsolatos, hogy az Altenweddinger Geflügelhofnak, e peres eljárás alperesének, joga van‑e termékeit „tojáslikőr” megnevezéssel illetni, miközben e termékek az említett rendelkezésben említett összetevőkön felül tejet is tartalmaznak.

17

Hangsúlyozni kell, hogy a 110/2008 rendelet II. melléklete 41. pontja a) pontja első mondatának spanyol, angol és francia nyelvű változata úgy van megfogalmazva, hogy abból egyértelműen kiderül, hogy az ott említett összetevők felsorolása kimerítő jellegű.

18

Ugyanakkor e mondat német nyelvű változata azt írja, hogy tojáslikőr az olyan szeszes ital, amely összetevőként jó minőségű tojássárgáját, tojásfehérjét és cukrot vagy mézet „tartalmaz”. Amint azt az Európai Bizottság írásbeli észrevételeiben megjegyezte, e megszövegezés nem zárja ki az olyan értelmezést, amely szerint ez utóbbiakon felül más összetevők hozzáadása is megengedett.

19

Ezenfelül az Altenweddinger Geflügelhof a Bíróság elé terjesztett észrevételeiben hangsúlyozza, hogy az említett mondat olasz nyelvű változata az ott említett összetevőket mint „jellegzeteseket” („elementi caratteristici”) említi. Ily módon e nyelvi változatban a 110/2008 rendelet II. melléklete 41. pontjának szövege valójában az ugyanezen melléklet 42. pontjának szövegének felel meg, amely a „tojásos likőr” megnevezésű szeszes italt határozza meg.

20

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint egy uniós jogi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve e tekintetben nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben. Az uniós jog rendelkezéseit egységesen kell értelmezni és alkalmazni, az Európai Unió valamennyi nyelvén készült változatok figyelembevételével. Az uniós jog szövegeinek egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (lásd ebben az értelemben: 2016. március 1‑jeiAlo és Osso ítélet, C‑443/14 és C‑444/14, EU:C:2016:127, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

21

Ami először is a szóban forgó rendelkezés általános rendszerét illeti, hangsúlyozni kell, hogy a 110/2008 rendelet 9. cikkének (1) bekezdéséből az derül ki, hogy azokat a szeszes italokat, amelyek megfelelnek az e rendelet II. mellékletének kategóriáiban meghatározott termékekre vonatkozó előírásoknak, az ott meghatározott kereskedelmi megnevezéssel kell megnevezni, kiszerelni és címkézni. Az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdése pontosítja, hogy azokat a szeszes italokat, amelyek megfelelnek ugyanezen rendelet 2. cikke meghatározásának, de nem teljesítik az említett melléklet 1–46. kategóriájába való felvétel követelményeit, „szeszes ital” kereskedelmi megnevezéssel kell jelölni. Az említett 9. cikk első két bekezdésének megfogalmazásából az következik, hogy a 110/2008 rendelet említett II. mellékletében foglalt szeszes italok meghatározásai részletesek és kimerítő jellegűek.

22

Másodszor, ami a 110/2008 rendelet célját illeti, annak (4) preambulumbekezdéséből először is az derül ki, hogy a rendelet célja, hogy a szeszes italokat szabályozó joganyagra vonatkozó szisztematikusabb megközelítés biztosítása érdekében a szeszes italok gyártására, megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére, valamint földrajzi árujelzőik oltalmára vonatkozóan egyértelműen meghatározott kritériumokat állapítson meg. Ezenfelül e rendelet (9) preambulumbekezdése kifejti, hogy a rendelet célja továbbá olyan különös intézkedések bevezetése a szeszes italok jelölését és kiszerelését illetően, amelyeknek a célja többek között megakadályozni a „szeszes ital” elnevezés visszaélésszerű használatát és a szeszes italok neveinek olyan termékeken való használatát, amelyek nem felelnek meg az e rendelet II. mellékletében szereplő meghatározásoknak.

23

Márpedig, éppen az említett mellékletben szereplő meghatározások képezik azokat a különös intézkedéseket, amelyek a szeszes italoknak az előző pontban említett jelölésére és kiszerelésére vonatkoznak. Mivel e meghatározások ennélfogva a 110/2008 rendelet által bevezetett rendszer lényegét alkotják, és mivel azok részletességének az előző pontban felidézett azon célt kell szolgálnia, hogy megakadályozza a szeszes italok elnevezéseinek visszaélésszerű használatát, azokat megszorító módon kell értelmezni, máskülönben e rendszer fellazulna. E körülményekre tekintettel annak a lehetősége, hogy az e meghatározásokban felsorolt összetevőkhöz más összetevőket adjanak hozzá, csak akkor engedhető meg, ha a meghatározások kifejezetten így rendelkeznek.

24

A 110/2008 rendelet II. mellékletének 41. pontja esetében nem ez a helyzet, hiszen az nem tesz említést annak a lehetőségéről, hogy az italokhoz az e melléklet 41. pontjának a) alpontjában felsorolt összetevőkön kívül más összetevők is hozzáadhatók. Ezen összetevőkön felül ugyanis csak bizonyos aromaanyagok és aromakészítmények használata megengedett, mégpedig az említett melléklet 41. pontjának c) alpontjában részletezett feltételek mellett. Márpedig a tej nem minősíthető „aromaanyagnak” vagy „aromakészítménynek”.

25

Amint arra lényegében a Tänzer & Trasper és a Bizottság is rámutat, a 110/2008 rendelet II. mellékletének 41. pontjában szereplő meghatározás olyan értelmezése, hogy az ott felsorolt összetevők azok az összetevők, amelyeket a tojáslikőröknek minimálisan tartalmazniuk kell, azzal lenne egyenértékű, mintha megengednénk nem csupán a tej, hanem bármely más termék hozzáadását is, ami sértené az e mellékletben meghatározott italok gyártására, jelölésére, kiszerelésére és címkézésére vonatkozó egyértelmű kritériumok meghatározásának célját.

26

Ami az Altenweddinger Geflügelhof azon állítását illeti, hogy a tojáslikőrök hagyományos gyártási eljárása során tejet használnak, és így e használat megfelel a fogyasztók elvárásainak, hangsúlyozni kell, hogy a hagyományos gyártási módszerek alkalmazásának lehetőségét, amely csak a 110/2008 rendelet II. mellékletében szereplő szeszes italok bizonyos kategóriái tekintetében megengedett, e melléklet 41. pontja nem említi.

27

Ami az Altenweddinger Geflügelhof azon érvét illeti, miszerint az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint az e rendelet II. mellékletében meghatározott szeszes italok az EUM‑Szerződés I. mellékletében szereplő, bármely mezőgazdasági nyersanyagból előállíthatók, ideértve ily módon a tejet is, elegendő hangsúlyozni, hogy a rendelkezés maga is kimondja, hogy e mozgástér nem érinti „[a 110/2008 rendelet] II. melléklet[e] 15–46. számú kategóriájának mindegyikére megállapított különös szabályokat”.

28

Másodszor, a 110/2008 rendelet (2) preambulumbekezdéséből kiderül, hogy az említett rendelet célja általános jelleggel hozzájárulni a fogyasztóvédelem magas szintje, a megtévesztő gyakorlatok megelőzése, a piac átláthatósága és a tisztességes verseny megvalósításához, valamint azon hírnév megőrzéséhez, amelyre az Unió szeszes italai az Unióban és a világpiacon szert tettek.

29

Márpedig az az értelmezés, amely szerint 110/2008 rendelet II. melléklete 41. pontjában szereplő összetevők felsorolása nem kimerítő jellegű, sérthetné e célkitűzések elérését. Ugyanis az e felsorolásban megszorító jelleggel említett összetevőktől eltérő összetevők tojáslikőrökhöz való hozzáadásának lehetősége sértené az átláthatóságot, és arra ösztönözné a gyártókat, hogy olcsóbb összetevőket adjanak az italokhoz, ami káros hatással lenne a tisztességes versenyre és a fogyasztóvédelemre.

30

Az előbbiekre tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 110/2008 rendelet II. mellékletének 41. pontját úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy valamely szeszes italt a „tojáslikőr” kereskedelmi megnevezéssel lehessen jelölni, az nem tartalmazhat más összetevőket, mint az e rendelkezésben említettek.

31

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2008. december 16‑i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15‑i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének 41. pontját úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy valamely szeszes italt a „tojáslikőr” kereskedelmi megnevezéssel lehessen jelölni, az nem tartalmazhat más összetevőket, mint az e rendelkezésben említettek.