1

Fellebbezésével George Haswani az Európai Unió Törvényszéke 2017. március 22‑i Haswani kontra Tanács ítéletének (T‑231/15, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2017:200) hatályon kívül helyezését kéri, amennyiben ezzel az ítéletével a Törvényszék mint elfogadhatatlant elutasította a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2016. május 27‑i (KKBP) 2016/850 tanácsi határozat (HL 2016. L 141., 125. o.), valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2016. május 27‑i (EU) 2016/840 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2016. L 141., 30. o.) (a továbbiakban együttesen: 2016. május 27‑i jogi aktusok) megsemmisítése iránti kérelmét.

2

A Törvényszék eljárási szabályzatának „A keresetlevél kiigazítása” című 86. cikke az elsőfokú eljárásban alkalmazandó változatában (a továbbiakban: a Törvényszék eljárási szabályzata) a következőképpen szól:

„(1)   Ha a megsemmisíteni kért jogi aktus helyébe azonos tárgyú másik jogi aktus lép, vagy azt módosítja, a felperes az eljárás szóbeli szakaszának befejezését, illetve a Törvényszék azon határozatát megelőzően, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon, ezen új körülmény figyelembevétele érdekében kiigazíthatja a keresetlevelet.

(2)   A keresetlevél kiigazítását külön iratban és az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése szerinti azon határidőn belül kell elvégezni, amelyen belül a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktus megsemmisítése kérhető.

(3)   A kiigazítási beadvány tartalmazza a következőket:

(4)   A kiigazítási beadvánnyal együtt a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktust is be kell nyújtani. Ha e jogi aktust nem nyújtják be, a hivatalvezető e jogi aktus benyújtására észszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja e hiánypótlást, a Törvényszék határoz arról, hogy e követelmény be nem tartása miatt a keresetlevelet kiigazító beadvány elfogadhatatlan‑e.

(5)   A Törvényszék által a keresetlevelet kiigazító beadvány elfogadhatóságának tárgyában meghozandó határozat sérelme nélkül az elnök határidőt állapít meg az alperes számára a kiigazítási beadvány megválaszolására.

[…]”

3

A fellebbező szír állampolgárságú gyáriparos, a HESCO kőolaj‑ és földgázipari társaság alapítója és társtulajdonosa.

4

A 2015. március 6‑i jogi aktusokkal felvették a nevét a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. május 31‑i 2013/255/KKBP tanácsi határozat (HL 2013. L 147., 14. o.; helyesbítés: HL 2018. L 190., 20. o.) I. mellékletében, valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18‑i 36/2012/EU tanácsi rendelet (HL 2012. L 16., 1. o.; helyesbítések: HL 2012. L 259., 7. o.; HL 2018. L 190., 20. o.) II. mellékletében szereplő jegyzékbe, a következő indokok miatt:

„Prominens szíriai üzletember, a HESCO Engineering and Construction Company társtulajdonosa, amely Szíriában az egyik legfontosabb mérnöki és építkezési vállalkozás. [A szíriai rezsimmel szoros kapcsolatot tart fenn.]

George Haswani mint a szíriai rezsim számára történő olajszállítási ügyletekben közvetítői szerepet betöltő, az olajat az ISIL‑től vásároló személy, támogatja a rezsimet, és haszonélvezője annak.

A rezsim haszonélvezője azáltal is, hogy alvállalkozói szerződést kötött a Stroytransgaz nevű, kiemelkedő jelentőségű orosz olajvállalattal.”

5

2015. május 5‑én a fellebbező a 2015. március 6‑i jogi aktusok megsemmisítését kérte a Törvényszék előtt.

6

A Tanács 2015. május 28‑án elfogadta a 2013/255 határozat módosításáról szóló (KBBP) 2015/837 határozatot (HL 2015. L 132., 82. o.), amely a 2013/255 határozat hatályát 2016. június 1‑jéig meghosszabbítja és módosítja e határozat I. mellékletét. Ugyanezen a napon a Tanács elfogadta a 36/2012 rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2015/828 végrehajtási rendeletet (HL 2015. L 132., 3. o.) is, amely módosította a 36/2012 rendelet II. mellékletét.

7

A Törvényszék Hivatalához 2015. június 23‑án benyújtott beadványában a felperes kiigazította a keresetlevelet annak érdekében, hogy a 2015/837 határozat és a 2015/828 végrehajtási rendelet megsemmisítését is kérje.

8

A Tanács 2015. október 12‑én elfogadta egyrészt a 2013/255 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/1836 határozatot (HL 2015. L 266., 75. o.; helyesbítés: HL 2016. L 336., 42. o.), másrészt pedig a 36/2012 rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/1828 rendeletet (HL 2015. L 266., 1. o.), amely módosította az említett rendelet II. mellékletét (a továbbiakban: 2015. október 12‑i jogi aktusok).

9

A módosítások többek között a 2013/255 határozat 28. cikkének (2) bekezdését, valamint a 36/2012 rendelet 15. cikkének (1a) bekezdését illetően a mellékelt jegyzékekbe való felvételre vonatkozó kritériumokra vonatkoztak. Közelebbről, az elnyomásért való felelősségre, illetve a rezsimmel való kapcsolatra vonatkozó kritériumokat kiegészítette egy olyan jegyzék, amely hét, köztük a „Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek” kategóriájába tartozó személyeket érintette.

10

A 2016. április 29‑i levélben a Tanács értesítette a fellebbezőt a szóban forgó jegyzékekben való fenntartásra vonatkozó szándékáról és a rá vonatkozó indokolás módosításáról. A fellebbező a 2016. május 12‑i, az ügyvédje útján előterjesztett levélben válaszolt a Tanácsnak.

11

A Tanács a fellebbező nevét a 2016. május 27‑i jogi aktusokkal felvette az említett aktusok mellékleteibe a következő indokok miatt:

„Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, a mérnöki, építőipari, valamint a kőolaj‑ és földgázágazatban vannak érdekeltségei, és/vagy ezekben tevékenykedik. Érdekeltsége van, és/vagy jelentős befolyással rendelkezik számos szíriai vállalatban és szervezetben, nevezetesen egy vezető mérnöki és építőipari vállalkozásban, a HESCO Engineering and Construction Companyban.

George Haswani szoros kapcsolatban áll a szíriai rezsimmel. Mint a szíriai rezsim számára az ISIL‑től történő olajszállítási ügyletekben közvetítői szerepet betöltő személy, támogatja a rezsimet és haszonélvezője annak. A rezsim haszonélvezője azáltal is, hogy alvállalkozói szerződést kötött a Stroytransgaz nevű, kiemelkedő jelentőségű orosz olajvállalattal.”

12

A Törvényszék Hivatalához 2016. július 7‑én benyújtott beadványában a fellebbező keresetlevelének kiigazítását kérte annak érdekében, hogy kérje a 2016. május 27‑i jogi aktusok megsemmisítését is (a továbbiakban: második kiigazítási beadvány vagy második kiigazítási kérelem).

13

A Tanács a 2016. július 22‑i levélben előterjesztette a második kiigazítási beadvánnyal kapcsolatos észrevételeit, és azt hiányosnak, valamint pontatlannak tekintette.

14

A megtámadott ítéletben a Törvényszék többek között elfogadhatatlanság miatt elutasította a második kiigazítási kérelmet, azon ok miatt, hogy a második kiigazítási beadványban a fellebbezőnek a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkének (4) bekezdése alapján meg kellett volna jelölnie a megsemmisítés iránti kérelmeket alátámasztó kiigazított jogalapokat és érveket.

15

A Törvényszék ezért az említett ítélet 41–47. pontjában úgy ítélte meg, hogy mivel a korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogi háttér, illetve a jegyzékekbe való felvételre vonatkozó kritériumok változtak, a fellebbező feladata jogalapjainak és érveinek kiigazítása e körülmények figyelembevétele érdekében, és ez a követelmény a jelen esetben nem teljesült, mivel a második kiigazítási kérelem a kereseti kérelmek kiterjesztésére szorítkozott anélkül, hogy más magyarázatot adott volna, vagy új jogi és ténybeli elemet hozott volna fel, figyelemmel az alkalmazandó jogi háttérben bekövetkezett változásra, különösen a jegyzékbe vételre vonatkozó új kritériumok bevezetésére.

16

G. Haswani azt kéri, hogy a Bíróság:

17

A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:

18

A Bíróság eljárási szabályzatának 172. cikke alapján az elsőfokú eljárásban beavatkozó Európai Bizottság válaszbeadványt nyújtott be, amelyben csatlakozik a Tanács kérelmeihez, és kéri, hogy a Bíróság a fellebbezést teljes egészében utasítsa el, valamint a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.

19

Az együttesen vizsgálandó jogalapjaival G. Haswani lényegében azt állítja, hogy a második kiigazítási kérelemnek a jelen ítélet 15. pontjában említett indokok miatt történő elfogadhatatlannak nyilvánításával a Törvényszék három alkalommal tévesen alkalmazta a jogot ítéletében.

20

G. Haswani azt rója fel a Törvényszéknek, hogy utóbbi tévesen alkalmazta a jogot először is azzal, hogy megsértette a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkének (4) és (5) bekezdését. E rendelkezésekből az következik, hogy amennyiben a felperes elmulasztja keresetleveléhez csatolni a kért kiigazítást indokoló jogi aktus másolatát, a Törvényszék hivatalvezetőjének kifejezetten fel kell hívnia őt arra, hogy az előzetesen meghatározott határidőn belül tegyen eleget a keresetlevél hiánypótlásának, különben azt a Törvényszék nem utasíthatja el elfogadhatatlanként. Következésképpen, amennyiben a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktus benyújtásának a hiánya nem jár hivatalból a kiigazítási kérelem elfogadhatatlanságával, még inkább ennek kellene vonatkoznia a kiigazított jogalapok benyújtásának a hiányára.

21

A megtámadott ítéletben a Törvényszék másodszor is tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy elfogadhatatlanként elutasíthatja a felperes második kiigazítási beadványában szereplő kérelmeket, anélkül hogy megvizsgálta volna, hogy a hivatalvezető a fellebbezőhöz intézett‑e hiánypótlás iránti kérelmet.

22

A Törvényszék általi harmadik téves jogalkalmazás a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkének (3) bejegyzésében szereplő, „szükség esetén” fordulat figyelmen kívül hagyásához kapcsolódik, és abból az következik, hogy a kiigazított jogalapok és érvek benyújtása nem szükséges, amennyiben a jegyzékekbe való felvételre vonatkozó kritériumok az eredetileg megtámadott jogi aktusokat és a kiigazítási kérelemmel a keresetlevélhez csatolt jogi aktusokat összevetve változtak.

23

E tekintetben G. Haswani nem vitatja ugyan, hogy a 2015. október 12‑i jogi aktusok növelték azoknak a személyeknek a számát, akikre, illetve amelyekre a korlátozó intézkedések vonatkozhatnak, „szembeszökőnek” tartja, hogy a megfogalmazás árnyalatbeli eltérésein túl a 2016‑ban vele szemben hozott intézkedések indokai lényegében megegyeznek a 2015‑ben hozott intézkedések indokaival. Márpedig maga a Törvényszék ítélte úgy, hogy ezeket az indokokat nem támasztották alá, mivel a Tanács által szolgáltatott dokumentumok egyike sem rendelkezik a pontatlan sajtócikkeket vagy az internetes oldalak kivonatait illetően kellő bizonyító erővel. Ezért G. Haswani úgy véli, hogy nem lehetett köteles arra, hogy a kiigazítási kérelem elfogadhatatlanságának terhe mellett kiigazított jogalapokat nyújtson be, mivel az „szükségtelen” volt.

24

A Tanács kétségeit fejezi ki a fellebbezés elfogadhatóságával kapcsolatban, amely nem részletezi kellően a megsértett uniós jogi rendelkezéseket, és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a második állítólagos téves jogalkalmazás nem kellően alátámasztott.

25

Továbbá a Tanács szerint a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan. Felidézi azokat az érveket, amelyekre az elsőfokú eljárás során a második kiigazítási beadványra vonatkozó elfogadhatatlansági kifogásában sikerrel hivatkozott.

26

Ezek az érvek kivetítik a kiigazítási kérelemre a keresetlevélben szereplő jogalapokkal kapcsolatban támasztott követelményeket, és ezt a kérelmet az elfogadhatatlanság terhe mellett a Törvényszék eljárási szabályzata 76. cikkének d) pontja értelmében vett hivatkozott jogalapok – akár rövid – ismertetésével együtt kellene benyújtani.

27

Ez az intézmény arra az álláspontra helyezkedik, hogy ami a jelen ügyben szóban forgó kiigazítási kérelem kapcsán megállapításra került, a Törvényszék állandó gyakorlatának minősül, és a Törvényszék már utasított el hasonló módon egy másik kiigazítási kérelmet (2016. január 28‑iKlyuyev kontra Tanács ítélet, T‑341/14, EU:T:2016:47, 71–73. pont).

28

A Tanács a 2017. november 9‑iHX kontra Tanács ítélet (C‑423/16 P, EU:C:2017:848, 33. pont) alapjául szolgáló ügyre vonatkozó főtanácsnoki indítványt alapul véve arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkének (3) bekezdésében szereplő, „szükség esetén” fordulatból eredő szabályt esetenként kell alkalmazni, és az a Törvényszék részéről a kiigazított jogalapok és érvek benyújtásának szükségességével kapcsolatos érdemi értékelést követel meg. Ez az értelmezés abból ered, hogy a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikke (3) bekezdésének b) pontjában szereplőkhöz hasonló alaki követelmények arra irányulnak, hogy biztosítsák az eljárás kontradiktórius jellegét, valamint hogy lehetővé tegyék a Törvényszék számára a megfelelő döntéshozatalt, és azok nem „öncélúak”. A Törvényszék e tekintetben bizonyos mérlegelési mozgástérrel rendelkezik.

29

A Bizottság a Tanács által előterjesztett írásbeli észrevételek alátámasztása végett ugyanilyen jellegű érveléssel avatkozott be. Többek között a második kiigazítási beadvány „különösen hiányos” jellegét hangsúlyozza. Véleménye szerint, amikor valamely beadvány „ilyen hiányos”, semmi nem képezi akadályát annak, hogy a Törvényszék a kiigazítási kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítsa, amellyel kapcsolatban még a megalapozottságának értékelése sem áll módjában.

30

Elöljáróban el kell utasítani a Tanács és a Bizottság által a jelen fellebbezés elfogadhatóságával kapcsolatban megfogalmazott kifogásokat. A fellebbezésből ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy jogalapjaival a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az megsértette az eljárási szabályzata 86. cikkének (4) és (5) bekezdését, amennyiben a megtámadott ítélet 39–47. pontjában megállapította, hogy a második kiigazítási kérelmet elfogadhatatlanként el kell utasítani azon ok miatt, hogy nem tartalmazza a kiigazított jogalapokat és érveket. Ezek a jogalapok ezért egy olyan jogkérdést vetnek fel, amelyet fellebbezés alapján a Bíróság vizsgálata alá lehet vonni.

31

Emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék eljárási szabályzatának 86. cikke szabályozza azokat a feltételeket, amelyek mellett a felperes a kereset módosíthatatlanságának elve alóli kivételként kiigazíthatja keresetlevelét, ha a Törvényszék által megsemmisíteni kért jogi aktus helyébe azonos tárgyú másik jogi aktus lép, vagy azt módosítja (lásd különösen: 2017. november 9‑iHX kontra Tanács ítélet, C‑423/16 P, EU:C:2017:848, 18. pont).

32

Az említett 86. cikk (3) bekezdésének b) pontjából különösen az következik, hogy a keresetlevél kiigazítása iránti beadványnak szükség esetén tartalmaznia kell a keresetlevélben szereplőkhöz képest kiigazított jogalapokat és érveket.

33

A „szükség esetén” fordulatnak az e rendelkezés szövegében való alkalmazása kétségkívül azt jelzi, hogy a keresetlevél kiigazítása iránti beadvánnyal csak akkor kell a kiigazított jogalapokat és érveket együtt benyújtani, ha az szükségesnek bizonyul.

34

Ez a következtetés megerősítendő a Törvényszék eljárási szabályzatának 86. cikkében szereplő célok tükrében.

35

E tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy teljességgel indokolt ugyan a keresetlevél kiigazításával szemben bizonyos alaki követelményeket támasztani, ezek a követelmények azonban nem öncélúak, éppen ellenkezőleg, arra szolgálnak, hogy biztosítsák az eljárás kontradiktórius jellegét és a megfelelő igazságszolgáltatást (2017. november 9‑iHX kontra Tanács ítélet, C‑423/16 P, EU:C:2017:848, 23. pont).

36

Amint arra a főtanácsnok indítványának 61. pontjában rámutatott, a megfelelő igazságszolgáltatás és a pergazdaságosság elvével ellentétes lenne a kereseti kérelmeit korábban már kiigazító kérelmezőtől megkövetelni, hogy a keresetlevél kiigazítása iránti beadványban megismételje ugyanazokat a jogalapokat és érveket, mint amelyeket az eredetileg megtámadott jogi aktussal szembeni kereseti kérelmek alátámasztására fejtett ki.

37

Ezért, amikor a keresetlevél kiigazítása útján megtámadott későbbi jogi aktus lényegében megegyezik az eredetileg megtámadott jogi aktussal vagy puszta alaki eltérések alapján különböztethető meg utóbbitól, nem zárható ki, hogy a felperes szándéka azzal, hogy a kiigazítási kérelmével együtt nem nyújtotta be a kiigazított jogalapokat és érveket, hallgatólagosan, ugyanakkor szükségszerűen az volt, hogy ezt a kérelmet a keresetlevelében szereplő jogalapokhoz és érvekhez kapcsolja.

38

Ilyen esetben a Törvényszék feladata a keresetlevelet kiigazító beadvány elfogadhatóságának vizsgálatakor annak ellenőrzése, hogy a keresetlevél kiigazítása útján megtámadott jogi aktus a keresetlevéllel megtámadott jogi aktushoz képest tartalmaz‑e olyan jelentős eltéréseket, amelyek a keresetlevél alátámasztására benyújtott jogalapok és érvek kiigazítását teszik szükségessé.

39

Amennyiben a Törvényszék e vizsgálat végén arra a következtetésre jut, hogy a felperes tévesen nem nyújtotta be a keresetlevelet kiigazító beadvánnyal együtt a kiigazított jogalapokat és érveket, G. Haswani állításával ellentétben a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkének (6) bekezdése alapján dönthet e beadvány elfogadhatatlanságáról az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában előírt alaki szabály figyelembevételének hiánya, csakúgy mint az említett cikkben előírt szabály bármely figyelembevételének hiánya miatt.

40

Az említett vizsgálat során a Törvényszék nem köteles a felperest előzetesen felhívni arra, hogy nyújtsa be a kiigazított jogalapokat és érveket. Amint arra ugyanis a főtanácsnok indítványának 48–57. pontjában rámutatott, a keresetlevélben szereplő jogalapok és érvek kiigazítása szükségességének értékelése a felperesre hárul, aki kezdeményezi az eljárást és meghatározza a jogvita tárgyát különösen azokkal a kérelmekkel és jogalapokkal, amelyeket a kiigazítási kérelemmel, valamint a keresetlevéllel összefüggésben terjeszt elő (lásd analógia útján: 2017. november 14‑iBritish Airways kontra Bizottság ítélet, C‑122/16 P, EU:C:2017:861, 86. és 87. pont).

41

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy jóllehet a Bíróság 2017. november 9‑iHX kontra Tanács ítéletével (C‑423/16 P, EU:C:2017:848, 22–27. pont) felülbírálta a Törvényszéket, mivel az nem tette lehetővé előzetesen a felperes számára a kiigazítási kérelemmel kapcsolatos amiatt történő hiánypótlást, hogy a felperes nem nyújtotta be a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkének (2) bekezdésében megkövetelt külön iratot, erre az adott ügy sajátos körülményeire tekintettel került sor, közelebbről a Törvényszék eljárási szabályzata azon nyelvi változatával kapcsolatos kétértelműség miatt, amely az eljárás felperes által választott nyelvének felelt meg.

42

A jelen fellebbezéssel megtámadott ítélet alapjául szolgáló ügyben a Törvényszék az arra való következtetéshez, hogy G. Haswaninak a keresetlevél kiigazítása iránti kérelmét a kiigazított jogalapokkal és érvekkel együtt kellett volna benyújtania, ítéletének 41–47. pontjában annak megállapítására szorítkozott, hogy a korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogi háttér, különösen az érintetteknek a szóban forgó jegyzékekbe való felvételének indokai az eredeti keresetlevél benyújtása óta változtak, és hogy a második kiigazítási beadványban megtámadott jogi aktusok többek között ezt a változást vették figyelembe, azonban nem vizsgálta, hogy lényeges különbség volt‑e a G. Haswanival szemben egyrészt a keresetlevélben megtámadott jogi aktusokban – nevezetesen a 2015. március 6‑i jogi aktusokban és a 2015/828 végrehajtási rendeletben –, másrészt a második kiigazítási beadványban megtámadott jogi aktusokban – nevezetesen a 2015. október 12‑i jogi aktusok tükrében értelmezett 2016. május 27‑i jogi aktusokban – figyelembe vett egyedi indokok között.

43

A Törvényszék így eljárva nem végezte el a jelen ítélet 38. pontjában említett vizsgálatot.

44

A fentiekből következik, hogy a megtámadott ítélet rendelkező részének 1. pontját hatályon kívül kell helyezni.

45

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése értelmében, ha a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi, és ha a per állása megengedi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti, illetve határozathozatalra visszautalhatja a Törvényszékhez.

46

Mivel a Törvényszék mint elfogadhatatlant elutasította a keresetlevél kiigazítása iránti második kérelmet, azonban nem végezte el a jelen ítélet 38. pontjában említett vizsgálatot, és nem hallgatta meg e tekintetben a feleket, a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy eldöntését a per állása nem engedi meg.

47

Mivel az ügyet a Bíróság visszautalja a Törvényszék elé, a jelen fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg nem kell határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: