Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016TN0753

    T-753/16. sz. ügy: 2016. október 28-án benyújtott kereset – Severstal kontra Bizottság

    Information about publishing Official Journal not found, p. 39–40 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    16.1.2017   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 14/39


    2016. október 28-án benyújtott kereset – Severstal kontra Bizottság

    (T-753/16. sz. ügy)

    (2017/C 014/48)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: PAO Severstal (Cherepovets, Oroszország) (képviselők: B. Evtimov ügyvéd és D. O’Keeffe Solicitor )

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg a Hivatalos Lap 2016. augusztus 4-i HL L 210. számában kihirdetett, a többek között az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2016. július 29-i (EU) 2016/1328 bizottsági végrehajtási rendeletet a felperesre vonatkozó részében;

    a Bizottságot kötelezze a jelen eljárásban felmerülő és azzal kapcsolatos költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresetének alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet (1) 18. cikkét, és a dömpingellenes megállapodás (2) 6.8 cikkét és II. mellékletét azáltal, hogy a felperest együttműködést részben nem tanúsító termelőnek tekintette, és a számára rendelkezésre álló tényeket alkalmazta rá, valamint valamint nyilvánvaló értékelési hibát követett el. A felperes álláspontja szerint ezenfelül az együttműködés részleges megtagadásának a következményei a megállapított korlátozott hiányosságok alapján nyilvánvalóan nem voltak megfelelőek.

    2.

    A második jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a felperes tisztességes meghallgatáshoz való jogát, és a védelemhez való jogát, mivel korlátozta a felperes arra vonatkozó lehetőségeit, hogy védekezzen a Bizottság sérelmet okozó állításaival szemben. A felperes álláspontja szerint a Bizottság gyakorlatilag elutasított/figyelmen kívül hagyott a felperes által előterjesztett minden olyan további információt vagy érvet, amely az együttműködést részlegesen megtagadó jogállására vonatkozott.

    3.

    A harmadik jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem állapított meg megfelelő dömpingkülönbözetet az alaprendelet 2. cikkének (12) bekezdésének megfelelően azt követően, hogy megsértette az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdését és 2. cikkének (4) bekezdését, tévesen értelmezte a 2. cikkének (9) bekezdését, és nyilvánvaló értékelési hibát követett el, valamint arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem végzett tisztességes összehasonlítást az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésének megfelelően.

    4.

    A negyedik jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdését és 3. cikkének (5) bekezdését, valamint a dömpingellenes megállapodás 3. 1. cikkét, eltorzította a rendelkezésére álló bizonyítékokat, és nyilvánvaló értékelési hibát követett el, mivel tévesen értékelte a kár mutatóit, és nem végzett objektív vizsgálatot az uniós ágazat helyzetére vonatkozóan. A felperes érvelése szerint a Bizottság az uniós ágazat helyzetének csupán szelektált gazdasági mutatóit vette alapul, és figyelmen kívül hagyott olyan kulcsfontosságú mutatókat, amelyek az uniós ágazat eltérő, kedvezőbb helyzetét támasztották volna alá. A felperes továbbá azzal érvel, hogy a Bizottság elfogult volt a kárral kapcsolatos megállapításai tekintetében, és eltorzította a rendelkezésére álló bizonyítékokat oly módon, hogy nem vizsgálta meg a teljes érintett termék „szabad” és „kötött” piacait együttesen az összes mutató vonatkozásában, és azt választotta, hogy külön „háromrészes értékelést” végez, ami a globális értékelést eltorzította.

    5.

    Az ötödik jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdését, mivel tévesen értékelte az állítólagosan dömpingelt importok és az uniós ágazat helyzete közötti kauzális kapcsolatot. A felperes ezenfelül arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem teljesítette azt a kötelezettségét, amely szerint a kárt okozó más tényezőket nem tulajdoníthatja az állítólagosan dömpingelt importoknak, és figyelmen kívül hagyott más olyan tényezőket, amelyek együttesen képesek voltak a kauzális kapcsolat megtörésére.

    6.

    A hatodik jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen határozta meg a kárelhárítás szintjét, ezáltal megsértve az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdését és 9. cikkének (4) bekezdését, és ily módon nyilvánvaló értékelési hibát követve el. A felperes álláspontja szerint konkrétan a Bizottság az uniós ágazat tekintetében ésszerűtlen és túlzó haszonkulcsot határozott meg, és nyilvánvaló értékelési hibát követett el azáltal, hogy a kár tekintetében megállapított különbözethez analógia útján az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésében előírt, a független importőr az ésszerű értékesítési, általános és igazgatási költségeit és haszonkulcsát érintő kiigazítást alkalmazta.


    (1)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 51. o.; helyesbítés HL 2010. L 7., 22. o.).

    (2)  A dömpingellenes WTO -megállapodás.


    Top