16.1.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 14/39

—

semmisítse meg a Hivatalos Lap 2016. augusztus 4-i HL L 210. számában kihirdetett, a többek között az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2016. július 29-i (EU) 2016/1328 bizottsági végrehajtási rendeletet a felperesre vonatkozó részében;

—

a Bizottságot kötelezze a jelen eljárásban felmerülő és azzal kapcsolatos költségek viselésére.

1.

Az első jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet (1) 18. cikkét, és a dömpingellenes megállapodás (2) 6.8 cikkét és II. mellékletét azáltal, hogy a felperest együttműködést részben nem tanúsító termelőnek tekintette, és a számára rendelkezésre álló tényeket alkalmazta rá, valamint valamint nyilvánvaló értékelési hibát követett el. A felperes álláspontja szerint ezenfelül az együttműködés részleges megtagadásának a következményei a megállapított korlátozott hiányosságok alapján nyilvánvalóan nem voltak megfelelőek.

2.

A második jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a felperes tisztességes meghallgatáshoz való jogát, és a védelemhez való jogát, mivel korlátozta a felperes arra vonatkozó lehetőségeit, hogy védekezzen a Bizottság sérelmet okozó állításaival szemben. A felperes álláspontja szerint a Bizottság gyakorlatilag elutasított/figyelmen kívül hagyott a felperes által előterjesztett minden olyan további információt vagy érvet, amely az együttműködést részlegesen megtagadó jogállására vonatkozott.

3.

A harmadik jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem állapított meg megfelelő dömpingkülönbözetet az alaprendelet 2. cikkének (12) bekezdésének megfelelően azt követően, hogy megsértette az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdését és 2. cikkének (4) bekezdését, tévesen értelmezte a 2. cikkének (9) bekezdését, és nyilvánvaló értékelési hibát követett el, valamint arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem végzett tisztességes összehasonlítást az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésének megfelelően.

4.

A negyedik jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdését és 3. cikkének (5) bekezdését, valamint a dömpingellenes megállapodás 3. 1. cikkét, eltorzította a rendelkezésére álló bizonyítékokat, és nyilvánvaló értékelési hibát követett el, mivel tévesen értékelte a kár mutatóit, és nem végzett objektív vizsgálatot az uniós ágazat helyzetére vonatkozóan. A felperes érvelése szerint a Bizottság az uniós ágazat helyzetének csupán szelektált gazdasági mutatóit vette alapul, és figyelmen kívül hagyott olyan kulcsfontosságú mutatókat, amelyek az uniós ágazat eltérő, kedvezőbb helyzetét támasztották volna alá. A felperes továbbá azzal érvel, hogy a Bizottság elfogult volt a kárral kapcsolatos megállapításai tekintetében, és eltorzította a rendelkezésére álló bizonyítékokat oly módon, hogy nem vizsgálta meg a teljes érintett termék „szabad” és „kötött” piacait együttesen az összes mutató vonatkozásában, és azt választotta, hogy külön „háromrészes értékelést” végez, ami a globális értékelést eltorzította.

5.

Az ötödik jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdését, mivel tévesen értékelte az állítólagosan dömpingelt importok és az uniós ágazat helyzete közötti kauzális kapcsolatot. A felperes ezenfelül arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem teljesítette azt a kötelezettségét, amely szerint a kárt okozó más tényezőket nem tulajdoníthatja az állítólagosan dömpingelt importoknak, és figyelmen kívül hagyott más olyan tényezőket, amelyek együttesen képesek voltak a kauzális kapcsolat megtörésére.

6.

A hatodik jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen határozta meg a kárelhárítás szintjét, ezáltal megsértve az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdését és 9. cikkének (4) bekezdését, és ily módon nyilvánvaló értékelési hibát követve el. A felperes álláspontja szerint konkrétan a Bizottság az uniós ágazat tekintetében ésszerűtlen és túlzó haszonkulcsot határozott meg, és nyilvánvaló értékelési hibát követett el azáltal, hogy a kár tekintetében megállapított különbözethez analógia útján az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésében előírt, a független importőr az ésszerű értékesítési, általános és igazgatási költségeit és haszonkulcsát érintő kiigazítást alkalmazta.