This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62016TN0048
Case T-48/16: Action brought on 2 February 2016 — Sigma Orionis v Commission
T-48/16. sz. ügy: 2016. február 2-án benyújtott kereset – Sigma Orionis kontra Bizottság
T-48/16. sz. ügy: 2016. február 2-án benyújtott kereset – Sigma Orionis kontra Bizottság
HL C 98., 2016.3.14, p. 59–60
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
14.3.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 98/59 |
2016. február 2-án benyújtott kereset – Sigma Orionis kontra Bizottság
(T-48/16. sz. ügy)
(2016/C 098/75)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Sigma Orionis SA (Valbonne, Franciaország) (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
Állapítsa meg és határozzon úgy, hogy:
— |
az Európai Bizottság megsértette az FP7 és a H2020 támogatási szerződésekből eredő szerződéses kötelezettségeit azáltal, hogy az OLAF jogellenesen elkészített jelentése alapján felfüggesztett a felperesnek járó minden kifizetést, |
— |
az Európai Bizottság megsértette az FP7 és a H2020 támogatási szerződésekből eredő szerződéses kötelezettségeit azáltal, hogy az OLAF jogellenesen elkészített jelentése alapján megszüntette a vitatott szerződéseket, |
— |
másodlagosan rendelje el szakértő kirendelését a felperesnek a vitatott támogatási szerződések alapján vitathatatlanul járó összegek meghatározása céljából. |
Ebből következően az alperest:
— |
kötelezze az FP7 támogatási szerződés címén jogellenesen felfüggesztett összegek, vagyis 607 404,49 euró megfizetésére, a 21.11.1. cikknek megfelelően az összeg lejáratától kezdődően az Európai Központi Bank (EKB) által a fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott kamat 3,5 százalékponttal növelt mértékével számolt kamattal együtt, |
— |
kötelezze a H2020 támogatási szerződés címén jogellenesen felfüggesztett összegek, vagyis 226 688,68 euró megfizetésére, a 21.11.1. cikknek megfelelően az összeg lejáratától kezdődően az Európai Központi Bank (EKB) által a fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott kamat 3,5 százalékponttal növelt mértékével számolt kamattal együtt, |
— |
kötelezze a felperest ért további károk megtérítésére, amelyek összegét a felperes jelenleg 1 500 000 euróra becsüli, de az eljárás során emelkedhet vagy csökkenhet, |
— |
kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a Bizottság nem támaszkodhat jogellenesen beszerzett bizonyítékok alapján elkészített jelentésre annak érdekében, hogy igazolja a felperesnek járó kifizetések felfüggesztését, mégpedig teljes egészükben. A felperes e tekintetben azt állítja, hogy mivel a Bizottság jogellenesen beszerzett bizonyítékokra támaszkodott, mind a kifizetések felfüggesztése, mind a támogatási szerződések megszüntetése jogellenes. |
2. |
A második jogalap arra vonatkozik, hogy megsértették az arányosság elvét azáltal, hogy a különböző műszaki ellenőrzésekről készült jelentések egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a forrásokat a felperes a gazdaságosság, a hatékonyság és a hatékony pénzügyi gazdálkodás elveinek megfelelően használta fel. Ebből következően a Bizottság sem a vitatott támogatási szerződések megszüntetésének, sem az e szerződésekből eredő összes kifizetés felfüggesztésének igazolása érdekében nem hivatkozhat annak érvényes megállapítására, hogy a felperes szabálytalanságokat követett el más támogatások felhasználása során. Másfelől a támogatási megállapodásokban való részvétel a felperes egyedüli pénzügyi forrása és a további uniós projektek hiánya elkerülhetetlenül a felperes csődjéhez vezetne. |
3. |
A harmadik jogalap a Bizottság mérlegelési jogköre korlátainak nyilvánvaló és súlyos megsértésére vonatkozik, amely alkalmas az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapítására. A felperest a hírneve és a megrendelései tekintetében kár érte, amely jelentősen csökkenti, akár teljesen meg is szünteti az új uniós projektekben való jövőbeni részvételének esélyét. Másfelől a támogatási megállapodásokban való részvétel a egyedüli pénzügyi forrása és a további uniós projektek hiánya elkerülhetetlenül a felperes csődjéhez vezetne. |