—

A Bizottság előtti közigazgatási eljárás során a felperesek arra irányuló kérelmet terjesztettek elő, hogy a Bizottság a bírságkiszabási iránymutatás 37. pontja értelmében vett „sajátos körülményekre” tekintettel csökkentse a bírságot. A Bizottságnak az üggyel foglalkozó tisztviselői nem válaszoltak e kérelemre, és a Bizottság arra a határozatában sem tért ki. A felperesek így azt feltételezik, hogy a Bizottság szervezeti egységei vagy egyáltalán nem vizsgálták meg a kérelmét, vagy pedig ellenőrzés céljából nem közölték ezen értékelést a tanácsadó bizottsággal és a biztosok testületével. Következésképpen nem zárható ki, hogy ha így jártak volna el, a felperesekkel szemben végül kiszabott bírság alacsonyabb lett volna. A Bizottság így megsértette a megfelelő ügyintézés elvét és az indokolási kötelezettségét.

—

a felperesek, akik bevételük nagy részét egyetlen termék (optikailemez-meghajtók) gyártásából szerzik, gazdasági tevékenységüket 2014-ben diverzifikálták, és a Bizottság ezt az évet vette figyelembe referenciaévként az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében előírt 10 %-os felső határ kiszámításához;

—

a szankcionált társaságok közül kizárólag a felperesek maradtak továbbra is elkötelezettek az optikailemez-meghajtók piacához, és a velük szemben kiszabott mértékű bírság kedvezőtlenül befolyásolja majd azon képességüket, hogy e piacon a fogyasztókat fenntarthatóan el tudják látni; és

—

a felperesek bizonytalan pénzügyi helyzetben vannak, miközben ezzel egyidejűleg jelentős erőfeszítéseket tesznek pénzügyi nehézségeik leküzdése érdekében.