This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62016TJ0208
Judgment of the General Court (Second Chamber) of 5 February 2018.#Graziano Ranocchia v European Research Council Executive Agency (ERCEA).#Research and technological development — Calls for proposals and related activities under the ERC Work Programme 2015 — Framework Programme for Research and Innovation (2014-2020) — Horizon 2020 — Decision of the ERCEA declaring ineligible the proposal submitted by the applicant — Project concerning the identification of mathematical algorithms facilitating the reading and analysis of certain ancient manuscripts — Misuse of powers — Error of fact — Error of law — Manifest error of assessment.#Case T-208/16.
A Törvényszék ítélete (második tanács), 2018. február 5.
Graziano Ranocchia kontra az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége.
Kutatás és technológiafejlesztés – A 2015. évi EKT‑munkaprogram keretében történő pályázati felhívások és kapcsolódó tevékenységek – Kutatási és innovációs keretprogram (2014 – 2020) – Horizont 2020 – Az ERCEA‑nak a felperes pályázatát nem támogathatónak nyilvánító határozata – Bizonyos régi kéziratok elolvasását és elemzését megkönnyítő matematikai algoritmusok azonosítására vonatkozó projekt – Hatáskörrel való visszaélés – Ténybeli hiba – Téves jogalkalmazás – Nyilvánvaló értékelési hiba.
T-208/16. sz. ügy.
A Törvényszék ítélete (második tanács), 2018. február 5.
Graziano Ranocchia kontra az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége.
Kutatás és technológiafejlesztés – A 2015. évi EKT‑munkaprogram keretében történő pályázati felhívások és kapcsolódó tevékenységek – Kutatási és innovációs keretprogram (2014 – 2020) – Horizont 2020 – Az ERCEA‑nak a felperes pályázatát nem támogathatónak nyilvánító határozata – Bizonyos régi kéziratok elolvasását és elemzését megkönnyítő matematikai algoritmusok azonosítására vonatkozó projekt – Hatáskörrel való visszaélés – Ténybeli hiba – Téves jogalkalmazás – Nyilvánvaló értékelési hiba.
T-208/16. sz. ügy.
Court reports – general
ECLI identifier: ECLI:EU:T:2018:68
A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2018. február 5. ( *1 )
„Kutatás és technológiafejlesztés – A 2015. évi EKT‑munkaprogram keretében történő pályázati felhívások és kapcsolódó tevékenységek – Kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) – Horizont 2020 – Az ERCEA‑nak a felperes pályázatát nem támogathatónak nyilvánító határozata – Bizonyos régi kéziratok elolvasását és elemzését megkönnyítő matematikai algoritmusok azonosítására vonatkozó projekt – Hatáskörrel való visszaélés – Ténybeli hiba – Téves jogalkalmazás – Nyilvánvaló értékelési hiba”
A T‑208/16. sz. ügyben,
Graziano Ranocchia (lakóhelye: Róma [Olaszország], képviseli: C. Intino ügyvéd)
felperesnek
az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) (képviselik kezdetben: E. Chacon Mohedano, R. Maggio Panizza és L. Moreau, később: Chacon Mohedano, Maggio Panizza és F. Sgritta, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
először is az ERCEA felperesnek a 682937. sz. „PHercSchools2 – The Hellenistic Philosophical Schools in the Herculaneum Papyri” című kutatást előirányzó pályázat támogatását elutasító határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmét elutasító, 2016. február 26‑i Ares (2016)1020667. sz. határozatának, másodszor pedig az ERCEA e kutatást előirányzó pályázat támogatását elutasító, 2015. december 17‑i Ares(2015) 5922529. sz. határozatának, harmadszor pedig minden ezen aktusokat előkészítő, azt követő és ahhoz kapcsolódó aktusnak, többek között az „ERC‑Consolidator Grant” támogatási program vonatkozásában jóváhagyott, az ERCEA 2016. február 12‑i sajtóközleményében közzétett programok listájának megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács),
tagjai: M. Prek elnök, E. Buttigieg és Berke B. (előadó) bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram
1 |
A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot az EUMSZ 173. és EUMSZ 182. cikk alapján dolgozta ki a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11‑i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 104. o.) és a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11‑i 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 81. o.). |
2 |
E program előírja többek között, hogy az Európai Kutatási Tanács (EKT) pályázati felhívások révén koordinálja és finanszírozza a kutatási projekteket. |
3 |
Az 1290/2013 rendelet „Pályázati felhívások” címet viselő 11. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „[…] [P]ályázati felhívásokat kell közzétenni, figyelembe véve különösen az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség, valamint – a kutatási és az innovációs ágazat változatos természetéből adódóan – a rugalmasság követelményét.” |
4 |
Az 1290/2013 rendelet „Kiválasztási és odaítélési kritériumok” című 15. cikke az alábbiak szerint szól: „(1) A benyújtott pályázatokat a következő odaítélési kritériumok alapján kell elbírálni:
(2) Az [EKT] hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvésekre irányuló pályázatokra egyedül az (1) bekezdés a) pontjában említett kritériumot kell alkalmazni. […] (6) A pályázatokat az értékelés eredményeinek megfelelően rangsorolni kell. A kiválasztást e rangsor alapján kell elvégezni. (7) Az elbírálást független szakértők végzik. […]” |
5 |
Az 1290/2013 rendelet 16. cikke az elbírálás‑felülvizsgálati eljárásra vonatkozik. E cikk a következőképpen szól: „(1) A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv átlátható elbírálás‑felülvizsgálati eljárást alakít ki azon résztvevők számára, amelyek úgy ítélik meg, hogy pályázatuk elbírálása nem az e rendeletben, a vonatkozó munkaprogramban, munkatervben vagy a pályázati felhívásban megállapított eljárások betartásával történt. (2) A felülvizsgálati kérelemnek egyetlen meghatározott pályázatra kell vonatkoznia; a kérelmet a pályázat koordinátora nyújthatja be legfeljebb harminc nappal azt követően, hogy a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv tájékoztatta a koordinátort az elbírálás eredményeiről. (3) A (2) bekezdésben említett kérelmet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv vizsgálja meg. A vizsgálat csak az elbírálással összefüggő eljárási kérdésekre terjedhet ki, a pályázat érdemét nem érintheti. (4) Az elbírálással összefüggő eljárási kérdésekről a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv dolgozóiból álló elbírálás‑felülvizsgáló bizottság alkot véleményt. A bizottság elnökének a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv egy olyan tisztviselőjének kell lennie, aki nem a pályázati felhívásért felelős szervezeti egységnél dolgozik. A bizottság a következő ajánlásokat fogalmazhatja meg:
(5) A (4) bekezdésben említett ajánlás alapján a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv döntést hoz, és erről értesíti a pályázat koordinátorát. Döntését a Bizottság, illetve az érintett finanszírozó szerv indokolatlan késedelem nélkül hozza meg. (6) A felülvizsgálat nem késleltetheti a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett pályázatok kiválasztására irányuló eljárást. (7) A felülvizsgálat nem sérti a résztvevő azon jogát, hogy éljen az Unió jogában biztosított más lehetőségekkel.” |
6 |
Az 1290/2013 rendelet „Információkérés és panasztétel” című 17. cikke kimondja: „(1) A Bizottság gondoskodik egy olyan eljárás meglétéről, amelynek révén a résztvevők információt kérhetnek vagy panaszt tehetnek a »Horizont 2020«‑ban való részvételükkel kapcsolatban. (2) A Bizottság gondoskodik róla, hogy az aggályok, kérelmek és panaszok jelzésének módjára vonatkozó tájékoztatás minden résztvevő számára hozzáférhető legyen, és az Interneten is közzétegyék.” |
7 |
Az 1290/2013 rendelet „A támogatás odaítéléséhez szükséges idő” című 20. cikke a (2) bekezdésének a) pontjában előírja, hogy a pályázókat a pályázatuk tudományos elbírálásának eredményéről a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legkésőbb öt hónappal kell tájékoztatni. |
8 |
Az Európai Bizottság a „Horizont 2020” keretprogrammal összefüggő igazgatási feladatok ellátásával az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét (ERCEA) bízta meg. |
9 |
A végrehajtó ügynökségek igazgatásának jogi keretét a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19‑i 58/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 235. o.) határozza meg. |
10 |
Az 58/2003 rendelet 22. cikke előírja a közigazgatási jogorvoslat lehetőségét a Bizottság által lefolytatott jogszerűségi vizsgálat biztosítása érdekében. |
A 2015. évi pályázati felhívásokra vonatkozó kiválasztási kritériumok és elbírálási eljárás
11 |
A 2015. évi pályázati felhívások vonatkozásában a kiválasztási kritériumokat és az elbírálási eljárásokat az EKT 2015. évi munkaprogramja és az EKT‑szabályokról szóló, 2014. április 15‑i C(2014) 2454 final bizottsági határozattal jóváhagyott, a „Horizont 2020” egyedi programra alkalmazandó, a pályázatok benyújtására, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályzat (a továbbiakban: EKT‑szabályok) határozta meg. |
12 |
Egyébiránt a pályázati felhívásokat a támogatásokban való részesülésre irányuló pályázati felhívásoknak megfelelő pályázóknak szánt információk kísérik (a továbbiakban: pályázóknak szánt információk). |
13 |
Az EKT‑munkaprogram megállapítja, hogy az EKT hatáskörébe tartozó felderítő kutatásra szánt támogatások esetében a kutatási projekt innovatív jellegének, céljának és megvalósíthatóságának, továbbá a kutatásvezető hozzáértésének, kreativitásának és elkötelezettségének az értékelésekor kizárólag a kiválóság kritériuma kerül figyelembevételre. |
14 |
Az elbírálási eljárást az EKT‑szabályok 3.6–3.8. pontja részletezi, és az két lépcsőből áll. Csak az első szakaszban elfogadott sikeres pályázatok vehetnek részt a második szakaszban. Az első szakaszban a projektnek a projekt leírását (extended synopsis), valamint a kutatásvezető szakértői véleményét és önéletrajzát tartalmazó összefoglalóját értékelik. Csak a második szakaszban vizsgálják és értékelik a teljes pályázatot, azaz a részletes kutatási projektet (scientific proposal). Ezen információkat összefoglalják egyébiránt a pályázóknak szánt információk és azok a pályázati felhívásban is szerepelnek. |
15 |
Egyébiránt az EKT‑szabályok 3.6.1. pontjának tizenkettedik bekezdése szerint: „A bírálóbizottság az egyes pályázatokkal kapcsolatos döntéseit, valamint a pályázat rangsorban elfoglalt helyének megállapítását az egyedi értékelés és a bírálóbizottságban lefolytatott vita alapján, többségi szavazással hozza. A bírálóbizottság tevékenységének eredménye a pályázatok rangsora. A szakmai értékelésen alapuló elbírálás utolsó szakaszában a bírálóbizottság megjelöli azokat a pályázatokat, amelyeket – kellő rendelkezésre álló források függvényében – finanszírozásra ajánl.” [nem hivatalos fordítás] |
16 |
Az EKT‑szabályok 3.6.2. pontjából kitűnik továbbá, hogy amennyiben az EKT‑munkaprogram előírja, hogy a bizottság értékelése magában foglalhatja a kutatásvezető meghallgatását. |
17 |
Egyébiránt a pályázóknak szánt információk 1.2.5. pontja pontosítja az alábbiakat: „[…] Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a független értékelők észrevételei nem szükségszerűen egybehangzóak – a pályázat értékére vonatkozó vita vagy véleménykülönbségek a „tudományos módszer” részét képezik, és jogszerűek. Egyébiránt az EKT bírálóbizottsága elfogadhat az egyes független értékelők észrevételeiből levonható állásponttól eltérő álláspontot. Ez az eset áll fenn például amennyiben a bizottsági egyeztetések olyan jelentős gyenge pontokat fednek fel, amelyet a független értékelők nem állapítottak meg. A bizottság észrevételei a teljes bizottság által konszenzussal, a független – térítésben nem részesülő vagy a bizottság tagjaként eljáró – értékelők által távoli munkavégzés formájában korábban elvégzett egyedi értékelések, valamint részletes vita és a bizottság ülése során felmerült egyéb javaslatok függvényében kialakított rangsor alapján elfogadott határozatot tükrözik.” [nem hivatalos fordítás] |
18 |
A szakmai értékelésen alapuló elbírálás befejezését követően az ERCEA az EKT‑szabályok 3.8. pontja szerint a kutatásvezetőnek és a pályázó jogalanynak címzett „tájékoztató levélben” közli az értékelés eredményét. |
Az elbírálás‑felülvizsgálati eljárás
19 |
Az EKT‑szabályok 3.9. pontja szerint belső felülvizsgáló bizottsághoz elbírálás‑felülvizsgálati kérelem nyújtható be. |
20 |
Az EKT‑szabályok 3.9. pontjának ötödik bekezdése szerint: „[…] A felülvizsgáló bizottság szerepe az ilyen típusú kérelmek koherens jogi értelmezésének, valamint a pályázókkal szemben tanúsított egyenlő bánásmódnak a biztosítása. E bizottság az elbírálási eljárás végrehajtására vonatkozó szakvéleményt fogalmaz meg a pályázattal és az értékelésével kapcsolatban rendelkezésre álló információk összessége alapján. A bizottság működésében független. Mindazonáltal a bizottság maga nem bírálja el a pályázatot. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az elbírálás során a pályázat finanszírozásának elutasításáról szóló határozatot befolyásoló szabálytalanság történt, a pályázat egészének vagy egy részének független szakértők által történő további elbírálását javasolhatja. A felülvizsgálati kérelem természetétől függően a bizottság áttekintheti a független szakértők önéletrajzát, az általuk megfogalmazott észrevételeket, valamint az értékelési zárójelentést. A bizottság a kellő felkészültséggel rendelkező szakértőkből összeállított bírálóbizottság által kifejezésre juttatott tudományos értékítéletet nem vonhatja kétségbe. E felülvizsgálat alapján a bizottság ajánlást fogalmaz meg pályázati felhívásért felelős tisztviselő számára. Amennyiben a felülvizsgáló bizottság megállapítja, hogy bizonyítékok támasztják alá a jogorvoslat megalapozott voltát, javasolhatja a pályázat egészének független szakértők általi részleges vagy teljes újbóli elbírálását vagy az eredeti eredmény fenntartását. A felülvizsgáló bizottság egyéb észrevételeket vagy ajánlásokat is tehet […]” [nem hivatalos fordítás] |
21 |
E tekintetben a pályázóknak szánt információk 1.2.5.1. pontjának második bekezdése megállapítja, hogy az elbírálás‑felülvizsgálati eljárás az elbírálás hiányosságaira, ritka esetekben pedig a ténybeli tévedésekre vonatkozik. |
22 |
Végül az EKT‑szabályok 3.9. pontjának nyolcadik bekezdése pontosítja, hogy az elbírálás‑felülvizsgálati eljárás nem akadályozza meg a pályázókat abban, hogy más jogorvoslatot keressenek, többek között keresetet indítsanak az Európai Unió Bírósága előtt. |
A közigazgatási eljárás
23 |
A Bizottság 2014. július 30‑án a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részét képező 2015. évi EKT‑munkaprogram keretében pályázati felhívásokat és kapcsolódó tevékenységeket tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL 2014. C 248., 6. o.) a 2014. július 22‑i C(2014) 5008 határozatának elfogadását követően. |
24 |
2015. március 12‑én a felperes, Graziano Ranocchia „ERC Consolidator Grants” típusú támogatási kérelmet nyújtott be az ERCEA‑hoz a ERC Consolidator Grant 2015 támogatási program vonatkozásában történő pályázati felhívások keretében az SH5 ‐ Cultures and Cultural Production bírálóbizottság (a továbbiakban: SH5 bírálóbizottság) előtt fáziskontrasztos röntgentomográfia herculaneumi papiruszokra történő alkalmazására irányuló projekt vonatozásában. A kért támogatás az odaítélhető legmagasabb összegnek megfelelő 2 millió eurót tett ki, amelyet a főbb eszközök beszerzéséhez szükséges 49226 eurós további összeggel növeltek. |
25 |
A felperes kutatást előirányzó pályázata vonatkozásában az SH5 bírálóbizottság az értékelés első szakaszában kedvező döntést hozott. Ezen álláspontot a felperessel a 2015. július 3‑i és 22‑i levélben közölték, és felkérték őt egy meghallgatáson való részvételre. |
26 |
2015. október 5‑én az ERCEA‑hoz a felperes kutatást előirányzó pályázatát érintő lehetséges tudományos csalást állító panasz érkezett, amely szerint az utóbbi a pályázatában egy másik intézet másik kutatócsoportja által végrehajtott, közzé nem tett kutatást használt fel, különösen az érintett intézetnek dolgozó egyik munkatárs segítségével. |
27 |
A panasz ERCEA illetékes belső bizottsága által történő elemzését követően 2015. október 30‑i elektronikus levélben felkérték a felperest arra, hogy nyújtsa be az e vádakra vonatkozó észrevételeit. |
28 |
2015. november 5‑én a felperes megadta a kért magyarázatokat, és pontosította, hogy munkatársát a versenytárs kutatócsoport nem értesítette az állítólagos közzé nem tett kutatásról. |
29 |
A tudományos csalásra irányuló állításokra vonatkozó vizsgálatra tekintettel az ERCEA felelős tisztviselője az összeférhetetlenségi ügyekkel, szakmai mulasztásokkal és etikai kérdésekkel foglalkozó tudományos bizottság ajánlására úgy határozott, hogy az egyik távoli munkavégzés formájában értékelő szakértő által benyújtott értékelést figyelmen kívül hagyja, mivel az potenciálisan összeférhetetlenségi helyzetben volt a tudományos csalásra irányuló panasz benyújtójával történő szoros együttműködése okán. |
30 |
Az értékelés első szakaszát követően a felperest kutatásvezető minőségében 2015. november 12‑én meghallgatta az SH5 bírálóbizottság. |
31 |
2015. december 17‑i levelében az ERCEA közölte a felperessel a kutatást előirányzó pályázatának a jóváhagyott pályázatok listájára történő felvételének elutasításáról szóló Ares(2015) 5922529. sz. határozatát (a továbbiakban: támogatást elutasító határozat), mivel az SH5 bírálóbizottság úgy határozott a független értékelők levélhez csatolt értékelései alapján, hogy az nem felel meg az EKT valamennyi értékelési kritériumának, hanem csak egyes kritériumoknak. E levélben az ERCEA pontosította, hogy az SH5 bírálóbizottság a döntését távoli munkavégzés formájában végzett értékelésekre, valamint a tagok közötti egyeztetésekre alapította. |
32 |
Így hat külsős elbíráló egyedi értékelése, valamint a felperes végső meghallgatása és a többi kutatást előirányzó pályázattal történő összehasonlítás alapján az SH5 bírálóbizottság úgy határozott, hogy nem tesz ajánlást a felperes kutatást előirányzó pályázata tekintetében. |
33 |
Az SH5 bírálóbizottság által a felperessel és a kutatást előirányzó pályázatával szemben felhozott kifogás lényegében a projekt technológiai és pénzügyi szempontjainak követésére irányuló szakértelmére, valamint a posztdoktori kutatók hozzávetőlegesen csekély szerepére irányult. |
34 |
2015. december 21‑én értesítették a felperest az állítólagos tudományos csalására vonatkozó panasznak az illetékes belső bizottságnak az összeférhetetlenségi ügyekkel, szakmai mulasztásokkal és etikai kérdésekkel foglalkozó tudományos bizottsággal történő konzultációját követő elutasításáról. |
35 |
2015. december 22‑én a felperes a „Horizont 2020” program keretében a résztvevők rendelkezésére bocsátott elektronikus portálon keresztül az elbírálás felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be az EKT‑szabályok 3.9. pontja szerint. |
36 |
A felülvizsgálat iránti kérelmében először is megállapította, hogy a 2015. évi pályázatában követte az ERCEA által a korábbi 2014. évi pályázata esetében vele közölt ajánlásokat. |
37 |
Másodszor vitatta a projekt technológiai szempontjainak követésére vonatkozó szakértelmére irányuló kifogást, és megerősítette, hogy nem az írott pályázatából, hanem a meghallgatáson feltett kérdésekből indult ki, amelyek közül egyre megtagadta a válaszadást. E kérdést nem szabadott volna feltenni számára, hiszen e kérdés a fizikára vonatkozott, jóllehet ő történész és filozófus. Egyébiránt annak elvárása, hogy a kutatásvezető ismerje a projekt minden technológiai részletét, azokat is, amelyek nem tartoznak a szakterülete alá, sérti az EKT multidiszciplináris projektek ösztönzésére irányuló politikáját. Hangsúlyozta továbbá, hogy a másik két kérdésre teljes választ adott. |
38 |
Harmadszor vitatta a posztdoktori kutatók csekély szerepére irányuló kritikát, hangsúlyozva, hogy az e fiatal kutatóknak szánt szerep képezi a projekt magját. |
39 |
Negyedszer úgy érvelt, hogy aránytalan volt az SH5 bírálóbizottság értékelése, és túlzott jelentőséget tulajdonított a legnegatívabb – a felperes által vitatott – egyedi értékelésének, jóllehet a másik öt értékelés pozitív volt. Állította e tekintetben, hogy a negatív értékelés minden bizonnyal egy összeférhetetlenségi helyzetben lévő versenytárs kutatótól származik, így az nem vehető figyelembe. |
40 |
Ötödször előadta lényegében, hogy az SH5 bírálóbizottság határozatát kétség kívül befolyásolta a tudományos csalás okán vele szemben folytatott, még le nem zárt eljárás, amelyet álláspontja szerint az SH5 bírálóbizottság tagjai tudomására hoztak. |
41 |
2016. február 12‑én az ERCEA az SH5 bírálóbizottság által a 2015. év vonatkozásában jóváhagyott projektekről sajtóközleményt tett közzé (a továbbiakban: jóváhagyott projektek listája). |
42 |
2016. február 26‑i levélben az ERCEA tájékoztatta a felperest az elbírálás felülvizsgálatának eredményéről szóló Ares(2016) 1020667. sz. határozatának elfogadásáról (a továbbiakban: 2016. február 26‑i határozat). |
43 |
E levélben tájékoztatást kapott a felperes arról, hogy a felülvizsgáló bizottság megvizsgálta a kérelmét, és ellenőrizte, hogy teljes mértékben tiszteletben tartották‑e az EKT elbírálási eljárását az EKT‑szabályok és az EKT munkaprogramja szerint. |
44 |
Az ERCEA az említett levélben kifejtette a felülvizsgáló bizottság végkövetkeztetéseit. Ebből kitűnik, hogy a felülvizsgáló bizottság megállapította, hogy pályázatát olyan független szakértők értékelték, akik valamennyien szakértelemmel rendelkeznek az érintett területen. |
45 |
Pontosította továbbá, hogy a támogatást elutasító határozatot nemcsak a független értékelők észrevételei, hanem az SH5 bírálóbizottságban lefolytatott viták és pályázatának az egyéb pályázatokhoz viszonyított rangsorolása alapján hozták meg. |
46 |
Egyébiránt hangsúlyozta, hogy a kutatást előirányzó pályázatának záróértékelése az SH5 bírálóbizottság konszenzussal elfogadott határozatát tükrözi, és nem szükségképpen felel meg minden egyes független értékelő véleményének. |
47 |
Egyébiránt a felülvizsgáló bizottság megállapította, hogy a felperes észrevételei az értékelők vagy az SH5 bírálóbizottság tudományos értékelésének megkérdőjelezésére irányultak, jóllehet ezen értékelés nem tartozott a felülvizsgáló bizottság hatásköre alá. |
48 |
Végül a felülvizsgáló bizottság megállapította, hogy tiszteletben tartották az összeférhetetlenségre vonatkozó EKT‑szabályokat, és semmi nem utalt arra, hogy összeférhetetlenségi helyzet állt volna fenn az értékelők vonatkozásában. |
49 |
Ebből arra következtetett, hogy nem követtek el eljárási hibát az elbírálás során. |
50 |
A felülvizsgáló bizottság e következtetései alapján az ERCEA értesítette a felperest a támogatást elutasító határozat hatályban tartásáról. |
Az eljárás és a felek kérelmei
51 |
A Törvényszék Hivatalához 2016. április 29‑én benyújtott keresetlevéllel a felperes előterjesztette a jelen keresetet. |
52 |
Az ERCEA 2016. július 19‑én nyújtotta be ellenkérelmét. |
53 |
A felperes 2016. szeptember 6‑án nyújtotta be válaszát. Az ERCEA 2016. október 28‑án nyújtotta be viszonválaszát. |
54 |
2017. július 13‑án a Törvényszék a jogvita tárgyát képező egyes aktusokat illetően meghallgatta a feleket a kereset időbeli elfogadhatósága vonatkozásában. Az ERCEA és a felperes 2017. július 19‑én és 28‑án válaszolt a Törvényszék kérdésére. |
55 |
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
56 |
Az ERCEA azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
A jogkérdésről
57 |
A bíróság pergazdaságossági okokból és a megfelelő igazságszolgáltatás elvének tiszteletben tartása mellett anélkül is dönthet a keresetekről, hogy a felek által előterjesztett összes jogalapra és érvre vonatkozóan feltétlenül határoznia kellene (lásd analógia útján: 2002. február 26‑iTanács kontra Boehringer ítélet, C‑23/00 P, EU:C:2002:118, 52. pont). A jelen esetben a Törvényszék megállapítja, hogy a keresetet érdemben vizsgálhatja, anélkül hogy szükséges lenne az elfogadhatóságáról határozni. |
A támogatást elutasító határozat és a 2016. február 26‑i határozat megsemmisítése iránti kérelmekről
58 |
Keresetének alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik, és az elsőt a kutatást előirányzó pályázatának nyilvánvalóan észszerűtlen elbírálásával összefüggő hatáskörrel való visszaélésre, a másodikat a tények elferdítésével összefüggő hatáskörrel való visszaélésre, a harmadikat pedig a kutatást előirányzó pályázatok elbírálására vonatkozó ERCEA szabályok megsértésével összefüggő hatáskörrel való visszaélésre alapítja. |
A kutatást előirányzó pályázatának nyilvánvalóan észszerűtlen elbírálásával összefüggő hatáskörrel való visszaélésre alapított első jogalapról
59 |
Először is a felperes lényegében azt állapítja meg, hogy a támogatást elutasító határozat tekintetében hatáskörrel való visszaélés valósult meg. Állítja, hogy az SH5 bírálóbizottságot a kutatást előirányzó pályázatának elutasítására vezető indokokat cáfolja a benyújtott dokumentáció, és nem tartoznak a tudományos elbírálási eljárás vizsgálati körébe. Hozzáteszi, hogy alaposan ismerte a pályázatot és a kapcsolódó területeket, és egy kivételével minden kérdést megválaszolt. |
60 |
Másodszor a hatáskörrel való visszaélés nem korlátozódott az elbírálás tárgyára, hanem a távoli munkavégzés formájában elbírálók független értékelésének megfelelő átültetését is érintette az SH5 bírálóbizottság átfogó záróértékelése keretében. |
61 |
E záróértékelés észszerűtlen és aránytalan volt, mivel az öt kifejezetten pozitív értékelés és egy részben negatív értékelés összefoglalója kedvező záróértékeléshez és a kutatást előirányzó pályázatának jóváhagyásához kellett volna, hogy vezessen. |
62 |
Megsértették az EKT‑szabályokat, mivel az SH5 bírálóbizottság értékelése pusztán a legnegatívabb független értékelés bemutatásában állt, ami az SH5 bírálóbizottság elutasító határozatának alapvető indoka és az ötödik elbíráló érvelése közötti meghatározó egybeesésből következik. |
63 |
Harmadszor a felperes felrója a felülvizsgáló bizottságnak, hogy az „figyelmen kívül hagyta a tudományos kiválóság kritériumának nyilvánvaló eltorzítását”, és hogy az ötödik elbíráló tekintetében tagadták a nem kizárt összeférhetetlenség fennállását. |
64 |
Álláspontja szerint a felhozott kifogások a felülvizsgáló bizottság megállapításával ellentétben az e bizottság hatáskörébe tartozó eljárási és módszertani kérdésekkel, nem pedig a projekt tudományos értékelésével függnek össze. |
65 |
Az ERCEA vitatja ezen érvelést. |
66 |
E jogalap keretében a felperes lényegében azt rója fel az ERCEA‑nak, hogy a pályázatának nyilvánvalóan észszerűtlen értékelésével összefüggő hatáskörrel való visszaélést követett el, és hogy nem tartotta tiszteletben az értékelésre vonatkozó EKT‑szabályokat. |
67 |
Ezen érve alátámasztására a felperes lényegében úgy érvel, hogy az SH5 bírálóbizottság hibát követett el, mivel a támogatást elutasító határozat indokolását cáfolja a benyújtott dokumentáció, és e bizottság nem ültette át megfelelően a független értékelők értékeléseit, amint azt az ezen értékelések és a bírálóbizottság záróértékelése közötti eltérés mutatja. Ebből következik, hogy az SH5 bírálóbizottság a tudományos értékeléstől eltérő célt követett. |
68 |
Egyébiránt a felperes állítja, hogy a felülvizsgáló bizottság tévesen hagyta figyelmen kívül a „tudományos kiválóság kritériumának” az egyetlen negatív független értékelés SH5 bírálóbizottság által történő kizárólagos figyelembevételére alapított „nyilvánvaló eltorzítását”, és tagadta az összeférhetetlenség fennállását. |
69 |
Az ítélkezési gyakorlat értelmében valamely jogi aktus csak akkor jogellenes hatáskörrel való visszaélés miatt, ha objektív, releváns és egybehangzó valószínűsítő körülmények alapján nyilvánvaló, hogy azt kizárólag vagy legalábbis elsősorban a hivatkozott céltól eltérő cél elérése, vagy az adott ügy körülményeinek kezelésére a Szerződés által kifejezetten előírt eljárás megkerülése érdekében fogadták el (2005. március 10‑iSpanyolország kontra Tanács ítélet, C‑342/03, EU:C:2005:151, 64. pont). |
70 |
Egyébiránt az állandó ítélkezési gyakorlat szerint összetett mérlegelések esetében az Európai Unió hatóságai az uniós jog egyes területein széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, így az uniós bíróságok által ezen mérlegelések tekintetében gyakorolt felülvizsgálat szükségképpen arra korlátozódik, hogy betartották‑e az eljárással és az indokolással kapcsolatos szabályokat, a vitatott választást megalapozó tényállás tárgyilag pontos‑e, valamint nem követettek‑e el a tényállással kapcsolatos nyilvánvaló mérlegelési hibát vagy hatáskörrel való visszaélést (lásd ebben az értelemben: 2010. szeptember 2‑iBizottság kontra Deutsche Post ítélet, C‑399/08 P, EU:C:2010:481, 97. pont; 2016. január 28‑iHeli‑Flight kontra EASA ítélet, C‑61/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:59, 101. pont). |
71 |
Márpedig valamely kutatást előirányzó pályázat tudományos kiválóságának a bírálóbizottság és az érintett területek független értékelői által történő értékelése a fenti 70. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerinti összetett értékelés kategóriájába tartozik. |
72 |
A Törvényszék feladata tehát annak meghatározása, hogy objektív, releváns és egybehangzó valószínűsítő körülmények bizonyítják‑e, hogy a támogatást elutasító határozatot a kiváló tudományos minőségű kutatást előirányzó pályázatok finanszírozásától eltérő célból hozták‑e meg, és így megalapozott a hatáskörrel való visszaélés, továbbá annak vizsgálata – amint azt lényegében a felperes állítja –, hogy az ERCEA tárgyi tévedéseket, nyilvánvaló értékelési hibákat követett‑e el, vagy megsértette‑e az EKT‑szabályokat. |
73 |
E tekintetben először is kitűnik az EKT‑szabályok 3.6. pontjának tizenkettedik bekezdéséből, hogy a bírálóbizottság határozatai nemcsak a független értékelőknek a pályázók meghallgatását megelőzően kialakított véleményein, hanem a bírálóbizottságban folytatott vitákon is alapulnak. |
74 |
Egyébiránt a pályázóknak szánt információk 1.2.5. pontja pontosítja, hogy egyrészt az EKT‑bírálóbizottság elfogadhat az egyes független értékelők észrevételeiből levonhatótól eltérő álláspontot is, különösen, ha ezen egyeztetések a más független értékelők által nem azonosított gyenge pontokat fednek fel valamely pályázatban, másrészt pedig, hogy a bírálóbizottság határozata nemcsak az egyedi értékeléseken alapul, hanem alapos egyeztetéseken, és az egyéb pályázatok rangsorolásától függ. |
75 |
Így, bár a bírálóbizottság feladata, hogy a kutatást előirányzó pályázatról folytatott vita során valamennyi egyedi értékelést figyelembe vegye, lehet, hogy végső értékelése a mérlegelési mozgástere révén nem tükrözi az egyes egyedi értékelők észrevételeiből levonható álláspontot. |
76 |
E tekintetben a független értékelők többségi véleménye és a bírálóbizottság határozata közötti lehetséges eltérés a kutatást előirányzó pályázat tudományos jelentőségének és értékének elbírálására irányuló eljárás szokásos lefolytatásának körébe tartozik. |
77 |
Így – kivéve, ha ténybeli tévedések vagy valamely nyilvánvaló értékelési hiba bizonyítást nyer – annak lehetősége, hogy a valamely egyetlen egyedi értékelésben felmerülő szempont meggyőzi az egyeztetések során a bírálóbizottságot, a tudományos elbírálási eljárás szokásos lefolytatásának körébe tartozik, és nem ellentétes az EKT‑szabályokkal. Mindemellett ez kifejezetten szerepel a pályázóknak szánt információkban. |
78 |
Egyébiránt a pályázatok értékelése a bírálóbizottságban folytatott egyeztetéseken és a különböző kutatást előirányzó pályázatok összehasonlításán is alapul. |
79 |
Márpedig a felperes nem bizonyítja, hogy az SH5 bírálóbizottság a tények valóságtartalmát illető hibát vagy nyilvánvaló értékelési hibát követett el, hanem az általa alkalmazott értékelési kritériumok vagy a pályázata értékelésének vitatására szorítkozik, amelyet – a bizonyítékokkal alá nem támasztott – álláspontja szerint cáfol a benyújtott dokumentáció. |
80 |
Ennélfogva az egyedi értékelések összefoglalója és az SH5 bírálóbizottság végső határozata közötti esetleges eltérés nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az SH5 bírálóbizottság a tudományos kiválóság keresésétől eltérő célt követ, megsérti az EKT‑szabályokat vagy nyilvánvaló értékelési hibát követ el. |
81 |
Ugyanezen okok miatt a valamelyik egyedi értékeléssel megegyező határozat elfogadása – amennyiben bizonyítást nyer – nem minősülhet önmagában hatáskörrel való visszaélésnek, nyilvánvaló értékelési hibának vagy az EKT‑szabályok megsértésének. |
82 |
Másodszor a kutatást előirányzó pályázat keretében benyújtott dokumentáció értékelése, valamint az SH5 bírálóbizottság által a kutatásvezető a meghallgatása során feltett kérdések és az azokra adott válaszok jelentőségének értékelése az SH5 bírálóbizottság mérlegelési mozgásterébe tartozik. |
83 |
A tények valóságtartalmát illetően fennálló hiba vagy nyilvánvaló értékelési hiba hiányában e körülmények tudományos szempontból történő vitatása nem minősülhet jogellenességnek. |
84 |
Harmadszor objektív, releváns és egybehangzó, arra utaló valószínűsítő körülmények hiányában, hogy az alkalmazott értékelési kritériumok, valamint a pályázat és a felperes meghallgatásának értékelése a pályázata tudományos minőségének értékelésétől eltérő célra irányult, a felperes által felhozott körülmények szintén nem támasztják alá a hatáskörrel való visszaélést. |
85 |
A támogatást elutasító határozat vonatkozásában nem követtek el nyilvánvaló értékelési hibát, ténybeli tévedést, az EKT‑szabályok megsértését vagy hatáskörrel való visszaélést. |
86 |
E feltételek mellett a 2016. február 26‑i határozat, amennyiben azt állapította meg, hogy az EKT‑szabályokat tiszteletben tartották, nem szenved az állítólagos jogellenességben. |
87 |
Ami az összeférhetetlenség hiánya felülvizsgáló bizottság által történő megállapításának a vitatását illeti, meg kell állapítani, hogy a felperes nem terjesztett elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy összeférhetetlenség áll fenn az ötödik értékelő vonatkozásában. |
88 |
Ugyanis hangsúlyozza, hogy egybeesnek egyrészt a vele szemben tudományos csalás okán indított eljárás indokai – amely az összeférhetetlenséghez kapcsolódó okok miatt az egyedi értékelő kizárásához vezetett –, másrészt pedig az ötödik értékelő észrevételei. Álláspontja szerint ezen állítólagos egybeesésből levonható az összeférhetetlenség fennállása. |
89 |
Mindazonáltal az ilyen egybeesés, még ha bizonyítást is nyer, önmagában – egyéb bizonyítékok hiányában – nem elegendő indok az összeférhetetlenségi helyzet fennállásának megállapításához. |
90 |
Egyébiránt további körülmények hiányában az összeférhetetlenségi helyzet nem vonható le pusztán a felperes kutatást előirányzó pályázatát kritizáló tudományos értékelés kifejezéséből. |
91 |
Ennélfogva a felperes által felhozott körülmények nem bizonyítják, hogy a 2016. február 26‑i határozat – amennyiben azt állapította meg, hogy egyik értékelő sem volt összeférhetetlenségi helyzetben – jogellenes volt. |
92 |
Ráadásul a felperes egyéb – különösen a jóváhagyott kutatást előirányzó pályázatokkal történő összehasonlításra alapított – érvei kizárólag a pályázata tudományos értékelésének a megkérdőjelezésére irányulnak, és nem alkalmasak a tények valóságtartalmára vonatkozó hiba vagy nyilvánvaló értékelési hiba bizonyítására, így azokat el kell utasítani. |
93 |
Az első jogalap tehát nem megalapozott. |
A tények elferdítésével összefüggő hatáskörrel való visszaélésre alapított második jogalapról
94 |
A felperes azt állítja, hogy a hatáskörrel való visszaélést bizonyítja az ötödik értékelő vitatható értékelése, amely meghatározta az SH5 bírálóbizottság végső választását. |
95 |
Vitatja lényegében a kutatást előirányzó pályázatának és szakmai tapasztalatának ezen értékelő által történő értékelését, és abból azt a következtetést vonja le, hogy jogellenes az SH5 bírálóbizottság határozata, amennyiben túlzott jelentőséget tulajdonított az ötödik értékelésnek, amely vonatkozásában megerősíti, hogy az pontatlan tényeken alapul. |
96 |
Álláspontja szerint a tényeknek nem megfelelő értékelés hatáskörrel való visszaélésnek minősül. |
97 |
A felperes a válaszában akként is érvel, hogy a támogatást elutasító határozat hatáskörrel való visszaélést valósít meg, amennyiben a kutatást előirányzó pályázata tudományos kiválóságának értékelésére irányulótól eltérő céllal került elfogadásra. |
98 |
Ezen érve alátámasztására lényegében azt állítja, hogy az ötödik értékelő – semmilyen tudományos alapon nem nyugvó – értékelése bizonyította, hogy az etikára vonatkozó kritérium nagyobb szerepet töltött be a kiválóságra vonatkozó kritériumnál, és hogy a tudományos csalás miatti eljárás befolyásolta a kutatást előirányzó pályázatának értékelését. E tekintetben hangsúlyozza a vele szemben benyújtott, majd elutasított tudományos csalás miatti panasz és az ötödik értékelő értékelése közötti egybeesést, valamint az etikai bizottság két tagjának az SH5 bírálóbizottság által történő meghallgatása során való jelenlétét. Megállapítja továbbá, hogy ezen befolyást bizonyítja az SH5 bírálóbizottság egyik tagjának ellenségeskedése és vallató hangneme. |
99 |
Végül megerősíti, hogy a projektje tudományos kiválóságának 2014‑ben történő elismerése bizonyítja, hogy a javított projektjét nem kellett volna elutasítani 2015‑ben. |
100 |
Az ERCEA vitatja ezen érvelést. |
101 |
A második jogalap keretében a felperes lényegében az SH5 bírálóbizottság határozatának elfogadásakor az ötödik értékelő értékelésének tulajdonított túlzott jelentőségből eredő hatáskörrel való visszaélést, az SH5 bírálóbizottság nyilvánvaló értékelési hibáját – amennyiben ezen értékelő értékelése pontatlan tényeken alapul –, a kizárólag tudományos szempontok helyett etikához kapcsolódó szempontok figyelembevételét és az EKT‑szabályok megsértését rója fel az ERCEA‑nak. |
102 |
Vitatja továbbá a kutatást előirányzó pályázatának és a technikai szempontok ellenőrzésére irányuló szakértelmének az ötödik értékelő által történő értékelését, és megerősíti, hogy az értékelés pontatlan tényeken alapul. |
103 |
Először is, amint az a jelen ítélet 73–78. pontjából kitűnik, az ötödik értékelő értékelésének ilyen mértékben történő figyelembevétele – önmagában, és a hatáskörrel való visszaélés, valamely ténybeli vagy nyilvánvaló értékelési hiba vagy az EKT‑szabályok megsértésének fennállása bizonyításának hiányában – nem alkalmas annak bizonyítására, hogy jogellenes a támogatást elutasító határozat. |
104 |
Másodszor az SH5 bírálóbizottság megállapította a támogatást elutasító határozat indokolásában, hogy a kutatást előirányzó pályázat ambiciózus, a papirusztekercs megfejtését szolgáló képalkotó technológiából eredő célkitűzésére tekintettel a kutatásvezetőnek a projekt technikai és pénzügyi szempontjainak kezelésére irányuló szakértelmére vonatozó kételyek a kutatásvezető SH5 bírálóbizottság által történő meghallgatása során merültek fel. |
105 |
Először is meg kell állapítani, hogy az ötödik értékelő által kiemelt és a felperes által vitatott egyes ténybeli elemek nem szerepelnek az SH5 bírálóbizottsága határozatának indokolásában. Ez a helyzet különösen azon észrevétel esetében, amely szerint a fáziskontrasztos röntgentomográfia technológiáját már alkalmazták a pályázat keretében nem említett egyetemi oktatók, valamint a kézirat Olaszországból Franciaországba történő szállításának lehetetlenségére vonatkozó észrevétel, és azon állítás esetében, amely szerint a tervezett szövegek e technológia segítségével történő rekonstruálása több évtizedig eltartana. |
106 |
Egyébiránt ötödik értékelő jelentése csak egy tényező az SH5 bírálóbizottság által figyelembe vettek közül. |
107 |
Ennélfogva e ténybeli elemek vitatása nem alkalmas az SH5 bírálóbizottság nyilvánvaló értékelési hibájának bizonyítására. |
108 |
Másodszor a felperes állítja, hogy téves az ötödik értékelő azon állítása, amely szerint nem rendelkezik kellő tapasztalattal a fáziskontrasztos röntgentomográfia herculaneumi papiruszokra történő alkalmazása vonatkozásában a kutatást előirányzó pályázat technológiai részének teljes mértékben történő ismerete érdekében, mivel ezen ismeretet bizonyítja egy közös tudományos cikk felperes és kutatócsoportja által történő közzététele, és hogy kutatócsoportja rendelkezik az e pályázat technológiai részének kezelésére és ellenőrzésére irányuló szakértelemmel. |
109 |
Márpedig a kutatást előirányzó pályázat technológiai része felperes által történő ismeretének értékelése, az ismeret megkövetelt mértéke és a tudományos szempontok jelentőségének mértéke az SH5 bírálóbizottság tudományos értékelése alá tartozik. |
110 |
E tekintetben valamely közös tudományos cikk közzététele és a kutatócsoportban e technológia szakértőinek a jelenléte nem alkalmas az SH5 bírálóbizottság nyilvánvaló értékelési hibájának bizonyítására. |
111 |
Ugyanis, amint az a fenti 104. pontból kitűnik, az SH5 bírálóbizottság nem kételkedett a kutatócsoport tagjainak tudományos szakértelmében, hanem csak a felperes arra irányuló képességében, hogy kutatásvezetőként kezelni tudja a projekt technológiai részét. |
112 |
Mindemellett a felperes elismeri, hogy megtagadta a választ egy, a projekthez tervezett fáziskontrasztos röntgentomográfiához szolgáló, hordozható laboratóriumi munkaasztal elemeire vonatkozó kérdésre, mivel az nem tartozott a szakterülete alá. Megerősíti továbbá, hogy a projekt keretében másodlagosak a technológiai részletek, és azokat mindenesetre a kutatócsoport más tagjai kezelik. |
113 |
Egyébiránt a felperes által előadott tényezők egyike sem alkalmas – önmagában vagy más tényezőkkel együttesen véve – annak bizonyítására, hogy az SH5 bírálóbizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el. |
114 |
Harmadszor, mivel a szakértőkből összeállított bírálóbizottság minden egyes pályázati felhívás esetében független határozatot hoz, a felperes pályázatának 2014‑ben történő elfogadása nem garantálja egy hasonló projekt későbbi elfogadását. |
115 |
E feltételek mellett az SH5 bírálóbizottság nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát, amikor megállapította, hogy kétségek állnak fenn a felperesnek a kutatást előirányzó pályázat technológiai részéről való ismerete vonatkozásában. |
116 |
Negyedszer a felperes állítja, hogy a támogatást elutasító határozatot befolyásolta a vele szemben tudományos csalás miatt folyamatban lévő, párhuzamosan zajló eljárás, és hogy a tudományos kiválóságra vonatkozó kritérium hátrányára az etikára vonatkozó kritériumot vette figyelembe az SH5 bírálóbizottság, amit az ötödik értékelő értékeléséből és az etikai bizottság két tagjának az SH5 bírálóbizottság által történő meghallgatása során lévő jelenlétéből és e bírálóbizottság egyik szakértőjének állítólagos vallató hangneméből, valamint az általa ellenségesnek minősített magatartásból von le. |
117 |
E tekintetben, amint az a jelen ítélet 73–78. pontjából kitűnik, az ötödik értékelő értékelése az SH5 bírálóbizottság által figyelembe vett szempontok egyikét képezi csak. |
118 |
Mindemellett a felperes állításával ellentétben a támogatást elutasító határozat indokolásából nem tűnik ki, hogy az SH5 bírálóbizottság feltétel nélkül átvette volna az ötödik értékelő értékelését. |
119 |
Azon állítást illetően, amely szerint az SH5 bírálóbizottság a támogatást elutasító határozatot a tudományos csalás miatt a felperessel szemben indított, majd elutasított eljárás befolyása alatt hozta meg, a felperes nem nyújt be ilyen befolyást alátámasztó bizonyítékokat. |
120 |
Először is a tudományos csalás miatt a felperessel szemben indított eljárás befolyása nem vonható le pusztán az ötödik értékelő által megfogalmazott kritikák és az ezen eljárás keretében a felperessel szemben támasztott kifogások közötti hasonlóságból. Nem vonható le továbbá ezen értékelőnek a felperes meghallgatása során tanúsított állítólagos vallató hangneméből sem. |
121 |
Ugyanis egyrészt az ötödik értékelő értékelése csak az SH5 bírálóbizottság által figyelembe vett szempontok egyike, másrészt pedig nem tűnik ki a támogatást elutasító határozat indokolásából, hogy az SH5 bírálóbizottság a határozatát a más kutatók munkájának felhasználásával kapcsolatos kifogásra alapította. |
122 |
Másodszor az etikai bizottság tagjainak a felperes meghallgatása során való állítólagos jelenléte, még ha bizonyítást is nyer, önmagában, egyéb tényezők hiányában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az SH5 bírálóbizottság a pályázatokat a tudományos kiválóságtól eltérő kritérium alapján választotta ki. Mindemellett az ERCEA vitatja, hogy az etikai bizottság tagjai jelen voltak a felperes meghallgatása során. Az utóbbi nem nyújtott be erre utaló bizonyítékokat. |
123 |
Harmadszor az a tény, hogy az SH5 bírálóbizottság elnökét tájékoztatták a tudományos csalás miatt a felperessel szemben indított eljárásról, szintén nem olyan jellegű, hogy egyéb bizonyítékok hiányában alátámassza, hogy ezen eljárás befolyásolta az említett bírálóbizottságot. |
124 |
Következésképpen a felperes nem bizonyította, hogy az SH5 bírálóbizottság a tények valóságtartalmára vonatkozó hibát, vagy nyilvánvaló értékelési hibát követett volna el a támogatást elutasító határozat elfogadásakor. |
125 |
Egyébiránt objektív, releváns és egybehangzó, arra utaló valószínűsítő körülmények hiányában, hogy pályázat és a felperes meghallgatásának értékelésekor alkalmazott kritériumok az utóbbi pályázata tudományos minőségének értékelésétől eltérő célra irányult, a felperes által felhozott körülmények szintén nem támasztják alá a hatáskörrel való visszaélést. |
126 |
A felperes nem bizonyította tehát, hogy jogellenes a támogatást elutasító határozat. |
127 |
E feltételek mellett a 2016. február 26‑i határozat, amennyiben azt állapította meg, hogy az EKT‑szabályokat tiszteletben tartották, nem szenved az állítólagos jogellenességben. |
128 |
A második jogalap tehát nem megalapozott. |
A kutatást előirányzó pályázatok elbírálására vonatkozó EKT‑szabályok megsértésével összefüggő hatáskörrel való visszaélésre alapított harmadik jogalapról
129 |
Először is a felperes lényegében úgy érvel, hogy a kutatást előirányzó pályázata nem a tudományos kiválóságra vonatkozó kritérium alapján került értékelésre, és vitatja a pályázata érdemeinek, a tudományos szempontjai SH5 bírálóbizottság által tőle megkövetelt ismeretének és önéletrajzának az értékelését. |
130 |
Továbbá felrója az SH5 bírálóbizottságnak, hogy cáfolt tényeken alapuló felületes vizsgálatot folytatott le. |
131 |
Egyébiránt megerősíti, hogy az SH5 bírálóbizottság a kutatást előirányzó pályázat innovatív jellegét tévesen értékelte, és nem alapíthatta az értékelését valamely másodlagos technikai szempont kutatásvezető által történő ismeretére. |
132 |
Végül az öt kifejezetten pozitív értékelés egyetlen negatív értékeléssé alakítása ellentétes és ellentmondó minden, az érdemen alapuló logikával. |
133 |
Az ERCEA vitatja ezen érvelést. |
134 |
A harmadik jogalap keretében a felperes lényegében a kutatást előirányzó pályázatának, a tudományos szempontjai SH5 bírálóbizottság által tőle megkövetelt ismeretének, különösen egy általa kiegészítőnek minősített technikai kérdés figyelembevételének, továbbá önéletrajzának tudományos értékelését vitatja. Felrója továbbá az SH5 bírálóbizottságnak, hogy cáfolt tényekre alapított, felületes vizsgálatot folytatott, és megerősíti, hogy az öt pozitív értékelés egy negatív értékeléssé alakítása ellentétes az EKT‑szabályokkal, és hatáskörrel való visszaélésnek minősül. |
135 |
E tekintetben, amint az az első két jogalap elemzéséből kitűnik, a felperesnek a kutatást előirányzó pályázata tudományos értékelésére, a technológiai szempontjai SH5 bírálóbizottság által tőle megkövetelt ismeretének mértékére, különösen az egy általa kiegészítőnek minősített technikai kérdés figyelembevételére, valamint a tények valóságtartalmára vonatkozó hibára és az egyedi értékelések eredményei és a támogatást elutasító határozat közötti állítólagos eltérésekre vonatkozó érvei nem alkalmasak ténybeli hiba, nyilvánvaló értékelési hiba, hatáskörrel való visszaélés vagy az EKT‑szabályok megsértésének bizonyítására. |
136 |
A felperes nem bizonyította tehát, hogy jogellenes a támogatást elutasító határozat. |
137 |
Ennélfogva a 2016. február 26‑i határozat nem szenved az állítólagos jogellenességben, amennyiben megállapítja, hogy tiszteletben tartották az EKT‑szabályokat. |
138 |
A harmadik jogalap tehát nem megalapozott. |
139 |
A fentiekből következik, hogy el kell utasítani a támogatást elutasító határozatnak és a 2016. február 26‑i határozatnak az első és második kereseti kérelemben szereplő megsemmisítése iránti kérelmeket. |
140 |
A felperes a támogatást elutasító határozat és a 2016. február 26‑i határozat állítólagos jogellenességére hivatkozik, hogy elérje a keresettel érintett aktusokat előkészítő, ahhoz kapcsolódó vagy azt követő aktusok, így többek között a jóváhagyott projektek listájának semmissé nyilváníttatását, és azt, hogy a Törvényszék rendelje el, hogy az ERCEA vegye fel a kutatást előirányzó pályázatát a finanszírozott pályázatok közé. |
141 |
A támogatást elutasító határozatra és a 2016. február 26‑i határozatra vonatkozó jogalapok elutasítására tekintettel a keresettel érintett aktusokat előkészítő, ahhoz kapcsolódó vagy azt követő aktusok megsemmisítésére irányuló kérelmet, a jóváhagyott projektek listájának megsemmisítésére irányuló kérelmet, és az arra irányuló kérelmet, hogy Törvényszék írja elő, hogy az ERCEA vegye fel a kutatást előirányzó pályázatát a finanszírozott pályázatok közé, szintén el kell utasítani. |
A dokumentumok kiadása iránti kérelmekről
142 |
A felperes azt kéri a Törvényszéktől, hogy az rendelje el először is az SH5 bírálóbizottság által finanszírozásra jóváhagyott projektek rangsorolásának, másodszor a záróértékeléseknek, az egyedi értékeléseknek és az SH5 bírálóbizottság által jóváhagyott és finanszírozott projektekre vonatkozó jegyzeteknek, harmadszor a kutatást előirányzó pályázatával szemben tudományos csalás miatt benyújtott panasznak, negyedszer a kutatást előirányzó pályázata ötödik anonim értékelője nevének, ötödször pedig az SH5 bírálóbizottság által 2015. november 12‑én történt meghallgatásáról készült hangfelvételnek a kiadását. |
143 |
Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy ahhoz, hogy a Törvényszék megítélhesse, hogy az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében el kell‑e rendelni egyes iratok benyújtását, az ezt kérelmező félnek a kért iratokat pontosan meg kell határoznia, és a Törvényszéket tájékoztatnia kell legalább azokról a tényekről, amelyek ezen iratoknak az ügy szempontjából való jelentőségét alátámasztják (1998. december 17‑iBaustahlgewebe kontra Bizottság ítélet, C‑185/95 P, EU:C:1998:608, 93. pont; 2008. október 8‑iSogelma kontra AER ítélet, T‑411/06, EU:T:2008:419, 152. pont). |
144 |
Először is az SH5 bírálóbizottság által finanszírozásra jóváhagyott projektek rangsorolása, csakúgy mint a záróértékelések, az egyedi értékelések és az ezen projektre vonatozó jegyzetek csak akkor hasznosak, ha a felperes kutatást előirányzó pályázata és az e projektek közötti összehasonlítás alkalmas valamely nyilvánvaló értékelési hiba vagy az EKT‑szabályok SH5 bírálóbizottság által történő megsértésének bizonyítására. |
145 |
Mindazonáltal ezen összehasonlítás a kutatást előirányzó pályázatok tudományos értékelése alá tartozik. |
146 |
Márpedig a pályázó kutatást előirányzó pályázatát érintő valamely értékelési hibára utaló bizonyíték hiányában az említett összehasonlítás önmagában nem alkalmas valamely nyilvánvaló értékelési hiba vagy az EKT‑szabályok megsértésének bizonyítására. |
147 |
Ennélfogva a jóváhagyott projektek rangsorolása, a záróértékelések, az egyedi értékelések és az e projektekre vonatkozó jegyzetek nem hasznosak a bírósági eljárásban. |
148 |
Továbbá, amint az a jelen ítélet 87–90. és 121–123. pontjából következik, a felperes kutatást előirányzó pályázatával szemben tudományos csalás miatt benyújtott panasz nem hasznos a bírósági eljárásban, amennyiben nem alkalmas – egyéb bizonyítékok és azon bizonyíték hiányában, hogy az SH5 bírálóbizottság a pályázatát e panasz befolyása alatt értékelte – hatáskörrel való visszaélés, nyilvánvaló értékelési hiba vagy az EKT‑szabályok megsértésének alátámasztására. |
149 |
Ugyanez a helyzet az ötödik anonim értékelő nevét illetően. |
150 |
Végül, mivel a felperes meghallgatásának tartalmát nem vitatják a felek, és az nem alkalmas hatáskörrel való visszaélés, nyilvánvaló értékelési hiba vagy az EKT‑szabályok megsértésének alátámasztására, annak hangfelvétele nem hasznos a bírósági eljárásban. |
151 |
Ezért nem szükséges e dokumentumok kiadásának elrendelése. |
152 |
A fenti megfontolásokból következik, hogy a keresetet teljes egészében el kell utasítani. |
A költségekről
153 |
A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felperest, mivel pervesztes lett, az ERCEA kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeinek, valamint az ERCEA részéről felmerült költségeknek a viselésére. |
A fenti indokok alapján A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács) a következőképpen határozott: |
|
|
Prek Buttigieg Berke Kihirdetve Luxembourgban, a 2018. február 5‑i nyilvános ülésen. Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.