Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016CN0122

    C-122/16. P. sz. ügy: A Törvényszék (első tanács) T-48/11. sz., British Airways plc kontra Európai Bizottság ügyben 2015. december 16-án hozott ítélete ellen a British Airways plc által 2016. február 26-án benyújtott fellebbezés

    HL C 191., 2016.5.30, p. 9–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    30.5.2016   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 191/9


    A Törvényszék (első tanács) T-48/11. sz., British Airways plc kontra Európai Bizottság ügyben 2015. december 16-án hozott ítélete ellen a British Airways plc által 2016. február 26-án benyújtott fellebbezés

    (C-122/16. P. sz. ügy)

    (2016/C 191/11)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Fellebbező: British Airways plc (képviselők: J. Turner QC, R. O’Donoghue barristers, A. Lyle-Smythe solicitor)

    A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

    A fellebbező kérelmei

    A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

    helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét annyiban, amennyiben az a megtámadott európai bizottsági határozat megsemmisítésének hatályát a British Airways által az eredeti megsemmisítés iránti keresetében előterjesztett kérelemre korlátozza;

    helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítélete rendelkező részének 1) pontját;

    teljes egészében semmisítse meg a megtámadott európai bizottsági határozatot; és

    az alperest kötelezze a fellebbezés költségeinek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A jelen fellebbezésben a British Airways plc a Törvényszék T-48/11. sz., British Airways plc kontra Európai Bizottság ügyben 2015. december 16-án hozott ítéletének részleges hatályon kívül helyezését kéri. Az ítélet a British Airwaysre vonatkozó részében megsemmisítette a COMP/39258 – „légi teherszállítás”-ügyben 2010. november 9-én hozott C(2010) 7694 végleges bizottsági határozat.

    Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező két jogalapra támaszkodik.

    1.

    Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor intézkedéseinek korlátozása érdekében az ultra petita elvét alkalmazta, noha a Törvényszék hivatalból is megállapította a közpolitika alapvető hibáit, amelyek teljes egészében érvénytelenné teszik az Európai Bizottság határozatát. A Törvényszék azáltal, hogy hivatalból felvetett egy közpolitikai kérdést, és az előtte lévő ügyet ennek alapján eldöntötte, nem határozott a kereseten túlterjedően; a Törvényszék ezért tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy vélte, hogy határozathozatala következményeinek az ítéletének rendelkező részében való megállapítását illetően az ultra petita elve által korlátozva van.

    2.

    A másodlagosan felhozott második jogalap azon alapul, hogy még ha az ultra petita elvét alkalmazni is kellene, a Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy mindazonáltal jogosult – sőt köteles – a megtámadott határozatot teljes egészében megsemmisíteni, azon megállapításának érvényre juttatása érdekében, hogy a megtámadott határozat olyan hibát tartalmaz, amely magasabb szintű jogi szabályokba, nevezetesen a jogszerűség elvébe és az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti hatékony bírói jogvédelem elvébe ütközik.


    Top