–

az osztrák kormány képviseletében G. Eberhard, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében D. Triantafyllou és A. Sauka, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19‑i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 30., 16. o.; helyesbítések: HL 2009. L 213., 30. o.; HL 2010. L 43., 7. o.) 117. cikke második bekezdésének, valamint a 2010. május 25‑i 2010/300/EU bizottsági határozattal (HL 2010. L 127., 19. o.) módosított, a szarvasmarhafélék hegyvidéki területen található nyári legelőre való áthelyezésére alkalmazandó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 20‑i 2001/672/EK bizottsági határozat (HL 2001. L 235., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 33. kötet, 341. o.; a továbbiakban: 2001/672 határozat) 2. cikke (4) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az EP Agrarhandel GmbH és a Bundesminister für Land‑ und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft (szövetségi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a továbbiakban: mezőgazdasági miniszter) között egyes tehenek tekintetében az anyatehénre vonatkozó támogatás EP Agrarhandel részére történő megadásának az előbbi által azon okból való megtagadása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy azok nyári legelőre való áthelyezését késedelmesen jelentették be.

3

A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17‑i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2000. L 204., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 30. kötet, 248. o.) (4)–(7) és (14) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

4

E rendelet 3. cikke előírja:

„A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere az alábbi elemekből áll:

A Bizottság és az érintett tagállam illetékes hatósága minden e cím alá eső információhoz jogosult hozzáférni. A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy ezekhez az adatokhoz minden érintett fél hozzáférhessen, beleértve a tagállam által elismert érdekelt fogyasztói szervezeteket, feltéve, hogy a nemzeti törvények által előírt adatbiztonsági és ‑védelmi szabályok betartása biztosított.”

5

Az említett rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A szállítók kivételével minden állattartó köteles:

6

A 73/2009 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése előírja:

„A közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelő köteles teljesíteni a II. mellékletben felsorolt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket és a 6. cikkben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó feltételeket.

[…]”

7

E rendelet 23. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Amennyiben egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) bármikor a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások nem teljesülnek, és az előírások ezen megsértése az érintett naptári évben támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, akkor a 7., 10. és 11. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazását követően az említett mezőgazdasági termelő számára folyósított vagy folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 24. cikkben meghatározott részletes szabályokkal összhangban csökkenteni kell, vagy az érintettet ki kell zárni a támogatottak köréből.

[…]”

8

Az említett rendelet 111. cikkének (1) és (2) bekezdése kimondja:

„(1)   A gazdaságában anyateheneket tartó mezőgazdasági termelő – kérelem alapján – anyatehén tartásáért járó támogatásban („anyatehénre vonatkozó támogatás”) részesülhet. A támogatás éves támogatás formájában, naptári évenként és termelőnként az egyéni felső határon belül jár.

(2)   Az anyatehénre vonatkozó támogatás minden olyan mezőgazdasági termelőnek jár, aki

A tagállamok azonban az általuk meghatározott objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján dönthetnek úgy, hogy ezt a mennyiségi korlátot megváltoztatják vagy megszüntetik, feltéve hogy az igény benyújtásának napjától számított hat egymást követő hónapban a termelő által tartott anyatehenek száma legalább 60%‑a, az üszők száma pedig legfeljebb 40%‑a annak az anyatehén‑, illetve üszőszámnak, amelyre a termelő a támogatást igényelte.

Az első albekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a támogatásra jogosult állatok számának meghatározásához azt, hogy egy tehén anyatehén‑állományhoz vagy tejelőállományhoz tartozik‑e, a gazdaságban az érintett naptári év március 31‑én a kedvezményezett rendelkezésére álló, tonnában kifejezett egyéni tejkvóta alapján, valamint az átlagos tejhozam alapján állapítják meg.”

9

A 73/2009 rendelet 117. cikke ekként rendelkezik:

„Az e szakasz szerinti közvetlen kifizetés az 1760/2000/EK rendelet szerint azonosított és nyilvántartott állatok tekintetében igényelhető.

Mindemellett az állatot a kifizetésre jogosultnak kell tekinteni akkor is, ha az 1760/2000/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott információkat az állatra vonatkozó – az e rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott – birtokontartási időszak első napján jelentették az illetékes hatóságnak.”

10

A 4. és az 5. cikkben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre vonatkozó II. melléklet szerint e melléklet A. pontja a köz‑ és állategészségügyet illetően a 7. alpontban az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat illetően az 1760/2000 rendelet 4. és 7. cikkére utal vissza.

11

A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29‑i 1121/2009/EK bizottsági rendelet (HL 2009. L 316., 27. o.) 61. cikke ekként rendelkezik:

„A 73/2009/EK rendelet 111. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett, hat hónapig tartó birtokontartási időszak a kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődik.”

12

A 73/2009 rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007 rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30‑i 1122/2009/EK bizottsági rendelet (HL 2009. L 316., 65. o.) 2. cikkének 24. pontja a következő fogalommeghatározást tartalmazza:

„»meghatározott állat«: a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állat”.

13

Az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:

„A 75. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével az e rendelet szerinti támogatási kérelmeknek a vonatkozó határidőt követő benyújtása munkanaponként 1%‑os csökkenést eredményez abból az összegből, amelyre a mezőgazdasági termelők a határidőig benyújtott kérelmek alapján jogosultak lettek volna.

A hatékony ellenőrzések ütemezésének és végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok által az igazoló okmányok kellő időben történő benyújtása tekintetében meghozandó bármely konkrét intézkedés sérelme nélkül, az első bekezdést alkalmazni kell a 12. és a 13. cikkel összhangban az illetékes hatóságnak benyújtandó okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok esetében is, amennyiben az ilyen okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok a szóban forgó támogatásra való jogosultságot megalapozó jelleggel bírnak. Ebben az esetben a csökkentést a szóban forgó támogatásként kifizetendő összegre kell alkalmazni.

Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják.”

14

Az 1122/2009 rendelet 63. cikkének (4) bekezdése értelmében:

„A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatos szabálytalanság felfedezése esetén a következőket kell alkalmazni:

A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének bejegyzéseivel és a rendszer felé tett bejelentésekkel kapcsolatban a 21. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.”

15

E rendelet 65. cikkének (1) bekezdése előírja:

„Amennyiben a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek keretében benyújtott valamely támogatási kérelem esetében különbséget találnak a bejelentett és a 63. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott állatok száma között, annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő a támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult, az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapítandó százalékkal csökkentik, ha a szabálytalanság legfeljebb három állatot érint.”

16

A 2001/672 határozat 2. cikkének (4) bekezdése, eredeti változata szerint, a következőket írta elő:

„A (2) bekezdésben említett jegyzékben foglalt információkat legfeljebb hét nappal az állatok legelőre való áthelyezését követően be kell jegyezni a szarvasmarhafélék nemzeti adatbázisába.”

17

A 2010/300 határozat (5) és (6) preambulumbekezdése kimondja:

18

E határozat 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2001/672 határozat 2. cikkének (4) bekezdésének eredeti változata a következőképpen módosult:

„A (2) bekezdésben említett jegyzékben foglalt információkat az 1760/2000/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően legfeljebb tizenöt nappal az állatok legelőre való áthelyezését követően jelenteni kell az illetékes hatóságnak.”

19

A Verordnung des Bundesministers für Land‑ und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft über Direktzahlungen im Rahmen der gemeinsamen Agrarpolitik (a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen kifizetésekről szóló szövetségi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszteri rendelet) (BGBl. II, 491/2009. sz.) „Az anyatehénre és a fejőstehénre vonatkozó támogatás” című 3. szakasza előírja:

„Kérelem

12. § A szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisnak az anyatehenek és üszők tartására vonatkozó információi a mezőgazdasági termelő anyatehénre vonatkozó támogatás iránti kérelmének minősülnek.

Közös rendelkezések

13. § (1) Kérelmezőnek az a mezőgazdasági termelő minősül, aki [az adott év] január 1‑jén, március 16‑án vagy április 10‑én támogatható anyateheneket, üszőket vagy fejősteheneket tart, és akinek mezőgazdasági üzemére nézve az adott év vonatkozásában egységes kérelmet nyújtanak be.

[…]”

20

A Verordnung des Bundesministers für Land‑ und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft über die Kennzeichnung und Registrierung von Rindern (a szarvasmarhák azonosításáról és nyilvántartásáról szóló szövetségi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszteri rendelet) (BGBl. II, 201/2008. sz.; a BGBl. II, 66/2010. sz. szerinti módosított változatban) „A termelő által tett bejelentések” című 6. §‑a a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Hét napon belül bejelentést kell tenni:

[…]

3.   az alpesi legelőre/legelőre való áthelyezésről, ha több állattartó szarvasmarháinak összekeveredésére kerül sor,

4.   egy másik településen található alpesi legelőre/legelőre való áthelyezésről, ha az alpesi legelő/legelő saját gazdaság‑azonosítószámmal rendelkezik.

[…]

(5)   Az alpesi legelőre/legelőre vonatkozó értesítést az AMA [Agrarmarkt Austria] által kiadandó formanyomtatvány használatával kell megtenni, és postai vagy online úton kell az AMA‑hoz benyújtani. Az (1)–(4) bekezdések szerinti további értesítéseket az 5. § (1) bekezdésének sérelme nélkül telefonon, írásban vagy online kell az AMA‑hoz benyújtani.

(6)   A határidő betartása vonatkozásában a beérkezés [időpontja] irányadó.”

21

2012. március 28‑i határozatával a Vorstand für den Geschäftsbereich II der Agrarmarkt Austria (elszámoló szerv) a 2011. év vonatkozásában összesen 398,80 euró összegű szarvasmarha‑támogatást engedélyezett az EP Agrarhandel GmbH számára. Ugyanakkor ugyanezen év tekintetében egyes szarvasmarhafélék tekintetében megtagadta a támogatást.

22

Az EP Agrarhandel e határozattal szemben jogorvoslati kérelemmel fordult a mezőgazdasági miniszterhez. 2013. december 6‑i határozatával az említett miniszter elutasította e kérelmet, azzal az indokkal, hogy a támogatás szempontjából releváns információknak a szarvasmarhafélék adatbázisába való bejegyzés céljából történő bejelentése hiányában, illetve téves vagy elkésett bejelentés esetén az állat nem minősül az 1122/2009 rendelet 2. cikkének 24. pontja értelmében vett „meghatározott állatnak”, és semmiféle támogatás nem ítélhető meg, mivel a késedelmes bejelentésre nem a birtokontartási időszak kezdete előtt került sor.

23

A mezőgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy az érintett 37 tehén és 6 üsző esetében a bejelentés nem a 2001/672 határozat 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidőn belül érkezett meg, és így az anyatehénre vonatkozó támogatást ezen állatok tekintetében nem lehet folyósítani, függetlenül attól, hogy hány napot vett igénybe a postázás. Az említett állatok áthelyezésére ugyanis 2011. június 17‑én került sor, az illetékes hatóság pedig 2011. július 7‑én kapta meg a bejelentést.

24

Az EP Agrarhandel keresetet nyújtott be e határozattal szemben a kérdést előterjesztő bírósághoz. Arra hivatkozott, hogy a 2001/672 határozat 2. cikkének (4) bekezdése nem utal kifejezetten a legeltetőre áthelyezni kívánt szarvasmarhafélék áthelyezéséről szóló bejelentés „kézhezvételére”, és hogy a bejelentés postára adása az e rendelkezésben írt tizenöt napos határidő utolsó napján történt, tehát arra a meghatározott határidőn belül került sor.

25

Úgy véli, hogy ha viszont úgy kell tekinteni, hogy a kérdéses határidőt nem tartották be, akkor az alkalmazott szankció, nevezetesen az érintett tehenek és üszők után járó támogatás megvonása, kizárólag amiatt, hogy a bejelentést, amelynek tartalma egyébként helytálló, néhány nap késéssel kapták meg a postázás időtartamának elhúzódása miatt, ellentétes lenne az arányosság elvével.

26

E körülmények között a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

27

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2001/672 határozat 2. cikkének (4) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, amelynek értelmében a nyári legelőkre való áthelyezésről szóló bejelentés határidejének betartása szempontjából a bejelentés kézhezvételének időpontja minősül meghatározónak.

28

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 73/2009 rendelet 111. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ún. „anyatehénre vonatkozó támogatás” kedvezménye minden olyan mezőgazdasági termelőnek jár, aki megfelel az ezen 111. cikk (2) bekezdésében előírt feltételeknek.

29

Az említett rendelet 117. cikke értelmében ilyen támogatás kizárólag az 1760/2000 rendeletnek megfelelően azonosított és nyilvántartott állatok tekintetében jár.

30

Ami közelebbről a szarvasmarhafélék nyilvántartását illeti, az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése úgy rendelkezik, hogy minden állattartó köteles „minden, a gazdaságba, illetve az onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetve halálát, továbbá ezen események időpontját, az eseménytől számított háromtól hét napos, a tagállam által meghatározott időtartamon belül az illetékes hatóságnak jelenteni. A tagállam kérésére azonban, és a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság meghatározhatja azokat a körülményeket, amelyek között a tagállamok meghosszabbíthatják a maximális időtartamot, és különleges szabályokat hozhatnak a különféle hegyvidéki területeken nyári legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék mozgására vonatkozóan”.

31

A 2001/672 határozat a 2. cikkének (4) bekezdésében előírja, hogy azokat az információkat, amelyeknek a nyári legeltetésre áthelyezhető szarvasmarhafélék jegyzékén szerepelnie kell, „[…] legfeljebb tizenöt nappal az állatok legelőre való áthelyezését követően jelenteni kell az illetékes hatóságnak”.

32

E tekintetben azt kell megállapítani, hogy e rendelkezés szövege nem részletezi, hogy e határidőt illetően a kért információk kézhezvételének vagy pedig azok elküldésének időpontja‑e az irányadó. Az előbbi esetben ezen információkat az illetékes hatóságnak legkésőbb a szarvasmarhafélék áthelyezésétől számított tizenöt napon belül meg is kell kapnia, míg az utóbbi esetben azokat csupán e határidő lejárta előtt el kell küldeni.

33

Hangsúlyozni kell, hogy a 2001/672 határozat 2. cikke (4) bekezdésének szövege a legtöbb nyelvi változat szerint azt mutatja, hogy az információkat az illetékes hatósággal legkésőbb az állatok legelőre való érkezését követő tizenöt napon belül „közölni” kell. E megfogalmazásokból az derül ki, hogy az információkat az előírt határidő lejárta előtt meg kell küldeni (lásd analógia útján: 2004. április 1‑jeiBorgmann ítélet, C‑1/02, EU:C:2004:202, 23. pont).

34

Ugyanakkor, amint azt a főtanácsnok indítványának 43. pontjában kiemelte, a használt kifejezéseknek általános jellege van, és ennélfogva többféleképpen is értelmezhetők.

35

Ezenfelül a 2001/672 határozat 2. cikkének (4) bekezdése portugál nyelvű változata szerint az információkat tartalmazó bejelentést az állatoknak a legelőkre való áthelyezésétől – és nem azok megérkezésétől – számított tizenöt napon belül kell megküldeni.

36

Márpedig az uniós jogi szövegek különféle nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (2012. április 26‑iDR és TV2 Danmark ítélet, C‑510/10, EU:C:2012:244, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

E tekintetben az 1760/2000 rendelet (4)–(7) preambulumbekezdéséből – amelyeken a 2001/672 határozat 2. cikkének (4) bekezdése alapul – az következik, hogy e rendelkezés célja a fogyasztóknak a marhahús és a marhahúsalapú termékek minőségét illetően fennálló bizalmának erősítése, a közegészség védelmének biztosítása és a marhahús piacának hosszútávú stabilitásának erősítése.

38

Kétségtelen, hogy a Bíróság a 2007. május 24‑iMaatschap Schonewille‑Prins ítélet (C‑45/05, EU:C:2007:296) 41. pontjában a szarvasmarhafélék vágási támogatását illetően kimondta, hogy ahhoz, hogy e célok elérhetők legyenek, elengedhetetlen, hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere teljes mértékben hatékony és naprakész jelleggel megbízható legyen, ezáltal többek között lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára azt, hogy járvány esetén a lehető legrövidebb határidőn belül lokalizálni tudják, hogy az állat honnan származik, és azonnal meg tudják tenni a közegészségügyi kockázatok elkerülését szolgáló valamennyi szükséges intézkedést. Mindez nem lenne megvalósítható, ha az állattartó az 1760/2000 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül nem küldené meg a szarvasmarháinak áthelyezéséről szóló bejelentést a számítógépes nyilvántartásnak.

39

Ugyanakkor különbséget kell tenni egyrészt az állatok gazdaságba vagy gazdaságból történő áthelyezéséről szóló bejelentés – ami az állomány nyilvántartása szempontjából alapvető jelentőségű, vágás esetén pedig az állatok nyomonkövethetősége miatt különös jelentőségű, hiszen ezen állatok húsát közvetlen fogyasztásra szánják –, másrészt az állatok legelőkre vagy legelőkről történő áthelyezésének puszta nyilvántartásba vétele között, ami nem változtat azon, hogy az állatok melyik gazdasághoz tartoznak, és nem képez a fogyasztást közvetlenül megelőző szakaszt.

40

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése, amint arra a jelen ítélet 30. pontjában emlékeztettünk, úgy rendelkezik, hogy a Bizottság meghatározhatja azokat a körülményeket, amelyek között a tagállamok meghosszabbíthatják a maximális időtartamot, és különleges szabályokat hozhatnak a különféle hegyvidéki területeken nyári legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék mozgására vonatkozóan. A 2001/672 határozat az említett rendelkezésben előírt határidőtől való ilyen eltérés lehetőségéről rendelkezik.

41

Egyébként kétségtelen, hogy a 2001/672 határozat 2. cikkének (4) bekezdése, az eredeti változata szerint úgy rendelkezett, hogy az említett 2. cikkben említett információkat „legfeljebb hét nappal az állatok legelőre való áthelyezését követően be kell jegyezni a szarvasmarhafélék nemzeti adatbázisába”. Ebből az is következhetne, hogy az említett információkat mindaddig nem lehet bejegyzettnek tekinteni, amíg azokat ténylegesen be nem vezetik ebbe az adatbázisba. Tehát nem lett volna elegendő, hogy a bejelentést a megadott határidőn belül postára adták (lásd analógia útján: 2004. november 11‑iToeters és Verberk ítélet, C‑171/03, EU:C:2004:714, 43. pont).

42

Ugyanakkor a 2010/300 határozat (5) preambulumbekezdése pontosítja, hogy mivel bizonyos körülmények esetén a különböző gazdaságokból ugyanarra a hegyvidéki nyári legelőre hajtott állatok hét napnál hosszabb idő alatt érnek oda, a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése érdekében a 2001/672 határozat eredeti változatában megállapított határidőket módosítani kell, hogy tekintettel legyenek erre a gyakorlati körülményre, anélkül hogy veszélyeztetnék a nyomonkövethetőséget.

43

Ily módon a 2001/672 határozat 2. cikke (4) bekezdésének szövege módosulásának figyelembevétele érdekében, úgy kell tekinteni, hogy az e rendelkezésben foglalt határidőt betartották, ha a kért információkat az illetékes hatóságnak legkésőbb az állatoknak a legelőre való érkezését követő tizenöt napon belül elküldték.

44

E tekintetben, amint azt a Bizottság írásbeli észrevételeiben előadta, egy olyan szigorúbb megközelítés alkalmazása, amely azt követelné meg, hogy az illetékes hatóságnak a bejelentést a megadott határidőn belül kézhez is kell vennie, ellentétben állna a bejelentési határidő meghosszabbításának és rugalmasabb kezelésének céljával.

45

Ennélfogva sem az 1760/2000 rendelet és a 2001/672 határozat általános rendszerével, sem annak végső céljával nem ellentétes az, ha az alapügy tárgyát képező határidőt a feladás határidejeként fogjuk fel, aminek következtében adott esetben előfordulhat, hogy a megküldött információk az érintett tagállam illetékes hatóságához csak néhány nappal az előírt határidő leteltét követően érkeznek meg.

46

A fenti megfontolásokra figyelemmel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/672 határozat 2. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, amelynek értelmében a nyári legelőkre való áthelyezésről szóló bejelentés határidejének betartása szempontjából a bejelentés kézhezvételének időpontja minősül meghatározónak.

47

Figyelemmel az első kérdésre adott válaszra, a második és a harmadik kérdésre nem kell választ adni.

48

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A 2010. május 25‑i 2010/300/EU bizottsági határozattal módosított, a szarvasmarhafélék hegyvidéki területen található nyári legelőre való áthelyezésére alkalmazandó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 20‑i 2001/672/EK bizottsági határozat 2. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, amelynek értelmében a nyári legelőkre való áthelyezésről szóló bejelentés határidejének betartása szempontjából a bejelentés kézhezvételének időpontja minősül meghatározónak.