1

A fellebbezésében HX az Európai Unió Törvényszéke 2016. június 2‑iHX kontra Tanács ítéletének (T‑723/14, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2016:332) részleges hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék egyrészt a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2014. július 22‑i 2014/488/KKBP tanácsi végrehajtási határozatot (HL 2014. L 217., 49. o.) és a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2014. július 22‑i 793/2014/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (HL 2014. L 217., 10. o.) a HX‑et érintő részükben megsemmisítette, másrészt pedig a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. május 28‑i (KKBP) 2015/837 tanácsi határozat (HL 2015. L 132., 82. o.) megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmeit elutasította.

2

A Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikkének a megtámadott ítélet elfogadásához vezető eljárásra alkalmazandó változata (a továbbiakban: a Törvényszék eljárási szabályzata) felsorolja a Törvényszék előtti eljárás nyelveit, amelyek között a bolgár nyelv is szerepel.

3

A Törvényszék eljárási szabályzatának „A nyelvhasználat szabályai” című II. címében található, „Az eljárás nyelvének meghatározása” című 45. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az 1. cikk értelmében vett közvetlen keresetek esetében az eljárás nyelvét a felperes választja meg […]”

4

E szabályzat 78. cikke értelmében:

„(1)   Ha szükséges, a keresetlevéllel együtt [az Európai Unió Bírósága] Alapokmánya 21. cikkének második bekezdésében meghatározott iratokat is be kell nyújtani.

(2)   Az EUMSZ 272. cikk alapján, az Unió által vagy javára kötött közjogi vagy magánjogi szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján benyújtott keresetlevélhez csatolni kell az ezt a kikötést tartalmazó szerződés egy példányát.

(3)   A magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek által benyújtott keresetlevélhez csatolni kell az említett jogi személy jog szerinti létezésének újabb keletű bizonyítékát (a cégjegyzékből vagy az egyesületek nyilvántartásából származó kivonatot, illetve bármilyen más hivatalos dokumentumot).

(4)   A keresetlevéllel együtt az 51. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti dokumentumokat is be kell nyújtani.

(5)   Ha a keresetlevél nem felel meg az (1)–(4) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a hivatalvezető a fent említett iratok benyújtására észszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja e hiánypótlást, a Törvényszék határoz arról, hogy e követelmények be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan‑e.”

5

Az említett szabályzatnak „A keresetlevél kiigazítása” című 86. cikke a következőképpen szól:

„(1)   Ha a megsemmisíteni kért jogi aktus helyébe azonos tárgyú másik jogi aktus lép, vagy azt módosítja, a felperes az eljárás szóbeli szakaszának befejezését, illetve a Törvényszék azon határozatát megelőzően, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon, ezen új körülmény figyelembevétele érdekében kiigazíthatja a keresetlevelet.

(2)   A keresetlevél kiigazítását külön iratban és az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése szerinti azon határidőn belül kell elvégezni, amelyen belül a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktus megsemmisítése kérhető.

(3)   A kiigazítási beadvány tartalmazza a következőket:

(4)   A kiigazítási beadvánnyal együtt a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktust is be kell nyújtani. Ha e jogi aktust nem nyújtják be, a hivatalvezető e jogi aktus benyújtására észszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja e hiánypótlást, a Törvényszék határoz arról, hogy e követelmény be nem tartása miatt a keresetlevelet kiigazító beadvány elfogadhatatlan‑e.

(5)   A Törvényszék által a keresetlevelet kiigazító beadvány elfogadhatóságának tárgyában meghozandó határozat sérelme nélkül az elnök határidőt állapít meg az alperes számára a kiigazítási beadvány megválaszolására.

[…]”

6

A Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének (1) bekezdése szerint:

„A hivatalvezető jegyzőkönyvet készít minden olyan tárgyalásról, amelyen bizonyításfelvétel történt. A jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.”

7

A Törvényszék eljárási szabályzatának 227. cikke előírja, hogy ez a szabályzat a 44. cikkében meghatározott nyelveken hiteles.

8

A fellebbező szír állampolgárságú üzletember, akivel szemben a közös kül‑ és biztonságpolitika (KKBP) keretében korlátozó intézkedéseket hoztak. A nevét a 2014/488 végrehajtási határozattal felvették a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. május 31‑i 2013/255/KKBP határozat (HL 2013. L 147., 14. o.) I. mellékletében szereplő listára, a 793/2014 végrehajtási rendelettel pedig a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18‑i 36/2012/EU rendelet (HL 2012. L 16., 1. o.) II. mellékletében szereplő jegyzékbe. A Törvényszék eljárását megindító keresetlevelében a fellebbező e végrehajtási határozat és e végrehajtási rendelet őt érintő részében történő megsemmisítését kérte.

9

Mivel a 2013/255 határozat alkalmazási idejét a 2015/837 határozat időközben meghosszabbította, a fellebbező a keresetlevélnek a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkében meghatározott kiigazítása útján ez utóbbi határozat megsemmisítését is el kívánta érni.

10

A keresetlevél kiigazítását a 2015. december 8‑i tárgyaláson, az Európai Unió Tanácsa képviselőjének szóbeli előadása alkalmával kérte, amikor is állítása szerint tudomást szerzett a meghosszabbító határozatról.

11

A Törvényszék, aki a keresetlevélben előadott, megsemmisítés iránti kereseti kérelmeknek helyt adott, a keresetlevél kiigazítása iránti kérelmet azonban nem tartotta elfogadhatónak. A Törvényszék álláspontja szerint ez az elfogadhatatlanság abból fakad, hogy ezt a kérelmet nem az eljárási szabályzatának 86. cikke értelmében vett „külön iratban” terjesztették elő.

12

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

13

A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:

14

A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen hagyta figyelmen kívül a keresetlevél kiigazítása iránti kérelmét, holott azt – jóllehet a tárgyaláson szóban adta elő – az eljárás szóbeli szakaszának lezárása előtt írásba foglalták, mivel a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzítették. Azzal érvel, hogy ily módon – annak ellenére, hogy a szó szoros értelmében vett külön iratot nem nyújtott be – a keresetlevél kiigazítása iránti kérelmét úgy kellett volna tekinteni, mint amely megfelel a Törvényszék eljárási szabályzatának 86. cikkében meghatározott követelményeknek. Továbbá azt állítja, hogy a konkrét írásbeli kérelem hiánya nem sértette az ellenérdekű fél jogait, és nem hátráltatta a Törvényszék munkáját.

15

A fellebbező ezenkívül úgy véli, hogy a Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, mivel nem vette figyelembe az általa választott eljárási nyelv, vagyis a bolgár nyelv sajátosságait. Márpedig a Törvényszék eljárási szabályzatának e nyelvi változata olyan ellentmondásos kifejezést alkalmaz, amely nem szükségszerűen vonja maga után a keresetlevél kiigazítása iránti kérelem előterjesztésekor külön irat benyújtásának követelményét.

16

Továbbá azzal érvel, hogy a Törvényszék megsértette a kontradiktórius eljárás elvét azáltal, hogy nem biztosított számára további határidőt a 2015/837 határozat megsemmisítése iránti kérelmének benyújtására, jóllehet e határozatról először a tárgyaláson szerzett tudomást.

17

A Tanács azt állítja, hogy a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkének (2) bekezdése egyértelműen írásbeli kérelem benyújtására utal. Még ha a bolgár nyelvi változat el is tér e tekintetben a többi nyelvi változattól, a Tanács úgy véli, hogy ez a nyelvi változat akkor sem kerekedhet felül. A Tanács szerint ugyanis az összes többi nyelvi változat olyan kifejezést alkalmaz, amely vitathatatlanul a külön irat szükségességét fejezi ki. Mindenesetre az eljárási szabályzat 86. cikke egészének kontextuális elemzése elegendő lenne annak bizonyításához, hogy csakis írásbeli aktusról lehet szó, különösen amikor az iratokhoz „csatolt” beadványról van szó.

18

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a felek kereseti kérelmei főszabály szerint nem módosíthatók (lásd különösen: 2010. november 11‑iBizottság kontra Portugália ítélet, C‑543/08, EU:C:2010:669, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Törvényszék eljárási szabályzatának 86. cikke a módosíthatatlanság elve alóli kivételekre vonatkozóan fennálló ítélkezési gyakorlat kodifikációjának minősül. A Bíróság jelen fellebbezésben tett megállapításai tehát csakis ezen eltérő helyzetre érvényesek.

19

Emlékeztetni kell arra, hogy a közvetlen keresetek esetében a Törvényszék eljárási szabályzatának 45. cikke lehetővé teszi a felperes számára az eljárás nyelvének megválasztását. A jelen ügyben HX választása a megtámadott ítélet meghozatalához vezető, Törvényszék előtti eljárásban az ügyvédje által beszélt bolgár nyelvre esett.

20

A fellebbező a Bíróság előtt azt állítja – amit a Tanács nem cáfol –, hogy a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikke (2) bekezdésének e nyelvi változata nem egyértelmű, amennyiben – e rendelkezés angol nyelvi (separate document) és francia nyelvi (acte séparé) változatával ellentétben – a bolgár nyelvi változat nem az „irat” kifejezést, hanem a molba (kérelem) kifejezést használja. Márpedig ez a kifejezés nem foglalja magában szükségszerűen az írásbeliség követelményét, hiszen általánosságban véve ez egy szándéknyilatkozatot jelent, amely mind szóbeli, mind pedig írásbeli lehet.

21

Nem zárható ki tehát, hogy e többértelműség okán vélhette úgy a fellebbező képviselője, hogy elfogadható a keresetlevél kiigazítása iránti kérelem, amelyet a tárgyaláson, amely során – állítása szerint – tudomást szerzett e kérelem tárgyát képező határozat létéről, szóban adott elő. Ráadásul a fellebbező ezen benyomását az is megerősíthette, hogy az említett kérelmet ezt követően a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzítették, amely jegyzőkönyv a Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének (1) bekezdése értelmében közokiratnak minősül.

22

Ugyan a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a keresetlevél kiigazítása iránt ily módon benyújtott kérelem nem felel meg az eljárási szabályzatában meghatározott formai követelményeknek, e hibát mindenesetre jeleznie kellett volna a fellebbező felé, és lehetővé kellett volna tennie számára a hiánypótlást.

23

Amint azt ugyanis a főtanácsnok az indítványának 33. és 34. pontjában megjegyezte, teljességgel indokolt ugyan a keresetlevél kiigazításával szemben bizonyos alaki követelményeket támasztani, ezek a követelmények azonban nem öncélúak, éppen ellenkezőleg, arra szolgálnak, hogy biztosítsák a kontradiktórius eljárást és a megfelelő igazságszolgáltatást.

24

E tekintetben a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikkének (3) és (4) bekezdése maga is azt írja elő, hogy a keresetlevél kiigazítása iránti kérelem benyújtására vonatkozó bizonyos alakiságok elmulasztása nem teszi azt szükségszerűen elfogadhatatlanná. Ugyanez a mérlegelési mozgástér illeti meg a Törvényszéket egyébiránt a keresetlevél mellékleteivel kapcsolatban is, hiszen az eljárási szabályzat 78. cikkének (5) bekezdése meghatározza a hivatalvezető által kezdeményezett hiánypótlás lehetőségét, amelynek elmulasztása esetén a Törvényszék azonban határozhat úgy, hogy a keresetlevél elfogadható.

25

Ezt a megállapítást ténylegesen nem cáfolja a Tanács azon érvelése, amely egyrészt azon alapul, hogy a Törvényszék eljárási szabályzatának bolgár nyelvi változata az egyetlen, amely – ahogyan azt a fellebbező jelezte – nem egyértelmű, másrészt pedig a Bíróság ítélkezési gyakorlatán, amely szerint az uniós jogi rendelkezések egységes alkalmazásának és értelmezésének szükségessége kizárja, hogy egy rendelkezést valamelyik nyelvi változatában elszigetelten vizsgáljanak, hanem éppen ellenkezőleg, azt kívánja meg, hogy az adott rendelkezést – figyelembe véve valamennyi nyelvi változatát – az alkotójának szándéka alapján értelmezzék (lásd ebben az értelemben: 1969. november 12‑iStauder ítélet, 29/69, EU:C:1969:57, 3. pont; 1997. július 17‑iFerriere Nord kontra Bizottság ítélet, C‑219/95 P, EU:C:1997:375, 15. pont; 2015. október 15‑iGrupo Itevelesa és társai ítélet, C‑168/14, EU:C:2015:685, 42. pont).

26

Az uniós bíróságok eljárási szabályzatának – amelyet e szabályzat 227. cikke (1) bekezdése és 44. cikke együttes rendelkezéseinek megfelelően maga az uniós bíróság fogad el és tesz valamennyi eljárási nyelven hitelessé – valamely rendelkezését illetően ugyanis az az elvárás a jogalanyokkal szemben, hogy e szabályzat valamennyi nyelvi változatára hivatkozzanak annak elkerülése érdekében, hogy az eljárási nyelvi változatban található esetleges eltérés a kereset elfogadhatatlanságához vezessen, ellentétes lenne az EUMSZ 20. cikk (2) bekezdésének d) pontjából és az EUMSZ 24. cikk negyedik bekezdéséből, illetve a Törvényszék eljárási szabályzatának 45. cikkéből eredő azon jogukkal, hogy az általuk megválasztott hivatalos nyelven fordulhatnak az uniós bíróságokhoz.

27

Ennélfogva a Törvényszék tévesen utasította el mint elfogadhatatlant a HX keresetlevél kiigazítása iránti kérelmét pusztán azzal az indokkal, hogy azt nem külön iratban nyújtotta be, anélkül hogy ezt megelőzően hiánypótlásra hívták volna fel.

28

Következésképpen, anélkül hogy szükség lenne a fellebbezés másik jogalapjának vizsgálatára, a megtámadott ítélet rendelkező részének 2. pontját hatályon kívül kell helyezni.

29

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése szerint a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi. A jelen ügyben e rendelkezést kell alkalmazni.

30

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint mind a felperes eljáráshoz fűződő érdekének, mind a jogvita tárgyának nemcsak a kereset benyújtásakor kell fennállnia, hanem a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik. Ez feltételezi, hogy a kereset az eredményénél fogva alkalmas arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon (1995. október 19‑iRendo és társai kontra Bizottság ítélet, C‑19/93 P, EU:C:1995:339, 13. pont; 2007. június 7‑iWunenburger kontra Bizottság ítélet, C‑362/05 P, EU:C:2007:322, 42. pont; 2013. május 28‑iAbdulrahim kontra Tanács és Bizottság ítélet, C‑239/12 P, EU:C:2013:331, 61. pont).

31

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy HX lényegében az első fokon benyújtott – többek között a nevét a 2013/255 határozat I. mellékletében foglalt jegyzékbe felvevő 2014/488 végrehajtási határozat megsemmisítésére irányuló – eredeti keresetlevelének kiigazítását kéri annak érdekében, hogy az ezen túlmenően kiterjedjen az említett jegyzék érvényességét további egy évvel meghosszabbító határozat megsemmisítésére is.

32

Márpedig a 2014/488 végrehajtási határozatnak a megtámadott ítélet rendelkező részének 1. pontjában elrendelt, és a jelen ügyben kizárólag az említett ítélet rendelkező részének 2. pontjával szemben benyújtott fellebbezés okán jogerőre emelkedett megsemmisítésének visszaható hatálya alapján úgy kell tekinteni, hogy a 2013/255 határozat I. mellékletében foglalt jegyzék a fellebbező nevét soha nem tartalmazta.

33

A fellebbező számára következésképpen nem jár több előnnyel e jegyzék érvényességét meghosszabbító 2015/837 határozat megsemmisítése, mint amit a nevét e jegyzékbe felvevő 2014/488 végrehajtási határozat megsemmisítésével elérhetett.

34

Ennélfogva a HX által első fokon benyújtott keresetlevél kiigazítása iránti kérelemről nem szükséges határozni.

35

A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

36

E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely 184. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó a fellebbezési eljárásra, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

37

A Tanácsot, mivel pervesztes lett, HX kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein felül a HX részéről az elsőfokú eljárásban és a jelen fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: