–

a Veevoederbedrijf Alpuro BV képviseletében J. Geerts advocaat,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Bouquet és I. Galindo Martín, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19‑i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 30., 16. o.) értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Jan Theodorus Arts és a Veevoederbedrijf Alpuro BV (a továbbiakban: Alpuro) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya egy olyan szerződési feltétel, amelynek értelmében az a támogatás, amelyet e személy az egységes támogatási rendszer címén igényelhet, az Alpuróhoz kerül.

3

A 73/2009 rendelet (25) és (27) preambulumbekezdésének szövege a következő:

[…]

4

A 73/2009 rendelet 1. cikkének b) pontja akként rendelkezik, hogy e rendelet létrehoz egy „jövedelemtámogatási rendszer[t] a mezőgazdasági termelők részére (a továbbiakban: egységes támogatási rendszer)”.

5

Az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelő köteles teljesíteni a II. mellékletben felsorolt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket és a 6. cikkben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó feltételeket.

[…]”

6

Az 73/2009 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése előírja:

„A II. mellékletben felsorolt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a közösségi jogszabályok a következő területeken állapítják meg:

7

E rendelet 6. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:

„A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását. […]”

8

Az említett rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja ekként rendelkezik:

„A mezőgazdasági termelők az egységes támogatási rendszer keretében támogatáshoz juthatnak, amennyiben:

9

J. T. Arts borjútartóként 2008 folyamán integrációs szerződést (a továbbiakban: integrációs szerződés) kötött az Alpuróval, amelyben vállalta, hogy újszülött borjakat, valamint azok hizlalásához szükséges takarmányt vásárol az Alpurótól. Az integrációs szerződésben kikötött hat hizlalási ciklus végén az Alpuro minden alkalommal visszavásárolta a hizlalt borjakat J. T. Artstól. Ezeket, az egyenként körülbelül 26 hét tartamú ciklusokat három csoportra osztották, amelyek közül az első 2009. március 5‑én kezdődött.

10

Az integrációs szerződés 6. és 13. pontjának megfelelően J. T. Arts 200 euró összegű hizlalási díjat kapott évente minden egyes borjú után.

11

E szerződés 9. pontja értelmében minden olyan jövedelem és díjazás, amelyet J. T. Arts az egységes támogatási rendszer címén igényelhet a borjak említett szerződés alapján történő nevelésével és hizlalásával kapcsolatban, teljes egészében az Alpuróhoz kerül, J. T. Artsnak pedig teljesíteni kell valamennyi, az említett jövedelmek és díjazások nyújtásához előírt feltételt.

12

Az integrációs szerződés 10. pontjának megfelelően az Alpuro számára hizlalt borjak eladási árát akként számították, hogy összeadták az újszülött borjak vételárát, a hizlalásukhoz felhasznált takarmány költségét, valamint a tartásukra fordított egyéb költségeket, és ebből levonták az egységes támogatási rendszer címén kapott díjazásokat. Ezt az összeget ezenfelül kiigazították az e szerződés 7. pontjában foglalt technikai normától való eltérésekre tekintettel.

13

2012 folyamán jogvita jött létre a felek között a J. T. Arts számára 2010 és 2012 között folyósított egységes támogatás összege tárgyában.

14

J. T. Arts a Rechtbank Gelderlandhoz (gelderlandi bíróság, Hollandia) fordult, amely előtt többek között azt állította, hogy az integrációs szerződés 9. pontja ellentétes az 1782/2003 rendelet céljaival, amennyiben őt arra kötelezi, hogy engedje át az Alpuro számára azt a jövedelemtámogatást, amelynek célja, hogy megfelelő életminőséget tegyen számára lehetővé, ami nem felel meg az egységes támogatási rendszerben való részesülés céljából előírt feltételeknek, továbbá nincs az e rendelet által ökokondicionalitás tárgyában előírt követelményekhez kötve.

15

Az Alpuro a maga részéről arra hivatkozik ugyanezen bíróság előtt, hogy a J. T. Artsot megillető egységes támogatás a hizlalt borjak eladási ára számításának az egyik eleme, és ő maga nem igényel semmilyen támogatást az egységes támogatási rendszer címén.

16

J. T. Arts, miután keresetét a Rechtbank Gelderland (gelderlandi bíróság) ítéletével elutasította, fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a kérdést előterjesztő bíróság előtt, amely úgy ítélte meg, hogy az alapjogvita megoldása az uniós jog értelmezésétől függ.

17

Ilyen körülmények között a Gerechtshof Arnhem‑Leeuwarden (Arnhem‑Leeuwardeni fellebbviteli bíróság, Hollandia) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

18

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 73/2009 rendeletet akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan szerződési feltétel, amelynek értelmében azon támogatás összege, amelyet a borjútartó az egységes támogatási rendszer címén igényelhet, a vele szerződéses kapcsolatban álló integrációs üzemhez kerül.

19

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy bár a szerződéseket az önálló akaratnyilvánítás elve jellemzi, amely szerint a felek többek között szabadon kötelezhetik el magukat egymással szemben, a hatályos uniós szabályozás tartalmazhat korlátozásokat e szerződéses szabadság vonatkozásában (2010. május 20‑iHarms ítélet, C‑434/08, EU:C:2010:285, 36. pont).

20

Közelebbről, a támogatási jogosultságok jogosultját megillető szerződéses szabadság nem teheti lehetővé számára, hogy a 73/2009 rendeletben kitűzött célokkal ellentétes kötelezettségeket vállaljon (lásd, analógia útján: 2010. május 20‑iHarms ítélet, C‑434/08, EU:C:2010:285, 37. pont).

21

E vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy e rendelet 1. cikkének b) pontja értelmében az egységes támogatási rendszer a mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatás. Ugyanezen rendelet (25) preambulumbekezdése értelmében a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítására irányuló célkitűzés szorosan összefügg a vidéki térségek megőrzésével, és – a 73/2009 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban, ugyanezen rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével és 6. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezve – a közvetlen kifizetésekben részesülő valamennyi mezőgazdasági termelőnek teljesítenie kell bizonyos környezeti, élelmiszerbiztonsági, állat‑ és növényegészségügyi, állatjólléti, valamint a termőterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartására vonatkozó normákat.

22

Ugyanakkor sem a 73/2009 rendelet, sem a 73/2009 rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29‑i 1120/2009/EK bizottsági rendelet (HL 2009. L 316., 1. o.) nem ír elő arra vonatkozó kötelezettséget az egységes támogatási rendszer kedvezményezettje számára, hogy az e rendszer címén kapott támogatást egy meghatározott módon használja fel. Lévén, hogy az egységes támogatást jövedelemtámogatásként hozták létre, felhasználása jellegénél fogva nem korlátozott.

23

Az alapügyben nem vitatott, hogy a 2010–2012‑es évekre vonatkozóan J. T. Artsnak folyósítottak támogatást. Az integrációs szerződés felei ugyanakkor lényegében abban állapodtak meg, hogy a J. T. Arts által egységes támogatási rendszer címén igényelhető támogatás teljes egésze az Alpurót illeti meg. A gyakorlatban ezt a támogatást, a szerződés 9. és 10. pontjával összhangban, levonták az Alpuro által a hizlalt borjak felvásárlása során fizetendő árból.

24

Egy ilyen szerződési kikötés felveti azt a kérdést, hogy az említett felek szándéka az volt‑e, hogy – a 73/2009 rendelet céljait megsértve – az Alpuro váljon az említett támogatás valódi kedvezményezettjévé.

25

E tekintetben emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy nyilvánvalóan ellentétes lenne az említett célokkal annak a lehetővé tétele, hogy az e rendelet feltételeit nem teljesítő személyek vagy szervezetek részesüljenek az egységes támogatási rendszer címén nyújtott támogatásban (lásd ebben az értelemben: 2010. május 20‑iHarms ítélet, C‑434/08, EU:C:2010:285, 39. és 45. pont).

26

Mindazonáltal egy integrációs üzem nem tekinthető e támogatás tényleges kedvezményezettjének, ha az az állattartó, aki vállalja e támogatásnak az említett üzem részére való átengedését, ennek fejében ellentételezésben részesül. Ebben az esetben az állattartó ténylegesen részesül az említett támogatásban, azt mindössze az általa szabadon választott módon használja azt fel, amint az a jelen ítélet 22. pontjából következik.

27

A jelen ügyben nem vitatott a kérdést előterjesztő bíróság előtt, hogy a J. T. Arts által az egységes támogatási rendszer címén igényelhető támogatás átruházására az integrációs szerződés felei között megtárgyalt, kölcsönös előnyök és kötelezettségek összességének keretében került sor.

28

Következésképpen nem állapítható meg, hogy sérültek volna a 73/2009 rendelet jelen ítélet 21. pontjában felidézett céljai.

29

A fenti megfontolások fényében az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 73/2009 rendeletet akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan szerződési feltétel, amelynek értelmében azon támogatás összege, amelyet a borjútartó az egységes támogatási rendszer címén igényelhet, integrációs üzemhez kerül, amennyiben e támogatás átruházása a szerződés felei között megtárgyalt, kölcsönös előnyök és kötelezettségek keretébe illeszkedik.

30

Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdést nem szükséges megválaszolni.

31

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19‑i 73/2009/EK tanácsi rendeletet akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan szerződési feltétel, amelynek értelmében azon támogatás összege, amelyet a borjútartó az egységes támogatási rendszer címén igényelhet, integrációs üzemhez kerül, amennyiben e támogatás átruházása a szerződés felei között megtárgyalt, kölcsönös előnyök és kötelezettségek keretébe illeszkedik.