–

az Ornua Co‑operative Ltd, korábban The Irish Dairy Board Co‑operative Ltd képviseletében E. Armijo Chávarri abogado,

–

a Tindale & Stanton Ltd España SL képviseletében A. von Mühlendahl és J. Güell Serra abogados,

–

a német kormány képviseletében T. Henze és M. Hellmann, meghatalmazotti minőségben,

–

a francia kormány képviseletében D. Colas és D. Segoin, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében É. Gippini Fournier, T. Scharf és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az [európai uniós] védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.) 9. cikkének értelmezésére irányul.

2

E kérelmet az Ornua Co‑operative Ltd, korábban The Irish Dairy Board Co‑operative Ltd (a továbbiakban: Ornua) és a Tindale & Stanton Ltd España SL (a továbbiakban: T & S) között egy megjelölés utóbbi által történő azon használata tárgyában folyó peres eljárásban terjesztették elő, amely az Ornua szerint összetéveszthetőséget keltett azon európai uniós védjegyekkel, amelyeknek ő a jogosultja, és sértette e védjegyek jóhírnevét.

3

A 207/2009 rendeletet, amely hatályon kívül helyezte és felváltotta a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK tanácsi rendeletet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) módosította a 2015. december 16‑i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2015. L 341., 21. o.), amely 2016. március 23‑án lépett hatályba. Ugyanakkor, figyelemmel az alapügy tényállását képező események megvalósulásának idejére, a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a 207/2009 rendeletnek az e módosítást megelőzően hatályos szövegváltozata alapján kell vizsgálni.

4

E rendelet (3) preambulumbekezdése értelmében:

„Az [Európai Unió] célkitűzéseinek elérése érdekében szükségesnek látszik a védjegyekre vonatkozó olyan [uniós] rendelkezések megalkotása, amelyek révén a vállalkozások egyetlen eljárási rend keretében egységes oltalmat élvező, az [Unió] területének egészére kiterjedő hatályú [európai uniós] védjegyet szerezhetnek. Az [európai uniós] védjegy egységes jellegének az előbbiekben kifejtett elvét, ha e rendelet másként nem rendelkezik, alkalmazni kell.”

5

Az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdése, amely ez utóbbinak az „Általános rendelkezések” című I. címének részét képezi, a következőképpen rendelkezik:

„Az [európai uniós] védjegyoltalom egységes, és az Unió egész területén azonos hatállyal rendelkezik: csak az Unió egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet róla lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet és jogkövetkezményeit kell alkalmazni.”

6

Ugyanezen rendelet II. címe „A védjegyekre vonatkozó jog” címet viseli. „[Az uniós] védjegyoltalom joghatásai” című 2. fejezete magában foglalja többek között a 9. és 12. cikket, amelyeknek címe „Az uniós védjegyoltalom tartalma”, illetve „Az uniós védjegyoltalom korlátai”.

7

Az említett 9. cikk (1) bekezdésének értelmében:

„Az [európai uniós] védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

8

Az említett 12. cikk a következőképpen rendelkezik:

„[Az európai uniós] védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy

gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja.”

9

Az Ornua az ír jog hatálya alá tartozó társaság, amely az élelmiszerágazatban folytat gazdasági tevékenységet. Többek között vajat és más tejtermékeket forgalmaz.

10

Ő a jogosultja több európai uniós védjegynek, többek között a KERRYGOLD szóvédjegynek, amelyet 1998‑ban lajstromoztak a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15‑én kötött, később felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 29. osztályba tartozó áruk tekintetében, különösen vaj és más tejtermékek tekintetében, valamint az alábbi két ábrás védjegynek, amelyeket 1998‑ban, illetve 2011‑ben lajstromoztak ugyanezen áruosztály tekintetében (a továbbiakban így együtt: KERRYGOLD európai uniós védjegyek):

11

Az e védjegyekkel jelölt termékeket számos országba exportálják. Az Unióban az említett termékeket többek között Spanyolországban, Belgiumban, Dániában, Németországban, Írországban, Görögországban, Franciaországban, Cipruson, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában és az Egyesült Királyságban értékesítik.

12

A T & S a spanyol jog hatálya alá tartozó társaság, amely KERRYMAID megjelöléssel margarint importál és értékesít Spanyolországban. E termékeket a Kerry Group plc (a továbbiakban: Kerry Group) gyártja Írországban.

13

A Kerry Group – Írországban és az Egyesült Királyságban – lajstromoztatta a KERRYMAID nemzeti védjegyet.

14

2014. január 29‑én a The Irish Dairy Board Co‑operative, amelynek jogutódja 2015. március 31‑én az Ornua lett, védjegybitorlási keresetet indított a T & S‑szel szemben a Juzgado de lo Mercantil de Alicante (alicantei kereskedelmi bíróság, Spanyolország) mint európai uniós védjegybíróság előtt, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a T & S azzal, hogy KERRYMAID megjelöléssel margarint importál és forgalmaz Spanyolországban, megsérti a KERRYGOLD európai uniós védjegyekhez fűződő jogokat. A KERRYMAID megjelölés T & S általi használata szerinte összetéveszthetőséget eredményez, és mindenféle jogalap nélkül kihasználja az említett védjegy megkülönböztető képességét és jóhírnevét.

15

E bíróság először is megállapította, hogy a KERRYMAID megjelölés és a KERRYGOLD európai uniós védjegyek közötti egyetlen hasonlóság a „kerry” elemben rejlik, amely a szarvasmarha‑tenyésztéséről ismert egyik ír megyére utal.

16

Ezt követően e bíróság kiemelte, hogy a felek nem vitatják, hogy a KERRYGOLD európai uniós védjegyek és a KERRYMAID megjelölés Írországban és az Egyesült Királyságban békésen élnek egymás mellett.

17

Az említett bíróság ebből arra következtetett, hogy Spanyolországban nem állhat fenn az összetéveszthetőség veszélye a KERRYGOLD európai uniós védjegyek és a KERRYMAID megjelölés között. Ugyanis, mivel Írországnak és az Egyesült Királyságnak együttvéve jelentős demográfiai súlya van az Unión belül, e védjegyeknek és e megjelölésnek az e két tagállamban való békés együttélése – az európai uniós védjegy egységes jellegére figyelemmel – arra enged következtetni, hogy nem áll fenn az összetéveszthetőség az említett védjegyek és az említett megjelölés között az Unió területének egészében.

18

Ugyanezen bíróság végül megállapította, hogy az Írországban és az Egyesült Királyságban való békés együttélés miatt nem áll fenn az a helyzet, hogy a T & S Spanyolországban tisztességtelenül kihasználná a KERRYGOLD európai uniós védjegyek megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

19

E megállapításokra támaszkodva a Juzgado de lo Mercantil de Alicante (alicantei kereskedelmi bíróság) 2015. március 18‑i ítéletével elutasította a védjegybitorlási keresetet.

20

Az ítélettel szemben fellebbezést nyújtottak be a kérdést előterjesztő bírósághoz.

21

Azon megállapításból kiindulva, hogy a KERRYGOLD európai uniós védjegyek és a KERRYMAID megjelölés békés együttélése csak Írországban és az Egyesült Királyságban volt megállapítható, a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei támadtak az elsőfokú bíróság által adott kivetítésnek a 207/2009 rendelettel való összeegyeztethetőségét illetően. Még ha feltételezzük is, hogy e védjegyek és e megjelölés Írországban és az Egyesült Királyságban való békés együttélése azt eredményezi, hogy e két tagállamban nem áll fenn az összetéveszthetőség, ebből még a kérdést előterjesztő bíróság szerint nem következik, hogy más tagállamokban sem áll fenn az említett védjegyek és az említett megjelölés között az összetéveszthetőség. Ugyanis az ilyen kivetítés megfoszthatná hatékony érvényesülésüktől az európai uniós védjegyek jogosultjai számára a 207/2009 rendelet 9. cikke értelmében biztosított jogokat.

22

E körülmények között az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság, Spanyolország) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és az alábbi kérdéseket terjeszti előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

23

A Bíróság tájékoztatást kért a kérdést előterjesztő bíróságtól azzal kapcsolatban, hogy e bíróságnak a 207/2009 rendelet alkalmazása keretében el kell‑e végeznie az elsőfokú bíróság által adott azon értékelés vizsgálatát, amely szerint az ütköző megjelölések részét képező „kerry” földrajzi eredetre vonatkozó jelzés megléte, valamint a „gold” és a „maid” elemek hasonlóságának hiánya miatt semmiképpen sem állhat fenn az összetéveszthetőség.

24

A kérdést előterjesztő bíróság e tájékoztatáskérésre igenlő választ adott.

25

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az a tény, hogy valamely európai uniós védjegy és valamely nemzeti védjegy az Unió területének egy részén békésen él együtt, lehetővé teszi azon következtetés levonását, hogy – figyelemmel az európai uniós védjegyek egységes jellegére – az Unió más részén, ahol az ezen európai uniós védjegy és az e nemzeti védjeggyel azonos megjelölés békés együttélése nem állapítható meg, fennáll az összetéveszthetőség az említett európai uniós védjegy és e megjelölés között.

26

Mivel e kérdést az európai uniós védjegyek egységes jellegének szempontjára tekintettel terjesztették elő, elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy ezen – a 207/2009 rendelet (3) preambulumbekezdésében említett és a rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében kifejtett – elv értelmében az európai uniós védjegyoltalom egységes, és az Unió egész területén azonos hatállyal rendelkezik. E rendelkezésnek megfelelően az európai uniós védjegy – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – csak az Unió egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át, vagy lehet arról lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát.

27

Bár a 207/2009 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése csak a védjegy lajstromozását, átruházását, a védjegyhez fűződő jogok elvesztését, illetve a védjegy használatának megtiltását említi, e rendelkezés és e rendelet (3) preambulumbekezdésének együttes olvasatából az következik, hogy az európai uniós védjegynek az említett rendelet II. címének 2. szakaszában felsorolt joghatásai szintén egységes módon érvényesülnek az Unió egész területén.

28

Így tehát a Bíróság korábban már megállapította, hogy az európai uniós védjegyoltalom által a védjegyjogosult számára a 207/2009 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében biztosított kizárólagos jog főszabály szerint az Unió egész területére kiterjed (lásd ebben az értelemben: 2011. április 12‑iDHL Express France ítélet, C‑235/09, EU:C:2011:238, 39. pont).

29

Ami e rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) pontját illeti, a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint e rendelkezés az európai uniós védjegy jogosultja számára védelmet nyújt valamennyi olyan használattal szemben, amely sérti vagy sértheti e védjegy származásjelző funkcióját (2016. szeptember 22‑icombit Software ítélet, C‑223/15, EU:C:2016:719, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

Az európai uniós védjegy jogosultja számára e rendelkezés által biztosított egységes oltalom abban áll, hogy felhatalmazza e jogosultat az Unió egészében annak megtiltására, hogy valamely harmadik személy a kereskedelmi forgalomban az említett jogosult engedélye nélkül használjon olyan azonos vagy hasonló megjelölést azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások jelölésére, amely sérti vagy sértheti a védjegy származásjelző funkcióját, és ezáltal összetéveszthetőséget kelt.

31

Ahhoz, hogy az európai uniós védjegy jogosultja e jogot érvényesíteni tudja, egyáltalán nem szükséges, hogy az azonos vagy hasonló megjelölés összetéveszthetőséget eredményező használatára az Unió területének egészén kerüljön sor.

32

Ugyanis, ha az európai uniós védjegy jogosultja csak az Európai Unió területének egészén elkövetett jogsértésekkel szemben élvezne védelmet, nem tiltakozhatna az olyan azonos vagy hasonló megjelölések használata ellen, amelyek csupán e terület egy részén keltenek összetéveszthetőséget, miközben a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának célja az, hogy e jogosultat az Unió bármely részében védje a védjegyének származásjelző funkcióját sértő valamennyi használattal szemben.

33

Következésképpen, amikor egy megjelölés használata az Unió egy részén valamely európai uniós védjeggyel összetéveszthetőséget kelt, miközben az Unió egy másik részén ugyanezen használat nem kelt ilyen veszélyt, fennáll az e védjegy oltalma által biztosított kizárólagos jogok megsértésének esete. Ilyen esetben az ügyben eljáró európai uniós védjegybíróságnak az Unió egész területére vonatkozóan meg kell tiltania a szóban forgó megjelöléssel jelölt termékek forgalmazását, kivéve e terület azon részén, amelyre vonatkozóan az összetéveszthetőség hiányát állapították meg (2016. szeptember 22‑icombit Software ítélet, C‑223/15, EU:C:2016:719, 25. és 36. pont).

34

A jelen esetben a Bíróság elé terjesztett ügyiratokból az derül ki, hogy az alapeljárás felei nem vitatják, hogy a KERRYGOLD európai uniós védjegyek és a KERRYMAID nemzeti védjegy Írországban és az Egyesült Királyságban békésen élnek egymás mellett, és az Ornua emiatt nem tiltakozott e nemzeti védjegy e tagállamokban történő használata ellen.

35

Az sem vitás, hogy ilyen békés együttélés az Unió területének azon részén, amelyre a védjegybitorlási kereset vonatkozik, vagyis spanyol területen, nem állapítható meg, és hogy a KERRYMAID megjelölés T & S általi használata ott az Ornua engedélye nélkül történik.

36

Egyebekben, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az összetéveszthetőség Unió egy részében való fennállásának vizsgálata az adott ügy valamennyi releváns tényezőjének átfogó értékelésén kell alapuljon, és ezen értékelésnek ki kell terjednie a védjegy és a harmadik személy által használt megjelölés vizuális, hangzásbeli és fogalmi összehasonlítására, ami azt eredményezheti, hogy – többek között nyelvi okokból – az Unió területének egyes részei tekintetében eltérő következtetéseket kell levonni (lásd ebben az értelemben: 2016. szeptember 22‑icombit Software ítélet, C‑223/15, EU:C:2016:719, 31. és 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

Ebből következik, hogy amint arra a főtanácsnok indítványának 39. pontjában rámutatott, olyan esetben, mint az alapügy tárgyát képező eset, amelyben megállapítják az európai uniós védjegyek és valamely megjelölés Írországban és az Egyesült Királyságban való békés együttélését, az olyan védjegybitorlási kereset ügyében eljáró európai uniós védjegybíróság, amely e megjelölés valamely másik tagállamban, jelen esetben a Spanyol Királyságban való használatára vonatkozik, nem elégedhet meg azzal, hogy értékelését az Írország és az Egyesült Királyság tekintetében érvényesülő, fent említett békés együttélésre alapítja. Épp ellenkezőleg, e bíróságnak el kell végeznie a releváns tényezők egészének átfogó értékelését.

38

A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy valamely európai uniós védjegy és valamely nemzeti védjegy az Unió területének egy részén békésen él együtt, nem teszi lehetővé azon következtetés levonását, hogy az Unió más részén, ahol az ezen európai uniós védjegy és az e nemzeti védjeggyel azonos megjelölés békés együttélése nem állapítható meg, nem áll fenn az összetéveszthetőség az említett európai uniós védjegy és e megjelölés között.

39

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a védjegybitorlási ügyben eljáró európai uniós védjegybíróság szerint annak értékelése szempontjából releváns tényállási elemek, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának joga van‑e megtiltatni az Uniónak a bitorlási keresettel nem érintett részében valamely megjelölés használatát, figyelembe vehetők e bíróság által annak értékelésénél, hogy e jogosultnak joga van‑e megtiltani e megjelölés használatát az Uniónak az említett keresettel érintett részében.

40

Amint arra a jelen ítélet 36. pontjában emlékeztettünk, a joghatósággal rendelkező európai uniós védjegybíróság által elvégzendő vizsgálatnak azon ügy valamennyi releváns tényezőjének átfogó értékelésére kell támaszkodnia, amellyel kapcsolatban hozzá fordultak.

41

Ezen átfogó értékelésnek, a szóban forgó európai uniós védjegy és a harmadik személy által használt megjelölés vizuális, hangzásbeli és fogalmi összehasonlítását illetően, az e védjegy és az e megjelölés által a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztókból álló, érintett közönségre tett összbenyomáson kell alapulnia (lásd ebben az értelemben: 2015. június 25‑iLoutfi Management Propriété intellectuelle ítélet, C‑147/14, EU:C:2015:420, 21. és 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42

Amint arra a főtanácsnok indítványának 41. és 42. pontjában rámutatott, amikor a piaci feltételek és a szociokulturális vagy egyéb körülmények, amelyek hozzájárulnak az európai uniós védjegy és a szóban forgó megjelölés által az átlagos fogyasztóra tett összbenyomáshoz, nem térnek el jelentősen az Unió egyes részeiben, semmi sem képezi akadályát annak, hogy a releváns tényezőket, amelyeknek a fennállását az Unió egy részében megállapították, figyelembe vegyék annak értékelésénél, hogy e védjegy jogosultjának joga van‑e megtiltani e megjelölés használatát az Unió valamely más részében vagy annak egész területén.

43

Jelen esetben, amint az a tájékoztatáskérésre adott válaszból és a Bíróság elé terjesztett észrevételekből kiderül, a T & S többek között arra hivatkozik, hogy a Spanyolországban használt KERRYMAID megjelölés nem hasonló az Ornua KERRYGOLD európai uniós védjegyeihez, és ennek következtében nem kelthet összetéveszthetőséget a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) pontja értelmében, hiszen a kerry elem egy olyan földrajzi eredetre vonatkozó jelzés, amelyre e rendelet 12. cikke értelmében nem terjed ki az Ornua részére az említett 9. cikk által biztosított kizárólagos jog.

44

Márpedig a 207/2009 rendelet 9. cikke által biztosított kizárólagos jog korlátozása, amelyre a T & S hivatkozik, annak a feltételnek van alárendelve, hogy a földrajzi eredetre vonatkozó jelzés használata ipari vagy gazdasági tevékenység körében az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történik. Annak vizsgálatához, hogy e feltétel – amely a védjegyjogosult jogos érdekeivel szembeni afféle lojalitási kötelezettség kifejeződése – teljesül‑e, az ügyben eljáró bíróságnak el kell végeznie a releváns körülmények átfogó értékelését (lásd többek között: 2004. január 7‑iGerolsteiner Brunnen ítélet, C‑100/02, EU:C:2004:11, 24. és 26. pont; 2004. november 16‑iAnheuser‑Busch ítélet, C‑245/02, EU:C:2004:717, 82. és 84. pont; 2005. március 17‑iGillette Company és Gillette Group Finland ítélet, C‑228/03, EU:C:2005:177, 41. pont).

45

E tekintetben figyelembe kell venni többek között azt, hogy a forgalmazott terméket a harmadik személy összességében miként tüntette fel, azokat a körülményeket, amelyek között különbség tehető a védjegy és a harmadik személy védjegye vagy megjelölése között, továbbá a harmadik személy arra irányuló erőfeszítését, hogy biztosítsa, hogy a fogyasztók meg tudják különböztetni a termékeit a védjegyjogosult termékeitől (lásd ebben az értelemben: 2005. március 17‑iGillette Company és Gillette Group Finland ítélet, C‑228/03, EU:C:2005:177, 46. pont).

46

Bár a kérdést előterjesztő bíróságnak, annak értékelésénél, hogy az Ornua jogosult‑e megtiltani a KERRYMAID megjelölés Spanyolországban való használatát, fontolóra kellett volna vennie, hogy figyelembe vegye az Írországban és az Egyesült Királyságban fennálló tényezőket, előzetesen meg kellett volna győződnie arról, hogy nincs jelentős eltérés az Uniónak a bitorlási keresettel érintett része, illetve az azon része tekintetében megfigyelhető piaci feltételek és szociokulturális körülmények között, ahol a szóban forgó megjelölést képező földrajzi névnek megfelelő földrajzi terület található. Nem zárható ki ugyanis, hogy a harmadik személytől annak érdekében elvárható magatartást, hogy a megjelölés ipari vagy gazdasági tevékenység körében általa történő használata megfeleljen az üzleti tisztesség követelményeinek, eltérő módon kell értékelni az Unió olyan részében, ahol a fogyasztóknak sajátos affinitása van a védjegyben és a szóban forgó megjelölésben foglalt földrajzi névhez, mint az Unió azon részében, ahol ez az affinitás nem ilyen erős.

47

A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy a védjegybitorlási ügyben eljáró európai uniós védjegybíróság szerint annak értékelése szempontjából releváns tényállási elemek, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának joga van‑e megtiltatni az Uniónak a bitorlási keresettel nem érintett részében valamely megjelölés használatát, figyelembe vehetők e bíróság által annak értékelésénél, hogy e jogosultnak joga van‑e megtiltani e megjelölés használatát az Uniónak az említett keresettel érintett részében, amennyiben nincs jelentős eltérés az Unió fent említett egyes részei, illetve annak más részei tekintetében megfigyelhető piaci feltételek és szociokulturális körülmények között.

48

Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az a tény, hogy valamely jóhírű európai uniós védjegy és valamely megjelölés az Unió területének egy részén békésen él együtt, lehetővé teszi azon következtetés levonását, hogy – figyelemmel az európai uniós védjegyek egységes jellegére – az Unió más részén, ahol ezek békés együttélése nem állapítható meg, alapos ok igazolja e megjelölés használatát.

49

Amint arra a jelen ítélet 28. pontjában emlékeztettünk, az európai uniós védjegy által annak jogosultja számára a 207/2009 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében biztosított kizárólagos jog – főszabály szerint – az Unió területének egészére kiterjed.

50

Az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja által a jóhírű európai uniós védjegyek jogosultjai számára biztosított, kiterjesztett védelem abban áll, hogy e jogosultak megtilthatják, hogy harmadik felek az engedélyük és alapos ok nélkül gazdasági tevékenységük körében használjanak a védjegyükkel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést – akár az e védjegyek lajstromozott árujegyzékében szereplőkhöz hasonló, akár az azokhoz nem hasonló áruk és szolgáltatások tekintetében –, amennyiben a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sérti vagy tisztességtelenül kihasználja e védjegyek megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét (lásd ebben az értelemben: 2011. szeptember 22‑iInterflora és Interflora British Unit ítélet, C‑323/09, EU:C:2011:604, 68. és 70. pont).

51

Ahhoz, hogy valamely európai uniós védjegy jogosultja e kiterjesztett védelemben részesülhessen, meg kell állapítani, hogy e védjegy az említett 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében „[az Unióban] jóhírnevet” élvez. Ehhez elegendő, ha bizonyítják, hogy az említett védjegy az Unió területének jelentős részén – ami adott esetben egyetlen tagállam területét is jelentheti – ilyen hírnevet élvez. Amennyiben ez a feltétel teljesül, a szóban forgó európai uniós védjegyet az Unió egészében jóhírnévnek örvendőnek kell tekinteni (2009. október 6‑iPAGO International ítélet, C‑301/07, EU:C:2009:611, 27., 29. és 30. pont; 2015. szeptember 3‑iIron & Smith ítélet, C‑125/14, EU:C:2015:539, 19. és 20. pont).

52

Ezen ítélkezési gyakorlat biztosítja, hogy az európai uniós védjegy jogosultja vagy az Unió egészében részesül a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja által biztosított kiterjesztett oltalomban, vagy egyáltalán nem részesül abban. Így tehát az európai uniós védjegyek számára biztosított oltalom hatálya egységes jelleget ölt az Unió egész területén.

53

Ezzel szemben ahhoz, hogy az említett kiterjesztett oltalmat élvező európai uniós védjegy jogosultja az említett 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja által biztosított jogára hivatkozhasson, egyáltalán nem szükséges, hogy a megjelölésnek az említett jogot sértő használatára az Unió egész területén sor kerüljön.

54

Ugyanis, ha e jogosult csak az őt az Unió területének egésze tekintetében ért jogsértésekkel szemben élvezne védelmet, nem tudna tiltakozni az e terület csupán egy részén elkövetett jogsértésekkel szemben, miközben a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdése c) pontjának az a célja, hogy védje e jogosultat az Unió bármely részében az e védjegyek megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét tisztességtelenül kihasználó vagy az előbbieket sértő azonos vagy hasonló megjelölések alapos ok nélküli használatával szemben.

55

Jelen esetben, a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat fenntartása mellett, nem tűnik vitatottnak, hogy a KERRYGOLD európai uniós védjegyek a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében véve jóhírnévnek örvendenek.

56

A Bíróságnak megküldött ügyiratokból egyébként az derül ki, hogy az alapeljárás felei nem vitatják, hogy e védjegyek és a KERRYMAID nemzeti védjegy Írországban és az Egyesült Királyságban való békés együttélése miatt alapos ok igazolja e megjelölésnek az Unió e részében történő használatát.

57

Amint az a jelen ítélet 35. pontjában megállapításra került, az sem vitás, hogy ilyen békés együttélés az Unió területének azon részén, amelyre a védjegybitorlási kereset vonatkozik, vagyis spanyol területen, nem állapítható meg, és hogy a KERRYMAID megjelölés T & S általi használata ott az Ornua engedélye nélkül történik.

58

Egyebekben, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett jogsértés fennállása vizsgálatának olyan átfogó értékelésen kell alapulnia, amely figyelembe veszi az adott ügy valamennyi releváns tényezőjét (2009. június 18‑iL’Oréal és társai ítélet, C‑487/07, EU:C:2009:378, 44. pont; 2013. július 18‑iSpecsavers International Healthcare és társai ítélet, C‑252/12, EU:C:2013:497, 39. pont).

59

Ebből következik, hogy a jelen esetben, amikor is a KERRYMAID megjelölés használatát alapos ok igazolja Írországban és az Egyesült Királyságban, amiatt, hogy a KERRYGOLD európai uniós védjegyek és a szóban forgó nemzeti védjegy e két tagállamban békésen élnek együtt, az e megjelölés valamely más tagállamban való használatával kapcsolatban előterjesztett bitorlási kereset ügyében eljáró európai uniós védjegybíróság nem elégedhet meg azzal, hogy értékelését az Írországban és az Egyesült Királyságban fennálló említett békés együttélésre alapítja, hanem el kell végeznie valamennyi releváns tényező átfogó értékelését.

60

Ennélfogva a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy valamely jóhírű európai uniós védjegy és valamely megjelölés az Unió területének egy részén békésen él együtt, nem teszi lehetővé azon következtetés levonását, hogy az Unió más részén, ahol ezek békés együttélése nem állapítható meg, alapos ok igazolja e megjelölés használatát.

61

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott: