1.

A Bírósághoz 2016. december 7‑én érkezett, 2016. július 6‑i határozatában a rechtbank van koophandel te Antwerpen (antwerpeni kereskedelmi bíróság, Belgium) a 2005/29/EK irányelv ( 2 ) 7. cikke és a 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet ( 3 ) értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz.

2.

E kérelem előterjesztésére az egyrészt a Dyson Ltd és a Dyson BV (a továbbiakban együttesen: Dyson), illetve másrészt a BSH Home Appliances NV (a továbbiakban: BSH) közötti jogvita keretében került sor, amely a BSH által forgalmazott Siemens és Bosch márkájú porszívók energiafogyasztásával kapcsolatos több címkére vonatkozik, ideértve az energiacímkét is, amelynek használatát a 665/2013 rendelet írja elő (a továbbiakban: energiacímke). A Dyson úgy véli, hogy a 2005/29 irányelv szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot jelent az, hogy a BSH annak pontosítása nélkül használja e címkéket, hogy azok üres porzsákkal elvégzett vizsgálatok eredményét tükrözik. A kérdést előterjesztő bíróság egyébiránt felveti az energiacímkén szereplő információkat megismétlő címkék BSH általi használatának az e rendelettel való összeegyeztethetőségének kérdését is.

3.

Azt javaslom a Bíróságnak, hogy e kérdésekre azt a választ adja, hogy a 665/2013 rendelet arra kötelezi a szállítókat és a kereskedőket, hogy kizárólag az energiacímkét használják, annak tartalmi vagy formai megváltoztatása nélkül. Ezt a megközelítést véleményem szerint a végfelhasználóknak – az érintett termékeknek a 2010/30/EU irányelv ( 4 ) és az e rendelet rendelkezései által előírt egyszerű összehasonlítása céljából – szolgáltatott energiafogyasztási információk egységesítésének szükségessége indokolja.

4.

Tekintettel az e rendelet általam javasolt értelmezésére, úgy vélem, hogy a 2005/29 irányelv 3. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ez az irányelv az alapeljárás körülményei között nem alkalmazandó, tekintettel az érintett kereskedők számára az energiacímke, valamint az energiacímke információit megismétlő vagy pontosító kiegészítő címkék használatát illetően hagyott mozgástér hiányára is.

5.

A 2005/29 irányelv (10) preambulumbekezdése kimondja:

„Biztosítani kell az ezen irányelv és a hatályos [uniós] jog közötti összhangot, különösen akkor, amikor egyes különös ágazatokra a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó, részletes rendelkezéseket kell alkalmazni. […] Ennek megfelelően ezt az irányelvet csak abban az esetben kell alkalmazni, ha nincsenek olyan különös [uniós] jogi rendelkezések, amelyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok sajátos vonatkozásait szabályozzák, úgymint a tájékoztatási követelmények és a tájékoztatás fogyasztók felé történő megjelenítésének módjára vonatkozó szabályok. Ez az irányelv biztosítja a fogyasztók védelmét abban az esetben, ha [uniós] szinten nincs külön ágazati jogszabály, és megtiltja, hogy a termékek természetére vonatkozóan a kereskedők téves benyomást keltsenek. Ez különösen fontos a fogyasztók számára magas kockázatot jelentő összetett termékek, úgymint bizonyos pénzügyi szolgáltatási termékek esetén. Ez az irányelv ennélfogva kiegészíti a fogyasztók gazdasági érdekeit sértő kereskedelmi gyakorlatokra alkalmazandó [uniós] vívmányokat.”

6.

Ezen irányelv 2. cikkének d) pontja a „kereskedelmi gyakorlatok” fogalmát a következőképpen határozza meg: „a kereskedő által kifejtett tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció – beleértve a reklámot és a marketinget is –, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével [helyesen: népszerűsítésével], értékesítésével vagy szolgáltatásával.”

7.

Ezen irányelv „Hatály” című 3. cikkének (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az ezen irányelv és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozó egyéb [uniós] szabályok közötti összeütközés esetén az utóbbiak az irányadók, és e különös vonatkozások tekintetében azokat kell alkalmazni.”

8.

A 2005/29 irányelv „Megtévesztő mulasztások” című 7. cikke a következőket írja elő:

„(1)   Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján – figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is –, az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki, és ezáltal – a körülményektől függően – ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.

(2)   Megtévesztő mulasztásnak minősül az is, ha a kereskedő az (1) bekezdésben említett jelentős információt [helyesen: lényeges információt] hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, figyelembe véve az említett bekezdésben leírt szempontokat, illetve ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és amennyiben ez bármelyik esetben ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.

[…]

(5)   Lényegesnek minősülnek továbbá [az uniós] jog által megállapított, a reklámot és a marketinget is magukban foglaló kereskedelmi kommunikációra vonatkozó tájékoztatási követelmények, amelyek nem teljes körű felsorolását a II. melléklet tartalmazza.”

9.

A 2010/30 irányelv (5) és (8) preambulumbekezdése kimondja:

10.

Ezen irányelv „Hatály” című 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Ez az irányelv létrehozza a használat közbeni energia‑ és adott esetben egyéb alapvető erőforrás‑fogyasztásra vonatkozó, különösen címkézés és szabványos termékismertető révén történő végfelhasználói tájékoztatásra, valamint az energiával kapcsolatos termékeket érintő kiegészítő információra vonatkozó nemzeti intézkedések összehangolásának kereteit, lehetővé téve ezáltal a végfelhasználók számára, hogy hatékonyabb termékeket választhassanak.”

11.

Ugyanezen irányelv „A tagállamok felelősségi köre” című 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

„A tagállamok biztosítják, hogy:

[…]”

12.

A 2010/30 irányelvnek a „Tájékoztatási követelmények” című 4. cikke a következőkről rendelkezik:

„A tagállamok biztosítják, hogy:

[…]”.

13.

A 2010/30 irányelv 10. cikke felhatalmazza az Európai Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a címkére és az adatlapra vonatkozó részletek meghatározása érdekében az egyes terméktípusok vonatkozásában.

14.

A 2010/30 irányelv 10. és 11. cikke alapján elfogadott 665/2013 rendelet – annak (5) preambulumbekezdése értelmében – egységesen határozza meg a porszívók energiacímkéjének kivitelét és tartalmát.

15.

E rendelet „Tárgy és hatály” című 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Ez a rendelet címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a villamos hálózatról működtethető porszívókra vonatkozóan, beleértve a hibrid hajtású porszívókat is.”

16.

Az említett rendelet „A szállítók kötelezettségei és időütemezésük” című 3. cikkének (1) bekezdése előírja:

„A szállítók kötelesek gondoskodni arról, hogy 2014. szeptember 1‑jétől:

[…]”

17.

Ugyanezen rendelet „A kereskedők kötelezettségei és időütemezésük” című 4. cikke így rendelkezik:

„A kereskedők kötelesek gondoskodni arról, hogy 2014. szeptember 1‑jétől:

[…]”

18.

E rendeletnek „A címke” című II. melléklete tartalmazza a porszívók energiacímkéjének kivitelét, és felsorolja azokat az adatokat, amelyeket fel kell azon tüntetni.

19.

A Wetboek economisch recht (gazdasági törvénykönyv, Moniteur belge, 2013. december 30., 103506. o.) VI.97. cikkének 2. pontja – amely a 2005/29 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontját ülteti át – akként rendelkezik, hogy megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan, vagy – még akkor is, ha az információ tényszerűen helytálló – bármilyen módon, ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét, félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót a termék lényeges tulajdonságai – mint például a terméken végrehajtott vizsgálat vagy ellenőrzés eredménye és főbb jellemzői – tekintetében, és bármelyik esetben ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

20.

E törvénykönyv VI.105. cikke 1. pontjának a) alpontja értelmében a vállalkozások nem használhatnak olyan reklámot, amely valamennyi alkotóelemére tekintettel bármilyen módon – beleértve megjelenítését vagy információk elhagyását is – félrevezeti vagy félrevezetheti azokat a személyeket, akiknek azt címezték, vagy akikhez az eljut, többek között a termékek tulajdonságai – mint például a terméken vagy szolgáltatáson végrehajtott vizsgálat vagy ellenőrzés eredménye és főbb alkotóelemei – tekintetében.

21.

Az említett törvénykönyv VI.99. cikkének (1) bekezdése értelmében – amely a 2005/29 irányelv 7. cikke (1) bekezdését ülteti át – megtévesztő mulasztásnak minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján – figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is –, az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges lényeges információkat hagy ki, és ezáltal – a körülményektől függően – ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.

22.

A Dyson porzsák nélkül működő porszívókat forgalmaz. A BSH a Siemens és a Bosch porzsákot is tartalmazó, hagyományos működésű porszívóit forgalmazza.

23.

A Dyson a következő indokok alapján vitatta a BSH által forgalmazott porszívók energiafogyasztásának címkézését. Ez a címkézés olyan energiahatékonysági vizsgálatok eredményeit tartalmazza, amelyekre üres porzsákkal került sor. Márpedig a Dyson szerint a rendes használati körülmények között a zsák pórusai eltömődnek, amikor az porral telik meg, ennek eredményeként pedig a motornak magasabb teljesítményre kell kapcsolnia ahhoz, hogy a porszívó ugyanazt a szívóerőt tartsa fenn. Ennek következtében a DYSON véleménye szerint e porszívók energiafogyasztásának címkézése megtéveszti a fogyasztót. Egyébiránt a Dyson által forgalmazott, porzsák nélkül működő porszívókat rendes használati körülmények között nem érinti ez az energiahatékonysági veszteség.

24.

Ezen okok miatt a DYSON 2015. október 20‑án két részből álló keresetet indított a BSH ellen a rechtbank van koophandel te Antwerpen (antwerpeni kereskedelmi bíróság) előtt.

25.

Egyrészt a Dyson úgy véli, hogy a VSQ8POWER4 típusú Siemens porszívó, illetve a BSH azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező minden más porszívómodelljére vonatkozó alábbi reklámüzenetek hamisak, és megtévesztik a fogyasztót. A BSH e címen megsértette a gazdasági törvénykönyv VI.97. cikkének 2. pontját, és az e törvénykönyv VI.105. cikke 1. pontjának a) alpontja értelmében vett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott.

26.

Az ezen első rész által említett reklámüzenetek a következők:

27.

Másrészt a Dyson úgy véli, hogy a BSH a gazdasági törvénykönyv VI.99. cikkének (1) bekezdése értelmében vett mulasztás útján megtéveszti a fogyasztót, mivel elmulasztotta annak pontosítását, hogy ezek a reklámüzenetek üres porzsákkal elvégzett vizsgálatokon alapulnak.

28.

A kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy a BSH kérésére a VDE Prüf‑ und Zertifizierungsinstitut (VDE Ellenőrzési és igazolási központ) 2015. január 15‑én, 2015. október 29‑én, és 2015. november 2‑án több vizsgálatot is elvégzett, amelyekből következően a VSQ8POWER4 típusú Siemens porszívó az A energiahatékonysági osztályba tartozik. Ez a bíróság hozzáteszi, hogy ebből következően nem lehet egyetérteni a Dyson azon állításával, hogy a BSH jogellenesen használ A címkét ehhez a porszívóhoz.

29.

E vizsgálatok eredményeire tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az alapeljárás megoldása két problémát vet fel, egyrészt az energiacímkével összefüggésben – amelynek használatát a 665/2013 rendelet megköveteli –, másrészt pedig a BSH által elhelyezett kiegészítő címkékkel összefüggésben.

30.

Az energiacímkével kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy a BSH félrevezeti‑e a fogyasztót a 2005/29 rendelet 7. cikke értelmében annak elhallgatásával, hogy a vizsgálatokat üres porzsákkal végezték. Ez a bíróság egyetért a Dysonnal abban, hogy az ilyen vizsgálatok nem teszik lehetővé a porzsákkal, illetve a porzsák nélkül működő porszívók energiahatékonyságának összehasonlítását. Az említett bíróság ugyanakkor kiemeli, hogy a BSH pontosan betartotta a 665/2013 rendelet előírásait. Egyébiránt azt a kérdést teszi fel, hogy egy ilyen hivatkozás feltüntetése mennyiben lenne összeegyeztethető e rendeletnek az e címke formáját és tartalmát meghatározó előírásaival.

31.

A kérdést előterjesztő bíróság azt is megállapítja, hogy a BSH több olyan szimbólumot is használt, amelyet nem ír elő a 665/2013 rendelet, ideértve különösen a következőket:

32.

Márpedig ez a bíróság megállapítja, hogy ezek a címkék az energiacímke által tartalmazott információkat ismétlik meg. Következésképpen azt a kérdést veti fel, hogy összeegyeztethető‑e az ilyen címkék használata e rendelettel, tekintettel arra a kockázatra, hogy félrevezetik vagy megtévesztik a fogyasztókat az energiafogyasztás tekintetében.

33.

E körülmények között a rechtbank van koophandel te Antwerpen (antwerpeni kereskedelmi bíróság) az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

34.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet 2016. december 7‑én vették nyilvántartásba a Bíróság Hivatalánál.

35.

A Dyson, a BSH, a belga, a német és az olasz kormány, valamint a Bizottság írásbeli észrevételt nyújtott be.

36.

A 2017. október 26‑i tárgyaláson a Dyson, a BSH, a belga kormány és a Bizottság jelentek meg annak érdekében, hogy észrevételeiket kifejtsék.

37.

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy az energiacímkének a 665/2013 rendelet szerinti használata megvalósíthatja‑e a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett megtévesztő mulasztást abban az esetben, ha nem pontosítják azon feltételeket, amelyek alapján a porszívó energiabesorolásához vezető vizsgálatokat elvégezték.

38.

Véleményem szerint ez az első kérdés két elkülönülő részt hordoz magában. Első lépésként azt szükséges meghatározni, hogy ellentétes‑e a 665/2013 rendelet azzal, hogy az energiacímkén megjelenő információk tartalmazzák – akár ezen a címkén, akár egy kiegészítő címkén – a vizsgálatok elvégzésének körülményeire vonatkozó információkat. Csak második lépésként, e rendelet értelmezésének figyelembevételével lesz szükséges annak vizsgálata, hogy az energiacímke használata megvalósíthatja‑e a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett megtévesztő mulasztást.

39.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés egyébiránt azt kívánja meghatározni, hogy ellentétes‑e a 665/2013 rendelettel az energiacímke mellett – az energiacímkén szereplő információkat megismétlő – kiegészítő címkék feltüntetése. Véleményem szerint hasznos lenne ezt a második kérdést, illetve az első kérdés első részét közös vizsgálatnak alávetni, tekintettel arra, hogy mindkettő e rendelet értelmezését érinti.

40.

A fentiekre tekintettel az elemzésem a továbbiakban két – a 665/2013 rendelet, illetve a 2005/29 irányelv értelmezésére vonatkozó – részre tagolódik.

41.

Első kérdése első részével, valamint második kérdésével lényegében azt kérdezi a kérdést előterjesztő bíróság, hogy úgy kell‑e értelmezni a 665/2013 rendeletet, hogy azzal ellentétes egyrészt az energiacímke tartalmi vagy formai megváltoztatása, illetve másrészt e címke mellett olyan kiegészítő címkék feltüntetése, amelyek megismétlik vagy pontosítják az energiacímkén szereplő információkat, különösen azon vizsgálatok elvégzési körülményeinek megemlítése vonatkozásában, amelyek a porszívó energiabesorolásához vezettek.

42.

E két problémakört az elemzésem további részében külön fogom megvizsgálni.

43.

E vizsgálat megkezdése előtt kiemelem, hogy a termékek energiafogyasztása címkézésének szabályozásával kapcsolatban – annak ellenére, hogy régi szabályozásról van szó ( 5 ) – viszonylag szűk körű az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata. ( 6 ) Véleményem szerint sem ez az ítélkezési gyakorlat, sem pedig az épületek energiateljesítményére vonatkozó ítélkezési gyakorlat ( 7 ) nem tartalmaz a jelen ügy keretében feltett kérdések megválaszolása szempontjából releváns elemet.

44.

Különösen ami a Dyson által a 665/2013 rendelet megsemmisítése iránt benyújtott keresetet illeti, emlékeztetek arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az uniós intézmények jogi aktusait főszabály szerint megilleti a jogszerűség vélelme, és ennélfogva mindaddig joghatásokat váltanak ki, amíg azokat vissza nem vonják, megsemmisítés iránti kereset alapján meg nem semmisítik, illetve előzetes döntéshozatal iránti kérelem vagy jogellenességi kifogás következtében nem nyilvánítják érvénytelennek. ( 8 ) Márpedig a jelen ügy során nem e rendelet érvényességének vizsgálatára kérik a Bíróságot, hanem annak megítélésére, hogy az energiacímke és/vagy a kiegészítő címkék használata ellentétes‑e az alapeljárás körülményei között az említett rendelettel és/vagy a 2005/29 irányelvvel. Mivel a Dyson által benyújtott megsemmisítés iránti kereset a Törvényszék előtt folyamatban van, ( 9 ) a Bíróságnak a jelen ügy során abból az előfeltételezésből kell kiindulnia, hogy a 665/2013 rendelet érvényes.

45.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés megválaszolása érdekében azt szükséges megvizsgálni, hogy megengedett‑e a porszívógyártók és kereskedők számára, hogy az energiacímke tartalmától vagy formájától eltérjenek, ide értve azon feltételek feltüntetését, amelyek alapján a porszívó energiabesorolásához vezető vizsgálatokat elvégezték. Az alapeljárás során egy ilyen mozgástér fennállása a BSH számára magában hordozná annak lehetőségét, hogy ugyanezen a címkén – a Dyson kívánságának megfelelően – pontosítsa, hogy az azon feltüntetett információk üres porzsákkal elvégzett vizsgálatok eredményeit tükrözik.

46.

Meggyőződésem azonban, hogy az energiacímke formája és tartalma vonatkozásában ez a rendelet semmilyen mozgásteret sem biztosít a gyártók és a kereskedők számára.

47.

Ahogy a címe is utal rá, a 665/2013 rendelet kiegészíti a 2010/30 irányelvet a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében. E rendelet 4. cikkének a) pontja értelmében a kereskedők kötelesek gondoskodni arról, hogy mindegyik porszívómodell „tisztán látható” módon viselje a szállító által rendelkezésre bocsátott, illetve az említett rendelet II. mellékletének megfelelően kiállított címkét.

48.

A 665/2013 rendelet II. melléklete három, „1. cmke”, „2. címke” és „A címke kivitele” című fejezetből áll. A „2. címke” fejezet nem releváns az alapeljárás tekintetében, mivel ez a fejezet csak 2017. szeptember 1‑jétől alkalmazandó e rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében. ( 10 )

49.

Egyébiránt mindhárom fejezet három alfejezetre tagolódik, amelyek az „általános rendeltetésű porszívókra”, a „kemény padlóburkolathoz való porszívókra” és a „szőnyegporszívókra” vonatkoznak. Mivel az alapeljárásban nem került sor a szóban forgó modell besorolásának meghatározására, az e melléklet 1.1 és 3.1 pontja szerinti „általános rendeltetésű porszívókra” kell hivatkozni. Mindenesetre kiemelem, hogy az alfejezetek közötti kisebb eltérések a jelen ügy szempontjából nem bírnak jelentőséggel. ( 11 )

50.

A 665/2013 rendelet II. mellékletének 1.1 pontja felsorolja azokat az adatokat, amelyeknek az energiacímkén szerepelniük kell, azaz a szállító neve vagy védjegye, a modellazonosító, az energiahatékonysági osztály, az éves energiafogyasztás, a por‑visszabocsátási osztály, a szőnyeg esetére meghatározott takarításhatékonysági osztály, a kemény padlóburkolat esetére meghatározott takarításhatékonysági osztály és a hangteljesítményszint.

51.

Egyébiránt azt is pontosítja ez a pont, hogy az energiacímke kivitelére vonatkozó formai követelményeknek összhangban kell lenniük e melléklet 3.1 pontjával. ( 12 ) Ez a pont pontosan és részletesen meghatározza a szállítók által rendelkezésre bocsátandó és a porszívókereskedők által feltüntetendő energiacímke kivitelére vonatkozó formai követelményeket. Ez a pont többek között meghatározza e címkének és elemeinek minimális méretét, valamint az egyes elemek esetében alkalmazandó színt és betűtípusokat.

52.

Véleményem szerint a fentiekből az következik, hogy a porszívószállítóknak és a kereskedőknek nincs semmilyen mozgásterük az energiacímke használata és kiállítása tekintetében. Egyrészt, annak használata kötelező. Másrészt, e címke meg kell, hogy feleljen az e rendelet II. melléklete szerinti valamennyi előírásnak, a formája és az azon feltüntetendő információk tekintetében egyaránt. E tekintetben a két kizárólagos eltérési lehetőséget a 66/2010/EK ( 13 ) rendelet értelmében elnyert ökocímke másolatának kiegészítő jelleggel történő feltüntetése (e melléklet 1.1 pontja), ( 14 ) valamint a minimális méretnél nagyobb energiacímke használata jelenti (e melléklet 1.3 pontja).

53.

Másként fogalmazva, a 665/2013 rendelet elfogadásával az uniós jogalkotó tudatosan választotta meg a fogyasztókkal az energiacímke útján közlendő – szükségszerűen korlátozott számú – adatokat, amelyek között nem szerepel a porszívók energiateljesítményének mérésére alkalmazott módszer.

54.

A fentiekből az következik, hogy a 665/2013 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy ellentétes azzal az energiacímke tartalmi vagy formai megváltoztatása, ideértve azon feltételek feltüntetését is, amelyek alapján a porszívó energiabesorolásához vezető vizsgálatokat elvégezték.

55.

Azt is meg kell még vizsgálnom, hogy lehetséges‑e egy ilyen információnak az energiacímkét kísérő kiegészítő címkén történő feltüntetése.

56.

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy úgy kell‑e értelmezni a 665/2013 rendeletet, hogy azzal ellentétes az energiacímke mellett olyan kiegészítő címkék használata, amelyek megismétlik az energiacímkén szereplő információkat. Az alapeljárás szerinti ügyben ez a kérdés a BSH által használt több olyan szimbólumot is érint, amelyeket e rendelet nem írt elő, azaz egy zöld címkét „Energy A” felirattal, egy narancssárga címkét „AAAA Best rated: A in all classes” felirattal, valamint egy fekete címkét egy szőnyeg ábrájával és a „class A Performance” felirattal. ( 15 )

57.

Az első kérdés megválaszolása érdekében egyébiránt annak meghatározása is szükséges, ( 16 ) hogy ellentétes‑e az említett rendelettel az energiacímke mellett olyan kiegészítő címke használata, amely – a Dyson kívánságának megfelelően – pontosítja, hogy a feltüntetett információk üres porzsákkal elvégzett vizsgálatok eredményeit tükrözik. Egy ilyen kiegészítő címke célja nem az energiacímkén szereplő információk megismétlése, hanem azok pontosítása lenne.

58.

Véleményem szerint ez a két kérdéskör egységesen válaszolandó meg, méghozzá úgy, hogy a 2010/30 irányelvvel együttesen értelmezett 665/2013 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes olyan kiegészítő címkék használata, amelyek megismétlik vagy pontosítják az energiacímkén szereplő információkat.

59.

Ez az értelmezés elsősorban magából az ezen irányelv által bevezetett szabályozás céljából ered, ahogyan az az irányelv 1. cikkének (1) bekezdéséből is következik, azaz a végfelhasználók számára az energia‑ és egyéb alapvető erőforrásfogyasztásra vonatkozóan közzétett információ egységesítése az érintett termékek egyszerű összehasonlításának biztosítása érdekében. ( 17 ) Márpedig annak lehetővé tétele a szállítók és a kereskedők számára, hogy olyan kiegészítő címkéket használjanak, amelyek megismétlik vagy pontosítják az energiacímkén szereplő adatokat, megkérdőjelezné ezt az egységesítést. ( 18 )

60.

Ez még inkább igaz lehet, ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen címkék használatának lehetővé tétele olyan versengést eredményezne a porszívógyártók között, amely során a modelljeiket számos különböző kiegészítő címkével ruháznák fel, ami viszont ellehetetlenítené az információknak a 2010/30 irányelv és a 665/2013 rendelet által megvalósított egységesítését.

61.

Másodsorban, ez az értelmezés a 2010/30 irányelv 3. cikke (1) bekezdése b) pontjából is következik, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy megtiltsák az ezen irányelvvel vagy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban nem álló címkék feltüntetését abban az esetben, ha ez félrevezetheti vagy megtévesztheti a végfelhasználót az energiafogyasztás tekintetében.

62.

Márpedig éppen ilyen esetet jelentenek az olyan kiegészítő címkék, amelyek megismétlik vagy pontosítják az energiacímkén megjelenő információkat. Az ilyen kiegészítő címkék esetleges jelenléte ugyanis véleményem szerint azt a kockázatot hordozza, hogy zavart kelt a végfelhasználó tudatában az azon porszívók energiateljesítménye vonatkozásban, amelyeken az szerepel, illetve amelyeken nem.

63.

Szemléltetésképpen, egy „AAAA Best rated: A in all classes” felirattal ellátott narancssárga címke BSH általi használata az alapeljárás körülményei között ( 19 ) azzal a kockázattal járhat, hogy a végfelhasználók azt gondolhatják, hogy az érintett modell nagyobb teljesítményre képes, mint az ilyen kiegészítő címkével el nem látott modell. Ugyanígy, egy olyan kiegészítő címke, amely azon feltételeket pontosítja, amelyek alapján a porszívó energiabesorolásához vezető vizsgálatokat elvégezték, és amelynek használata a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében lenne kötelező a BSH számára, azt eredményezhetné, hogy a végfelhasználók azt hihetnék, hogy az érintett termék kevésbé hatékony, mint az ilyen címkével el nem látott modell.

64.

Harmadsorban, ezen értelmezés megerősítését látom a 665/2013 rendelet II. mellékletében is. Az energiacímke használatától való egyetlen eltérési lehetőség e melléklet 1.1 pontjában található, amely szerint ettől eltérően a 66/2010 rendelet alapján elnyert ökocímke másolata is feltüntethető. Ebből a contrario arra következtetek, hogy e rendelettel ellentétes minden más olyan kiegészítő címke használata, amely megismétli vagy pontosítja az energiacímkén szereplő információkat. ( 20 )

65.

Pontosítom, hogy az általam javasolt értelmezés kizárólag a 665/2013 rendelet hatálya alá tartozó információkat érinti. Világos, hogy e rendelettel nem ellentétes az e rendelet hatálya alá nem tartozó olyan információk közlése, mint például a vételár, a gyártás helye vagy a jótállás időtartama. Ugyanakkor véleményem szerint ellentétes a rendelettel az energiacímkén szereplő információkat megismétlő vagy pontosító olyan címkék hozzáadása, mint az azon feltételeket tartalmazó címke, amelyek alapján a porszívó energiabesorolásához vezető vizsgálatokat elvégezték.

66.

A teljesség kedvéért hozzáteszem, hogy a fent kifejtett megközelítés nem jelenti azt, hogy a 665/2013 rendelet által előírt egységes címkézés érdekében elvégzett vizsgálatok a porszívók rendes használati körülményeit tükrözik, akár porzsákkal, akár anélkül működnek. Kiemelem e tekintetben, hogy minden jogalkotási erőfeszítés – mint e címkézés esetében is – szükségszerűen magával vonja a valóság leegyszerűsítését, ahogyan arra lényegében a BSH is hivatkozott. ( 21 ) Amennyiben ez az egyszerűsítés ellentétes lenne a magasabb rangú uniós jogi normákkal, akkor lehetőség van az érvényessége vitatására az uniós bíróságok előtt, mint ahogyan a Dyson által az e rendelet megsemmisítése iránt benyújtott kereset esetében is történt. ( 22 )

67.

Ugyanakkor egy ilyen egyszerűsítés semmi estre sem vonhatja kétségbe az energiafogyasztás címkézésének a 2010/30 irányelv által, valamint – a porszívók vonatkozásában – a 665/2013 rendelet által megvalósított egységesítését, annak lehetővé tételével az érintett vállalkozások számára, hogy megváltoztassák az energiacímke formáját vagy olyan kiegészítő címkéket használjanak, amelyek megismétlik vagy pontosítják az energiacímkén szereplő információkat.

68.

Ezen okok miatt azt javaslom a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre a következő választ adja. A 2010/30 irányelvvel összefüggésben értelmezett 665/2013 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes egyrészt az energiacímke tartalmi vagy formai megváltoztatása és másrészt az olyan kiegészítő címke feltüntetése e címke mellett, amely megismétli vagy pontosítja az energiacímkén szereplő információkat, különösen azon feltételek feltüntetése tekintetében, amelyek alapján a porszívó energiabesorolásához vezető vizsgálatokat elvégezték.

69.

Az első kérdésre adandó válasz keretében azt kell még megvizsgálnom, hogy a 2005/29 irányelv rendelkezései jelenthetnek‑e annak pontosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy az energiacímkén szereplő információk üres porzsákkal elvégzett vizsgálatok eredményeit tükrözik.

70.

A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés azt kívánja meghatározni, hogy a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett megtévesztő mulasztást jelenthet‑e az energiacímke 665/2013 rendelet szerinti használata azon feltételek pontosítása nélkül, amelyek alapján a porszívó energiabesorolásához vezető vizsgálatokat elvégezték.

71.

Véleményem szerint, amennyiben e címke használata a 2005/29 irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében vett „kereskedelmi gyakorlatot” jelent (1. rész), a 2005/29 irányelv 3. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 665/2013 rendelet által szabályozott különös vonatkozásaira, amennyiben az semmilyen mozgásteret nem enged az érintett kereskedők számára (2. rész). Másodlagosan úgy vélem, hogy nem jelent az ugyanezen irányelv 7. cikke értelmében vett megtévesztő mulasztást az azon feltételek feltüntetésének hiánya, amelyek alapján a porszívó energiabesorolásához vezető vizsgálatokat elvégezték, tekintettel arra, hogy ezen információ közlését nem írja elő e rendelet (3. rész).

72.

Annak alátámasztásaként, hogy e címke használata nem jelent a 2005/29 irányelv 2. cikke d) pontja szerinti „kereskedelmi gyakorlatot”, a BSH az energiacímke használatát és kiállítását érintő – az általam az előző részben leírt – mozgástér hiányára alapozta érvelését. Ennélfogva ez az irányelv nem lenne alkalmazandó az alapeljárás keretében.

73.

Ezen érvelés szerint, az e rendelkezés megfogalmazásában használt, „a kereskedő által” kifejezés mozgástér meglétét feltételezi, amely a kereskedő rendelkezésére áll a fogyasztó befolyásolása érdekében. Egyébiránt e címke használata nem állna „közvetlen kapcsolatban […] valamely terméknek a fogyasztó részére történő népszerűsítésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával” az említett rendelkezés értelmében, hanem a kereskedő számára előírt tájékoztatási kötelezettséget eredményezne, ide értve azt is, amikor a címkén szereplő adatok nem kedveznek az érdekeinek a porszívó által elért rossz eredmények miatt.

74.

Ez az érvelés számomra nem meggyőző.

75.

Emlékeztetek arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 2005/29 irányelvet „különösen széles tárgyi hatály” jellemzi, amely kiterjed minden olyan kereskedelmi gyakorlatra, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő népszerűsítésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával. ( 23 )

76.

Ezen ítélkezési gyakorlat fényében úgy vélem, hogy a BSH álláspontja túlzottan formalista. Egy porszívó értékesítésére tekintettel a fogyasztók számára közzétett, különösen a porszívó energiahatékonyságára és a takarításhatékonyságára ( 24 ) vonatkozó információk közlése a 2005/29 irányelv 2. cikke d) pontja értelmében vitathatatlanul „a kereskedő által kifejtett […] kereskedelmi [kommunikációt jelent] – beleértve a reklámot és a marketinget is –, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő […] értékesítésével vagy szolgáltatásával”.

77.

A rendelkezés megfogalmazásából magából következik, hogy a „kereskedelmi kommunikáció” fogalma szélesebb, mint a „reklám” fogalma. Ennek következtében – szemben azzal, amit a BSH állít – nem látok semmilyen okot sem annak kizárására, hogy egy ilyen tájékoztatás magában foglalhassa a kereskedő érdekei szempontjából kedvezőtlen információkat. ( 25 ) Egyébiránt érdektelen, hogy e tájékoztatást a 665/2013 rendelet kötelezővé tette. Ha ugyanis egy kereskedelmi gyakorlat megvalósítójának fogalmilag kereskedőnek kell lennie, akkor nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy önszántából vagy az uniós szabályozásnak való megfelelésre tekintettel járt‑e el.

78.

A fentiekből arra következtetek, hogy – szemben azzal, amit a BSH állít – az energiacímke használata a 2005/29 irányelv 2. cikke d) pontja értelmében vett „kereskedelmi gyakorlatot” jelent.

79.

Hozzáteszem, hogy a BSH által hivatkozott érv lényegében a 665/2013 rendelet és a 2005/29 irányelv egymáshoz való viszonyának problémáját veti fel. Szerintem ezt a problémát az ezen irányelv 3. cikke (4) bekezdésének értelmezése útján szükséges megközelíteni, amelynek célja pontosan az említett irányelv és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozó uniós szabályok összeütközésének szabályozása.

80.

A 3. cikkének (4) bekezdése által előírt elsőbbségi szabály értelmében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozó egyéb uniós szabályok „összeütközés esetén” elsőbbséget élveznek a 2005/29 irányelv rendelkezéseivel szemben.

81.

E rendelkezés értelmezése nagymértékben stratégiai jelentőségű. Ez az irányelv ugyanis a fogyasztók magasabb szintű védelmének biztosítása érdekében ( 26 ) az érintett tevékenységi ágazattól függetlenül minden tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetében alkalmazandó. A Bizottság által egy 2013. március 14‑i tájékoztatásban használt megfogalmazás szerint „[a 2005/29] irányelv valamennyi ágazatra vonatkozóan a fogyasztóvédelem magas szintjéről rendelkezik. Védőhálóként működik, betöltve a más uniós ágazatspecifikus szabályok által nem szabályozott réseket” ( 27 ).

82.

Márpedig minden egyes olyan helyzet, amelyben a 2005/29 irányelv alkalmazhatatlanságát állapítják meg a 3. cikkének (4) bekezdése értelmében, magában hordozza azt a kockázatot, hogy rést nyit az ezen irányelv által létrehozott biztonsági hálón, amikor más – elsőbbséget élvező – uniós szabályok nem biztosítanak a fogyasztók számára ugyanolyan magas szintű védelmet.

83.

Úgy gondolom, hogy e kockázat szigorú, sőt óvatos megközelítést tesz szükségessé e rendelkezés értelmezése során.

84.

Tekintettel e szigorú értelmezési követelményre, szerintem e rendelkezés megfogalmazásából arra kell következtetni, hogy a 2005/29 irányelv alkalmazhatatlansága két feltételnek van alávetve. Az első feltétel a „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozó egyéb [uniós] szabályok” megléte. A második feltétel az e szabályok és az ezen irányelv rendelkezései közötti „összeütközés” fennállását érinti. ( 28 )

85.

Egyébiránt e két feltétel fennállása esetén az említett irányelv alkalmazhatatlansága csak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ezen egyéb szabályok által szabályozott különös vonatkozásaira korlátozódik ugyanezen irányelv 3. cikke (4) bekezdésének megfogalmazása értelmében. Így az alapeljárás körülményei között az említett irányelv és különösen annak 6. és 7. cikke teljes mértékben alkalmazandó marad a 665/2013 rendelet által nem szabályozott valamennyi vonatkozás tekintetében, ( 29 ) ideértve az e rendelettel való összeütközés esetét is.

86.

A jelen ügy keretében elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a 665/2013 rendelet szabályozza‑e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait.

87.

E tekintetben ki kell emelnem, hogy a 2010/30 irányelv – amelyen e rendelet is alapszik – által előírt egységes címkézés elsődleges célja nem a fogyasztók ilyen jellegű gyakorlatokkal szembeni védelmében áll, hanem a környezet védelmében az energia és egyéb alapvető erőforrások Unión belüli fogyasztásának csökkentése által. ( 30 )

88.

Mindazonáltal az e cél elérése érdekében az ezen irányelv által bevezetett megvalósítási mód a fogyasztók egységes címke útján történő tájékoztatásának kötelezettségében jelenik meg ezen irányelv 1. cikke, 4. cikkének a) pontja, 5. cikkének a) pontja és 6. cikke értelmében. Ami a porszívókat illeti, az energiacímke formáját és tartalmát a 665/2013 rendelet II. melléklete szigorúan meghatározza. ( 31 )

89.

Márpedig, ahogyan azt fentebb pontosítottam, az energiacímke használata a 2005/29 irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében vett „kereskedelmi gyakorlatot” jelent. ( 32 ) Ebből adódóan a szállítók és a kereskedők arra való kötelezésével, hogy olyan címkéket használjanak, amelyek egységes módon tartalmazzák a porszívók – többek között – energiahatékonyságára vonatkozó információkat, e rendelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozza a 2005/29 irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében, még akkor is, ha nem ez az elsődleges célja.

90.

Másodsorban meg kell vizsgálnom azt is, hogy fennáll‑e a 665/2013 rendelet és a 2005/29 irányelv rendelkezései közötti „összeütközés”. Véleményem szerint tekintettel arra, hogy ezen irányelv 3. cikke (4) bekezdését szigorúan kell értelmezni, ( 33 ) ez a feltétel annak megítélését teszi szükségessé, hogy az ezen eszközökből eredő kötelezettségek összeegyeztethetetlenek‑e az érintett kereskedő számára, vagy más szavakkal, nem lehetséges‑e egyidejűleg eleget tenni e kötelezettségeknek. Következésképpen úgy vélem, hogy az említett irányelv és az egyéb uniós szabályok hatálya közötti egyszerű „átfedés” nem lenne elegendő ugyanezen irányelvnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok e szabályok által szabályozott különös vonatkozásai tekintetében történő alkalmazásának kizárására. ( 34 )

91.

Ennek pontosítását követően egy ilyen összeütközés fennállását szükségképpen meg kell állapítani, amikor az „egyéb uniós szabályok” semmilyen mozgásteret nem hagynak az érintett kereskedők számára. Ilyen esetben ugyanis a 2005/29 irányelv rendelkezéseiből eredő minden további kötelezettség szükségképpen összeütközésben lesz az ezen egyéb szabályok által előírt kötelezettségekkel.

92.

Márpedig a jelen ügy keretében bemutattam azokat az indokokat, amelyek alapján úgy vélem, hogy a 665/2013 rendelet semmilyen mozgásteret sem hagy a gyártók és kereskedők számára az energiacímkék vagy kiegészítő címkék használata tekintetében. ( 35 ) Tegyük fel, hogy azon feltételek pontosításának hiánya, amelyek alapján a vizsgálatokat elvégezték, ténylegesen a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett megtévesztő mulasztást valósít meg, ahogy azt a Dyson is állítja. Ebben az esetben szükségképpen meg kellene állapítani az ezen irányelv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti összeütközés fennállását, tekintettel arra, hogy a 665/2013 rendelet nem teszi lehetővé egy ilyen tájékoztatás közzétételét, akár az energiacímkén, akár egy kiegészítő címkén jelenne az meg.

93.

Következésképpen, anélkül, hogy szükséges lenne a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett megtévesztő mulasztás fennállását vizsgálni, úgy kell értelmezni ezen irányelv 3. cikkének (4) bekezdését, hogy az nem alkalmazandó a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azon különös vonatkozásaira, amelyeket olyan uniós szabályok szabályoznak, amelyek semmilyen mozgásteret nem engednek az érintett kereskedők számára, mint például az energiacímke használatának kötelezettsége és az olyan kiegészítő címkék használatának tilalma, amelyek megismétlik vagy pontosítják az azon megjelenő információkat.

94.

A teljesség kedvéért még meg kívánom vizsgálni a tárgyalás során hivatkozott azon érvet, amely szerint a 2005/29 irányelv 3. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem érinti az ezen irányelv és valamely nem jogalkotási aktus – mint például a 665/2013 rendelet – közötti összeütközéseket. Ez az érv nem győzött meg. Ez a rendelkezés ugyanis minden „egyéb uniós szabályt” érinti, az e szabályokat tartalmazó aktus jellegére való tekintet nélkül. Ha az lett volna az uniós jogalkotó szándéka, az EUMSZ 290. cikk megfogalmazását követve könnyedén megjelölhette volna, hogy e szabályoknak „jogalkotási jellegűeknek” kell lenniük. ( 36 )

95.

Másodlagosan, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy a 2005/29 irányelv alkalmazandó a 665/2013 rendelet által szabályozott kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásaira, úgy vélem, hogy az azon feltételek feltüntetésének hiánya, amelyek alapján a porszívó energiabesorolásához vezető vizsgálatokat elvégezték, nem jelent megtévesztő hiányosságot, tekintettel arra, hogy e rendelet 7. cikke nem írja elő ezen információ közlését.

96.

Egy mulasztás ugyanis csak akkor lehet megtévesztő e rendelkezés értelmében, ha – a körülményektől függően – az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges „jelentős” információkat hagy ki.

97.

A 2005/29 irányelv 7. cikkének (5) bekezdése alapján, a 665/2013 rendelet által megkövetelt – azaz az energiacímkén szereplő – információk „lényegesnek” minősülnek. Az ebben az esetben felmerülő kérdést ugyanakkor nem szabályozza ezen irányelv 7. cikkének (5) bekezdése, amennyiben az olyan információt érint – azaz azon feltételek feltüntetését, amelyek alapján az energiateljesítmény vizsgálatait elvégezték –, amelynek a feltüntetését nem követeli meg ez a rendelet.

98.

E tekintetben – ahogyan azt lényegében a BSH és a német kormány is állította – úgy vélem, hogy az uniós jogalkotó a 665/2013 rendelet elfogadásával megállapította az e rendelet alkalmazási körében lényegesnek tekintendő információk kimerítő listáját, amelyeket ennélfogva az energiacímke útján közölni kell a fogyasztókkal. Véleményem szerint a nemzeti bírók nem vitathatják az uniós jogalkotó e politikai döntését annak esetről esetre történő megítélésével, hogy az említett rendelet által elő nem írt valamely információ a 2005/29 irányelv 7. cikke tekintetében „lényeges”. Minden más értelmezés azzal a kockázattal járna, hogy megszünteti az érintett termékek egyszerű összehasonlítása biztosításának tekintetében az energiafogyasztásra vonatkozó információ egységesítésére irányuló erőfeszítést. ( 37 )

99.

A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság az első kérdésre a következő választ adja. A 2005/29 irányelv 3. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ez az irányelv nem alkalmazandó a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azon különös vonatkozásaira, amelyeket olyan uniós szabályok szabályoznak, amelyek semmilyen mozgásteret nem engednek az érintett kereskedők számára, mint például az energiacímke használatának kötelezettsége és az olyan kiegészítő címkék használatának tilalma, amelyek megismétlik vagy pontosítják az azon megjelenő információkat.

100.

A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a rechtbank van koophandel te Antwerpen (antwerpeni kereskedelmi bíróság, Belgium) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő válaszokat adja: