1.

A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a KERRYGOLD és a KERRYMAID megjelölések közötti ütközésből eredő jogvita keretében terjesztették elő. Bár a szóban forgó, uniós védjegyként és nemzeti védjegyként is oltalmat élvező megjelölések több mint húsz éve élnek együtt békésen Írországban és az Egyesült Királyságban, a jelen jogvita – amely egy európai uniós védjegybíróságként eljáró spanyol bíróság előtt folyik – az e két megjelölés közötti ütközést érinti az Európai Unió területének többi részén.

2.

A jelen ügy sajátos összefüggése alkalmat kínál a Bíróság számára, hogy fejlessze az európai uniós védjegy egységes jellegének elvére vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. ( 2 ) Többek között annak pontosításáról van szó, hogy a 207/2009 rendelet ( 3 ) 9. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti összetéveszthetőség és a jóhírnév sérelme veszélye elemzésének milyen módon kell integrálnia két szempontot: egyrészt azt, hogy az ütköző védjegyek egyidejűleg békésen élnek együtt az Unió területének egy részén, másrészt pedig azt, hogy földrajzi eredetre vonatkozó jelzést tartalmaznak. ( 4 )

3.

A 207/2009 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az [európai uniós] védjegyoltalom egységes, és [az Unió] egész területén azonos hatállyal rendelkezik: csak [az Unió] egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet róla lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet és jogkövetkezményeit kell alkalmazni.”

4.

E rendelet 9. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„[Az európai uniós] védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

[…]

5.

Ugyanezen rendelet 12. cikke a következőképpen rendelkezik:

„[Az európai uniós] védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy

[…]

[…]

gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja.”

6.

Az Ornua Co‑operative Limited, korábban The Irish Dairy Board Co‑operative Limited ír társaság (a továbbiakban: Ornua) az élelmiszerek vonatkozásában 1998‑ban lajstromozott KERRYGOLD európai uniós szóvédjegy, valamint két, 1998‑ban és 2011‑ben lajstromozott, ugyanezen szóelemet tartalmazó ábrás védjegy jogosultja (a továbbiakban együtt: KERRYGOLD védjegyek).

7.

A Tindale & Stanton Ltd España SL spanyol társaság (a továbbiakban: T & S) importálja és forgalmazza Spanyolországban a Kerry Group plc tejtermékeit, KERRYMAID megjelöléssel.

8.

A Kerry Group az Írországban és az Egyesült Királyságban lajstromozott KERRYMAID nemzeti szóvédjegyek jogosultja.

9.

2014. január 29‑én az Ornua a Juzgado de lo Mercantil de Alicante (az európai uniós védjegybíróságként eljáró alicantei kereskedelmi bíróság, Spanyolország) előtt védjegybitorlási pert indított a T & S‑szel szemben a KERRYGOLD védjegyeknek a KERRYMAID megjelölés használata révén történő megsértése miatt. E kereset a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontján alapult.

10.

E bíróság elutasította a keresetet, azzal az indokkal, hogy az ütköző védjegyek közötti egyetlen hasonlóság a közös „Kerry” elemből fakadt, amely a marhatenyésztésről ismert ír megyére utal, valamint azzal az indokkal, hogy nem vitatott, hogy Írországban és az Egyesült Királyságban e védjegyek békésen élnek együtt.

11.

E bíróság szerint az európai uniós védjegy egységes jellegére figyelemmel az e két tagállamban fennálló békés együttélés következményeit ki kellene terjeszteni az Unió egészére. Ugyanezen okból szerinte nem lehet szó a hivatkozott védjegyek megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének tisztességtelen kihasználásáról, mivel a KERRYMAID megjelölés spanyolországi használatára egy olyan termék forgalmazása érdekében került sor, amelyet több éve forgalmaznak más tagállamokban a KERRYGOLD védjegyek jogosultjának felszólalása nélkül.

12.

Az Ornua ezen ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.

13.

A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy a KERRYGOLD védjegyek az egész Unióban jóhírnévvel rendelkeznek. Megjegyzi, hogy e védjegyek jogosultja kizárólag Írországban és az Egyesült Királyságban ismeri el azok békés együttélését. A kérdést előterjesztő bíróságnak ilyen módon kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy figyelembe lehet‑e venni e körülményt az egész Unió területén az összetéveszthetőség és a jóhírnév sérelmének veszélyére vonatkozó elemzésben.

14.

E körülmények között az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság, Spanyolország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

15.

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 2016. február 15‑én érkezett a Bíróság Hivatalához. Írásbeli észrevételeket nyújtottak be az alapeljárásban részt vevő felek, a német és a francia kormány, valamint az Európai Bizottság.

16.

A Bíróság tájékoztatást kért a kérdést előterjesztő bíróságtól, amelyre az 2016. december 12‑én válaszolt. A 2017. január 18‑án tartott tárgyaláson az alapeljárás felei és a Bizottság vettek részt.

17.

A jelen jogvita két szempontból igényli a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának értelmezését.

18.

Egyrészt, mivel a két ütköző védjegy békésen él együtt Írországban és Nagy‑Britanniában, a kérdést előterjesztő bíróság – előzetes döntéshozatalra előterjesztett három kérdése révén – azt veti fel, hogy milyen esetleges következtetést kell levonni e körülményből az Unió fennmaradó területén az összetéveszthetőség és a jóhírnév sérelmének veszélyére vonatkozó értékelésben.

19.

Másrészt, a jelen jogvita azt is lehetővé teszi a Bíróság számára, hogy pontosítsa az olyan védjegyek közötti összetéveszthetőség elemzésére vonatkozó feltételeket, amelyek ugyanazon földrajzi eredetre vonatkozó jelzést tartalmazzák. ( 5 )

20.

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból ugyanis kitűnik, hogy a két ütköző védjegyben közös „Kerry” szó egy marhatenyésztéséről ismert ír megye neve. Ennek – az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések szövegében kifejezetten nem hivatkozott – szempontnak a relevanciáját megerősítették a Bíróság által a kérdést előterjesztő bírósághoz intézett tájékoztatáskérés révén, míg az érintettek e tárgyban érdemben észrevételt tudtak tenni a tárgyalás során. Ennélfogva ki kell terjeszteni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések tartalmát e szempontra, azon állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, amely a kérdést előterjesztő bíróság részére adandó hasznos válasz érdekében engedélyezi az ilyen eljárást. ( 6 )

21.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett három kérdésével, amelyek együttes elemzését javaslom, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy az a tény, hogy az ütköző védjegyek az Unió területének egy részén békésen élnek együtt, kihathat‑e a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti összetéveszthetőség és a jóhírnév sérelme veszélye fennállásának elemzésére az Unió fennmaradó területén.

22.

Kiindulásként megjegyzem, hogy az ütköző védjegyek békés együttélése a Bíróság ítélkezési gyakorlatának viszonylag kevéssé fejlett területe.

23.

Az összetéveszthetőség elemzését illetően az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az ilyen veszély fennállását az érintett vásárlóközönségnél átfogóan kell értékelni, figyelembe véve az ügy valamennyi releváns körülményét. ( 7 )

24.

E tekintetben a Bíróság elismerte, hogy nem zárható ki, hogy két védjegy párhuzamos jelenléte valamely meghatározott piacon adott esetben – egyéb körülményekkel együttesen – hozzájárulhat az említett védjegyeknek az érintett vásárlóközönség általi összetéveszthetősége csökkentéséhez. ( 8 )

25.

E megfontolás rögzítést nyert a Törvényszék felszólalási eljárásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatában is, amely szerint az ilyen egyidejű jelenlétnek nem csupán békésnek kell lennie, hanem az összetéveszthetőség hiányán is kell alapulnia az érintett vásárlóközönségnél. ( 9 )

26.

Még ha a Bíróságnak eddig nem is volt lehetősége arra, hogy pontosítsa a „békés együttélés” fogalmának alkalmazásához kapcsolódó feltételeket, ezen ítélkezési gyakorlatból mindazonáltal az következik, hogy az ütköző védjegyek békés együttélése az érintett piacon olyan releváns elemet jelent, amelyet figyelembe kell venni az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél.

27.

A jelen ügyben nem vitatott, hogy az ütköző védjegyek békés és hosszú időn keresztüli együttélése alkalmas arra, hogy kizárja az összetéveszthetőséget az érintett piacon Írországban és az Egyesült Királyságban.

28.

A jelen jogvita ily módon arra a kérdésre összpontosul, hogy e körülményt figyelembe kell‑e venni az ilyen veszély értékelésénél Spanyolországban, vagyis azon a területen, amelyen az állítólagos bitorlást elkövették, illetve az Unió fennmaradó területén.

29.

Az Ornua úgy véli, hogy ahhoz, hogy azt figyelembe lehessen venni az európai uniós védjeggyel fennálló összetéveszthetőség értékelésénél, a békés együttélést az Unió egész területén bizonyítani kell. E megfontolás álláspontja szerint az európai uniós védjegy egységes jellegéből következik, valamint abból, hogy az ilyen védjegy hatálya az Unió egész területére kiterjed. Az Unió területének egy részén fennálló együttélés az Ornua szerint nem teszi lehetővé semmilyen következtetés levonását a terület fennmaradó részét illetően.

30.

Ezt az értelmezést osztja lényegében a német és a francia kormány is. A Bizottság azt is kiemeli, hogy az ütköző védjegyek békés együttélését főszabály szerint azon területen egésze tekintetében bizonyítani kell, amelyen az állítólagos jogsértés történt, és ebből következően az európai uniós védjegy vonatkozásában az Unió egész területe tekintetében. Mindazonáltal hozzáteszi, hogy nem lehet kizárni, hogy az azon a területen fennálló helyzet, ahol az ütköző védjegyek egyidejűleg jelen vannak, hasznos információkat szolgáltathat a más piacokon fennálló összetéveszthetőség értékelésénél.

31.

Megjegyzem, hogy hasonló – a békés együttélésnek az Unió egész területén való fennállásának bizonyítását előíró – ítélkezési gyakorlat tűnik ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) felszólalási eljárásokra vonatkozó, a Törvényszék által jóváhagyott ( 10 ) gyakorlatából is. ( 11 )E megközelítés szerint, ha az összetéveszthetőség az európai uniós védjegy hatálya miatt potenciálisan az Unió egész területén fennáll, az összetéveszthetőségnek a párhuzamos jelenlét miatti hiányát is az Unió egész területe vonatkozásában kell bizonyítani.

32.

A T & S eltérő értelmezést javasolt, és úgy véli, hogy a békés együttélés akkor minősül releváns körülménynek, ha csak az Unió területének egy részére vonatkozik. Álláspontja szerint, amennyiben az ütköző védjegyek az Unió területének jelentős részén éltek együtt békésen, anélkül, hogy összetéveszthetőséget idéztek volna elő, akkor ebből azt lehet megállapítani, hogy ilyen veszély nem áll fenn az Unió egyik részében sem.

33.

Számomra e két, egymással radikálisan szembenálló álláspont egyike sem meggyőző.

34.

Az európai uniós védjegyek rendszere vitathatatlanul e védjegyek egységes jellegén alapul, amely azok egységes oltalmát követeli meg az Unió egész területén.

35.

A 207/2009 rendelet által kialakított rendszer jellemzőiből ugyanakkor kitűnik, hogy bizonyos helyzetekben egy megjelölés európai uniós védjeggyel való összetéveszthetőségének értékelése nem vezet egységes, az Unió területének egészére érvényes eredményre.

36.

A combit Software ítéletben a Bíróság úgy döntött, hogy az egységes jelleg említett elvével nem ellentétes, ha valamely európai uniós védjegybíróság megállapítja, hogy egy megjelölés használata az Unió területének egy részén valamely európai uniós védjeggyel összetéveszthetőséget kelt, miközben az Unió területének egy másik részén ilyen veszélyt nem kelt, ahogy az sem, ha e bíróság érvényesíti e megállapítás következményeit, és kivételes jelleggel, főszabály szerint az alperes által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján területileg korlátozott eltiltást rendel el. ( 12 )

37.

Amikor ugyanis megállapítást nyert, hogy nem áll fenn összetéveszthetőség az Unió területének bizonyos részén, a kérdéses megjelölésnek az Unió e részében történő használatából következő jogszerű kereskedelem nem tiltható meg. ( 13 )

38.

Ugyanebből az ítéletből kitűnik, hogy az európai uniós védjegy által biztosított kizárólagos jog megsértésének megállapítása kivételes jelleggel területileg korlátozott lehet. Ebből az is következik, hogy az ütköző védjegyek közötti összetéveszthetőség hiánya az Unió területének egy részén nem zárja ki e veszély fennállásának megállapítását e terület egy másik részén.

39.

Következésképpen – ellentétben a T & S állításával – még ha bizonyítást is nyerne, a békés együttélésre alapított érv révén, hogy az ütköző védjegyek használata egyáltalán nem eredményez összetéveszthetőséget Írországban és az Egyesült Királyságban, e körülmény önmagában nem zárja ki az ilyen veszély fennállásának megállapítását az Unió egy másik részében.

40.

Ugyanakkor – az Ornua által képviselt állásponttal ellentétben – véleményem szerint ebből az sem következik, hogy a békés együttélés az Unió területének egy részén nem releváns az európai uniós védjeggyel fennálló összetéveszthetőség elemzése szempontjából.

41.

Az összetéveszthetőség értékelése egy az európai uniós védjegy által biztosított kizárólagos jog megsértésére vonatkozó jogvita során valamennyi, potenciálisan az Európai Unió területének egészére vonatkozó releváns tényező átfogó elemzését igényli. E feladat során valamely körülmény relevanciája nem zárható ki pusztán azon tény alapján, hogy az egy csupán az Unió területének egy részén fennálló helyzetre vonatkozik.

42.

Megjegyzem, hogy két védjegy békés együttélése nemzeti szinten különböző körülményekből eredhet. E tekintetben nem lehet kizárni, hogy az összetéveszthetőség hiánya az Unió területének egy részén, ahol a védjegyeket hosszú ideig, intenzíven használták, az ilyen veszély hiányára utalhat az Unió más területein, amennyiben a piaci feltételek és az érintett vásárlóközönség felfogása nem térnek el jelentősen. ( 14 )

43.

Ily módon, amennyiben a jelen ügyhöz hasonlóan bizonyítást nyer, hogy a szóban forgó megjelölések használata nem eredményez összetéveszthetőséget az Unió területének egy részén, ahol e megjelölések hosszú ideje élnek együtt békésen, e körülmény hatással lehet az összetéveszthetőség értékelésére más potenciális ütközési területeken.

44.

Úgy vélem, hogy ez lehetett az elsőfokú spanyol bíróság szándéka, amikor kiemelte, hogy az ütköző védjegyek közötti egyetlen hasonlóság a „Kerry” földrajzi eredetre utaló jelzésből következett, valamint, hogy e védjegyek békésen éltek együtt Írországban és az Egyesült Királyságban, ily módon nem volt ok arra, hogy úgy tekintsék, hogy a T & S tevékenysége az Unió egy másik részében összetéveszthetőséget eredményezett.

45.

Ahogy ugyanis az alábbi elemzésemből következik, ( 15 ) az, hogy az ütköző védjegyek földrajzi eredetre vonatkozó jelzést tartalmaznak, vagyis egy ír megyére való utalást – amely az egyik olyan körülmény lehet, amely megmagyarázza a békés együttélést Írországban és az Egyesült Királyságban –, releváns körülményt jelent az összetéveszthetőség uniós szinten történő értékelésénél.

46.

Vitathatatlan, ahogy azt megalapozottan jegyzi meg a német és a francia kormány, valamint a Bizottság, hogy a bizonyos tagállamokban fennálló békés együttélés nem „terjeszthető ki” az Unió fennmaradó részére. Az ilyen automatikus kiterjesztést ki kell zárni. Mindazonáltal azonban álláspontom szerint az Unió területének egy részében fennálló békés együttélés körülményei releváns bizonyítékot jelenthetnek az összetéveszthetőség Unió egészében történő értékelése szempontjából.

47.

A fentiekre figyelemmel úgy vélem tehát, hogy az ütköző védjegyek békés együttélése az Unió területének egy részén olyan körülményt jelent, amely, bár nem döntő jellegű, figyelembe vehető a valamely európai uniós védjeggyel e terület egy másik részén fennálló összetéveszthetőségnek a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján végzett átfogó értékelésénél.

48.

Álláspontom szerint ugyanezen megfontolás érvényes a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában szereplő elemzést illetően is, amely kiterjedtebb védelmet ír elő a jóhírnevet élvező védjegyek esetében.

49.

A korábbi védjegy e rendelkezésben hivatkozott megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének megsértésére vonatkozó megállapításnak többek között az ütköző védjegyek között fennálló, a védjegyek közötti bizonyos fokú hasonlóságból következő kapcsolaton kell alapulnia. Az ilyen kapcsolat fennállását átfogó jelleggel kell értékelni, figyelembe véve az ügy valamennyi releváns tényezőjét, közöttük a fogyasztók általi összetéveszthetőséget. ( 16 )

50.

Ugyanazon okok miatt, amelyekre a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva utaltam, az ezen cikk c) pontja által előírt átfogó értékelés során adott esetben figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a védjegyek békésen élnek együtt az Unió területének egy részén.

51.

Ily módon, noha a kérdést előterjesztő bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés a békés együttélésnek a használat alapos okaként történő figyelembevételének lehetőségére utal, úgy vélem, hogy e körülményt a védjegyek közötti kapcsolat fennállására vonatkozó átfogó értékelésnél kell figyelembe venni. Amennyiben nem állna fenn ilyen kapcsolat, nem lenne szükség az alapos ok fennállásának vizsgálatára.

52.

E tekintetben emlékeztetek arra, hogy a jóhírnévre vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha az uniós védjegy az Unió területének jelentős részében jóhírnevet élvez, e területrész pedig adott esetben többek között akár egyetlen tagállam területének is megfelelhet. ( 17 ) Álláspontom szerint a békés együttélésre vonatkozó körülmény még relevánsabb lehetne ebben az összefüggésben, ha az az Unió azon területét érinti, amely viszonyítási alapként szolgál a korábbi védjegy jóhírnevének megállapításánál.

53.

Figyelemmel ezen észrevételek összességére, úgy vélem, hogy a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az, hogy az ütköző védjegyek békésen élnek együtt az Unió területének egy részén, anélkül, hogy összetéveszthetőséget eredményeznének, nem jelenti azt, hogy az összetéveszthetőség automatikusan kizárt e terület egy másik részén. Ez az egyidejű jelenlét mindazonáltal olyan releváns körülményt jelent, amelyet adott esetben figyelembe lehet venni az e rendelkezések alapjául szolgáló összetéveszthetőség és a szóban forgó védjegyek közötti kapcsolat fennállásának átfogó értékelése során.

54.

Megjegyzem, hogy a 207/2009 rendelet elfogadásával az uniós jogalkotó elismerte az áruk földrajzi származásának jelölését szolgáló megjelölések elérhetőségének megőrzéséhez fűződő közérdek fennállását. E megfontolás húzódik meg e rendelet több rendelkezése, többek között a feltételen kizáró okokra, a védjegyoltalom korlátozására, valamint az együttes védjegy joghatásaira vonatkozó rendelkezések mögött. ( 18 )

55.

A 207/2009 rendelet 12. cikkének b) pontja alapján az európai uniós védjegy jogosultja nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – az áru földrajzi eredetére vonatkozó jelzést használjon. Hasonló korlátozás szerepel a 2008/95/EK irányelv ( 19 ) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában.

56.

A védjegy által biztosított kizárólagos jogok e korlátozása a védjegyjogosult érdekeinek és a belső piac más termelői érdekeinek összehangolására irányul, figyelembe véve a védjegyjog axiológiáját mint az EUM‑Szerződés által létrehozni és fenntartani kívánt torzulásmentes verseny rendszerének lényeges elemét. ( 20 )

57.

A földrajzi eredet jelölésére szolgáló megjelölések vagy jelzések, különösen a földrajzi nevek elérhetőségének megőrzéséhez fűződő közérdeket a Bíróság ítélkezési gyakorlata is elismerte. ( 21 )

58.

A szóban forgó közérdekre hivatkozáshoz elegendő, hogy a földrajzi név alkalmas legyen az érintett termékek eredetének jelölésére. Ily módon el kell dönteni, hogy a földrajzi név olyan helyet jelöl‑e, amely az érintett fogyasztók szemében ténylegesen kapcsolatot mutat az érintett termékkategóriával, vagy amennyiben észszerűen elképzelhető, a jövőben megállapítható lehet‑e egy ilyen kapcsolat. ( 22 )

59.

Ily módon, az üdítőitalok vonatkozásában a „KERRY Spring” megjelölés és a GERRI védjegy közötti ütközéssel összefüggésben a Bíróság kimondta, hogy a nemzeti védjegy jogosultja csak akkor tilthatja meg a valamely másik tagállamra vonatkozó földrajzi eredetre vonatkozó jelzés használatát, ha e használat nincs összhangban az üzleti tisztesség követelményeivel. Az a puszta tény, hogy hangzásbeli összetéveszthetőség áll fenn a két megjelölés között, nem elegendő annak megállapításához, hogy a megjelölés gazdasági tevékenység körében történő ezen használata nincs összhangban az üzleti tisztesség követelményeivel. ( 23 )

60.

E megfontolások, amelyeket a Bíróság az akkoriban még csak tizenöt tagállamból álló Európai Közösségre jellemző jelentős nyelvi sokszínűséget figyelembe véve hozott fel, még relevánsabbak napjainkban.

61.

Még ha feltételezzük is, hogy a valamely tagállamra vonatkozó földrajzi eredetre vonatkozó jelzést a másik tagállamban az érintett fogyasztók úgy tekinthetik, hogy az hasonló egy védjegyben szereplő kifejezéshez, a védjegy jogosultja nem tilthatja meg az ilyen használatot, ha az összhangban van az üzleti tisztesség követelményeivel. Az e kifejezésből következő hasonlóságot tehát nem lehet figyelembe venni az összetéveszthetőség fennállásának megállapításánál.

62.

A jelen ügyben, ahogy az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, a két megjelölésben közös „Kerry” szó egy marhatenyésztéséről ismert ír megye neve, amely tehát alkalmas arra, hogy az alapeljárásban szereplő tejtermékek eredetének megjelöléseként szolgáljon.

63.

E körülmények között az európai uniós védjegybíróság nem veheti figyelembe a megjelölések közötti, a földrajzi jelzés üzleti tisztesség követelményeivel összhangban lévő használatából következő hasonlóságot, az európai uniós védjeggyel fennálló összetéveszthetőség fennállásának vagy e védjegy jóhírneve megsértésének megállapítása érdekében.

64.

E bíróságnak ugyanis ügyelnie kell arra, hogy az európai uniós védjegy által biztosított jogok megsértésének ilyen körülmények között történő megállapítása ne ütközzön e védjegy joghatásainak a 207/2009 rendelet 12. cikkének b) pontja szerinti korlátozásába.

65.

A fentiekre figyelemmel úgy vélem, hogy a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) és c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az, hogy a szóban forgó védjegyek ugyanazt a szót tartalmazzák, amely szó az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban használt földrajzi eredetre vonatkozó jelzés, nem képezheti alapját az európai uniós védjeggyel fennálló összetéveszthetőség vagy e védjegy jóhírneve megsértése megállapításának.

66.

A fenti megfontolásokra figyelemmel azt javaslom a Bíróságnak, hogy az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság, Spanyolország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következőképpen válaszoljon: