—

Az Európai Bizottság, bár tudomása van néhány, európai környezetben készített tanulmányról, nem veszi figyelembe e tanulmányok eredményeit, tehát nem teszi lehetővé az alkalmazott intézkedések megfelelőségének értékelését. A Bizottság azon okokat sem tárja fel, amiért úgy ítélte meg, hogy egy több, mint 180 növényt magában foglaló felsorolást fogadjon el, amelyek bár elméletileg fertőződhetnek a Xylella fastidiosával, ilyen eseteket mégsem találtak Lecce megyében, és a Bizottság azokat az okokat sem fejti ki, hogy miért vélte úgy, hogy az I. mellékletben 180-nál több fajt kell felsorolnia, amelyek között a „nem európai” izolátumok fogékony növényei is szerepelnek, amelyek nyilvánvalóan nem relevánsak az érdekelt terület vonatkozásában.

—

Az Európai Bizottság nem tárja fel azokat az okokat, amelyek miatt úgy ítélte meg, hogy az I mellékletben megkülönböztetés nélküli szállítási tilalmat alkalmazzon, eleve kizárva annak a lehetőségét, hogy olyan alternatív intézkedéseket alkalmazzon, amelyek által szembe lehet szállni a terjedés kockázatával.

—

Az Európai Bizottság nem teszi nyilvánvalóvá, hogy mely uniós jogszabály igazolhatná a végrehajtási határozatot, nem tárja fel azokat az indokokat, amelyek alapján meghaladja a szubszidiaritás elvét egy olyan helyzetben, amelyben a tagállam nem csak hatáskörrel rendelkezik, hanem a vonatkozó funkcióját is gyakorolta, és nem tárja fel azon indokokat, amiért az intézkedést az elérendő céllal arányosnak lehetne tekinteni, mivel hiányzik az érdekek szembesítése, illetve kifejezett súlyozása.

—

A felperesek szerint nem érthető, hogy milyen tudományos eredmények alapján nem lehet a megjelölt növényeket szállítani, amikor tudományos értékű vizsgálatok által elismerésre került, hogy nem fertőzöttek a baktérium által. Az sem érthető, hogy egy olyan növényt, amely az üvegház-rendszeren kívül már elérte növekedési ciklusának egy bizonyos részét, miért nem lehet egy másik rendszerbe átültetni, hogy megfelelően teljesítse ki életciklusát, hogy később kereskedelmi forgalomba kerülhessen.

—

A közösségi határozat jogellenes, különös tekintettel a „Felszámolási intézkedések” című 6. cikkben szereplő előírásra. Az előírás téves és aránytalan, mivel egészséges vagy feltételezetten fertőzött növényekre kell alkalmazni a fertőzött növény helyétől számított 100 méteres sugarú körben. Ez az intézkedés semmiféle logikának nem felel meg tudományos alapon, és elsősorban aránytalan az elérendő célhoz képest.

—

A közösségi határozat jogellenes „A meghatározott növények Unión belüli szállítása” című 9. cikkben foglalt előírás miatt is, mivel megkülönböztetés-mentes és igazolatlan szállítási tilalmat ír elő a növény egészségi állapotától függetlenül. Ez annál is inkább súlyosabb, mivel a szóban forgó tilalom a körülhatárolt területen kívül és azon belül is érvényes.

—

A megtámadott határozat sérti az arányosság és a szubszidiaritás elvét.

—

A közösségi határozat jogellenes, különös tekintettel a 9. cikk (2) bekezdésének d), f) és h) pontjára, amelyek az 1) bekezdésben előírt rendelkezéstől való eltérés érdekében 200 méteres ütköző övezetet kell kialakítani a művelés helye körül, és számos kötelezettség kerül előírásra ugyanezen övezetben. Ez az eltérés nyilvánvalóan végrehajthatatlan, mivel a művelés helye körüli ütköző övezet kikerülhetne a kertészeti vállalkozások ellenőrzése alól, amennyiben az említett övezet harmadik jogalanyok tulajdonába tartozik.