1

Fellebbezésével a Société nationale maritime Corse Méditerranée (SNCM) üzemi tanácsa (a továbbiakban: üzemi tanács) az Európai Unió Törvényszéke 2015. július 7‑i SNCM kontra Bizottság végzésének (T‑1/15, EU:T:2015:488, a továbbiakban: megtámadott végzés) hatályon kívül helyezését kéri, amely végzésben elutasították az T‑1/15. sz. ügyben az elsőfokú eljárás felperese kereseti kérelmeinek a támogatása végett benyújtott beavatkozási kérelmét, amely ügy a Franciaország által az SNCM javára nyújtott SA.16237 (C 58/02 [korábbi N 118/02]) számú állami támogatásról szóló, 2013. november 20‑i 2014/882/EU bizottsági határozat (HL 2014. L 357., 1. o.; a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítésére irányult.

2

Ezenkívül az üzemi tanács azt kéri a Bíróságtól, hogy adjon helyt a beavatkozási kérelmének.

3

Az Európai Bizottság 2015. szeptember 7‑én nyújtotta be a fellebbezésre vonatkozó észrevételeit.

4

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése alapján minden olyan személy beavatkozhat az Európai Unió bíróságai előtt folyamatban lévő eljárásokba, aki valószínűsíteni tudja, hogy az e bíróságok valamelyike elé vitt jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik.

5

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint „a jogvita kimeneteléhez fűződő jogos érdeknek” az említett 40. cikk második bekezdése értelmében vett fogalmát magára a jogvita tárgyára tekintettel kell meghatározni, és úgy kell érteni, mint maguknak a kérelmeknek az elbírálásához fűződő közvetlen és fennálló érdeket, és nem mint a felhozott jogalapokhoz vagy érvekhez fűződő érdeket. A jogvita „kimenetelén” ugyanis a végleges határozatot kell érteni, amelyet a meghozandó ítélet rendelkező része tartalmaz (lásd: a Bíróság elnökének végzése, Bizottság kontra EnBW, C‑365/12 P, EU:C:2013:83, 7. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

6

E tekintetben különösen azt kell megvizsgálni, hogy a beavatkozást kérelmező felet közvetlenül érinti‑e a megtámadott aktus, és a jogvita kimeneteléhez fűződő érdeke biztos‑e (lásd: a Bíróság elnökének végzése, Mory és társai kontra Bizottság, C‑33/14 P, EU:C:2015:135, 7. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Főszabály szerint a jogvita kimeneteléhez fűződő érdek csak akkor tekinthető kielégítően közvetlennek, ha e kimenetel megváltoztathatja a beavatkozást kérelmező fél jogi helyzetét (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökének végzései, National Power és PowerGen kontra Bizottság, C‑151/97 P(I) és C‑157/97 P(I), EU:C:1997:307, 61. pont; Schenker kontra Air France és Bizottság, C‑589/11 P(I), EU:C:2012:332, 14. és 15. pont; Mory és társai kontra Bizottság, C‑33/14 P, EU:C:2015:135, 4. és 11. pont).

7

Fellebbezésével az üzemi tanács azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdését tévesen értelmezte. E fellebbezés négy, a következőkre alapított jogalapra tagolható:

8

Először a fellebbezés második jogalapját kell megvizsgálni.

9

E jogalapban az üzemi tanács azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot lényegében annak a megtámadott végzés 14. pontjában történő megállapításával, hogy az a tény, hogy az üzemi tanács esetlegesen tekinthető az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett félnek, nem elegendő a Törvényszék előtt folyamatban lévő jogvita kimeneteléhez fűződő, a Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében vett közvetlen és fennálló érdek igazolásához. Egyébiránt az üzemi tanácsot megfosztották attól a lehetőségtől, hogy az igazgatási eljárásban részt vegyen, mivel a Franciaország által az [SNCM] javára hozott C 58/02 (ex N 118/02) számú intézkedésekről szóló, 2008. július 8‑i 2009/611/EK bizottsági határozatnak (HL 2009. L 225., 180. o.) a Törvényszék által a Corsica Ferries France kontra Bizottság ítélettel (T‑565/08, EU:T:2012:415) történő megsemmisítését követően a Bizottság a vitatott határozat elfogadását megelőzően nem indította meg újból az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében előírt eljárást.

10

E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett félnek elfogadható a Bizottság által valamely állami támogatásra vonatkozóan hozott határozatnak a megsemmisítésére irányuló kérelme, ha e fél az említett határozattal szembeni megsemmisítés iránti keresetének benyújtásával azon eljárási jogokat kívánja megvédeni, amelyek e rendelkezés alapján megilletik őt (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Kronoply és Kronotex ítélet, C‑83/09 P, EU:C:2011:341, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

11

Márpedig az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett azon érintett fél, aki ilyen megsemmisítés iránti kereset keretében a felperes kereseti kérelmeinek a támogatása végett kíván beavatkozni, igazol valamely, a szóban forgó jogvita kimeneteléhez fűződő, a Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében vett érdeket. Ugyanis a végleges határozat, amelyet a meghozandó ítélet rendelkező része fog tartalmazni, megváltoztathatja az ilyen beavatkozást kérelmező fél jogi helyzetét, amennyiben egyrészt azzal járna, hogy a Bizottságnak kötelessége lenne az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást megindítania vagy adott esetben újból megindítania, másrészt pedig, amennyiben ugyanezen kérelmező fél számára jogot teremtene arra, hogy érintett féli minőségében az említett hivatalos vizsgálati eljárásban részt vegyen.

12

A jelen ügyben a megtámadott végzés 13. pontjából kitűnik, hogy az üzemi tanács az SNCM munkavállalóinak kollektív érdekét képviseli. Mivel a Bizottság a tengeri fuvarozási ágazatban nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatos megítélésébe nagy számú, különböző jellegű – különösen a verseny védelmével, az Unió tengerpolitikájával, az uniós tengeri fuvarozás előmozdításával vagy a foglalkoztatás előmozdításával kapcsolatos – megfontolásokat illeszt, nem zárható ki, hogy az üzemi tanács benyújthassa a szociális megfontolásokra vonatkozó észrevételeit a Bizottságnak, amelyeket az adott esetben figyelembe vehet az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárásban (lásd ebben az értelemben: 3F kontra Bizottság ítélet, C‑319/07 P, EU:C:2009:435, 64. és 70. pont).

13

Ilyen körülmények között az üzemi tanácsot az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett félnek kell tekinteni.

14

Márpedig hangsúlyozni kell, hogy az SNCM a keresetlevelében felhozott egy, azon eljárási jogok megsértésére alapított jogalapot, amelyeket az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése biztosít számára, mivel a Bizottság a 2009/611 határozat Törvényszék általi megsemmisítését követően nem indította meg újból a hivatalos vizsgálati eljárást.

15

A jelen végzés 11. pontjában hivatkozott okokból ezért meg kell állapítani, hogy az üzemi tanács, az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett fél, aki azon másik érintett fél kereseti kérelmeinek a támogatása végett kíván beavatkozni, aki maga azon eljárási jogok megsértésére hivatkozik, amelyek e rendelkezés alapján őt megilleti, igazolja a Törvényszék előtt folyamatban lévő jogvita kimeneteléhez fűződő, a Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében vett közvetlen és fennálló érdeket.

16

A Törvényszék tehát tévesen alkalmazta a jogot annak a megtámadott végzés 19. pontjában történő megállapításával, hogy el kell utasítani az üzemi tanácsnak az SNCM kereseti kérelmeinek a támogatás végett benyújtott beavatkozási kérelmét.

17

Következésképpen és anélkül, hogy a fellebbezés többi jogalapját vizsgálni kellene, a fellebbezésnek helyt kell adni, és a megtámadott végzést hatályon kívül kell helyezni.

18

A Bíróság alapokmánya 61. cikke első bekezdésének megfelelően a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.

19

A jelen ügyben a Bíróság rendelkezik az üzemi tanács beavatkozási kérelmének az érdemben történő eldöntéséhez szükséges valamennyi információval.

20

Amint a jelen végzés 12–15. pontjából kitűnik, az üzemi tanács igazolja a Törvényszék előtt folyamatban lévő jogvita kimeneteléhez fűződő, a Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében vett közvetlen és fennálló érdeket.

21

Következésképpen helyt kell adni az SNCM kereseti kérelmeinek a támogatás végett a T‑1/15. sz. ügyben benyújtott beavatkozási kérelmének.

22

A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről. Ugyanezen szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel azonban az üzemi tanács elmulasztott a költségekkel kapcsolatban kérelmet előterjeszteni, úgy kell határozni, hogy mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján a Bíróság elnökhelyettese a következőképpen határozott: