This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62015CN0308
Case C-308/15: Request for a preliminary ruling from the Audiencia Provincial de Alicante (España) lodged on 25 June 2015 — Banco Popular Español, S.A. v Emilio Irles López, Teresa Torres Andreu
C-308/15. sz. ügy: Az Audiencia Provincial de Alicante (Spanyolország) által 2015. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Banco Popular Español S.A. kontra Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu
C-308/15. sz. ügy: Az Audiencia Provincial de Alicante (Spanyolország) által 2015. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Banco Popular Español S.A. kontra Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu
Information about publishing Official Journal not found, p. 24–25
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
24.8.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 279/24 |
Az Audiencia Provincial de Alicante (Spanyolország) által 2015. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Banco Popular Español S.A. kontra Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu
(C-308/15. sz. ügy)
(2015/C 279/30)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Audiencia Provincial de Alicante
Az alapeljárás felei
Felperes: Banco Popular Español S.A.
Alperesek: Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Összeegyeztethető-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, [amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve] azon körülmény, hogy egy kölcsönszerződésben foglalt küszöb-kikötésnek tisztességtelen jelleg miatti semmisségéből eredő visszafizetési kötelezettség ne a szerződés megkötésének időpontjára, hanem egy későbbi időpontra rendelkezzen visszaható hatállyal? |
|
2) |
A tisztességtelen kikötésből eredő visszaható hatály korlátozását megalapozó, az érdekeltek jóhiszeműségére vonatkozó feltétel az uniós jog olyan önálló fogalmának tekinthető-e, amelyet az összes tagállamnak egységesen kell értelmeznie? |
|
3) |
Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kell figyelembe venni az érdekeltek jóhiszeműségének megállapításához? |
|
4) |
A fentiektől függetlenül, megfelel-e az érdekeltek jóhiszeműségének az eladó vagy szolgáltató azon magatartása, amely a szerződés létrejöttekor az átláthatóságnak a kikötés tisztességtelen jellegét meghatározó hiányát idézte elő? |
|
5) |
A súlyos zavarok kockázata, amely a tisztességtelen kikötésből eredő visszaható hatály korlátozásának alapjául szolgál, az uniós jog egységesen értelmezendő önálló fogalmának tekinthető-e? |
|
6) |
Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kellene figyelembe venni? |
|
7) |
A súlyos zavarok kockázatát úgy kell-e értékelni, hogy csak az eladó vagy szolgáltató számára okozott súlyos zavarokat kell figyelembe venni, vagy a szóban forgó küszöb kikötés alapján kifizetett összegek teljes visszatérítésének hiányában a fogyasztóknál bekövetkezett vagyonvesztést is tekintetbe kell venni? |
|
8) |
Összeegyeztethető-e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és az Európai Unió Alapjogi Chartája (2) 47. cikke által elismert hatékony jogorvoslathoz való joggal az a körülmény, hogy egy fogyasztóvédelmi egyesület által [három] pénzintézet ellen indított eljárás keretében egy „küszöb-kikötés” semmisségének megállapításából eredő helyreállítási jogkövetkezmény korlátozása automatikusan kiterjed a különböző pénzintézetekkel jelzálogkölcsön-szerződést kötő fogyasztók által egy „küszöb-kikötés” tisztességtelen jellege miatt indított egyéni keresetekre is? |
(1) HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet, 288. o.