—

a román kormány képviseletében R.‑H. Radu és M. Bejenar, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében M. França és G.‑D. Balan, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30‑i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 51. o., helyesbítés: HL 2010. L 7., 22. o.; a továbbiakban: alaprendelet) 13. cikke alapján végzett vizsgálatot követően elfogadott, a 791/2011/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Tajvanon vagy Thaiföldön feladott, akár Tajvanról vagy Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2013. január 10‑i 21/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2013. L 11., 1. o.; a továbbiakban: kiterjesztő rendelet) 1. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Selena România SRL és a Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București (DGRFP) (bukaresti regionális államháztartásügyi főigazgatóság, Románia) között az ez utóbbi által hozott, a Selena Româniát dömpingellenes vámok megfizetésére kötelező módosító határozat tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő.

3

A 2009. november 16‑i 1186/2009/EK tanácsi rendelettel (HL 2009. L 324., 23. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. kötet, 4. fejezet, 307. o., a továbbiakban: Vámkódex) 26. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A vámjogszabályok vagy a különleges tárgykörökre vonatkozó más [uniós] jogszabályok kötelezővé tehetik az áru származására vonatkozó igazolás bemutatását.

(2)   Ezen irat bemutatása ellenére a vámhatóságok, kétség esetén, további igazolást kérhetnek annak biztosítására, hogy a jelzett származás összhangban van a vonatkozó [uniós] jogszabályok által megállapított szabályokkal.”

4

A Vámkódex VII. címe 3. fejezetének „A vámtartozás összegének beszedése” a címe. Ez többek között e kódex 217–221. cikkét foglalja magában.

5

Az alaprendelet (22) preambulumbekezdése szerint:

„[...] szükséges, hogy a [uniós] szabályozás rendelkezéseket tartalmazzon azon gyakorlatok – köztük a termékek [Európai Unióba] vagy harmadik országban történő összeszerelésének – kezelésére, amelyeknek fő célja a dömpingellenes intézkedések kijátszása.”

6

E rendelet 10. cikkének (1) bekezdése előírja:

„Átmeneti intézkedéseket és végleges dömpingellenes vámot – az e rendeletben meghatározott kivételekkel – csak azokra a termékekre lehet alkalmazni, amelyek, az esettől függően, a 7. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk (4) bekezdése szerint hozott határozat hatálybalépése után kerülnek szabad forgalomba.”

7

Az említett rendeletnek „Az intézkedések kijátszása” címet viselő 13. cikkének szövege a következő:

„(1)   Ha a hatályban lévő intézkedéseket kijátsszák, az e rendelet alapján kivetett dömpingellenes vámok kiterjeszthetők a hasonló, nem vagy csak kis mértékben módosított termékek harmadik országokból érkező behozatalára; vagy a hasonló, kis mértékben módosított termékeknek az intézkedések hatálya alá tartozó országból érkező behozatalára; vagy a termék alkatrészeinek behozatalára. Ha a hatályban lévő intézkedéseket kijátsszák, a 9. cikknek (5) bekezdésével összhangban kivetett maradék dömpingellenes vámot nem meghaladó dömpingellenes vámot ki lehet terjeszteni az intézkedések hatálya alá tartozó országokban található olyan vállalkozástól érkező behozatalra, amely egyedi vámban részesül. A kijátszás a harmadik országok és az [Unió], vagy az intézkedések hatálya alá tartozó ország egyes vállalkozásai és az [Unió] közötti kereskedelem szerkezetének olyan megváltozását jelenti, amely olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként áll elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs, továbbá amelynek hatása a hasonló termékek árait és/vagy mennyiségét illetően bizonyítottan kárt okoz vagy aláássa a vám javító hatását, és bizonyítékok vannak a dömpingre a hasonló termékek korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában, szükség esetén a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban.

Az első albekezdésben említett gyakorlat, eljárás vagy munka magában foglalja többek között az érintett termék olyan, kis mértékű módosítását, amelynek következtében a termék olyan vámkódok alá tartozik, amely rendszerint nem tartozik [helyesen: amelyek rendszerint nem tartoznak] az intézkedések hatálya alá, amennyiben a módosítás nem változtatja meg a termék alapvető tulajdonságait; az intézkedések hatálya alá tartozó termékek harmadik országokon keresztül való szállítását; az intézkedések hatálya alá tartozó országokban a kereskedelem szerkezetének és a kereskedelmi csatornáknak az exportőrök és termelők által történő átszervezését, amelynek célja, hogy az exportőrök és gyártók termékeiket a gyártók termékeire alkalmazandó vámnál alacsonyabb, egyedi vámtétel fizetésére kötelezett termelőkön keresztül exportálják; továbbá a (2) bekezdés szerinti körülmények között az alkatrészeknek az [Unióba] vagy egy harmadik országban történő összeszerelésére irányuló összeszerelési tevékenységet.

[...]

(3)   E cikk alapján az [Európai] Bizottság kezdeményezésére vagy a tagállam, illetve bármely érdekelt fél kérelmére vizsgálatot kell indítani, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz az (1) bekezdésben megállapított tényezőkre vonatkozóan. A vizsgálatot a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően bizottsági rendelettel lehet megindítani, amelyben a vámhatóságot is utasítani lehet arra, hogy tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően vagy kérjen biztosítékot. A vizsgálatokat, amelyek lefolytatásához a vámhatóságok segítséget nyújthatnak, és amelyeket kilenc hónapon belül le kell zárni, a Bizottság folytatja le. Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények az intézkedések kiterjesztését indokolják, erről a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság javaslatára az [Európai Unió Tanácsa] határoz. A javaslatot a Tanács elfogadja, hacsak a javaslatnak a Bizottság által történt benyújtását követő egy hónapon belül egyszerű többséggel a javaslat elutasítása mellett nem dönt. Az intézkedések kiterjesztése attól az időponttól kezdődően hatályos, amikor a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően a nyilvántartásba vételt kötelezővé tették, vagy amikor biztosítékot kértek. Ennek a rendeletnek a vizsgálatok megindítására és lebonyolítására vonatkozó megfelelő eljárási rendelkezéseit e cikknek megfelelően kell alkalmazni.

[...]”

8

Ugyanezen rendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint:

„A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy később ezen importtermékek ellen az intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget az [uniós] gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után lehet az importtermékekre bevezetni. A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.”

9

Azt követően, hogy az üvegszál szitaszövetek európai gyártóitól panasz érkezett a Bizottsághoz, elfogadták a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2011. augusztus 3‑i 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (HL 2011. L 204., 1. o.; a továbbiakban: eredeti rendelet).

10

Az eredeti rendelet 1. cikke értelmében végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra ex 7019 51 00 és ex 7019 59 00 kódja (7019 51 00 10 és 7019 59 00 10 TARIC‑kód) alá tartozó olyan üvegszál szitaszövetek behozatalára, amelyek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2.

11

A 4. cikke értelmében az eredeti rendelet 2011. augusztus 10‑én, vagyis az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépett hatályba.

12

Bizonyos üvegszál szitaszövetek négy uniós gyártója által az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján benyújtott kérelmet követően a Bizottság elfogadta a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba vételi kötelezettségének előírásáról szóló, 2012. május 23‑i 437/2012/EU rendeletet (HL 2012. L 134., 12. o.; a továbbiakban: vizsgálatot megindító rendelet).

13

A vizsgálatot megindító rendelet 1. cikke értelmében az említett rendelettel vizsgálat indul azon üvegszál szitaszövetek Unióba történő behozatalaira vonatkozóan, amelyek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege több mint 35 g/m2, amelyeket Tajvanban és Thaiföldön adtak fel – függetlenül attól, hogy azokat ezen országokból származóként jelentik be vagy sem –, és amelyek jelenleg az ex 7019 51 00 és az ex 7019 59 00 KN‑kód (7019 51 00 12, 7019 51 00 13, 7019 59 00 12 és 7019 59 00 13 TARIC‑kód) alá tartoznak.

14

A vizsgálatot megindító rendelet 2. cikkének első albekezdése előírja, hogy az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vámhatóságokat utasítják a vizsgálatot megindító rendelet 1. cikkében meghatározott, az Unióba irányuló behozatal nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére.

15

A 4. cikke értelmében a vizsgálatot megindító rendelet 2012. május 25‑én, vagyis az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépett hatályba.

16

A vizsgálatot megindító rendelet alapján indított vizsgálat befejezését követően a Tanács elfogadta a kiterjesztő rendeletet.

17

A kiterjesztő rendelet 1. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, a hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm‑es szemnagyságú és 35 g/m2‑nél nagyobb fajlagos tömegű üvegszál szitaszövetek behozatalára az eredeti rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a Tajvanon és Thaiföldön feladott ugyanezen termékek behozatalára, függetlenül attól, hogy azokat ezen országokból származóként jelentették‑e be.

18

A kiterjesztő rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a Tajvanon és Thaiföldön feladott – akár ezen országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – és a vizsgálatot megindító rendelet 2. cikkének, valamint az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett üvegszál szitaszövetek behozatalai után az e cikk (1) bekezdésével kiterjesztett vámot be kell szedni.

19

A 4. cikke értelmében a kiterjesztő rendelet 2013. január 17‑én, vagyis az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépett hatályba.

20

A Selena România, egy Romániában letelepedett társaság 2012. március 12. és május 18. között az Unióban szabad forgalomba bocsátott hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm‑es szemnagyságú és 35 g/m2‑nél nagyobb fajlagos tömegű, Tajvanon letelepedett szállító által importált üvegszál szitaszöveteket (a továbbiakban: szóban forgó behozatalok).

21

A 2014. február 5‑i módosító határozattal a DGRFP a Selena Româniától 1151748 román lei (RON) (körülbelül 257970 euro) összegű kifizetést követelt, amely a meg nem fizetett dömpingellenes vámoknak és az e szabadforgalomba bocsátás címén fizetendő hozzáadottérték‑adónak felelt meg a késedelmi kamatokkal és bírságokkal együtt, azzal az indokkal, hogy a Selena Româniánál végzett utólagos vizsgálatot és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatot követően megállapította, hogy a szóban forgó behozatalok valójában a Kína Népköztársaságból származtak, következésképpen pedig az eredeti és a kiterjesztő rendeletben előírt dömpingellenes vám alkalmazandó rájuk. A DGRFP megállapította, hogy az OLAF vizsgálati jelentésében az szerepelt, hogy a szóban forgó behozatalok tárgyát képező üvegszál szitaszövetek tételeit a Kínai Népköztársaságból anélkül adták fel Tajvanba, hogy ott azokat az Unióba történő kivitelüket megelőzően átalakították vagy kezelték volna, így e tételek megőrizték a nem preferenciális kínai származásukat.

22

A Selena România közigazgatási jogorvoslattal élt e módosító határozattal szemben a Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice Galați (Galați regionális államháztartásügyi főigazgatósága, Románia) előtt, amely helybenhagyta az említett határozatot.

23

2014. július 22‑én a Selena România keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt a módosító határozat megsemmisítése iránt. Keresetének alátámasztása érdekében többek között egy arra alapított jogalapra hivatkozik, hogy a DGRFP tévesen alkalmazta visszaható hatállyal a vizsgálatot megindító rendeletet és a kiterjesztő rendeletet. Ugyanis abban az időpontban, amikor a szóban forgó behozatalokat megvalósították, e rendeletek nem voltak hatályban.

24

A kérdést előterjesztő bíróság a kiterjesztő rendelet időbeli hatályára kérdez rá. Különösen azt kívánja megtudni, hogy a kiterjesztő rendelet 1. cikkével kivetett végleges dömpingellenes vám alkalmazandó‑e a Tajvanból az Unióba érkező olyan behozatalokra, mint amelyekről az alapügyben szó van, amelyeket e rendelet hatálybalépését megelőzően, azonban az eredeti rendelet hatálybalépését követően valósítottak meg.

25

E bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy az uniós jogi aktusok visszaható hatálya tilalmának elvét a Bíróság ítélkezési gyakorlata, és különösen a 1964. június 9‑iCapitaine kontra Bizottság ítélettel (69/63, EU:C:1964:38) és a 1965. december 9‑iSinger‑ítélettel (44/65, EU:C:1965:122) bevezetett ítélkezési gyakorlat rögzíti, azonban ezen elv alól elfogadtak bizonyos kivételeket.

26

Ilyen körülmények között a Curtea de Apel Bucureşti (bukaresti fellebbviteli bíróság, Románia) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

27

Kérdéseivel, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a kiterjesztő rendelet 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az e rendelkezéssel kiterjesztett végleges dömpingellenes vám visszaható hatállyal alkalmazandó a Tajvanban feladott, az eredeti rendelet hatálybalépését követően, azonban a vizsgálatot megindító rendelet hatálybalépését megelőzően az Unióban szabad forgalomba bocsátott termékekre.

28

Mivel a kiterjesztő rendeletet az alaprendelet 13. cikke alapján fogadták el, meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés (1) bekezdése alapján az e rendelet alapján kivetett dömpingellenes vámok kiterjeszthetők a hasonló termékek harmadik országokból érkező behozatalára vagy e termékek alkatrészeinek behozatalára, ha a hatályban lévő intézkedéseket kijátsszák. Az említett 13. cikk (3) bekezdése szerint a vizsgálatot bizottsági rendelettel lehet megindítani, amelyben a vámhatóságot is utasítani lehet arra, hogy tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően.

29

Különösen az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdéséből következik, hogy kijátszás fennállása esetében a már bevezetett végleges intézkedések kiterjesztése attól az időponttól kezdődően hatályos, amikor az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően a nyilvántartásba vételt kötelezővé tették (2013. június 6‑iPaltrade‑ítélet, C‑667/11, EU:C:2013:368, 26. pont).

30

Ugyanis, bár az alaprendelet 10. cikkének (1) bekezdése a dömpingellenes intézkedések visszaható hatályának a tilalmára vonatkozó elvet ír elő, és ezen intézkedések főszabály szerint csupán az azokat bevezető rendelet hatálybalépésének időpontját követően szabad forgalomba bocsátott termékekre alkalmazhatók, az alaprendelet számos rendelkezése eltér ettől az elvtől. E rendelkezések ugyanis engedélyezik a dömpingellenes intézkedéseknek az azokat bevezető rendelet hatálybalépésének időpontját megelőzően szabad forgalomba bocsátott termékekre való alkalmazását abban az esetben, ha az érintett behozatalt az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették (2015. december 17‑iAPEX‑ítélet, C‑371/14, EU:C:2015:828, 48. pont).

31

Ami a kiterjesztő rendeletet illeti, e rendelet 1. cikkének (2) bekezdése kifejezetten utal arra, hogy a Tajvanon feladott – akár ezen országból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – és a vizsgálatot megindító rendelet 2. cikkének, valamint az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett olyan üvegszál szitaszövetek behozatalai után, mint amelyeket e rendelkezés említ, az e cikk (1) bekezdésével kiterjesztett vámot be kell szedni.

32

Márpedig a jelen ügyben nem vitatott, hogy a szóban forgó behozatalokat a vizsgálatot megindító rendelet hatálybalépése, vagyis 2012. május 25‑e előtt, azaz azt megelőzően valósították meg, hogy azokat e rendelet 2 cikke alapján nyilvántartásba tudták volna venni.

33

Így a fenti megállapításokból következik, hogy a kiterjesztő rendelet 1. cikkének (1) bekezdése alapján kiterjesztett dömpingellenes vám nem alkalmazandó visszaható hatállyal az olyan behozatalokra, mint a szóban forgó behozatalok, amelyeket a vizsgálatot megindító rendelet hatálybalépését megelőzően valósítottak meg.

34

Ahhoz, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak hasznos választ lehessen adni, ugyanakkor pontosítani kell, hogy – amint a román kormány és a Bizottság az írásbeli észrevételeiben érvel – ezen értelmezés nem képezi akadályát annak, hogy az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdésével kivetett végleges dömpingellenes vámot ilyen behozatalokra alkalmazzák, ha egy utólagos ellenőrzést követően megállapításra kerül, hogy az említett behozatalok valójában a Kínai Népköztársaságból származnak.

35

Ugyanis meg kell jegyezni, hogy az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdése alapján e rendelet végleges dömpingellenes vámot vetett ki az e rendelkezésben megnevezett és a Kínai Népköztársaságból származó üvegszál szitaszövetek behozatalaira.

36

Amint a Vámkódex 26. cikkéből kitűnik, bár az uniós szabályozás előírja, hogy az áru származását dokumentum bemutatásán keresztül igazolni kell, e dokumentum bemutatása nem akadálya annak, hogy a vámhatóságok komoly kétség esetén további igazolást kérjenek annak biztosítására, hogy a jelzett származás összhangban van a vonatkozó uniós szabályozás által megállapított szabályokkal. E tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy az utólagos ellenőrzés célja a származási bizonyítványban megjelölt származás valódiságának ellenőrzése (lásd analógia útján: 2012. november 8‑iLagura Vermögensverwaltung ítélet, C‑438/11, EU:C:2012:703, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

Ebből következik, hogy az a tény, hogy az árukat származási bizonyítvány kíséri, nem olyan körülmény, amellyel ellentétes lehet az ezen áruk behozatala után fizetendő vámok beszedése, ha e behozatalt követően e bizonyítványok pontatlannak bizonyulnak (lásd ebben az értelemben: 1997. július 17‑iPascoal & Filhos ítélet, C‑97/95, EU:C:1997:370, 55–57. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38

Ami a szóban forgó behozatalokat illeti, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy az Unióban szabad forgalomba bocsátott üvegszál szitaszövetek egyes tételei esetében a vámhatóságok elegendő bizonyítékkal rendelkeznek‑e annak megállapításához, hogy bár e tételeket Tajvanon adták fel, és ezen országból származóként jelentették be, azokat valójában a Kínai Népköztársaságból származónak kell tekinteni, amely esetben az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdésével kivetett dömpingellenes vám alkalmazandó rájuk. Ebben az esetben, amint a Bizottság az írásbeli észrevételeiben hangsúlyozta, e vám utólagos beszedésének a Vámkódex vámtartozás beszedésére vonatkozó szabályaival összhangban kell történnie.

39

A fenti megállapításokra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a kiterjesztő rendelet 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezéssel kiterjesztett végleges dömpingellenes vám nem alkalmazandó visszaható hatállyal a Tajvanban feladott, az eredeti rendelet hatálybalépését követően, azonban a vizsgálatot megindító rendelet hatálybalépését megelőzően az Unióban szabad forgalomba bocsátott termékekre. Azonban az eredeti rendelet 1. cikkének (1) bekezdésével kivetett dömpingellenes vám alkalmazandó az ilyen termékek behozatalára, ha megállapításra kerül, hogy bár e termékeket Tajvanon adták fel, és ezen országból származóként jelentették be, azok valójában a Kínai Népköztársaságból származnak.

40

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A 791/2011/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Tajvanon vagy Thaiföldön feladott, akár Tajvanról vagy Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2013. január 10‑i 21/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezéssel kiterjesztett végleges dömpingellenes vám nem alkalmazandó visszaható hatállyal a Tajvanban feladott, a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2011. augusztus 3‑i 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet hatálybalépését követően, azonban a 791/2011 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba vételi kötelezettségének előírásáról szóló, 2012. május 23‑i 437/2012/EU bizottsági rendelet hatálybalépését megelőzően az Unióban szabad forgalomba bocsátott termékekre. Azonban a 791/2011 rendelet 1. cikkének (1) bekezdésével kivetett dömpingellenes vám alkalmazandó az ilyen termékek behozatalára, ha megállapításra kerül, hogy bár e termékeket Tajvanon adták fel és ezen országból származóként jelentették be, azok valójában a Kínai Népköztársaságból származnak.