—

a Nelsons GmbH képviseletében T. Salomon, B. Goebel és C. Alpers Rechtsanwälte,

—

az Ayonnax Nutripharm GmbH és a Bachblütentreff Ltd képviseletében B. Ackermann Rechtsanwältin,

—

a görög kormány képviseletében A. Dimitrakopoulou, K. Karavasili, P. Paraskevopoulou, K. Nassopoulou és S. Lekkou, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében S. Grünheid, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2008. január 15‑i 107/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2008. L 39., 8. o.) módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20‑i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 404., 9. o., helyesbítés: HL 2007. L 12., 3. o., a továbbiakban: 1924/2006 rendelet) 4. cikke (3) bekezdésének, 5. cikke (1) bekezdése a) pontjának, 6. cikke (1) bekezdésének, 10. cikke (3) bekezdésének, valamint 28. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Nelsons GmbH és egyfelől a németországi székhelyű Ayonnax Nutripharm GmbH, másfelől az egyesült királysági székhelyű Bachblütentreff Ltd között a Nelsons által a RESCUE európai uniós védjeggyel forgalmazott, virág alapú készítmények tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer‑biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28‑i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2002. L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.) „Az »élelmiszer« fogalma” című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„E rendelet alkalmazásában az »élelmiszer« minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el.

Az »élelmiszer« fogalmába beletartozik az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is. […]

Nem minősülnek »élelmiszernek« a következők:

[…]

[…]”

4

Az 1924/2006 rendelet (1) és (4) preambulumbekezdése értelmében:

[…]

5

E rendelet „Tárgy és hatály” című 1. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)   E rendelet összehangolja a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokra vonatkoznak, a belső piac hatékony működése érdekében, magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása mellett.

(2)   Ezt a rendeletet a kereskedelmi kommunikációban – a végső fogyasztónak ilyen formában szolgáltatott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában – szereplő, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások tekintetében kell alkalmazni.

[…]

(3)   Az élelmiszer címkéjén, megjelenítésén vagy reklámjában megjelenő, tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezhető védjegy, márkanév vagy fantázianév anélkül alkalmazható, hogy azt az e rendeletben meghatározott engedélyezési eljárásoknak alávetnék, feltéve hogy az élelmiszer címkéjén, megjelenítésén vagy reklámjában a tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó, e rendelet előírásainak megfelelő kapcsolódó állítást is feltüntetnek.

[…]”

6

Az említett rendelet „Fogalommeghatározások” című 2. cikke szerint:

„(1)   Ennek a rendeletnek az értelmében:

[…]

(2)   A következő meghatározások szintén alkalmazandók:

[…]

[…]”

7

Ugyanezen rendeletnek „A tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának feltételei” című 4. cikke a (3) bekezdésében a következőket írja elő:

„Több mint 1,2 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó italokon nem közölhetők egészségre vonatkozó állítások.

[…]”

8

Az 1924/2006 rendelet „Általános feltételek” című 5. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:

„A tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak a következő feltételek teljesülése esetén megengedett:

[…]”

9

E rendeletnek „Az állítások tudományos alátámasztása” című 6. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„A tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokat általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokra kell alapozni, és azokkal kell alátámasztani.”

10

Az említett rendeletnek az egészségre vonatkozó állításokról szóló, „Különös feltételek” című 10. cikke (1) és (3) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Tilos az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve ha azok a II. fejezetben foglalt általános követelményeknek és az e fejezetben foglalt különös követelményeknek megfelelnek, ha azokat e rendelettel összhangban engedélyezik, és ha azok a 13. és 14. cikkben meghatározott engedélyezett állítások listáján szerepelnek.

[…]

(3)   A tápanyag vagy az élelmiszer – általában az egészségre vagy az egészséggel kapcsolatos jó közérzetre gyakorolt – általános, nem részletezett [helyesen: nem egyedi] kedvező hatásaira való hivatkozás csak akkor közölhető, ha azt a 13. vagy 14. cikkben meghatározott listában szereplő egészségre vonatkozó egyedi állítás is kíséri.”

11

Ugyanezen rendelet „Átmeneti intézkedések” című 28. cikke a (2) bekezdésében előírja:

„Az olyan, 2005. január 1‑je előtt létező védjegyet vagy márkanevet viselő termékeket, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek, 2022. január 19‑ig továbbra is forgalomba lehet hozni, amely időpontot követően e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

12

A Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb (a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló törvény) alapügyben alkalmazandó változata (BGBl. 2010. I., 254. o.; a továbbiakban: UWG) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Jogellenesek azok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, amelyek alkalmasak arra, hogy a versenytársak, a fogyasztók vagy az egyéb piaci szereplők érdekeit jelentősen befolyásolják.”

13

Az UWG 4. cikke előírja:

„A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok példái

Tisztességtelen versenyjogi magatartást tanúsít az, aki

[…]

14

Az UWG 8. cikke (1) bekezdésének első mondata a következőképpen rendelkezik:

„Azzal szemben, aki a 3. vagy 7. cikk értelmében tiltott kereskedelmi tevékenységet végez, e tevékenység megszüntetése iránti, ismétlődő jogsértés veszélye esetén pedig tiltás iránti kérelemmel lehet fellépni.”

15

A Nelsons Németországban gyógyszertárakon keresztül forgalmaz virág alapú, ún. „Bach‑virágkészítményeket”. E készítmények között találhatóak az úgynevezett „RESCUE” termékek, amelyeken a „szeszes ital” megjelölés szerepel, és amelyek 27 térfogatszázalék alkoholt tartalmaznak.

16

E készítményeket 10 vagy 20 ml‑es pipettás üvegcsékben és spray formájában értékesítik (a továbbiakban: az alapeljárásban szóban forgó készítmények). A termék csomagolásán a következő adagolási útmutató szerepel:

„ORIGINAL RESCUE TROPFEN [EREDETI RESCUE CSEPPEK]

Négy csepp folyadékot egy pohár vízbe cseppenteni, és egész napra elosztva meginni, vagy szükség esetén hígítatlanul négy cseppet bevenni.”

és

„RESCUE NIGHT SPRAY [RESCUE ÉJSZAKAI SPRAY]

Két fújásnyit a nyelvre fújni.”

17

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy 2005. január 1‑jét megelőzően a Nelsons az alapeljárásban szóban forgó készítményeket gyógyszerként forgalmazta Németországban az akkoriban gyógyszerek vonatkozásában bejegyzett RESCUE európai uniós védjeggyel. 2007 során a Nelsons az élelmiszerek vonatkozásában is bejegyeztette a RESCUE európai uniós védjegyet.

18

Egyébiránt a Bíróság elé terjesztett iratokból kitűnik, hogy 2008. február 21‑i ítéletében a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi tartományi legfelsőbb bíróság, Németország) úgy ítélte meg, hogy a Bach‑virágkészítmények élelmiszernek minősülnek, nem pedig gyógyszernek. Ezen ítéletet követően a Nelsons, aki az említett jogvitában félként nem vett részt, elkezdte Németországban forgalmazni az alapeljárásban szóban forgó készítményeket, anélkül hogy azokat módosította volna, már nem gyógyszerként árulva azokat, hanem élelmiszerként.

19

Az Ayonnax Nutripharm és a Bachblütentreff, akik szintén Bach‑virágkészítményeket forgalmaznak Németországban, keresetet terjesztettek a Landgericht München I (I. müncheni területi bíróság, Németország) elé, melyben elsődlegesen azt kérték, hogy a bíróság általánosan tiltsa meg az ilyen virágkészítmények Nelson általi forgalmazását, mivel ezek a készítmények nem rendelkeznek gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok szerinti engedéllyel, illetve nincsenek nyilvántartásba véve.

20

Másodlagosan az Ayonnax Nutripharm és a Bachblütentreff a Nelsons számos reklámüzenetét, valamint annak módját vitatták, ahogyan az alapeljárásban szóban forgó készítményeket a német piacon bemutatta. E társaságok szerint a Nelsons alkoholtartalmú italokat reklámoz, hol azok egészségjavító hatására, hol az egészségügyi kockázatok hiányára utalva, ami tisztességtelen versenytevékenységnek minősül.

21

2011. szeptember 20‑i ítéletében a Landgericht München I (I. müncheni területi bíróság) a Nelsonst a „Bach virágok” megnevezést tartalmazó egyes reklámok alkalmazásának abbahagyására kötelezte, a keresetet ezt meghaladó részében pedig elutasította.

22

Az Ayonnax Nutripharm és a Bachblütentreff fellebbezést nyújtottak be ezen ítélet ellen az Oberlandesgericht München-hez (müncheni tartományi legfelsőbb bíróság, Németország). 2013. január 31‑i ítéletében az említett bíróság úgy ítélte meg, hogy e társaságok jogosultak az UWG 3. cikke (1) bekezdésének, 4. cikke 11. pontjának, valamint 8. cikke (1) bekezdésének értelmében az alapeljárásban szóban forgó készítmények tekintetében a Nelsons kereskedelmi gyakorlatának megszüntetését kérni, mivel e készítmények reklámozása és forgalmazása megsérti az 1924/2006 rendelet 4. cikkének (3) bekezdését.

23

A Nelsons ezen ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet (Revision) terjesztett a kérdést előterjesztő bíróság, a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) elé.

24

E bíróság kifejti többek között, hogy véleménye szerint a „RESCUE TROPFEN” és a „RESCUE NIGHT SPRAY” kifejezések az 1924/2006 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 5. pontja értelmében vett „egészségre vonatkozó állításnak” minősülnek. Az angol nyelvet manapság ismerő célközönség számára ugyanis ismert a „RESCUE” jelentése, mely kifejezés az érintett fogyasztókban azt az elképzelést váltja ki, hogy az alapeljárásban szóban forgó termékek használata a „megmentés” érdekében javasolt bizonyos egészségügyi problémák esetében. Ezért összefüggés áll fenn egyrészt a „RESCUE TROPFEN” és a „RESCUE NIGHT SPRAY” kifejezések, és másrészt az egészségi állapot javulása között.

25

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság szerint a „RESCUE TROPFEN” és a „RESCUE NIGHT SPRAY” kifejezések az 1924/2006 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerinti, „az egészségre vagy az egészséggel kapcsolatos jó közérzetre gyakorolt – általános, nem egyedi kedvező hatásaira” utalnak. Ennélfogva felmerül a kérdés, hogy egy olyan egészségre vonatkozó állításnak, mint amilyen az alapeljárásban szóban forgó, meg kell‑e felelnie az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

26

Végül a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó‑e abban az esetben, ha a terméket 2005. január 1‑je előtt hozták forgalomba, azonban nem mint élelmiszert, hanem mint gyógyszert, aminek következményeképpen e rendelet rendelkezései nem alkalmazandók az alapeljárásban szóban forgó készítményekre az e rendelkezésben meghatározott átmeneti időszak során.

27

Ilyen körülmények között a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

28

A kérdést előterjesztő bíróság a harmadik kérdésével, amelyet indokolt elsőként vizsgálni, lényegében arra keres választ, hogy az 1924/2006 rendelet 28. cikke (2) bekezdésének első mondatát úgy kell‑e értelmezni, hogy e rendelkezés alkalmazandó abban az esetben, ha egy védjeggyel vagy márkanévvel ellátott terméket 2005. január 1‑je előtt gyógyszerként forgalmaztak, majd az ugyanazon jellemzőkkel rendelkező, ugyanazon védjeggyel vagy márkanévvel ellátott terméket ezen időpontot követően élelmiszerként forgalmazták.

29

Az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése értelmében az olyan, 2005. január 1‑je előtt létező védjegyet vagy márkanevet viselő termékeket, amelyek nem felelnek meg az említett rendeletnek, 2022. január 19‑ig továbbra is forgalomba lehet hozni, és az említett rendelet rendelkezéseit ezen időpontot követően kell ezekre alkalmazni.

30

E rendelkezés az 1924/2006 rendelet 1. cikkének (3) bekezdésétől eltérést engedő, átmeneti intézkedésnek minősül, amely szerint az élelmiszer címkéjén, megjelenítésén vagy reklámjában megjelenő, tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezhető védjegy, márkanév vagy fantázianév anélkül alkalmazható, hogy azt az e rendeletben meghatározott engedélyezési eljárásoknak alávetnék, feltéve hogy az élelmiszer címkéjén, megjelenítésén vagy reklámjában a tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó, az említett rendelet rendelkezéseinek megfelelő kapcsolódó állítást is feltüntetnek.

31

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése azokra a termékekre vonatkozik, amelyek e rendelet értelmében tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezendő védjegyet vagy márkanevet viselnek (lásd ebben az értelemben: 2013. július 18‑iGreen – Swan Pharmaceuticals CR ítélet, C‑299/12, EU:C:2013:501, 36. pont).

32

A jelen esetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy 2005. január 1‑jét megelőzően a Nelsons gyógyszerként már forgalmazta az alapeljárásban szóban forgó készítményeket, a RESCUE európai uniós védjegyet használva, amely akkoriban gyógyszerek vonatkozásában volt lajstromozva. 2007 folyamán a Nelsons a RESCUE megjelölést élelmiszerre vonatkozó európai uniós védjegyként is lajstromoztatta.

33

Amint az a jelen ítélet 18. pontjában már megállapítást nyert, egy 2008‑ban hozott ítéletében egy német bíróság úgy találta, hogy a Bach‑virágkészítmények élelmiszernek minősülnek, nem pedig gyógyszernek.

34

Ezen ítéletet követően a Nelsons az alapeljárásban szóban forgó készítményeket élelmiszerként kezdte forgalmazni Németországban, anélkül azonban, hogy e változás e készítmények módosulásával járt volna. Következésképpen, amint a kérdést előterjesztő bíróság megjegyezte, az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdésében figyelembe vett időpontban, azaz a 2005. január 1‑jét megelőző napon fennálló körülményekhez képest csupán az alapeljárásban szóban forgó készítmények jogi minősítése változott.

35

Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság határozatában jelzi, hogy szerinte a „RESCUE TROPFEN” és a „RESCUE NIGHT SPRAY” kifejezések az 1924/2006 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 5. pontja értelmében vett egészségre vonatkozó állításoknak minősülnek, valamint hogy a RESCUE e rendelet 28. cikke (2) bekezdésének értelmében vett védjegynek vagy márkanévnek minősül.

36

Ennélfogva az a kérdés merül fel, hogy az olyan készítmények, mint az alapeljárásban szóban forgók, melyeket 2005. január 1‑jét megelőzően gyógyszerként, majd ezen időpontot követően élelmiszerként forgalmaztak, az említett rendelet 28. cikke (2) bekezdésének értelmében vett „termékeknek” minősülnek‑e.

37

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett „termékek” kifejezés úgy értendő, hogy az az 1924/2006 rendelet szerinti „élelmiszerekre” vonatkozik.

38

Egyfelől ugyanis e rendelet, amint arra a címe is utal, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokra vonatkozik. Másfelől, amint ugyanezen rendelet (1) preambulumbekezdéséből, valamint 5. cikke (1) bekezdésének b) és i. pontjából következik, e rendelet nem tesz kifejezett különbséget az „élelmiszerek” és a „termékek” között, e két kifejezést szinonimaként használja.

39

E körülmények között az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az csak azon élelmiszerekre vonatkozik, amelyek e rendelet értelmében tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezendő védjegyet vagy márkanevet viselnek (lásd ebben az értelemben: 2013. július 18‑iGreen – Swan Pharmaceuticals CR ítélet, C‑299/12, EU:C:2013:501, 37. pont).

40

A jelen esetben az Ayonnax Nutripharm, a Bachblütentreff, a görög kormány és az Európai Bizottság szerint, mivel az alapeljárásban szóban forgó készítményeket 2005. január 1‑jét megelőzően gyógyszerként, és nem élelmiszerként forgalmazták, e készítmények nem tartozhatnak az 1924/2006 rendelet 28. cikke (2) bekezdésének hatálya alá.

41

E tekintetben, meg kell jegyezni, hogy a 178/2002 rendelet 2. cikke értelmében, amely rendelkezésre az 1924/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja az „élelmiszer” fogalmának meghatározásával kapcsolatban utal, e fogalom nem foglalja magában a „gyógyszereket”.

42

Ennélfogva az alapeljárásban szóban forgó készítmények, melyek összetétele nem módosult, nem lehetnek vagy nem lehettek egyszerre „élelmiszerek” és „gyógyszerek”.

43

Következésképpen, amint azt lényegében a főtanácsnok indítványa 87. pontjában kiemelte, ha az alapeljárásban szóban forgó készítmények „gyógyszereknek” minősülnek, nem tartozhatnak az 1924/2006 rendelet hatálya alá.

44

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik azonban, hogy a Bíróságnak eltérő esetet kell megvizsgálnia, melyben az említett készítmények úgy kerülnek feltüntetésre, mint amelyek objektíven e rendelet szerinti „élelmiszernek” minősülnek mind az említett rendelet 28. cikkének (2) bekezdése tekintetében releváns időszak során, azaz 2005. január 1‑jét megelőzően, mind jelenleg.

45

Ebben az esetben, amint az a jelen ítélet 39. pontjából kitűnik, az alapeljárásban szóban forgó készítményeknek az 1924/2006 rendelet 28. cikke (2) bekezdésének értelmében vett „termékeknek” kell minősülniük.

46

E rendelkezés azonban csupán azon termékekre alkalmazandó, amelyek 2005. január 1‑je előtt „létező” védjegyet vagy márkanevet viselnek.

47

Az említett rendelkezés megfogalmazására tekintettel, a „létező” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy e termékeknek ezen időpontot megelőzően is már ugyanazon anyagi jellemzőkkel kellett bírniuk, és ugyanazon védjegyet vagy márkanevet kellett viselniük. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben ez a helyzet áll fenn.

48

A fenti megfontolásokra figyelemmel, a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1924/2006 rendelet 28. cikke (2) bekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés alkalmazandó abban az esetben is, ha egy védjeggyel vagy márkanévvel ellátott élelmiszert 2005. január 1‑je előtt gyógyszerként forgalmaztak, majd az ugyanazon jellemzőkkel rendelkező, ugyanazon védjeggyel vagy márkanévvel ellátott terméket ezen időpontot követően élelmiszerként forgalmazták.

49

Tekintettel a harmadik kérdésre adott válaszra, és az alapeljárás jellegére, amely a Nelsonsnak az alapeljárásban szóban forgó készítményekkel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatának azonnali beszüntetésére irányul, az első és a második kérdésre nem szükséges válaszolni.

50

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2008. január 15‑i 107/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20‑i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke (2) bekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés alkalmazandó abban az esetben is, ha egy védjeggyel vagy márkanévvel ellátott élelmiszert 2005. január 1‑je előtt gyógyszerként forgalmaztak, majd az ugyanazon jellemzőkkel rendelkező, ugyanazon védjeggyel vagy márkanévvel ellátott terméket ezen időpontot követően élelmiszerként forgalmazták.