Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62014TO0708

    A Törvényszék (hatodik tanács) 2015. február 3-i végzése.
    Marpefa, SL kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
    Közösségi védjegy - Keresetindítási határidő - Késedelem - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság.
    T-708/14. sz. ügy

    Court reports – general

    ECLI identifier: ECLI:EU:T:2015:93

    Felek
    Az ítélet indoklása
    Rendelkező rész

    Felek

    A T‑708/14. sz. ügyben,

    a Marpefa, SL (székhelye: Barcelona [Spanyolország], képviseli: I. Barroso Sánchez‑Lafuente ügyvéd)

    felperesnek

    a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

    alperes ellen,

    a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:

    a Kabushiki Kaisha Sony Computer Entertainment (székhelye: Tokió [Japán]),

    az OHIM második fellebbezési tanácsának a Marpefa, SL és a Kabushiki Kaisha Sony Computer Entertainment közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. július 2‑án és 4‑én hozott határozatai (R 1813/2013‑2., R 2013/2013‑2., R 1626/2013‑2. és R 1631/2013‑2. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,

    A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács),

    tagjai: S. Frimodt Nielsen elnök (előadó), F. Dehousse és A. M. Collins bírák,

    hivatalvezető: E. Coulon,

    meghozta a következő

    Végzést

    Az ítélet indoklása

    Tényállás és eljárás

    1. A Marpefa, SL és a Kabushiki Kaisha Sony Computer Entertainment közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. július 2‑án és 4‑én hozott határozataival (R 1813/2013‑2., R 2013/2013‑2., R 1626/2013‑2. és R 1631/2013‑2. sz. ügy) (a továbbiakban: megtámadott határozatok), a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsa elutasította a felperes által a PSVITA és PLAYSTATION VITA közösségi szóvédjegyek és ábrás védjegyek lajstromozásával szemben benyújtott felszólalást. E határozatokat 2014. július 11‑én és 15‑én közölték a felperessel.

    2. A Törvényszék Hivatalához 2014. szeptember 22‑én elektronikus levélben benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.

    3. 2014. szeptember 30‑án, a keresetlevél papíralapú változata és egy 2014. szeptember 26‑i keltezésű kísérőlevél érkezett a Törvényszék Hivatalához, továbbá a keresetlevél hat hitelesített másolata és a keresetlevelet kijavító egyes oldalak. A kísérőlevél, amelyet elektronikus formában korábban nem közöltek, tartalmazta a felperes ügyvédjének saját kezű aláírását. A keresetlevél szkennelt másolati példány volt, amelyen a felperes ügyvédjének szkennelt, nem pedig saját kezű aláírása szerepelt. A Hivatal ezt jelezte a felperes ügyvédje részére.

    4. 2014. október 1‑jei, a Hivatalhoz 2014. október 2‑án érkezett levelében a felperes ügyvédje megküldte a Hivatal részére a keresetlevél utolsó oldalát (17. oldal), amely tartalmazta saját kezű aláírását. Ezen aláírás azonban nem volt azonos a 2014. szeptember 22‑én elektronikus levélben elküldött keresetlevélen szereplő aláírással, amiről a felperes ügyvédjét 2014. október 23‑án faxon tájékoztatták.

    A felperes kérelmei

    5. A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:

    – helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatokat;

    – törölje a védjegyeket a szóban forgo áruk és szolgáltatások vonatkozásában;

    – az OHIM‑ot kötelezze a költségek viselésére.

    A jogkérdésről

    6. Az eljárási szabályzat 111. cikke értelmében, ha a kereset jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan, a Törvényszék az eljárás folytatása nélkül indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

    7. Mivel a jelen ügyben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az ügyiratok alapján elegendő információval rendelkezik, úgy dönt, hogy az eljárás folytatása nélkül határoz az ügyben.

    8. A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.) 65. cikkének (5) bekezdése értelmében a keresetet az OHIM fellebbezési tanácsa határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell benyújtani. Az eljárási szabályzat 102. cikkének 2. §‑a alapján az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalány‑határidővel meghosszabbodnak.

    9. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint e keresetindítási határidő eljárásgátló jellegű, azt a jogi helyzetek egyértelműségének és bizonyosságának biztosítása, és az igazságszolgáltatás területén minden hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes eljárás megelőzése érdekében vezették be, és az uniós bíróság feladata, hogy – akár hivatalból is – vizsgálja annak betartását (lásd analógia útján: 1997. január 23‑i Coen‑ítélet, C‑246/95, EBHT, EU:C:1997:33, 21. pont; 1997. szeptember 18‑i Mutual Aid Administration Services kontra Bizottság ítélet, T‑121/96 és T‑151/96, EBHT, EU:T:1997:132, 38. és 39. pont ; 2012. október 3‑i Tecnimed kontra OHIM – Ecobrands (ZAPPER‑CLICK) végzés, T‑360/10, EU:T:2012:517, 12. pont).

    10. A jelen ügyben, ahogyan a fenti 1. pontban szerepel, a megtámadott határozatokat 2014. július 11‑én és 15‑én közölték a felperessel.

    11. Az eljárási határidők számítására vonatkozóan az eljárási szabályzat 101. cikkének 1. §‑ában és 102. cikkének 2. §‑ában előírt szabályokból következik, hogy az eljárási határidők 2014. szeptember 22‑én és 25‑én lejártak.

    12. Az eljárási szabályzat 43. cikkének 1. §‑a úgy rendelkezik, hogy a „fél meghatalmazottja vagy ügyvédje köteles minden eljárási irat eredeti példányát aláírni”.

    13. Az eljárási szabályzat 43. cikkének 6. §‑a szerint az a nap, amelyen a beadvány aláírással ellátott eredeti példányának másolata faxon vagy elektronikus levélben a Hivatalba beérkezik, csak akkor irányadó az eljárási határidők számításának szempontjából, ha a kérelem aláírással ellátott eredeti példányát a fax vagy az elektronikus levél beérkezését követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz. Ráadásul a a Törvényszék előtti felek részére szóló gyakorlati útmutató (HL 2012. L 68., 23. o., helyesbítés: HL 2012. L 73., 23. o.) 7. pontja úgy rendelkezik, hogy az aláírt eredeti példány és a korábban benyújtott másolat közötti eltérés esetén csak az aláírt eredeti példány benyújtásának napját veszik figyelembe.

    14. Amennyiben tehát az elektronikus levélben elküldött szöveg kézbesítése nem teljesíti a jogbiztonságnak az eljárási szabályzat 43. cikkében előírt feltételeit, a faxon vagy elektronikus levélben elküldött irat kézbesítésének időpontja nem lehet irányadó a keresetindítási határidő betartása szempontjából, és kizárólag az aláírással ellátott eredeti példány benyújtásának időpontja irányadó a keresetindítási határidő betartása szempontjából (lásd analógia útján: 2013. december 13‑i Marcuccio kontra Bizottság végzés, F‑2/13, EBHT‑KSZ, EU:F:2013:214, 43. pont, fellebbezés nyomán helybenhagyta: 2014. május 22‑i Marcuccio kontra Bizottság végzés, T‑148/14 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2014:315, 9. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

    15. Ezenkívül valamely eljárási irat szabályszerű benyújtása tekintetében az eljárási szabályzat 43. cikke, amely azt a lehetőséget szabályozza, hogy a kereset benyújtásának napjaként az aláírással ellátott eredeti példány másolata elektronikus levélben való elküldésének napját vegyék figyelembe, előírja a fél képviselője számára, hogy saját kezűleg írja alá az irat eredeti példányát azt megelőzően, hogy azt elektronikus levélben elküldené, és ezen eredeti példányt legkésőbb a következő tíz napon belül nyújtsa be a Törvényszék Hivatalához. E feltételek mellett, amennyiben visszamenőlegesen kiderül, hogy az irat aláírással ellátott eredeti példánya, amelyet fizikai formájában nyújtottak be a Törvényszék Hivatalához az elektronikus levélben való elküldését követő tíz napon belül, legalábbis nem ugyanazt az aláírást tartalmazza, mint amely az elektronikus levélben elküldött dokumentumon szerepel, e körülmény elegendő annak megállapításához, hogy az említett két dokumentum különböző, még abban az esetben is, ha azokat ténylegesen ugyanaz a személy látta el aláírásával (lásd analógia útján: Marcuccio kontra Bizottság végzés, fenti 14. pont, EU:F:2013:214, 40. és 41. pont).

    16. A jelen ügyben a szkennelt aláírást tartalmazó keresetlevél 2014. szeptember 22‑én, azaz a keresetindítási határidó lejártát megelőzően érkezett elektronikus levélben a Törvényszék Hivatalához.

    17. A keresetlevél papíralapú változata 2014. szeptember 30‑án érkezett meg a Hivatalhoz. Mindazonáltal az a keresetlevél eredeti példányának szkennelt másolata volt, amelyen csupán a felperes ügyvédjének szkennelt aláírása szerepelt (lásd a fenti 3. pontot). E keresetlevél tehát nem tartalmazta a felperes ügyvédjének saját kezű aláírását. Kétségtelen, hogy a Hivatalhoz 2014. szeptember 30‑án érkezett kísérőlevél tartalmazta az ügyvéd saját kezű aláírását. E kísérőlevél azonban nem szerepelt a 2014. szeptember 22‑én elküldött elektronikus levélben. A keresetlevél tehát nem tekinthető úgy, mint amelyet saját kezű aláírással láttak el, és amely megfelel a keresetlevél elektronikus levélben elküldött eredeti példányának.

    18. Meg kell tehát állapítani, hogy a Törvényszék Hivatalához 2014. szeptember 22‑én elektronikus levélben beérkezett dokumentum nem a a Hivatalhoz ezt követően szeptember 30‑án postai úton érkező eredeti keresetlevél másolata.

    19. Ráadásul az a hiány, hogy a keresetlevél aláírással ellátott eredeti példányát nem nyújtották be legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a Törvényszék Hivatalához a keresetlevél másolata elektronikus levélben beérkezett, nem tekinthető pótoltnak azzal, hogy 2014. október 2‑án benyújtották a keresetlevél eredeti példányának a felperes ügyvédjének saját kezű aláírását tartalmazó oldalát. E benyújtás ugyanis, amelynek a tárgya ráadásul nem is a keresetlevél eredeti példányának teljes szövege, olyan aláírást tartalmaz, amely nem azonos a 2014. szeptember 22‑én elektronikus levélben elküldött keresetlevélen szereplő aláírással (lásd a fenti 4. pontot).

    20. Következésképpen a keresetlevél aláírással ellátott eredeti példányát nem nyújtották be a Hivatalhoz legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a keresetlevél másolata az utóbbihoz elektronikus levélben beérkezett.

    21. Ebben az esetben az eljárási szabályzat 43. cikke (6) bekezdésének megfelelően kizárólag a keresetlevél aláírással ellátott eredeti példányának benyújtása irányadó a keresetindítási határidő betartása szempontjából (2008. április 28‑i PubliCare Marketing Communications kontra OHIM (Publicare) végzés, T‑358/07, EU:T:2008:130, 13. pont; 2011. november 28‑i Noscira kontra OHIM – Agouron Pharmaceuticals (ZENTYLOR) végzés, T‑307/11, EU:T:2011:697, 15. pont).

    22. A jelen ügyben a felperes által elküldött dokumentumok egy saját kezűleg megfelelően aláírt kísérőlevéllel együtt 2014. szeptember 30‑án, azaz a 2014. szeptember 22‑én és 25‑én lejárt keresetindítási határidőn túl érkeztek a Hivatalhoz.

    23. Következésképpen meg kell állapítani, hogy a keresetlevelet nem a keresetindítási határidő lejártát megelőzően nyújtották be.

    24. Szintén emlékeztetni kell arra, hogy az aláírásra jogosult ügyvéd által aláírt keresetlevél eredeti példánya bemutatásának elmaradása nem tartozik azon alaki szabálytalanságok közé, amelyek az eljárási szabályzat 44. cikkének 6. §‑a értelmében hiánypótlással orvosolhatók E követelményt ugyanis lényeges eljárási szabálynak kell tekinteni, és szigorúan kell alkalmazni, oly módon, hogy annak megsértése az eljárási határidők lejártát követően a kereset elfogadhatatlanságát vonja maga után (lásd ebben az értelemben: 2011. szeptember 22‑i Bell & Ross kontra OHIM ítélet, C‑426/10 P, EBHT, EU:C:2011:612, 42. pont; 2012. szeptember 21‑i Noscira kontra OHIM végzés, C‑69/12 P, EU:C:2012:589, 22. és 23. pont; 2007. május 23‑i Parlament kontra Eistrup ítélet, T‑223/06 P, EBHT, EU:T:2007:153, 48. és 51. pont).

    25. Ezenkívül a felperes nem igazolta menthető tévedés, előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállását, és nem is hivatkozott azokra, ami az Európai Unió Bírósága alapokmányának az ezen alapokmány 53. cikke értelmében a Törvényszék előtti eljárásra alkalmazandó 45. cikkének második bekezdése alapján lehetővé tenné a szóban forgó határidőtől való eltérést.

    26. E feltételek mellett a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani anélkül, hogy azt az OHIM részére kézbesíteni kellene.

    A költségekről

    27. Mivel a jelen végzés elfogadására azt megelőzően kerül sor, hogy a keresetlevelet az OHIM részére kézbesítették volna, és annál költségek merülhettek volna fel, elegendő úgy határozni, hogy a felperes viseli a saját költségeit az eljárási szabályzat 87. §‑a (1) bekezdésének megfelelően.

    Rendelkező rész

    A fenti indokok alapján

    A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács)

    a következőképpen határozott:

    1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.

    2) A Marpefa, SL maga viseli saját költségeit.

    Luxembourg, 2015. február 3.

    Top

    A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (hatodik tanács)

    2015. február 3. ( *1 )

    „Közösségi védjegy — Keresetindítási határidő — Késedelem — Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

    A T‑708/14. sz. ügyben,

    a Marpefa, SL (székhelye: Barcelona [Spanyolország], képviseli: I. Barroso Sánchez‑Lafuente ügyvéd)

    felperesnek

    a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

    alperes ellen,

    a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:

    a Kabushiki Kaisha Sony Computer Entertainment (székhelye: Tokió [Japán]),

    az OHIM második fellebbezési tanácsának a Marpefa, SL és a Kabushiki Kaisha Sony Computer Entertainment közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. július 2‑án és 4‑én hozott határozatai (R 1813/2013‑2., R 2013/2013‑2., R 1626/2013‑2. és R 1631/2013‑2. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,

    A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács),

    tagjai: S. Frimodt Nielsen elnök (előadó), F. Dehousse és A. M. Collins bírák,

    hivatalvezető: E. Coulon,

    meghozta a következő

    Végzést

    Tényállás és eljárás

    1

    A Marpefa, SL és a Kabushiki Kaisha Sony Computer Entertainment közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. július 2‑án és 4‑én hozott határozataival (R 1813/2013‑2., R 2013/2013‑2., R 1626/2013‑2. és R 1631/2013‑2. sz. ügy) (a továbbiakban: megtámadott határozatok), a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsa elutasította a felperes által a PSVITA és PLAYSTATION VITA közösségi szóvédjegyek és ábrás védjegyek lajstromozásával szemben benyújtott felszólalást. E határozatokat 2014. július 11‑én és 15‑én közölték a felperessel.

    2

    A Törvényszék Hivatalához 2014. szeptember 22‑én elektronikus levélben benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.

    3

    2014. szeptember 30‑án, a keresetlevél papíralapú változata és egy 2014. szeptember 26‑i keltezésű kísérőlevél érkezett a Törvényszék Hivatalához, továbbá a keresetlevél hat hitelesített másolata és a keresetlevelet kijavító egyes oldalak. A kísérőlevél, amelyet elektronikus formában korábban nem közöltek, tartalmazta a felperes ügyvédjének saját kezű aláírását. A keresetlevél szkennelt másolati példány volt, amelyen a felperes ügyvédjének szkennelt, nem pedig saját kezű aláírása szerepelt. A Hivatal ezt jelezte a felperes ügyvédje részére.

    4

    2014. október 1‑jei, a Hivatalhoz 2014. október 2‑án érkezett levelében a felperes ügyvédje megküldte a Hivatal részére a keresetlevél utolsó oldalát (17. oldal), amely tartalmazta saját kezű aláírását. Ezen aláírás azonban nem volt azonos a 2014. szeptember 22‑én elektronikus levélben elküldött keresetlevélen szereplő aláírással, amiről a felperes ügyvédjét 2014. október 23‑án faxon tájékoztatták.

    A felperes kérelmei

    5

    A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:

    helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatokat;

    törölje a védjegyeket a szóban forgo áruk és szolgáltatások vonatkozásában;

    az OHIM‑ot kötelezze a költségek viselésére.

    A jogkérdésről

    6

    Az eljárási szabályzat 111. cikke értelmében, ha a kereset jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan, a Törvényszék az eljárás folytatása nélkül indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

    7

    Mivel a jelen ügyben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az ügyiratok alapján elegendő információval rendelkezik, úgy dönt, hogy az eljárás folytatása nélkül határoz az ügyben.

    8

    A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.) 65. cikkének (5) bekezdése értelmében a keresetet az OHIM fellebbezési tanácsa határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell benyújtani. Az eljárási szabályzat 102. cikkének 2. §‑a alapján az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalány‑határidővel meghosszabbodnak.

    9

    Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint e keresetindítási határidő eljárásgátló jellegű, azt a jogi helyzetek egyértelműségének és bizonyosságának biztosítása, és az igazságszolgáltatás területén minden hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes eljárás megelőzése érdekében vezették be, és az uniós bíróság feladata, hogy – akár hivatalból is – vizsgálja annak betartását (lásd analógia útján: 1997. január 23‑i Coen‑ítélet, C‑246/95, EBHT, EU:C:1997:33, 21. pont; 1997. szeptember 18‑i Mutual Aid Administration Services kontra Bizottság ítélet, T‑121/96 és T‑151/96, EBHT, EU:T:1997:132, 38. és 39. pont ; 2012. október 3‑i Tecnimed kontra OHIM – Ecobrands (ZAPPER‑CLICK) végzés, T‑360/10, EU:T:2012:517, 12. pont).

    10

    A jelen ügyben, ahogyan a fenti 1. pontban szerepel, a megtámadott határozatokat 2014. július 11‑én és 15‑én közölték a felperessel.

    11

    Az eljárási határidők számítására vonatkozóan az eljárási szabályzat 101. cikkének 1. §‑ában és 102. cikkének 2. §‑ában előírt szabályokból következik, hogy az eljárási határidők 2014. szeptember 22‑én és 25‑én lejártak.

    12

    Az eljárási szabályzat 43. cikkének 1. §‑a úgy rendelkezik, hogy a „fél meghatalmazottja vagy ügyvédje köteles minden eljárási irat eredeti példányát aláírni”.

    13

    Az eljárási szabályzat 43. cikkének 6. §‑a szerint az a nap, amelyen a beadvány aláírással ellátott eredeti példányának másolata faxon vagy elektronikus levélben a Hivatalba beérkezik, csak akkor irányadó az eljárási határidők számításának szempontjából, ha a kérelem aláírással ellátott eredeti példányát a fax vagy az elektronikus levél beérkezését követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz. Ráadásul a a Törvényszék előtti felek részére szóló gyakorlati útmutató (HL 2012. L 68., 23. o., helyesbítés: HL 2012. L 73., 23. o.) 7. pontja úgy rendelkezik, hogy az aláírt eredeti példány és a korábban benyújtott másolat közötti eltérés esetén csak az aláírt eredeti példány benyújtásának napját veszik figyelembe.

    14

    Amennyiben tehát az elektronikus levélben elküldött szöveg kézbesítése nem teljesíti a jogbiztonságnak az eljárási szabályzat 43. cikkében előírt feltételeit, a faxon vagy elektronikus levélben elküldött irat kézbesítésének időpontja nem lehet irányadó a keresetindítási határidő betartása szempontjából, és kizárólag az aláírással ellátott eredeti példány benyújtásának időpontja irányadó a keresetindítási határidő betartása szempontjából (lásd analógia útján: 2013. december 13‑i Marcuccio kontra Bizottság végzés, F‑2/13, EBHT‑KSZ, EU:F:2013:214, 43. pont, fellebbezés nyomán helybenhagyta: 2014. május 22‑i Marcuccio kontra Bizottság végzés, T‑148/14 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2014:315, 9. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

    15

    Ezenkívül valamely eljárási irat szabályszerű benyújtása tekintetében az eljárási szabályzat 43. cikke, amely azt a lehetőséget szabályozza, hogy a kereset benyújtásának napjaként az aláírással ellátott eredeti példány másolata elektronikus levélben való elküldésének napját vegyék figyelembe, előírja a fél képviselője számára, hogy saját kezűleg írja alá az irat eredeti példányát azt megelőzően, hogy azt elektronikus levélben elküldené, és ezen eredeti példányt legkésőbb a következő tíz napon belül nyújtsa be a Törvényszék Hivatalához. E feltételek mellett, amennyiben visszamenőlegesen kiderül, hogy az irat aláírással ellátott eredeti példánya, amelyet fizikai formájában nyújtottak be a Törvényszék Hivatalához az elektronikus levélben való elküldését követő tíz napon belül, legalábbis nem ugyanazt az aláírást tartalmazza, mint amely az elektronikus levélben elküldött dokumentumon szerepel, e körülmény elegendő annak megállapításához, hogy az említett két dokumentum különböző, még abban az esetben is, ha azokat ténylegesen ugyanaz a személy látta el aláírásával (lásd analógia útján: Marcuccio kontra Bizottság végzés, fenti 14. pont, EU:F:2013:214, 40. és 41. pont).

    16

    A jelen ügyben a szkennelt aláírást tartalmazó keresetlevél 2014. szeptember 22‑én, azaz a keresetindítási határidó lejártát megelőzően érkezett elektronikus levélben a Törvényszék Hivatalához.

    17

    A keresetlevél papíralapú változata 2014. szeptember 30‑án érkezett meg a Hivatalhoz. Mindazonáltal az a keresetlevél eredeti példányának szkennelt másolata volt, amelyen csupán a felperes ügyvédjének szkennelt aláírása szerepelt (lásd a fenti 3. pontot). E keresetlevél tehát nem tartalmazta a felperes ügyvédjének saját kezű aláírását. Kétségtelen, hogy a Hivatalhoz 2014. szeptember 30‑án érkezett kísérőlevél tartalmazta az ügyvéd saját kezű aláírását. E kísérőlevél azonban nem szerepelt a 2014. szeptember 22‑én elküldött elektronikus levélben. A keresetlevél tehát nem tekinthető úgy, mint amelyet saját kezű aláírással láttak el, és amely megfelel a keresetlevél elektronikus levélben elküldött eredeti példányának.

    18

    Meg kell tehát állapítani, hogy a Törvényszék Hivatalához 2014. szeptember 22‑én elektronikus levélben beérkezett dokumentum nem a a Hivatalhoz ezt követően szeptember 30‑án postai úton érkező eredeti keresetlevél másolata.

    19

    Ráadásul az a hiány, hogy a keresetlevél aláírással ellátott eredeti példányát nem nyújtották be legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a Törvényszék Hivatalához a keresetlevél másolata elektronikus levélben beérkezett, nem tekinthető pótoltnak azzal, hogy 2014. október 2‑án benyújtották a keresetlevél eredeti példányának a felperes ügyvédjének saját kezű aláírását tartalmazó oldalát. E benyújtás ugyanis, amelynek a tárgya ráadásul nem is a keresetlevél eredeti példányának teljes szövege, olyan aláírást tartalmaz, amely nem azonos a 2014. szeptember 22‑én elektronikus levélben elküldött keresetlevélen szereplő aláírással (lásd a fenti 4. pontot).

    20

    Következésképpen a keresetlevél aláírással ellátott eredeti példányát nem nyújtották be a Hivatalhoz legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a keresetlevél másolata az utóbbihoz elektronikus levélben beérkezett.

    21

    Ebben az esetben az eljárási szabályzat 43. cikke (6) bekezdésének megfelelően kizárólag a keresetlevél aláírással ellátott eredeti példányának benyújtása irányadó a keresetindítási határidő betartása szempontjából (2008. április 28‑i PubliCare Marketing Communications kontra OHIM (Publicare) végzés, T‑358/07, EU:T:2008:130, 13. pont; 2011. november 28‑i Noscira kontra OHIM – Agouron Pharmaceuticals (ZENTYLOR) végzés, T‑307/11, EU:T:2011:697, 15. pont).

    22

    A jelen ügyben a felperes által elküldött dokumentumok egy saját kezűleg megfelelően aláírt kísérőlevéllel együtt 2014. szeptember 30‑án, azaz a 2014. szeptember 22‑én és 25‑én lejárt keresetindítási határidőn túl érkeztek a Hivatalhoz.

    23

    Következésképpen meg kell állapítani, hogy a keresetlevelet nem a keresetindítási határidő lejártát megelőzően nyújtották be.

    24

    Szintén emlékeztetni kell arra, hogy az aláírásra jogosult ügyvéd által aláírt keresetlevél eredeti példánya bemutatásának elmaradása nem tartozik azon alaki szabálytalanságok közé, amelyek az eljárási szabályzat 44. cikkének 6. §‑a értelmében hiánypótlással orvosolhatók E követelményt ugyanis lényeges eljárási szabálynak kell tekinteni, és szigorúan kell alkalmazni, oly módon, hogy annak megsértése az eljárási határidők lejártát követően a kereset elfogadhatatlanságát vonja maga után (lásd ebben az értelemben: 2011. szeptember 22‑i Bell & Ross kontra OHIM ítélet, C‑426/10 P, EBHT, EU:C:2011:612, 42. pont; 2012. szeptember 21‑i Noscira kontra OHIM végzés, C‑69/12 P, EU:C:2012:589, 22. és 23. pont; 2007. május 23‑i Parlament kontra Eistrup ítélet, T‑223/06 P, EBHT, EU:T:2007:153, 48. és 51. pont).

    25

    Ezenkívül a felperes nem igazolta menthető tévedés, előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállását, és nem is hivatkozott azokra, ami az Európai Unió Bírósága alapokmányának az ezen alapokmány 53. cikke értelmében a Törvényszék előtti eljárásra alkalmazandó 45. cikkének második bekezdése alapján lehetővé tenné a szóban forgó határidőtől való eltérést.

    26

    E feltételek mellett a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani anélkül, hogy azt az OHIM részére kézbesíteni kellene.

    A költségekről

    27

    Mivel a jelen végzés elfogadására azt megelőzően kerül sor, hogy a keresetlevelet az OHIM részére kézbesítették volna, és annál költségek merülhettek volna fel, elegendő úgy határozni, hogy a felperes viseli a saját költségeit az eljárási szabályzat 87. §‑a (1) bekezdésének megfelelően.

     

    A fenti indokok alapján

    A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács)

    a következőképpen határozott:

     

    1)

    A Törvényszék a keresetet elutasítja.

     

    2)

    A Marpefa, SL maga viseli saját költségeit.

     

    Luxembourg, 2015. február 3.

     

    E. Coulon

    hivatalvezető

    S. Frimodt Nielsen

    elnök


    ( *1 ) Az eljárás nyelve: spanyol.

    Top