16.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 56/24

—

állapítsa meg a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságát;

—

semmisítse meg a 2014. szeptember 24-i Ares (2014) 3142109. sz. bizottsági határozatot abban a részében, amelyben megtagadta a felperessel szemben – a határozatban foglalt személyes adatokon kívül – a kérelmezett dokumentumokhoz való teljes hozzáférést;

—

a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az indokolási kötelezettségét azáltal, hogy nem fejtette ki minden egyes dokumentum vonatkozásában azt, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: átláthatósági rendelet) mely releváns kivételét alkalmazta, illetve milyen ténybeli körülmények és megfontolások alapján. A Bizottság azáltal, hogy a hozzáférés megtagadásának indokaként ugyanazon általános érvekre hivatkozott (a bírósági eljárások, a jogi tanácsadás és a határozathozatali eljárás védelme), elmulasztotta megindokolni azt, hogy a kérelmezett dokumentumok hozzáférhetővé tétele ezeket az érdekeket miért sérti „konkrétan és ténylegesen”. Konkrétabban a vitatott határozat nem közli, hogy az egyes releváns megtagadások tekintetében hivatkozott igazolás a „bírósági eljárásokra” vagy a „jogi tanácsadásra” vonatkozik.

2.

A második jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az átláthatósági rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdését azáltal, hogy nem ismertette, hogy az egyes esetekben a hozzáférhetővé tétel hogyan sérti „konkrétan és ténylegesen” a „jogi tanácsadás” vagy a „bírósági eljárások” védelmét. Ami a „jogi tanácsadás” védelmét illeti, a Bizottság absztrakt igazolásait az ítélkezési gyakorlat már mind elutasította, és a Bizottság nem adott konkrét magyarázatot arra, hogy a jelen esetben a kérelmezett dokumentumok teljes hozzáférhetővé tétele miért sérti „konkrétan és ténylegesen” a jogi tanácsadás védelmét. Ami a „bírósági eljárásokat” illeti, a Bizottság szintén elmulasztotta konkrétan megmagyarázni azt, hogy a hozzáférhetővé tétel miért sérti „konkrétan és ténylegesen” a „bírósági eljárások” védelmét.

3.

A harmadik jogalap, melynek keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az átláthatósági rendelet 4. cikke (3) bekezdésének mindkét albekezdését azáltal, hogy nem adott magyarázatot arra, hogy e dokumentumok hozzáférhetővé tétele hogyan sérti „konkrétan és ténylegesen” a döntéshozatali eljárás védelmét. Ami az átláthatósági rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdését illeti, a Bizottság elmulasztotta meghatározni a „folyamatban lévőnek” tekintendő „döntéshozatali eljárást”, és nem támasztotta alá, hogy a hozzáférhetővé tétel miért sérti konkrétan és ténylegesen a határozathozatali eljárását. Ami e rendelkezés második albekezdését illeti, a Bizottság nem ismertette, hogy a kért dokumentumok az ezen albekezdés értelmében vett „állásfoglalások”, a fortiori azt sem, hogy a hozzáférhetővé tétellel a határozathozatali eljárás konkrét és tényleges veszélyeztetése – ezen albekezdés szigorú értelmében – súlyos volt.