—

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a fent hivatkozott rendelkezések alapján a Bizottság köteles felülvizsgálni a 999/2001 rendelet V. mellékletének 2. pontjával bevezetett átmeneti eltérést, köteles továbbá – az 1999/468 határozat 5a. cikke szerinti eljárás alapján – az említett V. melléklet módosítására irányuló intézkedéstervezetet benyújtani a szabályozási bizottságnak. Ennek célja a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) által elfogadott azon nemzetközi egészségügyi előírások tiszteletben tartásának biztosítása, amelyek nem írják elő a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listájának létrehozását azon országok tekintetében, amelyeket – Olaszországhoz hasonlóan – elhanyagolható kockázatot, azaz az OIE által elfogadott nemzetközi osztályozásban alacsonyabb kockázati szintet jelentő országként ismertek el.

—

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a fent hivatkozott elv és rendelkezések értelmében, mivel az OIE 2008 májusában, 2011 májusában, 2012 májusában, valamint 2013 májusában néhány uniós tagállamot – köztük Olaszországot – elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országokként ismert el, a Bizottság köteles volt a hátrányos megkülönböztetés tilalma elve tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a jogszabályt ezen új adatok tekintetében kiigazítani és a rendelet V. mellékletének 2. pontja szerinti eltérést felülvizsgálni. A fent említett eltérés ugyanis egyfelől hasonló helyzetekre, azaz az uniós tagállamokbeli termelők és az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országokként elismert harmadik országokbeli termelők helyzetére eltérő bánásmódot alkalmaz. Másfelől, eltérő helyzetekre, azaz az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országokként elismert uniós tagállamokbeli termelők és az ilyenként el nem ismert uniós tagállamokbeli termelők helyzetére azonos bánásmódot alkalmaz.

—

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a fent hivatkozott elv és rendelkezések értelmében, néhány uniós tagállamnak az OIE általi, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országokként történő elismerését követően, a Bizottságra hárult az a kötelezettség, hogy az arányosság elvének tiszteletben tartása érdekében a jogszabályt ezen új adatok tekintetében kiigazítsa és a rendelet V. mellékletének 2. pontja szerinti eltérést felülvizsgálja. A felperes szerint megjegyzendő többek között, hogy a Bizottságnak az V. melléklet 2. pontjában előírt eltérés felülvizsgálatának mellőzésével kapcsolatos döntése nem alkalmas az egészség védelmére irányuló, általa hivatkozott célkitűzés elérésére.